Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-06 / 5. szám

12 OLDAL « ÁRA DINÁR PoStaríöa ^lačena! XXVII. évfolyam Szubotícikl926 SZERDA január 6. 5. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—lö, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paloU) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-palo:?.) A mi karácsonyunk Irta; Bačevič Pero Fehér hólepelt szeretnénk. Csendet, nyugalmat, békét, szó­val mindent, ami mellett szóba jöhet ennek a napnak nagy Esz­méje, mindent, ami előfeltétele annak, hogy az emberi szív há­borgása eltűnjön és helyébe be­költözzék a Szeretet! . . . . . . Évszázadok, sőt évezre­dek múltak azóta. Akkor is for rótt minden, forrott és háborgott. A lándzsa, a vas kormányzott és a nyomortól és szenvedéstől az ember-óceán hullámzott, zajgott, kavargóit. És amikor megszüle­tett az uj emberi törvény, a Vas törvénye helyett a Szeretet tör­vénye, a rabszolgáknak, kik leg­először értették azt meg és fo­gadták be, századokig kellett küzdeniök, rnig győzelemre vit­ték és a királyoknak is be kel­lett fogadniok . . . De azóta is folyik és tart a küzdelem, hiszen az emberi go noszságnak még az Eszme is jó volt arra, hogy elnyomásra hnsz nálja és bilincseket gyártson be­lőle. Alig zárult le és a világ minden részén m3g le sem zá­rult az a nagy küzdelem, mely legalább a népeknek hozta, vagy hozza meg a szabadságot . . . Karácsony napján arról a Sze­rétéiről irok, mely még nem tel­jesedett be egészben. És nem feledem el, hogy a békét, nyu­galmat úgy kellett kiharcolnia a szerb népnek. De a harcot nem önmagáért a harcért idézem az emlékezetbe, hanem azért, hogy annál értékesebb legyen az ered­mény: a karácsonyi béke, a harc­tól és vértől megtisztult Szeretet. Ha volt elnyomó és elnyomott a népek közt és ha a szerb nép századokon ót egyik elnyomatás­ból a másikba került és kivülrő! nem részesült a Szeretet melegé­ben, most a felszabadulás és fel­szabadítás után mutassa meg és meg is fogfa mutatni, hogy az, at<i szenvedett, mert elnyomták, annak a szive mindig és hama­rabb nyitva áll a Szeretet befo­gadására. Kétezer évvel ezelőtt is a rab­szolgák, az elnyomottak vittek szét a világon a Szeretet eszmé­jét és most, ksrezer év után, az elnyomásból felszabadult népekre és elsősorban a szerb népre, mely legtöbbet szenvedett, vár a szép és nagy feladat tovább vinni a szenvedéstől megszabadító Sze­retet munkáját: a szabad hazá­ban megvalósítani és megteremteni a szabad ember létfeltételeit és ez­zel előmozdítani a viíágbékét s annak alapjai', elsősorban itthon lerakni. Ennek a munkának es útját beragyogva világítja meg a ka­rácsonyi Szeretet. Én tudom, bizonyosan tudom, hogy az én szegény szerb test véreim, akikkel együtt áldoztuk a vérünket, lesznek az elsők, akik engem megértenek és bizonyos vagyok abban, hogy ők az elsők, akik legjobb m megértették, hogy a harc a békéért volt és hogy az elért békében az előbb ökölbeszo­rult kéznek baráti kézfogásra keli nyitnia. Tudom, hogy ők egyet­értenek velem abban, hogy az okvetetienkedőket félre kell szo­rítani, akármilyen hangzatos jel­szavakkal állnak is elő, mert mi tudjuk, hogy most azok akarnak harcolni, akik a vérhuüatáskor meglapultak és ez áll mindazokra, akik bármelyik oldalon az itt élő népek között levő külömbségelcet élezik ki, a helyett, hogy az egy­formaságokat keresnék. De tudom azt is, bizonyosan tudom, hogy a magyar nép is, a magyar népnek nagy tömegei, melyek jogok nélkül és gazdasági elnyomásban éltek azelőtt, érzik már, hogy lentről, a szép termé­keny völgyekből és hatalmas he­gyekről a dolgos, kérges kezű szerb testvérek nem gyűlöletet, hanem szeretetet küldenek felé­jük. Karácsony napján el kell ezt mondani. A közelmúlt hónapok és évek eseményeiből ezt lehet tisztán meglátni. A magyar nép nem indult el a jelszavak útjára, mert látja az igazi utat, amit a karácsonyi Szeretet ragyog be és hogy ezen az utón a szerb nép, a szegény és sokat szenvedett szerb nép menetel. A szerb nép igazi vezérei pe­dig felsorakozóban vannak. Kará­csony napján észre kell ezt venni és azt, hogy a mérges gázok kö­dei oszlanak, tisztulnak, mert en­nek az ünnepnek napja szétszórja a sugarait és ha csendben is, de egyre jobban előtörnek azok, akik valóban a szerb nép béke* szeretetét, igazság- és embersze­­retetét akarják győzelemre vinni. Az Eszme, ami boldog és sza­bad testvérekké fogja tenni ha­zánknak népeit, győzelmesen nyomul előre, mert vannak olyan vezérek, akik ezt szívből akarják és mert a nép, a szerb nép szive igy érez s igy dobog — és ezt akarja [ Osmerni kell ezt a népet, ös­­merni a szivét, végtelen jóságát és ösmerni kell ősi nagy erejét, mellyel mindenkit és minden akadályt félre fog tolni, aki és ami útjába áll annak, hogy ő maga vegye kézbe a hazánk minden né­pével való testvériesülés szent müvét. Mindazok — bármilyen nem­zetiségbeliek — kik az élet ezer bajával küzdőtök, bízzatok a szerb népben, mely egyformán küzd veletek és nézzétek, lássátok, hogy amilyen hős és nagy volt a háborúban, olyan hősnek és nagynak bizonyul n békében es a szeretetbcn. Ünnepi csend a politikában A politikusok nagyrésze elutazott a fővárosból — Passes a francia Kivierán fog üdülni Beogradból jelentik: A pra­voszláv karácsony előestéjén tel­jes politikai szélcsend állott be a fővárosban. A politikusok nagy része és a legtöbb miniszter is elutazott Beogradból és a közeli napokban semmi nevezetesebb politikai esemény nem várható. Pasics miniszterelnök kedd es­tig nem utazott el és beavatottak úgy tudják, hogy nem Dalmáciá­ba, hanem a francia Riviérára készül. A miniszterelnök kedd délután is megjelent hivatalában és fogadta Milovanovics Bózsó ag­­rárreformügyi államtitkárt, aki re­ferált déiszerbiai útjáról és- külö­nösen a Görögországból mene­kült szerbek kolonizóciójáró!. Ké­sőbb Uzunovics építésügyi és Miietics Krszta közlekedésügyi mi­niszterek jelentek meg a minisz­terelnöknél, aki egy boszniai mu­zulmán küldöttséget is fogadott. A küldöttség szónoka, Korkul Sahid a boszniai radikális muzul­mánok kívánságait tolmácsolta. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság kedd dél­előtt rövid ülést tartott, amelyen folytatták az építésügyi miniszté­rium költségvetésének tárgyalását és foglalkoztak a Beograd—Pan­­csevo közti hid építésének kérdé­sével is. Elhatározták, hogy az építés részére szükséges összeg 40 százalékát a jóvátételi számla terhére fogják felvenni. Foglalko­zott a pénzügyi bizottság az uj parlament építésének kérdésével is és erre a célra tiz millió dinár hitelt szavazott meg. Az építke­zés további folytatása ügyében Trifkovics Marko és Stojadinovics pénzügyminiszter között külön megállapodásra lesz szükség, mert a most megszavazott hitel nem elég az építkezés befejezéséhez. A pénzügyi bizottság délután is összeült. Az ülésen Vines Di­­mitrije és Setyerov Szlavkó a vajdasági utak megjavítását sür­gették. Támadták a kormányt a pancsevói hid épitésa miatt és rámutattak arra, hogy a kormány csak azért nem fogadta el az angol Armstrong-cég ajánlatát, mert nem akarták, hogy azon bizonyos körök kereshessenek. Szóvá tették a zsa­­balji hid ügyét is. A zsabaljiak ugyanis uj hidat kének, mire a régit lebontották, az alkatrészeket elszállították és azóta a község hid nélkül áll. Fölemlítették..- hogy a noviszad—petrovarsdini hid építése is szünetel. Rátértek ezután a közegészség­­ügyi tárca költségének tárgyalás sara. Miietics Szlavko dr. köz­egészségügy! miniszter expozét mondott és közölte, hogy a költ­ségvetési tételek főleg a fürdők fejlesztésére és a kórházak rend­behozatalára szükségesek. A költ­ségvetésben erre a célra feivett összeg nem elégséges, de a hely­zet olyan, hogy be keli ezzel is érni. Popovics Szyetiszláv, Pmehfak, ^ioskovljeyifs és Jojics felszólalása után a közegészségügyi kéltség­­vetést a beterjesztett módosító javaslatokkal együtt elfogad'ók. A közegészségügyi szolgálatból négyszáz alkalmazottat fognak el­bocsátani. Stojadinovics pénzügy­miniszter párisi tár­gyalásai Párisi jelentés szerint Stojadino­vics pénzügyminiszter hétfőn hosz­­szabb tárgyalást folytatott Doumer francia pénzügyminiszterre! az 1914. évi szerb hadikárpótlási kötvények visszafizetéséről és Ju­goszláviának Franciaországgal szemben fennálló háborús adós­ságairól. Este Spaiajkcvics párisi jugoszláv követ ebédet adott Sto­jadinovics tiszteletére, amelyen résztvett D timer francia pénzügy­­miniszter, Berthelot külügyminisz­ter-helyettes, Optie, a Francia Nemzeti Bank elnöke, a diplomá­ciai kar és a francia pénzügyi körök vezetői. Stojadinovics és Doumer megbeszélése teljes ered­ményre vezetett és a két pénz­ügyminiszter között minden kér­désben teljes összhang mutatko­zott. A jugoszíáv-francia tárgyalások A jugoszláv-francia kereske­delmi tárgyalások kedden kéz*! dödtek meg a külügyminiszté« riumban. A tárgyalásokat francia részről Gerard beogradi francia kövét, jugoszláv részről pedig Ribnrzs Ottokár, a nemzetközi ke­reskedelmi szerződések osztályá­nak főnöke vezeti. A keddi ülésen a ancia bi­zottság ismertette tervezetét, atne lyet a jugoszláv delegáció tudo­másul vett. A tárgyalásokat a ka -rácsonyi ünnepek után folytatják

Next

/
Thumbnails
Contents