Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-24 / 23. szám

1926. január 24. BACSMEGYEI WAPLfl 5. oldal. Mit tartalmaznak a franciák kérdőpontjai ? Csak négy kérdést koztak a budapesti lapok nyilvánosságra — A kompronittä!t politikusok ellen a budapesti ügyészség nem nyomoztat A franciák ragaszkodnak a nyomozás kiszélesítéséhez — Bethlen zárt ajtók mögött adott utasításokat a parlamenti bizottság többségi tagjainak — Jules Sauerwein szerint csak népszavazás dönthet a magyar államformáról Titkos választásokat követel Franciaország Budapestre’ .jelentik: A frankliamisi- j tási ügyben nyomozó francia detektívek és ;i francia nemzeti bank ípegbi'zoti'jái­­i:ak egész viselkedése, árrá vaH. hogy a franciák a legnagyobb mértékben bi/álmatlanok a magyar hatóságok nyomozásával. A< francia detektívek azt az utasítást káptak, hogy a nyüvdnva'ő ctínssotáél Kísérleteket minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg és* ezért mos.'' már tőkésíthető liamisuVányék. A francia de­tektívek ezt a vallomást sem hiszik cl és abban a meggyőződésben vannak, hogy Mankovics valamilyen biztos'hely­re elrejtette a hamis bankjegyeket, amint ez mar pénzhatnisit'ásokriál szoká­sos, hogy esetleg kiszabádu'ásuk után ismét' értékesíteni''., próbálja őket. A Budapesten nyomozó iraneia de­tektívek szombaton két óra hosz-A franciák szat tárgyaltak ijztracbe töügyész­­szel, akt előtt energikusan tllfakoz­ták a nyomozás beszüntetése ellen. Az 'ügyészség emiatt., noha előző nap már beharangozta, hogy a nyomozást újból beszüntetik, kenyVeien volt ezt a hírt megcáfolni és kijelenteni, hogy mi­vel ujabb momentumok merültek fel a bűnügyben, nincs szó a vizsgálat befeje­zéséről. kérdöponijai azt követelik hegy bizonyos kibaM- gatásckrál a francia detektívek tol­mácsaikkaí együtt jele» lehessenek. Feltűnt-ugyanis nekik, hogy a budapesti főügyész minden kihallgatás előtt érőkig beszélget négyszem közt a Ivturíóztalot­­túkkal, akik ezután semmitmondó adato­kat di-ktá rak jegyzőkönyvbe. A francia bank addig item hagyja holtpontra jutni az ügyet, amíg minden hamis bankjegy elő ham kerül és amíg clö nem kerülnek az összes gépek, fényképlemczck; -segéd­eszközök; ' ameiyek segítségévei a frankhamisítás újból megkezd­hető. A iraneia kont^ánynak az a célja ugyan­is, hogy abban a pillanatban, amikor ezek mind előkerülnek, a francia nemzeti bank kiáltványt bocsát ki, amelyet a világ összes lapjaiban közjétesznek. Ebben a kiáltványban csak azt akarják közölni a világgal, hogy egyetlenegy ha­mis frank nincsen már forgatómban és hogy nincs is meg a lehetőség ilyenek gyártására. Ezzel szemben — bár pozii'ive nem tudják — alapos a gyanú arra-, hogy például ŰlchvárynáJ. akit Hamburgban fogtak -te, keli -lenni még bizonyos tneny­­nyiségü — körülbe'ü! 300 darab — ha­mis ezerfrankos bankjegynek. Ezt ter­mésig fősen nem úgy kel! érteni,'hogy ez á hamis frankmennyiség Ofchváry zsebé­ben varr,' mert ez lehetetlenség volna, eiréíibeh úgy kell érteni, hogy valami biztos helyre e’dughatta, vagy pedig ki­adta. Ez az utóbbi fétevés annál 'inkább megállhat — mert mint most már tudják Budapesten — amikor Oíehváryt Hamburgban le­fogták, nála tobbszázmillió korona értékű dollárt, svéd koronát és né­met birodalmi bankjegyet találtak. Olchváry azt állította, hogy 500 darab hamos ezerirankost vitt magával. A pénz azonban, ami nála idegen valutá­ban volt, több értékű, mint a 200 darab ezerfran-kos hamis bankjegy, aminek be­váltását bevalotfa. Hiányzik tehát még 300 darab hamis ezerfrankos bankjegy.; Hogy ezt a 300 darabot miképpen érté­kesítette Olchváry, erre vonatkozólag még nincs tisztázva a .kérdés. Éppen ezért'négy francia defektiv tnég mindig Hamburgban tartózkodik, hogy kikér­dezzék azokat az embereket, illetve hogy lejárják azokat a. nyomokat, amelyek Olchváryra vonatkoznak. Ugyancsak két francia detektív tartózkodik rnég mindig Amszterdamban is. Ezek szintén bizonyos mennyiségű hamis bankjegyet keresnek, amelyről -+ mint most már ,ki­­íüdódo.tt — Mankovics árt áfiüötta -tó­it al'gátása alkalmával, hogy elégette őket. mert nem voltak megfelelő jól ér*.. A- nyomozás vezetőinek, valamint a kormány tagjainak körében nagy meg­ütközést okoztak azok a kérdöpontok, amelyeket a francia nyomozók Win­­disehgraetz herceghez írásban intéztek. Ezek a kérdőppntpk. egészen ieszteleniil szóváteszik, hogy milyen része volt Gömbös Gyulának, Bariba Richard kabinet­irodái főnöknek, Magasházy László kormányzói szárnysegédnek, fái Fáy László földbirtokosnak, a kormány­zó veiének, Fáy Gyula volt képvi­selőnek és Albrecht főhercegnek a j pénzhamisítás! ügyben. A franciák :r kérdöpontok gépírásos j szövegét elsősorban dr. Ulain Ferenchez; és đr. Dánér Bélához, Whidiscligraetz herceg védőihez küldték el, de eljuttatták Bethlen miniszterelnökhöz és Pesthy Pál igazságügyminiszterhez is a kérdő­ívét, amelynek egy példányát megkapta természetesen Sztraphe főügyész is. A főügyész, amikor az újságírók érdeklőd­tek nála a kérdöponfokra nézve, kijelen­tette, hogy a franciák kérdöpontiaj olyan meg­döbbentő kíváncsiságot árulnak el. hogy lehetetlenségnek tartja ilyen kérdések föltevését. Az igazságügyminjsjífer, mihelyt kéz­­hezvette a kérdőívet, nyomban utasítást adott az ügyészség veze­tőjének. hogy beszélje meg Win­­dischgraetz-zel, milyen válaszokat ad a franciák kérdéseire. SztraChe ' íöügyéSz elő iš vezettette a krumpli-herceget, akivel közel -két órás beszélgetésben megtárgyalta az ügyet: A kormány a leggondosabban tit­kolja, bogy a franciák kérdőívén milyen kérdések szerepelnek, csu­pán négy pont nyilvánosságra ho­zását engedte meg. Ezek a pontok: 1. A hamis bankjegyekből 6500 da­rab nem került elő. Hová rejtették ezt a 6500 hamis ezerfrankost? 2. A hamisítók hol és melyik cégnél szerezték be a frankhemjisitásnál hasz­nált gépeket? 3. A - frankhamisítást' két kő'ápon végezték. Az egyiket meg találták a nyomozó hatóságok, a másikat nem. Hol van a'másik? 4. Hol szerezték be a. hamis franko­sokhoz szükséges' papirost, mikor sze­rezték be ős milyen vion kosiak azt Magyarországra? A franciák úgy tervezik, hogy ha Windischgraeiz már nyilatkozott, hogy melyik kérdöpordra iáé és akár vála­szolni, csak akkor nyilatkoznak majd a iratKidk- abban a kérdésben, hogy a vá­laszok megtétele mán elátluak-c kúríé­­rilési követelésüktől, vagy sem. Ellenőrzik a nyomozást ? A magyar kormány _ által nyilvános­ságra hozott -négy kérdés feltevése is Súlyos meggyanasifása a nyomozásnak. Ezeket a kérdéseket ugyanis a magyar nyomozás már tisztázta, de a franciák nem hisztiek a magyar nyomozás ténymegállapításainak. Az. cfsö pontra vonatkozói a g a buda­pesti rendőrség megállapította, hogy az a 6500 darab ezerfrankos, amelyet a franciák clrejteítnek tüntetnek feí, Win­­disehgraetz hercegnek a rendőrségen tett vallomása szerint nem létezik, mert ezeket elégette. A magyar nyomozás készpénznek vette Wjndiscbgraeíz vallomását a bankjegyek elégetéséről, de a franciák szerint —r ez a készpénz is hamis és a bankjegyek megvan­nak. A második pontot illetőleg. az a ma­gyar nyomozás álláspontjai, hogy a Ma­gyar Nemzett Bank hivatalosan rendelte meg a bankjegy-nyomó gépet Lipcséből. Mint az már közismert, a gép meg is ér­kezét.1 Magyarországra, azonban a kivá­­na-'mafaiak nem felelt meg és a Nemzeti Bank nem vette át. A gyár budapesti .irodájában helyezték el. ekkor a gépet. Gero László figyelmeztette, herceg Win­­dischgraetzeí, hogy most itt van egy bank jegy nyomó-gép Budapesten, ame­lyet negyedáron meg lehetne vásárolni, 35Ó miliő koronáért, így került a gép herceg Win disehgraetz kezébe. A franciák ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a budapesti rendőrség kát hétig kereste a pénzbamisit'ó-gépet, min­den lap irt erről és a német gyár buda­pesti irodája mégsem tett jelentést arról, hogy tőlük valaki egy bankjegynyomó­gépet vett. A gép eladó), ellen, akik hall­gatásukkal nyilvánvaló bűnpártolást kö­vettek el. a budapesti rendőrség nem in­dított eljárási. A franciák harmadik kérdése a tneg nem talál1? kőlapra vonatkozik. A ma­gyar nyomozás során az egyik kőlapot megtalálták, á másik kőlapot pedig — a rendőrség szerint — a- hamisítók, ami­kor a botrány kipattant, összetörték, pozdorjává zúzták és így azt megtalálni­­nem is lehet. A francia nyomozók szerint a lito­­gráf-kö megvan és készen áll a ha­misítás folytatására. A negyedik pontot, a papírbeszerzést illetően a budapesti rendőrség azt álla­pította meg, hogy a papírt Németország­ból hozták. A francia detektívek ezzel szem­ben úgy tudják, bogy a hamis ezer­frankosok papírosa a diósgyőri pa« plrgyárban készült, amely berendezkedett ilyen papiros 6*5*: állítására, A budapesti rendőrség nem akar politikusok ellen nyomozni A Quotidicn és a Matin budapesti tu­dósítói, akiknek a Budapesten időző francia kiküldöttekkel) való összekötteté­sei nyilvánvalóak, úgy informálták lap­jaikat, hogy a francia rendőrség bizo­­j nyos magyar személyek Iáhallgatáséi is ! kéri, akiknek kihallgatásától várják a francia rendörök annak a tisztázását,1 hogy milyen összeköttetéseik voltak a , frankhamisiíókmk bizonyos németor­szági körökkel? Éppen e kérdés körül alakult ki azután az ütközőpont a Budapesten időző francia kiküldöttek és az ügyész­ség álláspontja között, ; A magyar hatóságok j nem hajlandók teljesíteni a iranciák j kérését, hegy a nyomozást bizonyos I politikai kérdések felderítésére is kiterjesszék. I A nyomozásnak ilyen eltorzítása a rna­­í gyár• hatóságok álláspontja,szerint min­den inagnéikiHi politikai, tendenciát ssol­­gálrfa .-~ mondja a budapesti rendőrség. Kihal7gaíás a kérdő­­pontok alapján Szírache főügyész a franciák által be­­terjésztetí' kérdöpontok alapján szombat este kihallgatta fíerő Lászlói. A leifiaTi­­sáíás fél héttől fél tízig fartő;':. A.frau­­j ciak több. mint harminc kérdöpontöt I nyújtották áí a főügyészségnek'. A parlamenti bizottság még nem dolgozik A .frank-ügyben kiküldött páriáméin: bizottság munkáját még mindig nem kezdte meg. A szociáldemokrata-párt, hogy a vizsgálatot siettesse, azt kérte Bethlen miniszterelnöktől, hogy a bizottság az első héten mindennap tartson ülést, mert csak így érhető el, hogy mielőbb konkrét eredményt produkáljanak. A bizottság kormánypárti tagjai szombaton délben megjelentek Bethlen miniszterelnöknél és zárt ajtók mellett tanácskoztak. A tanácskozáson gróf Bethlen István miniszterelnök instrukciókat adott a bi­zottságnak. Eckhardttal nem állnak szóba a franciák WindisChgraefz herceg védői és a franciák között lefolyt tárgyalások egy érdekes'epizódja vált! ismeretessé, pánér. Béla védő, a fajvédő mozgalom egyik leghangosabb szereplője, egy; alkalom­mal Eckhardt Tibort, az Ébredő Magya­rok elnökét, mint tolmácsot be akarta vonni1 a tárgyalásokba.. Benoist és Doul­­cc francia rendőrtisztek bizálmat'anu! fogadták az uj tolmácsot és amikor megtudták, hogy Eckhardt fajvédő-kép­viselő, a leghatározottabban kijelentet­ték: — Mi nem tárgyalunk Eckhardt urrak nekünk megvan a mi rendes magyar tol­mácsunk. Peidl mentelmi ügye kedd n kerül a nem­zetgyűlés elé A nemzetgyűlés keddi ülésén kerül sor Peidl mentelmi ügyének Tárgyalásá­ra. A többségi javasat tudvalevőleg a miniszterelnök megsértéséért két ülésrő! való kitiltással és félhavi napidijának megvonásával akarja büntetni a szocialis­ták vezérét, tnig a kisebbségi javaslat csupán jegyzőkönyvi megrovást indítvá­nyoz. Az cgy-eségespárt körében mozga­lom indult meg, hogy a keddi ülésen a kisebbségi javaslatot fogadja el a nem­zetgyűlés. Benes támadja Angliát Prágái jelentés széria: Berkes pénteki exoozéiáhan foglalkozott a írs.nkhamisi

Next

/
Thumbnails
Contents