Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-31 / 30. szám

1926. január 31. BÄOSMEGYEI NAPI Ő 7. oldal TINTA • üi« Fanyar nap Ó, egyáltalán nem volt sémire baja, ,öíy®: erős volt, mint a bika s fiatal’ is imég, viszonylag nagyon natal — a har­mincas évok utolsóit taposia — de va­csora utáü körülvették rokonai s rábe­szélték, hogy arra az esetre — amely­től o# Isten óvjon berniünket — szóval arra 3.1 esetre — mert végre emberek vadunk —■ biztasitte&sa az életét. Ö maga elé nézett, zavart, hökkent mosol' Val. — Igaz — mondotta — ez eddig eszembe se jutott, igazatok van — és el­tűnődött. Nem az indítványon, melyet nyomban helyeselt, hanem azon az eseten, amely­től az Isten óvjon bennünket, mikor majd megint fölkel a nap, járnak a vil­lamosok, megjelennek az újságok, egé­sz-ön úgy, mint eddig. Udvarias hivatalnok érkezett ür'apok­­kal, kimutatásokkal, szorzőíáblákkal. Kopogóit az ajtaján.' Nem. akarta za­varni. De a hív a tahi ok, ki először látta őt s kuőnbeu jómodora folytán tartózkodott volna attól, hogy megkérdezze tőle, mint érzi mázát mostanában vagy hogy ujjait az o két orra lyukúba dugva pusz­ta kíváncsiságból megnézze, mi is van pttaiV vagy hogy a vállára verve egy­szerűen conefcak nevezze őt, egyszerre - .irgyßagos, metsző kérdésekké* állott elő, mélyek mögött folyton az az eset smiyitótt — az az esev. molytól az ts­­tou óvjon tnőg beanürikét — s Ünom mo­dorával— űrért végre emberek va­­gyünk — agyba-iöbe sértegette öt. V-sohaa, nincs nagyobb sértés, mint az, hogy emberek vagyunk, nincs ik> gj-ohb lekicsinyít^, nagyobb becsület-' rablás, mini araiak 0 lehetőségnek föl­tárást. hogy egyszer, majd ő tó meghal s kisebb lesz bárkinél, aki él. Mindenekelőtt az összeget állapította meg a hivatalnok, nie"yet majd ponto­san kifizetnek a. hozzátartozóknak »a halál esetére.« Nein az ő halála esetére, dehogy. Hanem úgy általában,. Aztán az iránt érdeklődött, meddig élt édes­anyja,' meghalt-e valamelyik testvére s milyen korában. Az adatokat mosolyog­va jegyezte föl, biztosítva öt, hogy száz évig fog élni és az egész csak formaság. Rbben gyakorlatra tett szert. Tudta, hogy 2 ideiek« általában idegesek, en­nélfogva mindenkinek azt mondott», hogy száz évig fog-élni és csak forma­ság az egész. Az orvos, szintén kifogástalan úri­ember, vizsgálta pupilíaref'ékszéí, val­­latgatta ifjúkoráról s hirtelen megkérte, bogy vetkőzzék le. Csak az ingét és nadrágját. A gyűrű az az ujjún marad­hat. Kopogtatta mellkasát, hallgatta szi­vét, majd egy gummicsövel addig szo­rította karját, míg ütőere az oreócsont­­uil teljesen elnémult mint majd ak­kor s a vérnyomásmérőn a higaay­­oszlop emelkedését figyelte. Alig vala­mivel kíváncsibban, mini a többi orvo­sok. De az orvos Is kacagott, biztosí­totta őt. hogy száz évig fog élrri és csak formaság az egész, merő formaság. Ha­sonlatos ahhoz a formasághoz, mint mikor a rabszolgavásáron a vevő mér­legre állítja a rabszolgát s megnézi fo­gát. karját, talpát, hogy ér-c annyit a számára, mint 'amennyit kérnek érte. Nem lett semmi baj. Simán, gyönyö­rűen fölvették, igen előnyös, úgyszól­ván csábító föl tételekkel s még aznap megkapta kötvényét. De o mégsem tu­dott dolgozni utána. Hosszú gyalogo­sára induk egy elhagyott városnegyed­be, hol egyébként nem szokott járni. Idegennek érezte életét, a máját, tüde­jét, szivét fs. Még mindig azon az ese­ten töprengett, melyről ő nem mondta, mint a többiek, hogy az Isten óvjon meg bentiünket tőle. Csak gondolta, oly őszin­tén és mélyem, mint' semmi fhá^h Mindén feheteíe, minden ize, maga az a tény, hogy még itt volt, diadalmasan, azt jelentette, hogy az Isten óvja meg a Világ mindenségit attól a katasztrófá­tól, melyhez fogható eddig még soha­sem történt, mióta forog a Földgolyó. Késő éjjel, úrikor csapzottan hazave­tődött, már békességben szenderegtek az övéi. Vacsora nélkül feküdt le. Ügy tetszett, hogy mega’ázták. Nem is • az életét, hanem a halálát. Hiszen ö is gyakran gondolt ilyesmire, de az más volt. Az nagy volt és fenséges. Ez pe­dig kicsiny volt és csúnya. Órákig hány­kolódott ágyában egyik oldaláról a má­sikra. Zaklatott, képzelete azzal a test­vérövei foglalkozott, aki két éves korá­ban halt meg anélkül, hogy ismerte vol­na. Nem bírt elaludni. Még akkor is éb­ren volt, mikor reggel hét felé a krém­­szili függönyökön barátságta’anul föT- dexeugett a komor, téli hajnal. Kosztolányi Dezső Ember halál— öt hónap Lakoda’om halálos verekedéssel Kiverte a bátyja szemét Dancsics István obrovácf gazdálkodó 1924 június 28-án Bacsón, Stisterics Iván korcsmájában icogátí Petrovics János bácsi gazdával. A barátságos mutatásból verekedés leit,* Dancsics berúgott, szidni kezdte Petrovicsoí, aki botjával oly erő­vel ütött Dancsics fejére, hogy az tizen­két óra múlva meghalt. A szombori kerületi törvényszék múlt évi április 4-ikfc . halált okozó súlyos testi sértés miatt egy évi fogházra fté’te Petróvicsot A ndviszadi íelebbviíeii bí­róság szombaté;! megtartott főtárgyalá­sán erős felindulásban elkövetett súlyos testi sértésnek minősítetté Petrovics cse­lekedetét és -a büntetési öt havi fogház­ra szállította le. Az elítélt ás a főügyész fefebbeztek. Boskovics Mijó markoveoi (muraközi) földműves 1924 november 23-tkán Za­­sadbrégeu Kamener Jánossal együtt volt egy lakodalmon. A Muravidéken sem igazi lakodalom azonban az, amely ve­rekedés nélkül esik meg. Boskovics és Kamener is összekapták s Boskovics egy fatuskót vágott Kamener fejéhez, aki nyomban meghalt A szombori kerületi törvényszék ki­­rendeltsége Boskovics Miiéi május 15-én nyolc havi börtönre Ítélte. Az , ügyész fojebbezése - folytán szom­batom tárgyalta a bűnügyet a noviszadi íe'ebbviteli bíróság, mély Boskovics bün­tetését másfélévi börtönre emelte fel A távollevő vádlottal közölni fogják az íté­letet, A főügyész megnyugodott. * Ports kies Mate monostori gazdát az­zal vádolta a szombori ügyészség, hogy Sig nevű dunai szigetről 1919-ben több­­iz-ben fát lopott A bezdáni áílam? erdő­­igazgatóság feljelentésére megindult bűnügyet a szombori kerületi törvény­szék múlt évi május 19-én tárgyalta és Périskicset egy havi fogházra ítélte. A noviszadi fdebbvite'I bíróság a vá­dat nem látta beigazoltnaik és szombaton felmentette a vádlottat. Az ítélet jogerős. * Milovatiovícs Jócó pancsevói halász rossz viszonyban élt bátyjával, Vászá­­val. 1921 március 29-ikón felkereste a bátyját, hogy fe’tíősségno vonja, meri öt megsértette. A kapu azonban be volt zárva. Milovanovícs Jócó erre beverte az ablakot. Az ablak mögött ott állt Mílo­­vanovics Vásző, akit az üvegszilánkok olyan szerencséí’enül sebezték meg. hogy jobb szemének látóképességét örökre elvesztette. Múlt évi január 16-ikán a pancsevói törvényszék a hevesvérű testvért 8 havi börtönre ítélte. A noviszadi íe'ebbviteli bíróság a cse­lekményt kihágásnak minősítette és a büntetést öt havi fogházra szállította le. Ali Ítélet jogéi .őssé vált, HÍREK e ■ » Vágy Az embernek vannak néha lehetet­len kívánságai. A múltkor például az az abszurdum jutott az eszembe, hogy bárcsak m'-gvehetném magam­nak a szomszéd kirakatból azt az egypár masnin cipőfűzőt, amelyre rnár oly rég fáj a fogam. Tegnap práig egy narancsot kívántam meg olyan erősen, hogy már a számban éreztem az izét. De ezek fantasz­tikumok. Sokkal reálisabb vágyam az, hogy röptében ieiőhessem a szálló madarat, vsgy hogy megnyerjem az állami Gsztáiysorsjáték főnyereményét. Néha egészen szimpla kívánságaim is akadnak. így legutóbb arra kértem az egek urát, hogy adjon nékem egy aimát, amely feltámasztja a hatotta kát. Ezt úgy képzelem, hogy a kivé­teles képességű almát az illető el­hunyt orra alá tartom, mire a halott­­kém szabályos vízumával rendelkező ur vagy hölgy feltámad. így egy csa pásra tönkretenném az összes háiot­­ta.stársaságokat Gondoltam már arra is, hogy ha négy fülem lenne, tul­­finomuít, dekadens hallásommal fe­lülmúlnám még a rádiót is. Egysze­rűen beállitánám magamat mondtuk a római hullámhosszra, ahol éppen egy fuvola-faingverseny játszik és az emberek jobban tisztelnének a Zer­­kovitzná! is,.amikor a számbé! és az orrlyukaimból íelzugna az isteni zene. Ám tegyük fel, hogy toronyórának szülétek és a pontos időt vagyok hi­vatva mutogatni városunk polgárai­nak. De pompás mulatság is lenne; este nyolc órakor hirtelen megindul­nék visszafelé és magától értetődően az élet is velem curukkoina. Az em­berek kimásznának ágyaikból, a nap újból kisütne, a rántotta, amit a ba­rátom vacsorázott, ismét kecses to­jásalakot öltene és az öregasszonyok mind megfiatalodnának. Nem taga­dom : voltak napjaim, amikor itatós­papír szerettem volna lenni és a múltkor egy keserű pillanatomban igy fohászkodtam az egek urához: — Ó, változtass át engem fíloxe­­rává! . . . , Igen, én úgy képzelem a dolgot, hogy a íiioxera mindig be van rúgva. Egész nap szőlőt zabái és szaporo­dik. Vacy szaporodik és szőlőt zabái. Ki mondhatja el ezt közülünk magá­ról? Ó, az embernek folytonos robo az élete. Reggel fel kell kelni és reg­gelizni. Délben ebédelni és emész­teni. És este bevágni azt az undorító vacsorát. Mennyivel szebb sorsa van a szélkakasnak. Cs korog, amikor a kedve tartja és traccso! a különböző nemzetiségű szelekkel. Mit lehet tudni: talán viszonyúk is van. Egy ilyen emelkedett világnézetű széika- Itastói minden kitellik. Ez a viláa maga a testet öltött rejtelem. Mit nem adnék azért, ha, csak egy fél­órára is spenót lehetnék feltéttel 1 Mi van ebbe feltűnő? Vagy jó, kiegye­zem a halszálkába is. Nem csinálok belőle ti kot; megakadnék az ellen­ségeim torkán. Úgyis szálka vagyok a szemükben. Csak egyszer hallgat­hatnám ki a sürgönydrótok titkos ta nácskozásait, amint az emberekről elmondják a véleményüket. De Misz­tikus Főur nem hajlandó szóbaállani velem. Számomra marad minden a régi, vastag, pirospozsgás realitás és ha meglát valaki, amint térden­­c^uszva esdeklek kőszívű faggyutyer­­tyánk előtt, nyomban a men őkért telefonál. (t. i.) — Kétszáz dinárról háromezerre emelték az autótulajdonosok évi adóját. Beogradból jelentik: A bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint minden autótulajdonostól, ak; nem üzletszerűen foglalkozik utas szállítással, be kell vonni az autó­­iparigazoíványi. A rendelet érteimé’ ben az eddigi kétszáz dinár helyet? évi háromezer dinár adót rónak ki az autótulajdonosokra. — Áthelyezések. Az igazságügy­­miniszter Stolics Koszta telekkönyv­vezetőt hasonló minőségben Peflasz­­ról Szuboticára helyezte át. — Uj járásbírő. Az igazságügy miniszter Mi.ics Josip dr. szuboticai járásbíróság! jegyzőt iárásfciróvá ne­vezte ki és a veliki-kikfr.dai járás­­bírósághoz helyezte át. — Megkönnyítették a jugoszláv vízumok kiadását Budapesten. Buda­pestről jelentik; A budapesti kereske­delmi és iparkamara közii, hogy a szerb­­horvát-sziovén külügyminisztérium uta­sította a budapesti szer b-horváí-szlovéit főkonzu'átust, hogy különösen a gazda­sági körök utlevél-láttamozásának meg­gyorsítása érdekében útleveleket a azerb­­horvát-szlovén kereskedelmi képviselet utján a felek személyes megjelenési néiktii is átvegyen és a törvényes kel­lékek fennforgása esetén láííamozza. Az útlevelek a nevezeti hivatalnál hét­köznaponként posta utján is nyújthatók be. Üzletemberek és alka'mazottaik a vizumkéréshes szükséges űrlapot a szo­kásos kamarai ajánlással a 'taraara iro­dájában kaphatják meg. — Ankét m novisiédi viaveseiék ügyében. Noviszádról jelentik: A növi­­szadi városi tanács szerdára, február hó 3-ára a létesítendő vízvezeték ügyében ankétet hivott egybe. Az ankéira a ki­szélesített városi tanács tagjain kívül, főleg mérnökök és szakemberek is meg vannak híva. — Sztarakanizssa tömegesen vég­rehajtat a munkásbiztesittS. Sztaraka­­nizsáról jelentik: A munkásbiztositö pénztár kérésére a sztarakanizsai rend­őrkapitányság hetek óta végrehajtásokat foganatosít sztarakanizsai kereskedők és iparosok ellen. A kern eti pénztárnak 170.000 dinár követelése van Sztara­­kanizsán. A szuboticai munfeásbiztos! tő pénztártól bizottság is járt Kanizsán, de eredmény nélkül, mert a végrehajtáso­kat most is változatlanul foganatosítják. — Tüntetnek a párisi fasiszták. Parisból jelentik: A francia fasiszta diákok, akihez olasz társaik is csatla­koztak, gyűlést hirdettek. Alig voltak együtt rövid ideig, mikor berontott a terembe .az Action Franchise egy úgy­nevezett rohamcsapata, büzbombákat és pukkanó rakétákat dobott a gyülésezök közé, mire azok szétfutottak. A rendőr­ség több támadót letartóztatott. — A román kormány visszatér az arányos választási rendszerihez. Bu­karestből je’entík: A minisztertanács bír szerint elhatározta a választójog reformját. A kormány ismét vissza akar térni a proporcionális választási rend­szerhez. A törvénytervezet szerint a mandátumokat az a párt kapja, amely a választókerületben a leadott szavaza­tok hatvan százalékát elnyerte. A mi­nisztertanácsnak ezt a határozatát hiva­talosan még nem erősítették meg. — Duiaburgot kiürítették a fran­ciák. Duisburgbó! jelentik: A francia megszálló csapatok péntek este elhagy« ták Duisburgot. A parancsnokság épüle­téről ievették a francia zászlót. — Németország belép a Népszövet­ségbe. Parisból jelentik: A Journal ber­lini levelezője úgy értesült, hogy a német birodalmi kormány a jövő héten kérni fogja Németország fölvételét a Népszövetségbe. Egyidejűleg tárgyalások indulnak meg a német birodalmi kül­ügyminisztérium és a Quai d’Orsay kö zött Briand és Stresemann találkozásá­nak előkészítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents