Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-29 / 28. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLß A jugoszláv-francia gazdasági kapcsolatok. Nem a forgalom akiivitása, hanem a kapcsolatok szorosabbáfétele a jőszempont —- Megkezdődtek a kereskedőim szerződés élőmunkáiét ai A beogradi szakminisztériumokban már a pravoszláv karácsonyi ünnepek eiöti megkezdődtek a Franciaországgal kötendő uj kereskedelmi szerződéseké vonatkozó előkészületi munkák. Ezek ; munkálatok azóta is folyamatban vannak és mert erről a két állam közt íenuá'iíó benső, jó viszony kezeskedik, rövi- Jesen pozitiv eredményhez vezetne!.Már a régi Szerbia 1907-ben kötött Franciaországgal kereskedelmi szerződést, 'amelyet mindkét fél hozzájáruld savai a békeszerződésig automatikusan meghosszabbítottak. De az 1907-ben kötőt? és az akkori viszonyoknak meg fdelő szerződés a világháború után már nem állhatta meg a helyét, mert nemcsak a politikai helyzet változott meg gyökeresen, de a területi eltolódások is egészen uj helyzetet teremtettek és ennek folytán a nemzeti termelés mértéke is lényegesen megváltozót\ A külkereskedelem terén Jugoszlávia han tavaly töTtént az el-sö és legfontosabb tépés, amikor a jugoszláv kormány az uj vámtarifát megalkotta. Anélkül, hogy most ennek a vámtarifának megvitatásába bocsátkoznánk, : el ke! ismerni, hogy az uj vámtarifa a megkötendő kereskedelmi szerződések számára kitűnő alapul szolgált. Az 1907. évben kötött francia—szerb kereskedem! szerződés már azáltal is idejét műiéi, mert Szerbia akkori kizárólag njezögazdasági jellege a vajdasági, a szlovén és a horvátországi ipnr. testületek ; hozzácsatolása révén némileg megváltozott, .noha Jugoszlávia ennek dacára irta is elsősorban mezőgazdasági állam. De az ipartestületek hozzácsatolása- lehetővé tette, hogy egyes ipari cikkekben az ország szükségletét a-belföldi termelés fedezze, sőt egyes ipari cikkekből ■ jelentékeny kivitel: is állt. elő. Ma már az állam kötelessége. a fejlődő hazai ipart a külföldi versennyel szemben megvédeni. Ennek a szempontnak a kereskedelmi szerződésekben ki; kei! domborodnia, ami pedig a régi francia-—szerb szerződésből természetszerűen hiányzót?. Jugoszlávia külkereskedelmi szerződéseinél a legtöbb -kedvezményezés álláspontjára helyezkedik és ez az elv ke!!, hogy az uj francia-—jugoszláv szerződésnél is láíejezésre jusson. Jugoszlávia kétségtelenül fokozott politikai rok-mszenwel viseltetik Franciaországgal szemben. Jugoszlávia e kapcsolatok szorosabbátételével a két állant gazdasági együttműködésének alapjait szilárdítja meg és .ezáltal előmozdítja a francia töke nagyobbmérvü bevándorlását Jugoszláviába. Eddigi külkereskedelmi forgalmunk Franciaországgal nem érte e! a-zt a fokot,. amelyen állnia -kellene, annál kevésbbc, ment a statisztikai adatok bizonyítják. hegy ez a forgalom fo'ytoí nosan emelkedőben van. Jugoszlávia kettős célt követ, egyfelől a jugoszláv kivitel számára kitűnő piacot -teremteni, másfelől ajugoszláviai szükségletet iehéfö'eg Franciaországban fedezni. 1920-han 123.293.5.50 (az összbehoza:af 3.82 %-ít). 1921-ben 188.120.018 (4.56 %), 1922-bén 195.855.556 (3.40%), 1923-ban 270.192.233 (3.25%), 1924-ben 276.774.627 (3.36 %) és 1925 első félévében 144.198.784 (3.13' %) dinár értékű franciaországi cikket hoztunk be Jugoszláviába.. . . Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy az ősszbehozatálból Franciaországra eső százalékarány nem tudott lépést tartani az egyre nagyobbodó számszerű összeggel. W-4-bcn, — miután a tavalyi adatok már nem tökéletesek, — a franciaországi behozatni legnagyobb tétele a gytjptoszapet voh*. amelyből 389.995.133 dinár értékű jött be az országba, utána a gyapot és a gyaporánál köi^tkeznek 30.598.135 dinárral. A 15.020.125 dinár értékű selyemáruk, a 2.222.333 dinár értékű vászonáruk és a 2.252.825 dinár értékű kész ruhaneműéit liozzászámitásával kitűnik, hogy a franciaországi behozatal nagy hányada (35 ?ó) textilcikkekre esik. A textrleik-kek után a fűtőanyag (koksz, brikett), állati bőrök, feldolgozott bőrök, autók, motorok, repülőgépek (24.4 millió dinár), kozmetikai cikkek, szappanok, parfümök, vas, vasáruk. réz, festékek, kémiai és gyógyszeráruk, alkoholos itatok, gyarmatáruk, déligyümölcsök, olajok, főleg növények következnek. A többi behozott cikk értéke csopiTtonként nem haladja meg az egymillió dinárt. A jugoszláviai kivitel Franciaországba 1920-ben ‘11.385,486 dinárt (az össakivitelünk 3.13 %-át), 1924-ben 40.783.849 (1.66 %). 1932-ben 215.812.560 (5.85 %), 1923-ban ^48.154.850 (4.33 %). 1924-ben 362.874.301 (3.80 %) és 1925 első fejében' 98328.902 dinárt (2.19 %) tét? kí. 18121-ről 1922-re. a -kivitel 400 %-ná! nagyobb emelkedést matat. Az elmúlt év első felében annál nagyobb volt. ; visszaesés, ami a rézkivite! erős csők kenésének tudható be. 1924 első felében 169 millió, 1925 első felében 37.5 millió dinárt tett ki a rézkivitelűnk. Franciaországba való kivitelünk ' --a nyersrézre jut és abból 233.9 millió dinár értéküt vittünk ki. Ez a -nagyösszegű kivitel azzal magyarázható, hogy a jugoszláviai rézbányák uralkodóréstben francia' töke kezében van. A réz után a főbb kiviteli cikkek: épüle.tfa Í85.I millió dinar), az etem,' méíhylal kohol äeterikus olajok, rugók, dohányáruk bárány- és birkabőrök, liordódongák kész hordók, férfi- és -női szalmakalapok. kender, tojás, bab, szárított goin búk (3 millió dinár), friss hús. ceínenr, papíráruk, stb. Jugoszlávia nem ragaszkodik íc-Itétleniif ahhoz, hogy a francia—jugoszláv kereskedelmi forgalom mindenáron aktív legyen, noha minden államnak . cc az érdeke, de Franciaországgal széniben • a kapcsolatok bensőbbé tétele a legfőbb szemiKtn?. * I. * * IV. Trágyázást eredmény ,$ana“-féle gyár által gyártott trágyagipsszel A legolcsóbb és Iegkiadósabb műtrágya a Sadra-gipsz. amely szakszerű felügyelet alatt garantált egyenlő elsőrendű kivitelben készít a legmodernebbén berendezett és legnagyobb hazai gipszgyárban fílvgajöv Böszánszki Növi mellett a Sana« gipszes miitrágyaipari gyár R.-T. Zagreb. Miből áll a Sadra műtrágya? \ Sana gyár trágyágipszének összetétele: Szakszerű felügyelet mellett összeválogatott nyers mész, kőből őrölt por, amely vegyi összetételénél fogva kén-avas mész és a tőidbe -elhintve' inésszé. és kén savvá válik. 100 kg tiszta trágyagipsz tartalma: 46.50 kg kénsav, 32.50 mész és 21 kg vegyileg kötött kristályos viz. A »Sana« gyár trágyágipszének tulajdonságai és hutása: ]. Közvetlen hatása abban áll, hogy a termőföldet ellátja a szükséges messze! és kénnel, amely ápszerre a növényeknek feltétlenül szükségük van a fejlődésüknél, A termés a gipsz használata révén természetesen feljavul, úgyhogy föld gipszelésénék költségét többszörösen .visszafizeti, 2. A gipsz fontossága nemcsak abban van, hogy tápszereket tartalmaz. hanem sokkal fontosabb az a körülmény, hogy a gipszelés a föld összetételére is előnyös kihatással van. A földet porhanyóssá teszi és elősegíti a növényi anyagok szétmálását és a földet áthátóvá és meleggé teszi. 3. Azonban ez a gipsztrágya különösen azért fontos, mert minden növénynek feltétlenül szükséges és a földben levő kali és foszfor savakat felszabadítja. Ezek a savak ugyanis nyers állapotban fel nem oldódnak, ezért a növény számára nem hozzáférhetők és a mész és a kénsav, amelyek gipsz szérmálásával keletkeznek, úgy megváltoztatják a nyers káli és foszfor sókat, hogy a növények képesek magukba fogadni. Ennek következtében a gipsznek" minden esetekben és minden fajtájú földben ugyanazon hatása van. mintha a földet direkt trágyáznék a sokkal drágább káli s foszfor trágyával. 4. Már az említett tulajdonságoknál fogva is megvan a gipsztrágyáuak a nagyon kitűnő hatása, de különösen is hangsúlyozni kell, hogy ezt a gipszet keverni lehet minden más műtrágyával és hogy 5. lassan olvad a vízben és azért a viz nem képes könnyen el hordani, illetve gyorson kimosni és hogy a holdsa sokkol tovább tart mint más műtrágyának a hatása, holott a m.isíaita műtrágya sokkal drá gábfc. A g'psz bámulatos szer az istállótrágya konzerválására, mert megköti annak legértékesebb összetételeit a kénsavat. Ez a kitűnő hatás azonnal megnyilvánul, amennyiben megszűnnek az amóniák égető szaga rés megváltoztatja a párolgó amóniák összetételét kénamóniákká, amely el nem párolog; végül a vízben oldódik, de a viz még sem moshatja ki, mert a töld megköti és a növényekbe vezeti. T rügy ázást eredmény »Sana« gyár által gyártott trágya gipsszel: I. A gipszeléssel legnagyobb eredmény érhető el azoknál a növényeknél, amelyek sok fehérjét tartalmaznék; ezek pedig első sorban az Öszszes lencseféíék (bab, lencse, repce stb.) és az össges here félék (lucerna, vöröshere stb.) Ezen terményeknél mindig csalt gipsztrágya használandó. Gipsznek különös hatása van a kaszálóknál és a legelőknél, "melyeknél az édesizü füvek növését előidézi, úgyszintén gyümölcsfáknál különösen magos gyümölcsöknél (szilva, cseresznye, őszibarack stb.) Istállótrágya gipsztrágya vegyítéssel -bővebb termést hoz tengeriben, kenderben, kerti növényekben, cukorrépában, repcében, dohányban, burgonyában stb., de különösen bűzöl élékben emeli a'termést, lux. a vetést csak gipsszel vagy viszonyokhoz képest gipsz és közönséges ftrága vegyiíletéVel trágyázzák. Olyan talajban," melyben természetnél fogva nincs elegendő salétrom és kén, gipszelés feltétlenül szükséges mindenféle gazdasági növény fejlesztésére. H. Gipszeléssel javul a föld, illetve oly állapot áll elő, melyet talaj ugariásnak neveznek, ez pedig előfeltétele a vetések jó fejlődésének. HL Az összes növények, amelyek et gipsszel trágyáznak, hatásosabban állnak ellen a MlönbözcLbetegségeknek és károkozóknak. IV. A jószágistállóban, amelyben gipsztrágyát szórnak el az istállótrágya konzerválása végett, a jószág sakkal egészségesebb és eilen« 1926. január 29. állóbb különböző betegségekkel . és ragályokkal szemben. »Sana« gyár gipsztrágya használata A) Más trágya vegyítése nélkül. A trágyát ősszel vagy- kora -tavasszal szórják (mint vetni szokás.) A szántókra vetett gipszet megszántják vagy jól íelboronálják; hereföldön, legelőn és kaszállón a gipsztrágyát fel kell boronáhii,. szellőben pedig be keli ásni. Gyümölcsfáknál kia unk egy lapát vágy kapa. nagyságú gödröt és gödörbe- szórunk gipszet, melyét azután földdel letakarunk. Egy katasztrális holdra 300—600 kg gipszel szórunk — szántóföldekre, legelőre, kaszálóra vagy szöltőie. Gyümölcsfáknál pedig 10—20 kg-ot veszünk egy fára. B) Istállóira gyávái keverve Naponta .szórjuk a friss istállótrágyára.: Legcélszerűbb a szükséges mennyiség felét istállóban, • a másik felét pedig . a trágy-adombpn levő friss trágyára szórni s jól mtjggázolni. Ez a szórás rendszerint reggel és este történik, de még jobb reggel, délben és este szórni. Naponta 1—2 kg használandó minden nagy jószág után. C) Más miitrágyával keverve. Szórás előtt jói össze kell keverni gipsztrágyát a műtrágyával. 300— -600 kg gipsz! ragya egy kát. holdra. Gipszirágyának más trágyával vegyítve az említett kitűnő tulajdonságon kívül még az a hatása van. hogy eltávolítja a talaj káros alk.alikus reakciót, melyet, egyes műtrágyák előidéznek. így javítja a gipsz azt a talajt, melyék természettől fogva ártalmas alkalikus anyagokat tartalmaz, javítja különben megmüvelhetetleu és term éktelen úgynevezett »saléttrornos földeket«. Gipsztrágya megrendelhető:-Sana« d. d. gipsz- és műtrágyagyár áruosztályánál Zagreb, Marovszka ulica br. 24. Sürgönyeim: Gipszána Zagreb. Telefon 21-19 és cég összes ügynökeinél az egész országban. Gazdák 1 Köztudomású dolog és a tudományos kutatások is egészben azt bizonyítják, hogy a talaj mész százaléka legfontosabb tényezője a nagyobb termés elérésének. Újabb dobén a föld kéntartalmának szintén nagy fontosságot tulaj doniíanak. Utóbbi időkben az Egyesült-Államok oly mennyiségű kéntrágyát használtak el, hogy az összes elhasznált műtrágya mennyiség több ként tartalmazott ,mint más három legfontosabb növényi táplálékot: nitrokén és a mész akkor vannak felvéve. A legtöbb növény fejlődésére a kén és. a mész akkor vannak fejlesztő hatással, ha .gipszszel vannak keverve. A gazdaságban ■ gipsztrága • használata nagy eredménnyel jár. Gipsz a Iegkiadósabb műtrágya, mert ennek használatával bő termést- erünkéi. A gipsztrágya feleannyiba kerül, mint a legolcsóbb trágya, ÖN NEM HISZI? hogy 1 pár „KULCS“ Ti jegyes harisnya (vörös, M kik vagy arany jegygyei) annyi ideig tart, mint .4 másik pár, ha próbára 1 párt vesz. Minden üzletben kapható. - HARISNYÁK „KULCS“ nélkül hamisítottak. Kapható mindenütt
