Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-03 / 2. szám

16. oldal

RÁCSMEGYEI NAPLfi ___T926. fattaár 3.

Gyerünk Párisba!

Pár is ma Európa legolcsóbb nagyvárosa — Mennyi az útiköltség Szuboticától Parisig ?

Paris ma legolcsóbb nagyvárosa a kotíttneasaek. Nemcsak a parkinak, aki állandóan a francia fővárosban ól, hanem az idegennek is. aki csak tövfdebb ídej tartózkodásra jön a világosság fővárosába. A megélhetés költségei ma lényegesen alacsonyabbak ott, mint Berlinben, Becsben, Rómában, sőt, mint Szuboticán is. Berlin ötven százalékkal, Szubotica negyvennel, Bécs harmincöttel és Róma ma húsz százalékkal drágább Párásnál. Az olcsóság oka a frank árfolyamának esésében rejlik, melyei nem (tartott lépést a megélhetési költségek emelkedése. így az az eddig soha nem látott eset állott be, hogy Pártában olcsóbban ói az ember, mint Szuboticán.

Lássuk csak az árakat: Paris belvá• rosának egy jobb hoteljében egy tisztességes szoba napi bérc tizenöt- huszonöt frank, ami a mai l:2-es dinárárfolyam mellett 30—50 dinárnak felel meg. Hotelszobák, melyeket egy hónapra bérelnek, még 10—20 százalékkal olcsóbbak is. Persze az Avenue de Champs Eiysée és az Opera környékén levő luxus-szállodákban más árak vannak érvényben, de a legelőkelőbb szállodában is kapni már szobát 50 franktól (100 dinár) felfelé.

Még lényegesebb a Szubotica és Paris közötti árkülömbség az étkezés költségeinél. A boulcvardok és a Quartier Latin számtalan vendéglőjében, melyekben a menü-rendszer van bevezetve (az úgynevezett prix fixe) egész jó ebédet és vacsorát lehet kapni 5—7 frankért (10—14 dinárért). Tessék ezt megpróbálni Szuboticán! Tizenkét frankért (24 dinár) már inyencigényeknek megfelelő dinert vagy soupert kap s még az éjjeli zenés muMóheiyeken is jrreg lehet vacsorázni 15—20 frankért. Ezekben az árakban bennfoglaítatik az ital, valamint a kiszolgálás., borravaló is.

Másfél frankért (3 dinár) a legelőkelőbb kávéháziján is kapnak egy csésze kávét vagy teát s kisebb kávéházakban ennek az összegnek a feléért is kapunk legalább is szuboticai minőségű kávét. A five o clock tea valamilyen dancingban sem a kiváltságos osztályok szórakozása ott. mert 5—8 frankért (1016 dinár) egy egész est® is elszórakozhatunk ott.

A szinház látogatása sem támaszt túlzott igényeket az idegenek zsebeivel szemben s dinárokkal ott is meglehetős olcsón lehet jó helyhez jutni. Az idegenek által leginkább látogatott revüszinházákban már 15 frankért (30 dinár) lehet jobb földszinti ülést kapni s a legdrágább, ülőhely ott 35—40 frank. Paris előkelő drámai színházaiban, a Comédie Franeaise-ban és az Odeonban még olcsóbbak a helyárak. a nagy Opera helyárai a bécsi, berlini vagy pesti opera árának fele.

A villamos vasút meg a földalatti is olcsóbb mint Szuboticán. Első osztag 75 centimes (1.50 dinár), második osztály. .50 centimes (t dinár), a legolcsóbb közlekedési eszköz azonban az autótaxi, amely már 10 dinárért elviszi az embert néhány kilométerre.

A ruházati cikkek legalább 30 százalékkal olcsóbbak mirit minálunk s csodálatos olcsók a könyvek. Bár a frank bkebeli értékének négyötödét veszítette cl, a könyvárak csak 200 százalékkal emelkedtek s a nagy kiadócégek egységárat (8,50 frank = 17 dinár) már 300 oldalas, ízléses kötésű regényt adnak. 'Tudományos müveket kötetenként 10—12 frankkal számítanak. Ugyanezek a könyvek magyar fordításban legalább négyszer-ötször annyiba kerülnek.

Mindent összevéve megátfapitható, hogy havi 3000 dinárral sokkal jobban él az ember Parisban, mint Szuboticán, csakhogy Szuboticán ezt a 3000 dinárt könnyebben meg lehet keresni, mint Párisban. ahol a fizetések is aránylag sokkal kisebbek.

Az utazás a párisi kirándiáás kétségtelenül legköltségesebb része, mert a Szubotica és Paris közötti ut közel kétezer kilométer hosszai és négy országon vezet keresztül, ftt is a Jugoszláviái utrészlet a legdrágább, mert a Szubotica és Rakoli (olasz határ) közötti

597 kStométéres irt költségei (gyorsvonaton) másodosztályon 621 dinár, harmadosztályon 414 dinár, a Postumia és

Domodossola közötti 628 kilométeres olasz u Részleten a második osztály 115.40 lírába (254 dinár), a harmadik osztály 90.55 lírába (200 dinár) kerül, a Brigue és Lausanne közti svájci útszakaszon második osztályon 22.10 svájci frank (200 dinár) is végül a Valterbe és Paris közötti francia ulsrakaszon

másodosztályon 92.80 francia frank (186) dinár), harmadtkou 58.45 francia frankba (117 dinár). A vasúti összkiadás Szuboticától Párisig gyorsvonat másodosztályon tehát 1470 dinár, harmadosztályon pedig 931 dinár. Öt-hatezer dinárért tehát két-három heti tartózkodást számítva Parisban, meg lehet termi ezt a kirándulást, ami nem is olyan sole mert tavaly az ügy legalább kétszeraimyiba került.

Két kis öreg

Irta: Schöpflin Aladár

Egy sugár szép fiatal asszony ment légig három egyformán öltözött kis lányával a füredi strandon, a fürdőház felé. Kedveseit odaköszöut a pádon ülő öregek egyikének:

— Jó reggelt, Károly bácsi.

A két furcsa Iris öreg csendes izgalomba jött. Kicsit kihúzták magukat, homályos szemük felvillant, a lábukkal csosszantottak. A fehérbajuszos öreg, Csontos Károly, lekapta a sapkáját.

— Kézit csókolom, Kajtinka. Fürdeni? Fürdeni?

— Igen, Károly bácsi, ma szép az idő — felelt a fiatal asszony és ment ■lányaival tovább a 'hlrílőlfld irányában.

A másik öreg, borotvált képű, nagyon ráncos arcú, kopasz, kíváncsiskodva kérdezte:

— Szép kis asszonyka. Ki az?

Károly bácsi hamisan mosolygot.

— Az unokáin lehetne, ha úgy került volna. A nagyanyjának udvaroltam fiatal koromban. El is vettem volna, de aztán más vette el. így hát mégsem az unokám.

— Kár volt cl nem venni. Szép lehetett, ha ilyen szép unokája van — bölcselkedett a másik öreg, Bugger Bugger Frigyes.

Erre elhallgattak, a nagyon öreg emberek fásult hallgatásával, amely nem takar gondolatot, nem jelent semmit, csak az öreg agynak a renyheségét, amely nem tud soká megmaradni egy gondolatnál és nem tud hamarosan más gondolatot váltani. Majd azután Csontos Károly szólt.

— Ma nem volt dydh meleg a fürdő, mint máskor. Most fázom.

Gyönge borzongás ment rajta kereszösszevonta a vállát.

— Elég meleg voft az, — mondta! Bugger. — Más a baj. Időváltozás lesz, azt érzed. Én is érzem a jobb váHperecemen. Ez az én barométerem azt mondja, hogy esős idő közeledik.

— Reumás? — kérdezte Csontos.

— Nem a. A régi főtt sebem. Az ; nyugtaankodik ilyenkor. Már - harminc

év óta'.

Csontos nagyot nézett, felélénkült.

— Htíl: az a seb?

! — Itt a jobb vállpereceníben, —• felelt Bugger. Aztán hirtelen feleszmélt és csaknem clkiáltotía magát.

— Nahát, majd elfelejtettem! Hiszen ezt a sebet te lőtted!

Halkan, diszkrétül elnevette magát.

— Hogy én arra nem gondoltam! — tette még hozzá.

— A jobb vállperecedben, egy araszszal a váriad alatt. Úgy emlékszem, mintha most látnám, ahogy az orvosok kötöznek mondta Csontos. — Szép lövés volt.

— Szép — felelt Bugger minden harag nélkül. — Harminc éve viselem a nyomát. De szép párbaj volt. Szépen viselkedtél, nyugodtan, elegánsan és jól lőttéi.

— Kicsit magasra1 mert a golyó. Nem jó! volt a pisztoly megtöltve, — mondta Csontos.

— Persze, iejebb céloztál? — kérdezte Bugger s kissé idegenül nézett a barátjára.

— Bizony Tejebb és kissé jobban balra.

Megint' elhallgattak egy percre, de

most már valami gondolat volt köztük, egy emlék, egy szándék, egy régi harag halavány utórezgése.

—- Meg akartál ölni? — kérdezte

Bugger s a szavában volt valami régi, elévült, de mégis pislákoló rümület.

— Meg — felelt Csontos komolyan.

— Nagyon haragudtál rám?

— Gyűlöltelek. Nem bírtam kiállni, hogy óive maradj.

— És most? — kérdezte Bugger félénken.

— Most efmult- már rég. Minden cinmit. Miért haragudjak rád? Ilona meghalt már tíz éve. Aztán, azóta az eset óta hü volt hozzám, jó féleségem volt, bebizonyította, hogy az csak pillanatnyi érzéki fcllobbanás volt, asszony! gyengeség. Megbocsátottam neki, megérdemelte és boldogan éltünk. Neked is megbocsátottam, miért gyűlöljetek, mikor Róna már nem él? Örültem, hogy itt találkoztam veled. Mégis csak 'régi ismerős vagy, ennyi idegen között. Ismerted Honát, tudod ki volt, mit vesztettem vele. Hát miért gyűlöljelek?

— Hát akkor szent a béke, öreg cimbora. Elmúlt a fiatal bolondság, címűül a harag Ilona is örülne, ha élne.

Uj hallgatás következett. Bugger próbált visszaemfékezni Ilona arcára, de nem tudott.

— Mondd csak — kérdezte aztán, — ugy-e, Ilona szőke volt? Csodálom, hogy nem emlékszel rá, — felelt Csontos sértődve.

Bugger szabadkozott.

— Ilyen szégyen, most már emlékszem. Csak a nők haját nehezen tudom megjegyezni. De a hangja, az most is a fülemben van. A kedves, fiatal, csicsergő hangja.

— Már pedig annak nem volt csicsergő hangja. Inkább mély hangja volt, szép, csengő alt hang.

— Miféle nőről beszélsz te tulajdonképpen?

—• Ilonáról, — fételt Bugger félénken.

— De hiszen mindennek az ellenkezőjét mondod. — Csontos most már dühös volt. — Hát nem emlékszel rá, milyen volt Hona?

Bugger megadta magát.

— Nem tudom ... nem bírok tisztán visszaemlékezni. Azaz, hogy emlékszem rá, de nem tudom, milyen volt.

— Nagy szamár ugy, — mondta Csontos.

— Kértek, azért ne gorombáskódj, —pattant fel Bugger. — Nekem azelőtt is, azután is sok növel volt dolgom. Kelleténél többel. Hát nem csoda, lia nem tudok mindegy-ikre visszaemlékezni.

Csontos erre igen nagy; dühbe jött. Már kiabált:

— Hát Ilona neked csak egy nő a sok közül? Az a gyönyörű teremtés, akinek a kezét megfogni se voltál méltó? Tudod, hogy ez gyalázat?

— Ilyen emberrel én nem idők együtt, tudod? Ilyen emberrel én nem áSok szóira, tudod? Nem ismertek többet. Sajnálom, hogy akkor az a pisztoly rosszul volt megtöri ve.

Szó nélkül otthagyta Buggert és ment odább - a strand másik szélére, bicegve, roggyaaó térddel, a szivében halálos gyiäöSettek

Szerkesztői üzenetek

Többeknek. Mindazoktól, akik még

nem kaptak választ hozzánk intézeti kérdéseikre, szives elnézést kérünk. A válaszok az ünnepek -előtt beállott nagy auyagtoricKlás miatt késtek és most már rövidesen sor kerül minden ebbe a rovatba tartozó levél elintézésére.

1926. A. A szabadkőművesség a középkori, kőmüvesség szervezetéből indult ki, amelynek központja Strassburgban volt és amely onnan Európaszerte elágazódott. Céhbeli érdekek előmozdítása mélteti tagjai erkölcsi színvonalának emelésén is fáradozott és később felvett tagjai közé más foglalkozásúakat is. főképp művészeket. A mai szimbolikus szabadkőművesség 1717-ben keletkezett Londonban, ghol négy régi kőmüvespáholy egy nagypáholíyá egyesült az emberiség legfőbb javainak ápolására, az emberszeretet és igazság keresése és a becsületes cselekvés alapján, szabadon egyházi korlátoktól és hitbeli kényszertől. Ez időtől fogva gyorsan terjedt a szabadkőművesség. különösen a XIX. század második felében. Az egész világ szabadkőművessége nagypáholyokra, ezek pedig páholyokra oszlanak. A páholy vezetője a főmester. h nagypáholy «Hón a nagymester áll. A páholy összejőve-: telei, az úgynevezett munkák bizonyos szertartások szerint folynak, amelyek nagy óbb ara a középkort kőmüvesszer vezetek ceremóniáinak hagyományai. A páhoíytagok a profán világgal szemben titoktartásra vannak kötelezve, egymást pedig jelek, szók és kézfogások segítségével ismerhetik fel. Franciaországban és Olaszországban a szabadkőművességnek politikai céljai is voltak és például Olaszországba« hathatós tényezője volt a nemzeti egység megteremtésének. Mussolini az olasz szabadkőműves páholyokat feloszlatta és Magyarországon is az ellenforradalom egyik első dolga, volt a szabadkőműves páholyok működésének betiltása. Általánosságban a szabadkőművesség társadalmi irányban működik humanitárius intézmények alapításával. de foglalkozik a kormozgató eszmék megvitatásával is.

József. Az egyetemre bármelyik félév elején beiratkozhatík. Az illetőnek egyéni körülményeitől Függ. hogy mikor célszerűbb beiratkoznia. Kérjen a zagrebi egyetem rektori hivatalától prospektust, am elv minden tudnivalót magában foglal.

Pálma. Ina meg pontos cimét. hogy a kért adatokat levélben közölhessük.

S. M., Bácskatooola. Nem áll módunkban ellenőrizni, hogy a kirótt büntetés jogosult-e. Legcélszerűbb, ha ügyvédhez fordul és nála érdeklődik a jogorvoslat iránt.

Gy. L„ Sztaribecsei. A most folyó jugoszMv-magyar tárgyalásokon a nyugdijkérdést is megvitatják és előreláthatólag meg is kötik az erre vonatkozó egyezményt. Addig mindenesetre várjon.

Becskerek. Osijeki lapok: Hrvatski I List és Die Drau.

P. M., Szombor. A lakás törvény ér! tűimében önnek a saját házában jogigénye van a lakáshoz. Ha az ügyvéd ellen panasza van. forduljon a noviszádi ügyvédi kamarához.

E. I., Odzsaci. A király születés napja alkalmával bocsátottak ki anmesztiarendeleíet. Az említett büntetés a nyugdíjigényt nein érinti.

Három gyermek, önt megilleti a jugoszláv állampolgárság, azonban be keß várak optálási kérvényének elintézését. Amennyiben az opció elintézésének késedelme miatt bárminemű kárt szenvedhetne, érdeklődjék annál a hatóságnál, ahol kérvényét beadta, a hivatalos szám és az elküldés dátuma iránt és annak alapján próbálja megsürgeti}! az elintézést a BBB. ügyosztályban.

Osziieki vasutas. Mint szlavóniai születésű. aki születése óta ott lakik, minden vitán félül jugoszláv állampolgár. Apjának születési helye teljesen 'közömbös az ön állampolgársága szempontjából. Ha nem akarják kiadni az illetőségi bizonyítványt, kérjen erről •végzést és feTebbezze meg a belügyminkzterimnhoz.