Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-26 / 25. szám
1926. január 26. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 7. oMal folytán menekült meg, mig a másik cég nemrégiben a két raktár közötti gyermek lezuhant és még mindig a válaszfalat lebontotta és ez teljesen romok alatt hever! meggyengítette az alapzatot. A rend' A katasztrófát as okozta, hogy a őrség megindította a vizsgálatot. Egy tamburás vállalta magára a kevipusztai gyilkosságot A gyanúsítottakat beszállították a szuboticai ügyészségre Újabb dinárhamisitás Egydinárost akart hamisítani egy dar óvári vendéglős Zágrábból jelentik: A zágrábi rendőrség újabb baakjegybamiütásnak jött a nyomára. Bizalmas értesítést kapott e rendőrség, hogy Daruváron egy péuzhamisító-társaság kezdte meg működé: sét és a ^lápokban várható az ajabb hamis bankjegyek forgalomba hozása. A zagrebi rendőrség megindította a nyomozást, detektívek utaztak le Daruvárra, ahol a nyomozás során megállapították, hogy Szvoboda Eduard daravári vendéglős egydináros bankjegyek hamisítására készül. Szvobodát nyomban letartóztatták és a lakásán házkutatást tartottak. A házkutatás alkalmával megtalálták a, bankjegy-klisét, amelyet, mint kiderült, egy bécsi litográfus készített Szvoboda számára. A bankókamisitó kihallgatása folyamán azzal védekezett, hogy sok adóssága var» és ep’disárosúk hamisításával akarta magat szanálni. Vasúti szerencsétlenség Horvátországban A split! gyorsvonat belefutott egy tehervonatija Zágrábból jelentik: Vasárnap reggel a 2ajjreb —spliti vopa’on, Ogulin köreiében vasúti szerencsétlenség történt. A zagrebi vasul igazgatóság kommünikéi adott ki a szerencsétlenség okáról. A kommüniké szerint á 303. számú gyorsvonat, amely Spütből Zagreb felé tartott, tizenkét órás késéssel érkezett meg Gornja Dubrava állomásra, ahol menetrend szerint találkoznia kell a 311, 376. és a 314. szánni tehervonatokkal. Az állomáson^ minthogy a 31-!. ez. tehervónaí még rich) érkezettbe, tilosra ál’ltottHk a szemaforokat, úgy hogy az időközben az állomás bejárójához ért tehervonat megállt. A gyorsvonat vezetője azonban nem vette észre a jelzést és így a vonat megállás pékül robogott ki az állomásról. A mozdonyvezető az utolsó percben meglátta a tehervoaatot. de az összeütközést már nem tudta elkerülni. A karambol nem volt erős, csupán a gyorsvonat paklikocsija ugrott ki a sínekről. A kár hetvenezer dinár. Beomlott egy áruház a vevők feje fölött Eddig három halottat kaz’ak ki a romok alól Bukarestből jelentik: Borzalmas szerencsétlenség történt Krajivában. A Braun testvéreknek a Lipscanuticcában levő áruháza beomlott. A romok maguk alá temellek az áruház egyik tulajdonosát, több alkalmazottját és az üzletben tartózkodó vevőke!. A tűzoltóság megfeszített erővel látott hozzá a mentést munká'atok* hoz, de mivel csak nehezen haladtak előre, a hatóság utászkatonákat kért. Ezek szakszerű segítségével most már jobban folytathatták a mentési munkálatokat és a romok eltakarítását. Több órai megfeszített munka után három halottat húztak ki a beomlott áruház romjai alól, köztük egy Stefcir.escu nevű hivatalnokot, egy Stanculescu nevű tanulót és egy munkást, akinek a neve Rosenberger. Rendkívül súlyosan megsebesült Schwere? kisasszony és Jone! Treda nevű soffőr. A tulajdonost még nem találták meg. Braun tulajdonos az, áruház fölött, az emeleten lakik. Braunné és két gyermeke az összeomlás pillanatában otthon voltak. Az asszony és az egyik gyermek esöáúkgcs véletlen Szent.’ ró! jelentik: A kevipusztai gyilkosság áldozatának, Nagymélykati Mihálynak holttestét íe'boncolíák. A boncolás megállapította, hogy Nagymélykuti Mihály fejét a karvastagságu másfél méter hosszú bot te jesen szetroncsolta, A helyszíni nyomozást Lukavac Tana bűnügyi kapitány folytatta le. Kiderült, hogy Nagyméiykuti borosüveget vágott Kovács Kálmán fejéhez, aki erre a garázda öregembert orronvágia. Kovács Kálmán később két tamburással hazament és ott tovább mulatott. Nagymélykuti be akart menni Kovács lakására, de a kutyáktól csak az udvarig juthatott. A szállási kutyák ugatására figyelmesek lettek a cselédek és jelentették gazdájuknak, hogy idegen járt az advaroa, mire Kovács kirohant lakásából, Nagyméiykuti ekkor már négyszáz méterre volt a tanyától, egy-két lépésre saját házától. Kovács előbb saját botja-Muk év szeptember nyolcadikén hajnali iél három órakor Saskov Iván orosz menekült, volt orosz kapitány Titelén rablás! szándékkal íejszeesapásokka! leütötte Ibriäcs ívó fizctöpincért. A pincér segirségért kiáltott, s mielőtt a merénylő Saskov kirabolhatta volna áldozatát, efnténeküif. Esy órával utóbb a csendőrség épp akkor .tartóztatta te, amikor szegényes holmiját összecsomagolni készüli’, hogy az éjszaka sötétségében elszökhessen. Számos orosz csata vitéz, többszörösen kitüntetett hőse már a titeli cseudőrségea mindent bevallott és rettenetes nyomorával iparkodott tettét megindokolni. Saskov a kuháni kerület Procsno- Ökopszkája nevű helységében született. Atyja, Saskov Jván a háború ciőt't Arnevir városában malómtu'ajdonos volt és 150 dcszetina földön gazdálkodott. A fiatal Saskov gimnáziumot, kereskedelmi tengerészeti akadémiát, majd 1914 ■tavaszán Tifiiszben tiszti iskolát végzett és pár hónappal utóbb már a Kárpátokban résztvett az orosz sereg ütközeteiben. Hítoiti súlyos sebet kapott, de nem sokáig maradt a kórházban, ismét a frontra került és Í917-ig megszakítás nélkül hareolt. Amikor az oroszok kénytelenek voltak Csernoviczot kiüríteni, Saskov 300 emberével fedezte hadosztályának vissza vomíásút. A háromszáz katonából csak húszán maradtak meg. Az osztrák-magyar hadsereg grá* Tiáítüzo lángbaboritotta visszavonulásának egyetlen útját, egy tahidat. Ezen fntotí át Saskov busz. emberével. A tűz belekapott ruháikba és Saskov embereivel együtt űzve, lángolva menekült a raár-már zsarátnokká lett hídon. Saskov súlyos égési sebeivel hónapokig feküdt a kórházakban és karjára .a lábáról kellett- a bort' átplántálni. Közben kitört a forradalom. Bdsevikiek rontottak be a kórházakba és sorra agyotílőtték a tiszteket, de Saskovnak sikerült súlyos betegen elmenekülnie. A Kaukázusban egy évig kezelték, mint1 súlyos idegbeteget. !&18-ban Djenikm seregében résztvett a polgárháborúban, ott is több sebet kapott. Mint tiszt, a hadosztálynál sok millió 3ranyrubel katonai pénzt keze't és soha egyetlen rubel sem hiányzott, lyIS végén Kornikov tábornok seregében harcolt. Mej!e tele volt a legnagyobb kitüntetésekké!, amelyeket legendás, hóval ütötte Nagymélykutit, úgy hogy a bot eltöri, azután pedig kicsavarta Nagymé'ykuti kezéből a bunkós botot és azzal megölte. Két tamburás, Petráss Péter és Nagy Antal Kovács ut.'a ment, akivel — e’so vallomásuk szerint — már visszatérőben találkoztak. Petráss tamburás hétfőn a szentai rendőrségen beismerte, hogy o és nem Kovács mérte a két halálos ütést az áldozatra és azt is vallotta, hogy a bankos botot ő csavarta ki Nagyméiykuti kezéből. Nagy Antal taraburás vallomása is megerősíti Petras va’lomását. Az uj vallomások alapján Petrást, mint bűntársat, Nagyot pedig azért, mert első kihallgatása alkalmával csak Kovácsot vádolta a gyilkossággal, a hatóság félrevezetése miatt hétfőn letartóztatták. Kovács Kálmánt, Petráss Pétert és Nagy Antalt hétfőn bekísérték a szuboticai ügyészség fogházába. sicsségíért és haiáintegvetésééri' kapott. 1918-ban feleségül vette az orosz Lcvcscnka Annát Később Wrangel seresébe került és 1920. év végéig szünet nélküli harcokban telt el az élete. Wränge! veresége után előbb Törökországban, majd Jugoszláviában talált menedéke t*. 1921 februárjában Tűéire jött, földműves, később téglagyári munkás, majd cipész leit. Sokat ayomorgott. Nem tudta feleségét eltartóid, emiatt az asszony cl is vált tőle és máshoz ment feleségűi, de az asszony és második férje a legjobb barátságban éltek Saskov Ivánnal, akivel gyakran összejártak. A munkanélküliség irtózatossá tetí'e már elviselhetetlen nyomorát. Mindenkinek tartozott. Beogradban napokig hajszolt munkát, de nem kapott. Öngyilkos akart leírni, mert három napig ew falatot sem evett. Visszatért Titelre. Borzalmas lelkiállapotban vetődött be a titeli Perkováe-íé’ű vendéglőbe. Éjjel hazamenet azon törte a fejét, hogyan szerezhetne akármi-yen módon is pénzt. — Nem akartam ölni — mondja vallomásában csak épp fenyegetéssel pénzhez jutni. Otthon magamhoz vettem a baltámat és kimentem az éjszakába. Akárhogy is pénzt kell szereznem. Ekkor érlelődött meg berniem az elhatározás, hogy meglesem a Pericovác-vendégló föpincérét, Ibrisics Ivót, akinél sok pénzt láttam. El akartam mondani neki, hogy mennyire nyomorgok és pénzt akartam tőle kérni. Amikor a vendéglő elé értem, jött ki Ibrisics Ivó és hazafelé ment. Meilékuccákon futva eléje kerültem, fakása kapujában meghúzódtam és amikor Ibrisics a sötét kapun belépett, a fejsze élével fejére sújtottam. A fejsze nem jól talált. A fejét súrolta és a vállában akadt meg. Amikor segítségért kiáltva elmenekült, én utána futottam és három-négy fejszecsapással megöltem. Fejét széthasítottam, agyveieje kilógott. Rögtön meghalt. Ekkor megborzadtam tettemtől és ané'kül, hogy a zsebeiben kotorásztam volna, elmenekültem. Egy órával utóbb már jöttek értem a csendőrök... —• Irtózatos, kimondhatatlan nyomorom okozta ezt a borzalmas tragédiát — fejezte be Saskov megrázó vallomását. Dr. Belaldzsics Vladimir törvényszéki efepk fog a Saskov felett ítélkező tanács tárgyalásán eliiököinf. A koBvéda?*1 dr. Lemmcs Jováu áHamügyész, mig Saskov védelmét dr. Szehulks MSán ügyvéd látja of, aki védelmében az orvosszakértőkéat beidézett dr. VeUcskavlcs Miladin kórházi főorvossal .igazol«? kívánja, hogy Saskov terhelt családból származik. Apja, amikor tönkrement, vatkU árusított és sokat, ivott. Fia színién iszákossá lett. Azonkívül a számtalan sebesülése folytán idegei teljesen szétrocicsolódtak és nem volt ura akaratának. Ehhez járult borzalmas éhsége. Tiíüszbetegsége is erős nyomokat hagyott hátra. A háború legendás hőse, akinek ke-, zéii sok-sok millió aranynibel fordult .meg, a vád szerint eiőrc megfontolt szándékkal embert ölt, hogy raboljon. A büntetőtörvény, ha a vád öeigazotódna, ezért kötéiáUúK halált áV.ctpil meg. * A keddi tárgyalásra tarajként egész sor régi cári hadseregbeli orosz generális vau beidézve, akik megismétlik a 'vizsgáióbiró előtt tett vaiibinásukal; hogy Saskov Iván kapitány, Ibrisics ívó gyilkosa az orosz Cári hadsereg nemcsak legvitézebb, de legderekubb tisztje volt. AI. J. HÍREK • a • A kis Brisbane Azt álmodtam, hogy Be re ton ur, a mesterem, háromszor rámvágoW a ktbsz íjjal. Mindahárom ütés erős volt -- s/kitc a szivemig hasított! — s különösképpen fájt nekem azért, mert úgy éreztem, hogy Baretou ur ezúttal igezságtajau. — Ó, Baretoii ur! —- mondtam sírva — én .néni ütnék meg egy kisfiút! ., Baretou rámnézett. — Nem! Hanem hagynád, hogy azt csináljon, amitr akar!... Apád, az öreg Brisbane, azt mondta «ekem: Barátén, úgy neveld ezt' a fiút, hogy ne hozz». t szégyent a fejünkre!.., No hát, fiam! akár tetszik ez neked, akár nem: éi> tartom magam apád szavaihoz. Nekem te beszélhetsz! Kicsi fiú vagy, ez igaz, de szórakozott és széíogadafíffi. Remélem, nem vonod kétségbe, hogy a tnuiíevést megérdemeled?! * A hiba, amit elkövettem, nem vett jelentős. Úgy emlékszem. a> patÜcasné topánkéit ráspoiyoztam: azokat az éles kis szögeket ketett ügyesen lereszelnem, ftraik a Cipőcskc ta-'oábóí kiáhiak. És én le is reszeltem tizet, húszat, harmincat; mind, mind, mind lereszeltem; csak egyet felejtettem ott, valahol a cipőcskc orrában, egyetlenegy parányi szögetekéi. És a mester — háromszor vágott végig rajtam azért a szögért. * Én nem tudom, hogy mii szólt volna hozzá, ha ö kapja ezeket az .ütéseket, de neki is fájtak volna. * ... Azután azt álmodtam, hogy Bareton ur — megint csak megvert valamiért. — Ó, Bare fon ur! — mondtam szepegve újból — ér: nem ütnék meg egy kisfiút! A mester ránmézeít. — Ó! Hát te kisfia vagy? Nem is tudtam! Nézz csak a tükörbe*. Belenéztem a tükörbe és — vénebb voltam, mint Kalafuncítrs, a pék. Arcom ráncos vdt... S hajam, szakágain ezüstbozótjáa a sarki tájak jégfénye didargett. — Ó. Bareíon ur, én ilyen öreg:emberi so' bántanék.., — Ejha? Most meg már öreg m*y? Rablógyilkos lett a csaták Mse Saskov kapitány a bírái előtt
