Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-01 / 1. szám

19 6. január í. BACSMEGYE! NAPLŐ 7» oldal. HÍREK es» Szerelem Özvegy Katonáné beadta a kulcsot. — Nyisd ki a trimót és vedd c'.ő a Szalvétákat, —- mondta a lányának és szuszákolva letipegett a boltba. Elza megtérített. Jobbról az anyjá­nak, balról Bélának és maga mellé az asztalfőn Sándornak, a jogásznak. Bé­la és Sándor koszt-kvártélyt élveztek Katonánétót, aki az udvari kis szobit bocsátotta rendelkezésükre. A füszer­­fizlet ugyanis nem volt aranybánya. A fiiszerüzlet csupán egy szürke bolt volt, amely lassan és lustán ment, akár az ökrösszekerek. A kosztosfiuk összesen annyit fizettek, amennyiből kitelt a le­ányzó havi ruhaszámlája. A nők rend­szerint hálásak annak, aki ruhához se­gíti őket. A fiuk ketten voltak. Elza rövid habozás után az idősebbikbe sze­retett bele őrülten. Elza minden tan­évben szerelmes volt, de a szünidőkben sem pihent. Bélát, a kevésbbé szimpa­tikusát a leikével fizette ki. — Ne akarja bemocskolni tiszta ba­rátságunkat ilyen nyers valósággal — mondta üde szeméremmel, amikor a fin vadul ostromolta, km Bélát nem lehetett aprópénzzel iekenyereznl. Intrikált, leske’ödöt; és fenyegetőzött. A szerelmesek egy pil­lanatra sem érezhették magukat biz­tonságban. Az özvegy idönklnt eluta­zott. saját kijelentése szerint »vidéki tarákra«, igazabban pedig falusi tanti­­iáihoz, akiktől élelmiszerekkel dúsan megrakodva tért vissza. Ilyenkor Elza maradt az üzletben. Béla iskolában volt és Sándor ie'ült a pu'íra Elza mel­lé, Enyhe ruszliillat lengte körül őket. A datolyás láda véde'me alatt csókoíóz­­tak. Közbon kunosaitok jöttek. — Kévék élesztőt. A fiú dühösen szolgálta ki őket. Az­tán becsapta az ajtót és visszamászott a heringes hordó mögé. De alig ért osz­­szc a szájuk, uj vevők nyomták le a kilincset. — Van szekfüszeg? — Nincs! — üvöltötte Sándor. — Ánizsmag? — Nincs! — bömbölte az ifjú, — egy­általán semmi sincs raktáron! Minden­ből kifogytunk! A kuncsaft sértődötten távozott. De helyébe frissek jöttek. Harmadnap oz o’ajos láda mögött egy kis bádogtáblát talált Sándor, ame­lyen fekete betűkkel ez állt: HALÁLESET MIATT ZÄRVA Boldogult édesatyám temetésekor csináltattuk, — mondta Elza érzéssel A fin szórakozottan doboüt rajta az ujjaival. Nyílt a szoba ajtó. A küszöbön megje’ent özvegy Katonáné. — Elutazom, — jelentette ki, — at spájzkulcs ott van az ablakpárkányon — és bucsucsókot lehelt a lánya nyakára, — Te. — mondta a fiú, ahogy az öz­vegy léptei elhaltak a folyosón, — te — és megdobogtatta a bádoglemezt. Elza szivszaggató nevetésbe tört ki. Jiyen veszedelmesen csak a szerelmes nők tudnak kacagni. Aztán már rohan­tak Is a bo'tajtóhoz. a fiú behajtotta az ajtószárnyakat, lecsukta a reteszeket, feltette a keresztvasakat és kiakasztot­ta az uccai frontra a táblát: HALÁLESET MIATT ZARVA Ez vöt az első nyugodt délutánuk. Végkimerülésig csókolták egymást, amíg csak tüdővel bírták. Küimt, az uccán, a járókelők megálltak a bolt előtt és megilietődve beszélgettek. — Szegény, meghót a lánya, — mond­ták részvéttel, aztán tovább siettek, hogy máshol fedezzék élesztőszükség­letüket. Másnap bejött Pacomé, a szomszéd iábbelikészitű hitvese és borongó kép­pel szorongatta az özvegy kezét: — Fogadja részvétemet. Mikor lesz a temetés? Csak az előtte való napon adta ki a lelkét Katonáné legkedvesebb barátnő­je, a ci-rmós cicája és így magától érte­tődőn mondta: — Szegény kicsimet már elástuk a kertben. — Hol? — döbbent fel a szomszéd­­asszony. — Hátul, a rózsafa alatt. Pacomé eszeveszett sivítozással ro­hant ki az elátkozott házból. A félreértések egyre halmozódtak. Az özvegy minden héten -tömegesen kapta a részvétnyilatkozatokat. Az em­berek, az ucca, a szomszédság pedig ér­tetlenül ácsorgott a halál táblája előtt. — Keményen sújtja őket az Ur. — mondotta istenfélő baritonján Rezeda, a pék és keresztet vetett magára. Ekkor hirtelen tel csattant a suszterué hangja, mint a félrevert lélekharang. — Nézzék, hunye, ki hitte volna! Mindenki odarohant a bolt egyetlen rácsra ablakához és ágaskodva bektt­­kucskáltak. Általános elképedés ült ki az arcokra. — Nahát! — mondta Pacoráné és nem tudott szóhoz jutni. — Micsoda romlottság! — szörnyü!­­ködött a konkurens fűszeres — egy bes­tia ez a nő! Egy Messalina! És ott tolongtak a rács előtt éhes szemekkel, lábuijhegyen, inig csak be nem alkonyodott. Az özvegy majd megőrült az embe­rek gúnyos, sajnálkozó és sértő pillan­tásaitól és az örökös részvétnyiiatkoza­­toktói. Nem értette a dolgot. Azt hitte csúffá akarják tenni, vagy bolondnak nézik.*' Végül is rájött, hogy mindez az ellenségeinek pokoli müve, akik áz életélje törnek. A környék népe viszont kezdett hozzászokni a fekete táblához. Az emberek mindig méltányolják az eredeti ötleteket. És igy a fiatalok titka egy maradt zz egész uccával. így niflit ez decemberig, amikor az özvegy egy téli délutánon váratlanul hazajött. Mint a drámai férjek. Nem revolver volt kezé­ben, csak egy szatyor, tele friss dunai hallal. Az alkony már köddel vonta be az udvart. A lakásban nem talált sen­kit. Katonáné felhúzta a komét cipőjét és a halasszatyorral a kezében letotyo­gott a boltba. Az olajos hordó mögül halk kuncogás hallatszott. Katonáné felhördült. A pulton kiterí­tett kendőkön ott feküdt egyetlen édes gyermeke, Elza,, a kosztosíiuval, olyan helyzetben, amelyre okvetlen muszáj fátyolt borítani. Hogy mit látott még Katonáné? Arra rendeljünk cl zárt tár­gyalást. — Öli! — hördült fel az özvegy és hozzájuk vágta a szatyort. A hideg, nyálkás halzápor nesztelenül siklott végig a lány meztelen testén. Enyelgő nimfa volt ebben a pillanatban. Az özvegy ütésre emelte a karját. Ez a lendület azonban sohasem ért véget, megfagyott a fele utján, mert Katonáirét útközben megütötte a guta. Egyetlen csapással. Az özvegy végszó nélkül jobblétre szenderült. Másnap az egész ház gyászba öltözött, koporsót rendel­tek, koszorúkat és kitették a boltajtóra a fekete táblát: haláleset miatt zarva A szomszédok nagyot nevettek, ami­kor reggel megpillantották a jólösmert táblácskát. — Nahát ezek a telhetetlenek, már kora hajnalban kezdik — mondta disz­krét röhejjel a pékné és beleskelődött a rácsos ablakon. A gyászházban és temetésen termé­szetesen nem jelent meg senki. Tamás István A Bácsmegyei Napló szombaton reg­gel az újév ünnepe miatt nem jelenik meg. A lap legközelebbi száma vasár­nap reggel a rendes időben jelenik meg. — Előkészületek a városi bálra. Január 9-ikén, Mária királyné születés­napján a városi tanács, mint jelentettük, fényes táncmu'atságot rendez a város­háza dísztermében. Az elit-bál védnöké­nek a városi tanács Gyorgyevics Dra­­gosziáv főispán feleségét kérte fel, aki e fogadta a tisztséget és szem Tyesen vezeti az előkészületi munkálatokat. A feljárat keleti virágokkal és pálmákkal lesz díszítve. Az elit-bá’on estélyi öltö­zetben és csak meghívóval lehet meg­­je'enni. A meghívók szétküldését már megkezdték. — A petro\ őszelői pótadó. Pet­rovoszelórói jelentik: Ä petrovosze­­lói községi képviselőtestület most tárgyalta le az 1926. évi költségve­tést és azt elfogadta. A költségve­tés az iparosok számára kétszáz, a iöjdmivesek számára pedig hétszáz százalékban állapítja meg a pót­­adót —- Februárban Jelenik meg sbün-I tetei törvény és novella szerb fordí­tásban. Dr. Jocies Milorád lőállam­­ügyész februárban jelenteti meg a büntető törvényt és novellát szerb fordításban. A könyv a törvényma­gyarázatot fs tartalmazni fogja. — Az 1986. évfolyambelieket so­rozzák. Szépiáról jelentik: A szta­­ribecsei katonai parancsnokság el­rendelte, hogy a katonai ügyosztá­lyok állítsák össze az 1906. évben született állitásk öt elesek sorozási lajstromát. Az 1906. évben születet­tek kötelesek okmányaikkal, csalá­di és születési bizonyítványaikkal illetékes községi elöljáróságaiknál, vagy a városi katonai ügyosztá­lyoknál minél előbb jelentkezni. — Nyugalomba vonult a szuboti­­cai pénzügyi tanácsnok. Szubotica város szerdai közgyűlésén nyugdí­jazták Nedeljkovics Miladin pénz­ügyi tanácsnokot. Nedeljkovics har­mincnyolc és fél éven keresztül szol­gálta a várost és hosszú közigazga­tási pályáján működésével nemze­tiségi külömbség nélkül megnyerte a város közönségének legteljesebb elismerését. — Beszüntették a közlekedést a Titel—orlovíti vasútvonalon. Tűéiről jelentik : A Titel—or’ováti vasut­­vona'on, amely a Bánát és a Bácska között bonyolította le a forgalmat, be­szüntették a közlekedést. Erre az intéz­kedésre az adott okot, ho-y az össze­­düléssel fenyegető tiszai fahidat a ható­ság teljesen elzárta a forgalomtól. A hidat crendörség és rendó'rség őrzi. Ez az intézkedés óriási károkat jelent egész déli Vojvodinának. — A szocialisták nem veszitek részt a francia kormányban. Párisból jelentik: A szocialista-párt körzeti szövetségei, amelyek a párt magatartásáról tanács­koztak, részben szótöbbséggel részben egyhangúlag a kormányban való részvé­tel dien nyilatkoztak, — Nem gyilkolták meg a volt perzsa saht. Bécsbö! jelentik: Berlin néhány újságjában az a hír jelent meg, hogy a volt perzsa saht Marienbadbaii meggyil­kolták. Ez a hír teljesen valótlan és csu­pán olyan módon kerülhetett nyilvános­ságra. hogy valamely rádió-jelentéssel visszaéltek. — A baranyai menekülteknek nem kell jelentkezni az Inspekcia Radánál. Beo­­gradból jelentik: A belügyminisztérium­nak a kü’föidi munkások alkalmazásáról szóló legutóbbi rendeletével kapcsolat­ban a szociálpolitikai minisztérium kö­zölte a közigazgatási hatóságokkal, hogy a baranyai menekültek inufikaelhelyez­­kedés tekintetében éppen olyan jogokat élveznek, mini a belföldi állampolgárok. Ez a kedvezmény — a szociálpolitikai minisztérium szerint — csak a Baranyai Menekültek Gazdasági Szervezetének tagjaira vonaikozik, akiknek a most el­rendelt jelentkezéseknél sem kell jelent-I kezuiök, — A török parlament ratifikálta a Jugoszláviával kötött szerződést. Beogradból jelentik: Juszux íiíkmet bey beogradi török követ fölkeres­te Markovics Jován külügymi­niszter helyettest. A török követ közölte a miniszterhelyettessel, hogy az angorai parlament szerdán ratifikálta a S. II. S.—török baráti szerződést — Csieserin látogatása Secckt tábor­noknál. Berlinből jelentik: Csieserin orosz külügyi népbiztos berlini- látoga­tásának utójátékaként azt mondják, hogy a Secckt tábornoknál való látoga­tása Csieserin kifejezett kívánságár! történt, mert a. tábornokot tekinti azok­nak a köröknek reprezentánsául, ame­lyek nem fogadták örömmel a locarrót szerződést. Amnesztia és halálos ítéletek Szó­fiában. Szófiából jelenítik: Szerdán am­nesztiatörvény jelent rueg, amely köz­kegyelmet ad a régi kommunista-párt központi bizottsága minden tagjának, továbbá az agrárpárt tagjainak, Todorov Koszía és Abov elítéltekkel együtt A sumenl törvényszék eTenben hat halálos itó'etet hozott kommunista összeesküvők ellen. — Vérbosszú egy kínai tábornok el­len. Peking bői elemik: Hsu tábornok, Tuan-Csin-Jai miniszterelnök egyik lég­­ösziutébb párthive, este elhagyta Tekin­get, hogy- tanácskozást folytasson egyes katonai vezérekkel Amikor a vonat Lang-Fangba érkezett, bombát vetettek rá. Hsu tábornok és vezérkarának né­hány tagja meghalt. A merénylő Lu- Cseng-Vu, akinek apját, Lu-Csing-Csang tábornokot Hsu tábornok 1915-ban va­csorára hívta meg Tien-Csűrbe és óit agyonlövette. Lu-Cseng-Vu körtá .irat­ban kijelenti, hogy tettével apja halálát akarta megbosszulni. A merénylő nagy­bátyja Fong-J u-Siangnak. — Tárgyalások a noviszadi felébb* vitel! birósígon. Noviszadról jelentik: A noviszadi felebbviteli bíróság csü­törtökön tárgyalta Kékity István szlan­­kamenáci kereskedő bűnügyét. Kékity egy lakodalom alkalmával véletlenül agyonlőtte Gnyatics Joszó gazdálkodót, amiért a pancsevói törvényszék gondat­lanságból elkövetett emberölés címén ötezernégyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A táb’a az Ítéletet megváltoz­tatta és a vád'o.tat kétezer dinár pénz­­büntetésre ítélte. — Csütörtökön tár­gyalta a tábla Lalosevics Vladimír szombori hentesmester bűnügyét is, aki vereked's alkalmával összeszurkálta ba­rátját, Jurisics Józsefet. A szombori törvényszék Lalosevicset egy évi bör­tönre ítélte, a tábla az ítéletet hely­benhagyta. — A tábla csütörtökön fog­lalkozott Jelenics Draguiin és Gyurics Kos-ta pancsevói lakosok bűnügyével is. Jelenics meggyilkolta Jancsuk Ká­­ro’y pancsevói iparost. A pancsevói törvényszék bizonyítottnak vette, hogy Je'enics Dragutin a gyilkosságot Gyu­rics Koszta felbujtására követte el s e'itélte Jelenrcset négy évi, Gyuricsot pedig öt évi fegyházra. A tábla Je'e­­nics Ítéletét jóváhagyta, Gyuricsot azon­ban felmentette, mert nincs elég bizo­ny!'ék arra, hogy a gyilkosságot az ö felbujtására követték volna el. — Halálozás. Noviszadról jelenük: Noviszadon meghalt Mátics Mirkó And­­rija gimnáziumi tanár hetvenötéves ko­rában. Az elhunytban Mátics Sz vétóz ár szuboticai vasutigazgató édesapját gyá­szolja." — A Književni Sever cimü szuboticaj szláv irodalmi folyóirat januári száma most jelent meg. A folyóiratba Gyorgye­vics K., Jevtrcs B., Angyeliíloyics B., Nazecsics Sz., Barisics A., Skurla-Hiiics B,, Paunovics Sz., Prokics D., Petrovics P. Sz., Kosztics Gy., Gyukics B., Bez­­rucs P., Popovics L. dr., Nikics Fedor, dr. Markovics Cséda. dr. Ivies Aieksza Írtak értékes cikkeket. A folyóirat nyolc dinárért minden szuboticai könyvkeres­kedésben kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents