Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-03 / 2. szám

1926. január 3. BACSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet A román agrárreform végrehajtása során a kisebbségi egyházak részére is osztottak ki néhány helyen pár hold földet azzal az utasítással, hogy a pap és-a kántor illetményeit belőle fedez­zék. A múlt évben az igy kiosztott pár holdas parcellákat váratlanul visz­­szavették az agrárhivaialok, de Ígére­tet tettek, hogy később inas területen kárpótolják majd az egyházközségekét. Hogy az agrárrefo'rm milyen célra vette vissza a kisebbségi papok és kántorok földjeit, arra jellemző az, ami Szilágyborzas községben történt. Két esztendővel ezelőtt az ottani re­formátus kántor és pap is kapott föl­det: összesen nyolc holdat. Az elmúlt 2379 hektár jutott. A statisztika azt mutatja, hogy Szlovenszkóbau a föld­reform alá került földbirtokoknak nem egészen tiz százaléka a inaradékbirtek és hogy több, mint 90 százaléka a bir­tokoknak kisemberek kezébe került. Lupa dr., a román parasztpárt vezé­re, érdekes nyilatkozatot tett a kisebb­ségi kérdésről. »Szerintem — mondot­ta a Icgnagyob hiba az, hogy Ro­mániában van kisebbségi kérdés. Én az erdélyi magyarokat, szászokat és svá­bokat Románia legértékesebb elemei közé számítom, akiket nemcsak, hogy nem szabad elidegenitenimk magunk­tól, hanem éppen ellenkezőleg, min­dent eí kell követnünk megnyerésükre. A liberális kormány politikája ebben a kérdésben nemcsak az ország valódi közhangulatával ran ellentétben, ha­nem éppen az ország egyetemes érde­keinek van ártalmára, amikor intézke­déseivel elvadítja a kisebbségeket. Nyu­godtan mondhatom, hogy ez nem az én magánfelfogásoni, hanem a parasztpárt hivatalos álláspontja is. Ha valaki fi­gyelte belpolitikánkat, akkor meggyő­ződhetett róla, hogy a polgári pártok közül a parasztpárt az egyetlen, amely tökéletesen távol áll minden sovinizmus­tól, sőt nacionalizmustól is. Mi az egye­temes állampolgári jogokért és érdekű­kért küzdünk és ebben rni nemcsak a betii Írott mulasztja szerint nem teszünk különbséget faj, vallás és nemzetiség között, hanem tényleg sem.« A sziriai francia főkormányzó békeszózafa a drnzo hoz Külön kormányt és alkotmányt ígér nekik években békésen is használták és némi haszonnal, ami különösen rájuk fért, mert egyébként igen kevés illetményt .kaptak az egyházközségtől. November .végén azonban változás következett be; az igényjogosultaknak más helyen •más földet osztottak ki, a református paptól • és kántortól pedig egyszerűen elvették a parcellákat. Az agrárbizott­­ságnak ugyanis eszébe jutott, hogy Szilágyborzason vannak görögkeleti vallásnak is; szervezett egyházuk ugyan nincs, de ezzel szemben románok, akik­ről elsősorban gondoskodni kell. A dön­tést igy hozta meg: a református kán­tor és pap parcellái a görögkeleti egy­ház részére veendők vissza. Sziíágy­­borzasou nincs a románoknak se pap­juk, se kántoruk, a bizottság eljárása tehát eészen érthetetlen az ottani ma­gyaroknak, akik elhatározták, hogy a döntést mígfelcbbezik Bukarestbe. * Parisból jelentik : fouvenel sziriai főkormányzó az újév fordulóján proklamációt intézett a druz né­pekhez és békekötésre szólította fel őket. A proklamaciójyan a kö­vetkezőket mondja a francia kor­mányzó : — Néhány nap előtt előkelő druz Személyiségek jöttek a francia katonai parancsnokokhoz és ni apu': mondták, hogy a további küzde lem céltalan, a druz népekre csak éhséget, szenvedést és halált hoz. A francia katonai vonalakon há­borítatlanul keresztül bocsátották ezeket a kiváló druz vezérf fiia­kat, mert nem akarom, hogy Fran­ciaországot lehessen felelőssé tenni a fenyegető pusztulásért. A felelősséget viselje Atrns szultán egymaga, én pedig figyelmeztet­lek titeket, hogy a további harc rátok nézve csak pusztulást jelent­het. Jogot adok nektek, hogy maga­tok válasszatok kormányt és teremt­sétek meg a magatok alkotmányát, mert ha nem hallgattok rám, a további küzdelem a druz nép jövőjét, szabadságát és végül pusztulását pecsételné meg. 3. oldal. tiszthez. Ezután jött létre a román trónörökös házassága Helena gö­rög hercegnővel. A népszerű trónörökös Amíg hivatalos helyről a trón­örökös lemondását ilyen szerelmi okokra vezetik vissza, akidig inas forrás szerint ezzel a romantikus magyarázattal csak palástolni akar­ják azokat a súlyos belpolitikai oko­kat, amelyek a lemondást valójá­ban előidézték. A demokratikus rétegek rajong­tak Károly trónörökösért. A trónörökös állandóan közvetlen érintkezést tartott fenn a nép sze­les rétegeivel. Nagyon gyakran je­lent meg sporteseményeknél és majdnem minden városban állandó barátságos érintkezésben volt az ifjúsággal. A trónörökös nagyon népszerű Erdélyben is, a kisebbsé­gek előtt. Jól informált politikai körök sze­rint nem lehetetlen, hogy Románia politikai zavaraiban a közeljövőben olyan erőteljesen fog felülkereked­ni a demokratikus politika, hogy ez esetleg köztársasági mozgalomhoz vezethet és ez a köztársasági terv Károly trónörökös személyéhez fűző­dik. Ezt a feltevést látszik megerősíteni az a tény, hogy a koronatanácson csak az ellenzéki vezérek akarták a trónörökös lemondását megakadá­lyozni vagy legalább is késleltetni inig az udvar és a kormány tagjai nem tettek kísérletet érre, sőt az udvar siettette a lemondást. Beavatott körök szerint A csehszlovákiai magyarság egyik vezére: Szeut-lváuy József, a pozsonyi Reggel munkatársának nyilatkozott a kísebségi politika útjáról. »A magyar­ság — mondotta a csehszlovák ál­lam fennállásának első éveiben nem ter­jeszkedhetett ki egyébre, mint az ál­lam eltelt való demonstrálásra, azaz an­nak kifejezésére, hogy az állam köte­lékébe kényszerűség folytán került. Ez politikának nem volt nevezhető, ez az érzelmek egyszerit megnyilatkozá­sa volt, azonfelül a jogfemitartás el­vének utódaink részére való fenmna­­‘radását biztosította. Az önrendelkezés elvének fenntartása állandóan ma is programja kell, hogy legyen a magyar­ság politikájának az. említett szempon­tokból. Tekintve azonban a helyzetet, amely előttünk ál, népünk iránti kö­telesség abba beilleszkedni és gyakor­lat! politikává' és ha annak ideje elér­kezett, konstruktív politikával védeni meg a magyarság érdekeit. A szó: re­álpolitika, tulajdonképpen nem jelent egyebet, minthogy szántaiunk azzal a körülménnyel, hogy az európai kon­stelláció mai mivolta . a csehszlovákiai magyarság sorsául a csehszlovák álla­mot jelöl meg és hogy a nemzet itt lakó töredékének kulturális és gazda­sági fennmaradása érdekében a való­ságos helyzetre alapított és a messze fekvő célok elvi fenntartásán kívül gyakorlati kérdések politikai megoldá­sára kell törekedni. * A csehszlovák földreform eddigi eredményéről közöl statisztikát a prágai földbirtok-hivataC. A statisztikai szerint a köztársaság területén 1925 végéig 498.181 hektár földet parcelláz­tak. Ebből Csehországra esik 196.689 hektár. Morvaországra és Sziléziára 77.547 hektár, Szlovenszkóra 194.599 hektár. Ruszinszkóra 29.439 hektár. Ezeken a területeken Hívül — amelye­ket kizárólag kisbirtokosok, zsellé­rek és földtelenek kaptak maradék­birtokként szétosztottak összeseit 129 ezer 545 hektárt, amelyből Csehország­ra 85.501 hektár. Morvaországra és Sziléziára 20.215 hektár. .Szlovenszkó­ra 21 ezer 450 hektár, Ruszinszkóra Trón és szerelem Egy Jassy-i zsidólány miatt mondott le a román trónörökös — Fer­dinand király a miniszterelnök és az ellenzéki vezérek, ellenére ragaszkodott a lemondás elfogadásához — A királyfi gáláns ka­landjai — Az ötéves Mihály herceg az uj trónörökös — A lemondott Károly herceg tiz évig nem térhet vissza Romániába Köztársasági mozgalomtól tart a román dinasztia Bukarestből jelentik: Az egész or szágbati nagy izgalommal fogadták azt a hirt, hogy Károly trónörökös levélben bejelentette Ferdinand ki­rálynak, hogy lemond trónutódlúsi jogáról. Az izgalmat csak fokozta, hogy Ferdinánd király elfogadta a le­mondást, sőt a Sinaiában össze­hívott koronatanácson a legha­tározottabban szem beállt azok­kal, akik a lemondás elfogadása ellen szólaltak föl. A koronatanácson, melyen resztvet­tek a kormány tagjain kívül a pár tok vezetői, először maga Bratianu miniszterelnök is azt az álláspontot foglalta el. hogv a trónörököst rá kell bírni a lemondás visszavonására, ké­sőbb, miután látta, hogy a király hajthatatlan, belenyugodott a le mondásba, bár az uralkodónak tu­domására adta, hogy a írónöröklés kérdésének meg­­bolygatása igen súlyos helyzet­be hozhatja Romániát. A miniszterelnökön kivül a had ügyminisztemek is voltak aggodal­mai, különösen azután, hogy az el­lenzéki pártok legtekintélyesebb vezetője, Jorga Miklós a legélesebben a elfogadása ellen nyilatkozott. A koronatanács hosszabb vita után végül is a király indítványára elfő gadta a lemondást és elhatározta, hogy Károly ötéves fiát. Mihály her­ceget teszi meg trónörökössé. A kormány hétfőre összehívta a kamarát, melynek benyújtja a trón utódlás megváltoztatásáról szólt törvényt. A trónörökös szerein« Károly trónörökös egy év óh benső viszonyt folytat egy Lupeá cu nevű román kapitány feleségé­vel — más hírek sztr'miJ'ampeani őrnagy feleségével — akivel égj autóversenyen ismerkedett meg, ; hol a tiszt felesége virágcsokrot do •bott a trónörökös autójába. Ettö az időtől kezdve Károlyt nagyor gyakran látták az asszony társa ságában és a trónörökös annyin beleszeretett a tiszt feleségébe — aki egy jassyi zsidó szatócs leányt — hogy feleségül akarta venni é: ezért el akart válni feleségétől Hele­na görög királyi hercegnőtől. A trónörökös fiatal kora óta ide­genkedett az államügyektől. Élet­vidám, jókedvű embernek ismeri mindenki Károly trónörököst, aki a háború alatt viszonyt folytatott Lambrino nevű kapitány leányával és amikor a trónörökös titokban feleségül vette a leányt, már felvetődött a trónörökös lemon­dásának a terve és helyébe öccsét, Miklós herceget akarták trónörökösnek kimondani, ekkor azonban még sikerült ezt a megoldást elkerülni és a koronata­­nács úgy intézte el az ügyet, hogy Károlyt elválasztotta feleségétől, a kinek magas anyagi kártérítést ad­tak majd férchez .gdták -egy román a király azért kényszeriíeííe a trónörököst, hogy hat. mások szerint tíz évre maradion távol Romániától, mert igv akarta lehetetlenné tenni, hogy a Ká­roly személyével kapcsolatos köztársasági eszme megerő­södjék. Ha ezek a hírek koraiak, vagy I túlzottak is, annyi bizonyos, hogy j a trónörökös lemondása rendkívül j súlyos helyzetet teremtett és a kormány pozícióját megren­díti. A küszöbön álló választásokon ugyanis a lemondás éles fegyvert ad az ellenzék kezébe a kormány ellen. Bizonyos körök ezért dikta­túrát akarnak, amitől Bratianu mi­niszterelnök sem idegenkedik. A kormány mindenesetre igyekszik a (közvéleményt megnyugtatni annak hangsúlyozásával, hogy az ügynek a lemondás elfogadása és a régeus­­tanács kinevezése után már nem lehetnek következményei. Károly herceg és Bratianu miniszterelnök Nyilt titok volt a román főváros­ban. hogy a trónörökös nem szen­vedheti Bratianu Jonel miniszter­elnököt és mindig gyanakodott rá, hogy még inkább elmérgesiti a vi­szonyt közte és szülei között. Mi­kor Ferdinand király nemrégiben súlyosan megbetegedett és a kor­mány régeusségeit akart kinevezni, úgy volt. hogy a régenstanács Má­ria királynőből, Károly trónörökös­ből és Bratianu miniszterelnökből I fog megalakulni, a trónörökös azon­­j ban elhárította magától ezt a fou- i tos szerepet, mert nem akart talál­kozni Bratianuval. Károly trónörökös legkedve­sebb embere a népszerű Áve­rései! tábornok, a‘volt minisz­terelnök, ellenben a királyné iegmeghiítebb embere Bratianu Jonel. A lemondott Károly trónörökös j 1893-ban született, tehát most har­minchárom éves, 1921-ben -nősült.

Next

/
Thumbnails
Contents