Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-31 / 30. szám
19^6. január 3t. BÄCSME6YEI NAPLÖ 17. oldal Zsidó parlament Mordccháj Avi-Sokaid icru-zsálemi újságíró írja a Bácsmegyei Naplónak: Vájjon - hogyan képzelik .a zsidó parlamentet önök odaát Európában? Úgy gondolom, hogy meglehetős furcsán; sokan bizonyára megfelelő arc fintor rak Pedig ez egészen komoly dolog. Olyannyira komoly, hogy .* zsidó nép az első energikus éleinyüvánuiásának tekinti ezt 3 parlamentet (amely szerényen a ■Választottak- ústütéser nevet viseli) kétezer esztendő óta. Hogy megérthessük ezt a parlamentet, ki; dologgal kell tisztában lennünk. Az egyik az- hogy a palesztinéi zsidóság autonóm életközösségben él: a zsidó nemzeti otthonban, melynek fejlesztése az angol mondatárius hatalom feladata és amely ai népszó vets ég felügyelete és védelme alat; áll. A másik, hogy a Palesztinái zsidóság politikailag és szociálisan fej'ett közösség, amely nemcsak hogy felöleli a világ kufturnépeinek aktuális gazdasági, politikai, szociális és kulturális problémáit, hanem ezen felül az a'kófó és teremtő munkának legsúlyosabb célkii'iizéseit vállalta, amilyenek egy nép újjászületése, egy puszta ország felépítése, egy nyugati kultúrával teli-teát népnek a keletre való átültetése. Ha e kettőt tudjuk, úgy megérthetjük, hogy a kicsiny Palesztina! zsidóság parlamentje komoly munkával volt megterhelve a. január első napjaiban megnyílt első ülésszakban. . < A viáig zsidóságához való viszony, az angol kormánnyal való tárgyalások, az arab icsixérnéppcl való együttműködés, az iskolarendszer, a gazdasági kérdések — mindezek súlyos gondjai a parlamentáris életben oly fiatal zsidó népnek Pa- H-szAriában. A ierazsá'erur parlamentben az öszszes elképzelhető politikai és szociális’ irányok képviselve vannak. Ez egyrészt tagozottságot, de másrészt politikai érettséget je'ent. A zsidók minden húsz éven felüli férfinak és nőnek, aki legalább féléve lakik az országban, —• választói jogot adnak. Ez a választói jog titkos, proporcionális és községenként'! — tehát az elképzelhetően legdemokratikusabb. Csak egy korlátozás van: az tr-oi-olvasn; tudás. De az analfabéták száma, ez — könnyén sejthető — csaknem a. nullával egyenlő. A zsidók között talán egy fél száza’éfcnyj analfabéta van. A passzív választól jognak még egy feltétele van: a héber nyelv tudása. Ez utóbbi korlátozás azonban köny•jtyett érthető, tekintve, hogy a zsidóknak egyik főcélja Palesztinában az ősi h!b!iai nyelv feltámasztása. Hogy az olvasó fogalmat alkothasson n zsidók politikai éberségéről és sokoldalúságáról, álljon itt egy kis lista a zsidó parlamentben képviselt pártokról: 1) Mizzachisták; ezek vallási nacionalista szellemet képviselnek. 2) Revizionisták; szélső politikai cionizmust hirdetnek, a bevándorlás teljes korlátlanságát és a zsidó állam radikális gyors keresztülvitelét követelik. 3) Parasztpártiak; kolonista, kisparaszti elem. 4) Szefárd és jeniem, zsidók pártja; keleti zsidók, akik politikai iskolát nem jártak, szociális vagy gazdasági rétegezödés nincs náluk. 5) Középpártiak: városi kispolgárság, kézművesek. 6) Egységpártiak.; radikális polgári elemek. 7) Demokraták; a hivatalos polgári cionista po'itika hívei. 8) »Ifjúmunkást-part; többnyire a- városi proletárság és kolóniákban levő bérmunkások pártja. 9) Munkaegység * pártja: baloldali szocialisták, az uj kooperativ mezőgazdasági telepek munkásai és a városi és a. városi munkásság így része. 10) Komponisták; rgen elenyészői s-iámbau vamxak s csakis a városokban. 11) Nőt jogok pártja.; a hivatalos femirrfsta programrnqt képviselik. Ezenkívül szép számban varrnak női képviselők a többi pártokba)! is, de különöset! a munkás-pántokban. Kívülálló .szero'éJö azt hihetne, hogy ily sok párt részvételével nem is lehet pozitív és tonrtékeny ■ parlamenti munkát végezni. De — az uj zsidó közös ség dicséretére mepdassék — a Palesztinái zsidó parliament . . tárgyalásaiban nyoma sincsen 3, kimondottan pártharcoknak, vagy személyi természetű vitáknak. S e parlament nemcsak abban fcülönjbözik minden más parlamenttől,. hogy nincsenek kipróbált és képzet! parlamenti szónokai, hanem abban is. hogy csaknem minden egyes képviselője elsőrangú intellektus, céltudatos és lelkes munkása a közös törekvéseknek. Nemcsak az angol kormány itteni emberei, hanem az arab testvömén is nagy'figyelemmel kíséri a zsidóság parlamentáris életét. Az angolok politikai szempontokból nézik, mig az arabok (ezeken kívül) még gazdasági és kulturális szempontokat is szem előtt tartanak. A két testvér nép közötti viszony az utóbbi időben igen sokat javult. A zsidó parlament egyik fontos és életbevágó célja e viszonyoknak végleges megoldása ós a zsidó, autonom közösségnek egy arab autonómiával való barátságos. egybekapcsolása. Jeruzsálem, 1926 január végéit. Az olcsó tojás Ethnografia A falu, amelyikről a történet szól, épp olyan szürke és egyszerű, mint a többi. Szürke abban az értelemben, hogy a falak vakolatát rég leverte az eső, most csupán vályogrészletek meredeknek a semmibe, illetve néznek farkasszemet a túlsó oldal csupasz falaival. A községházán kívül egyetlen meszelt ház van, a biróé. Ha azonban letelik a tisztje s másra marad a kis ködmön, pusztulásnak ind»! az ő vakolata is. Mint ahogy, válóban, van benne valami életbölcselet: reprezentáljon ezután az uj bíró. A jegyző még nem melsgedettmég a faluban, folytatódtak azok az apró tréfák, amik az erők összeméréséhez tartoznak, —. egy réggel eltűnik az éléskamrából négy sonka, egy oldal szalonna és vagy öt rőfuyi kolbász. Nagy a megrökönyödés, az arcokon sajnálkozás, csak befelé mosolyog az öröme Házkutatás aligha segít a bajon, bár olyan gyorsan megenni sem lehet okkora mennyiséget, — de a csendőrmunka eredménytelen. Maid, a véletlen... Medru Lukrécia, a koravén anyóka, ott lakott valahol a falu szélén, ő az első, aki megszerette a jegyzőt, mert valami boszorkányos szerrel (egy gram fenacetin volt) egyszerre megszüntette a fia lázát. Bejáratos a házba, hát nem tűnik fel, hogy most is oda odalog. — Urain, hívasd e! azonnal a bábá Stánát, mondass vele átkot a tolvajra. — Mire jó a??--- Csak hallgass rám, én előkerltem a sonkákat. Nem szabad az ilyesmihez j csendőrrel fogni, nem ért az hozzá. — Hát Isten neki! Jön Bábá Stány s a jegyzői .totón- j tély súlya alatt agy kicirkaimazza az i átköt, hogy a hallgatóságot szinte kileli a hideg a hallatán. Ha ez az átok megfogna, a tolvaj megfullad az első harapásnál s veszett kutyaként hempereg a szemédombon. Továbbá követik példáját gyermekei és unokái hetediziglen. Akkor azt mondja Lukrécia anyó. — A tolvaj most. már biztosan elő fog bújni. — Hogyan? — Ne kérdezz sokat, csak figyelj, figyeld meg, kik lépik át a házad küszöbét Szóba állhatsz velük, ez nem árt, mert a tettes maga fog jelentkezni, sőt jelentkezik is mindenki mást megelőzve. Te csak ar,ra vigyázz, hogy falubeli embernek ne adj ki pénzt,De egy garast se, mert ebben a- Pillanatban elrontottál mindent. Ismétlem, ne vásárolj semmit, csak figyeld, hogy kik lépik át a küszöbödet. Az asszonyod 'is vigyázzon a pénzre. Az átoknak hamar hire fut elkonyatkor már csoportok értekeznek róla, csak a jegyzöók hallgatnak. Másnap reggel . sokan tanyáznak a községházán, oda gyűl munkanélküli napokon a nép, hogy jelét adja a hatósághoz. vajó t,aroz3.iidóságának. Mikor j előkerül a jegyző,;, ypíndegyíkaek van * 1 mondanivalója, az egyik elebe megy, a másik bevárja, a harmadik a konyhán keres protekciót. Azonkívül figyelembe kell venni, hogy körülbelül a jegyző az egyetlen a faluban, aki készpénzért vásárol, sőt akinél aprópénzre lehet váltani jószágot, baromfit Mindennapos a kiuálsatás, de ma nem jön senki. Csak Nyisztor Panteleimon játszadozik a vizslával, feltűnő kedveskedéssel cirógatva. — De szép kutyád van, dorrmule, hízeleg a közeledő jegyzőnek. — Ugy-e, szép! — Sok kutyát láttam életemben, de ilyent még soha. Aztán hozzáteszi súgva. Beszédem volna véled, de nem I akarom, hogy észrevegyék az emberek, j Tég# úgy, mintha a kutyáról lenne szó. j -*■* Csak mondd, Panteleimon. — Porom van a városban, be kellene j j mentiem, csakhogy nincs pénzem. — Tőlem akarsz kérni? j — Dehogy akarok, dehogy! (Legug- I golt, takargatta a vizsla fülét, ami viszont arra is jó, hogy ne kelljen a jegyző szemébe nézni) Sok csirkém kelt az idén, olcsón adnám, azonban még többet tojtak a tyúkjaira. Úgy gondoltam, hogy vennél belőlük. A tojás most nálunk is drága, két hatosért hetet adnak, de én kényszerhelyzetemben adok kilencet. Ha akarod, tizet. A jegyző már majdnem belement az üzletbe, de még idejekorán eszébe jutott valami. — Sajnálom, Panteleimon, de nem kell. Kapsz te máshol is pénzt. — Domnaie, hidd el, sosem jársz ilyen jól. Vakuljak még, ha találsz még valakit, aki tizenegy tojást ad két hatosért Mit csinálok annyival? — Vegyél egy forint árát, majd aztán próbálkozom másfelé is, csak összetákolom pénzt. — Majd máskor Panteleimon. így is köszönöm, hogy iám gondoltál. Az ember homlokán kitör a verejték, szalad a jegyzőn éhez a konyhába. — Darrma, halljad csak, milyen könynyelmü ember az urad. Nem kell neki tlzeukettcjével a tojás. — Máskor, lelkem, majd máskor. Emberek jönnek, az irodában szól a telefon, a jegyzőnek el kell menni. Panteleimon is elvánszorog, de úgy, hogy minden pillanatban visszatérhessen. Medru Lukrécia, aki most' is a hely- í színen siintörög, akkor odasugja a jegyzőnének. — Hivassátok a zsandárokat, Nyisz- j tor Panteleimon a tolvaj. — Hátha tévedsz! — Egy életem van, de ráteszem. Panteleimon úgy reszket, mint a kocsonya, mikor vállára teszi kezét a csendőr. Beismer mindent, Ő* vitte el a disznó többi maradékait. — Nem értem az egészet, mondta később Lukréciának a "iestvző. mi ebben ! a vicc? t ... .... j — Egyszerű, uram, az egész- A tol. vajt megfogja az átok, hacsak k«sz- J pénzért nem ád el valamit a káresult- I nak. Ezért akarta Panteleimon, a gya- I i«izmos, hitvány .árért elprédálrii ebben j a drága világban a tojást. Mihelyt, vej szel tők, nem gilt az átok. Torontáli. Trónörökösök sorsa ! Semmi sem ui a nap alatt, semmi sem uj a .történelemben. A rámán trónörökös esete, bármilyen szenzációs, až emberisé*: történetében ez az eset sem uj. Nagy frigyes trónörökös korában — tudiuk — Angliába akart szökni meri apjának, a káplárkirálypak túlságos, konzervatív és sscldaíerzka szelleme nem í tetszett a szabadelvűéi, -zc-udblkcdo ! trónörökösnek. Csakhogy Qötz báró egv j 1839-ben megjelent könyvében azt ina. ; hogy Frizves trónörökös Becsbe akart j szökni s át akart térni a katolikus bitre, I hogy eljegyezze Mária Teréziát«-. A trónörökös apia haditörvényszék elé állítatta, de Mária Terézia közbenjárására, nem halálra, hanem várfogságra Ítélték. Frigyes Vilmos csak halálos ágyán békült ki fiával, kiből Nagy Frigyes lett. Még különösebb eset Don Carles spanyol trónörökös esete. Rajongó. íeJ.kii liiu. szabadelvű gondolkodású ember volt. apja pedig konzervatív ember. A trór;örökös egy festmény után beleszeretett Anna főhercegnőbe. Miksa császár leányába. de szerelmes volt saját m-y.roha anyjába is: Valois Erzsébetbe, aki édesapja harmadik felesége volt. Don Carlos összeesküvést szított apja ellen, ipeg is akarta ölni, amiért a király tptnföcbe vetette. Ott halt meg a szerencséden 23 éves ifin löótcban. Schailer drámában örökítette meg emlékét. A trónörökös szerep mindig tóUönlesses volt az udvarokban s az életben. Ezeket nem nevelték az élet számára, ezért rendesen kalandos életet élitek. Az arisciűkiiál walesi hercegnél., a franciáknál dauphine-nek hívják a trónörököst. A walesi hercegek hosszú időit át hírhedt emberek voltak. Tivornváztak, ittak, csinvtevést követtek el. de néha közbotrányokat okoztak, de mihelyt a trónra jutottak, kijózanodtak, megkanmlyodtalí. De rég.ente évszázadokon át zendülést szítottak az angol trónörökösök a királyok ellen is. ami sok vér kiontásáva! járt. Hisz ITT. Rikád is a trónörököst ölette meg. A dauphine-oknál sem volt az utolsó időkben szerencséjük. XVI. Lajos fiái. kiből XVII. Lajos lett volna, esv csizmadiához adták, aki halálra lábsziiazía. —Nagy Napoleon fia: a ReichstaJti herceg. öröklött betegségben halt meg ifjan. III. Napoleon fiát: Lulut. ecv zuluk - aífer lándzsa szúrta szivén a harctéren. Magyarországon az Árpádok ideién sem volt ritka a trónörökös pártütése. Imre király eg vsétapálcával indul lázadó öccse: Endre táborába, akit azután arestomba zárat. II. Endre ellen az ö fia: a koronázott »kis király«, a későbbi IV. Béla fog fegyvert IV. Béla ellen pedig, ennek fia: V. István üt pártot. A Habsburgoknál ritkább a trónörökössel való bat II. Rudolf királyt ücscse: Mátyás, a trónörökös kényszeríti rá. hogy a magvar koronáról lemondjon. A Rurik-ház utolsó tagját: I. Fedőit, Godunov öli meg. hogy cár lehessen. A Romanovokhoz is sok vér topád. A trónörökös és trónigénvlők nem tudták kivárni a cár halálát. Apa a fiaát fiú az apát. asszony a férjét végezteti ki. hogy trónra jusson, hiszen kevés cár halt meg természetes halállal. A trónörökösöknek a megpróbáltatás, ugylátszik. végzetük. lewnM ßtesßü ’ megszépíteni, a szépsége« ápolni, legnagyobb müvébe inak. A modern kormenkaua* remeke n LUS MöRBH-CRtM arc üde, ruganyos, harmatos, A ráncok elsimulnak- ssep,k eltűnnek. Újból mindenütt a IS dinár. Veaerképviselet: viimnná 1
