Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-22 / 21. szám

1926. január 22. bAcsmegyei napló 5. oldal. Gömbös Gyula bejelenti a fajvédő-diktatúrát és az Albrecht-puccsot A fajvédő-vezér szenzációs nyilatkozata a torinói fasiszták lapjában Ä Francia Bank elengedi a kártérítést Windischgraetznek, ha őszintén válaszol a hozzáiistézett kérdésekre — Megválasztották a parlamenti vizsgálóbizottságot —- A szociáldemokraták Rakovszky belügyminiszter vád alá helyezését követelik Elkerülhetetlen a Bethien-kormány rekonstrukciója Budapesttől jelentik: A baloldali ellen­zéknek a kormánnyal kötött megegye­zése politikai körökben vegyes hatást keltett. Egyelőre senki sem tudja, hogy a röviden pénzharrásitáil paktum-nak nevezett megegyezés milyen eredméuy­­nye? fog járni. Az ellenzék is tisztában van azzal, hogy a kormány azzal a hát­só gondolattal kötötte meg a megegye­zést, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság — a melyben természetszerűleg a kor­mánypárti tagok vannak többség­ben •— úgysem Sog túlságosan kí­váncsiskodni a iratfk-iigy olyan részletei iránt, amelyek az állam legelőkelőbb funkcionáriusainak kel­lemetlenek. Viszont a kormány is tisztában van az­zal, hogy az ellenzék csak azért ment bele, a paktumba, mert így, ha megpró­bálják az, ügyet eltussolni, akkor rögtön osztentativ módon kivonulhat a par­lamenti vizsgálóbizottságból és ez­zel a külíöldön minden üléstermi vi­­barnái jobban dlszkreditáíhatja a kormányt. Az ellenzéknek az köti meg a kezét egyelőre, hogy — bár nyilvánvaló, hogy a frankhamisítás az albrechtisták puccs­­tervein kívül semmi egyéb »magasabb« célt nem szolgált — a pénzhamisítók magas protektorai beidé állandóan azt a látszatot igyekeznek kelteni, bogy a Windischgraetzék péuzbanii­­sitása Irredenta.célok szolgálatában állott. j tett a dolgon, hogy küsöriéve! pol­gári ruhát rajzoltatott Waits tábor- I nők, Kurz ezredes, Gcrö őrnagy és a többi tiszt fotográfiáira. Ezek az elegáns katonatisztek Ás Est | fényképén úgy néznek ki ügyetlenül les- j tett, tüdejükig érő gallérjaikban, rémes j nyakkendőikben, csámpás , zakóikban, min! valami betörök. Az ellenzéken úgy tudják, hogy Beth­len miniszterelnök a maga személyében ellensége címek a rövidlátó és káros po­­íitikának és eddig csupán a legmagasabb helyről protezsálfc környezete miatt nem tudott szakil'ani véle. Minthogy « frank­­ügybeu éppen a miniszterelnöknek útjá­ban álló szélső jobboldal r an kompro­mittálva, Belliién — akinek most a ke­zében vannak — felhasználja ez alkal­mai, hogy cgyenkint megszabaduljon tő­lük. A legsúlyosabb tehertételtől, Nádossy * luire országos főkapitány­tól, akit, minthogy távoli rokona fe­lesége révén Horthy Miklós kor­mányzónak, évekig nen? tudott el­távolítani, a pénzhamisitási ügy most megszabadította és Bethlen most már arra gondol, hogy eltávolítsa gróf Klebelsberg Kuuot, Ra­­kovszky Ivánt és mindenekelőtt Horthy rossz szellemét, Bartba Richard kabinetirodai főnököt, aki maga is aktiv részt vett a pénzha­misítás előkészítésében, menessze helyéről. Az egységes-pártban is tudják' már, hogy a kormány összetételében — ha nem is rövid időn belül, de a közel jövő­ben — igen nagy változások várhatók. Arra gondolnak, hogy néhány tárca gazdát fpg cserélni, mivel a miniszter­elnök Olyan kabinet munkáját akarja magának biztosítani, amely a mai idők­nek megfelelően tud belcüleszkeám az általa meghatározott politikai irányzat­ba. Egységespárti liberális képviselők között arról is szó esik, hogy gróf Beth­len István a kabinet rekonstruálásával •kapcsolatban az egységes-párt sormi is meg akarja tisztítani azoktól a szélső­séges irányzathoz szító képviselőktől, akik már régen mint a fajvédőkhöz kö­zelálló politikusok szerepeinek. Ha eze­ket az ügyeket Bethlen sikerrel be fogja tudni fejezni, akkor felmerülhet annak a kívánságnak teljesítése is, amely szerint egyes magasabb hivatali pozíciókat be­töltő egyének is távoznak. Erre a mi­niszterelnöknek okvetlenül szüksége van, annál is inkább, mivel tavaszi genfi útja élőt; nem akar itthon politikai szi­tuációt hagyni, mely esetleg befolyásol­hatná a külföldi tárgyalások sikerét. Ennek a -tervnek latolgatása során óhaj merült fel arra vonatkozólag is, hogy Daruváry Géza, a volt Igazságügy­­minisztert, aki Fereuc József alatt hosszú időn keresztül a kabinetiroda főnöke volt, ilyen minőségben most a kormányzó mellé kerüljön Bartba Richard helyébe. Daruvárynak ez! a kinevezését a parla­ment minden pártja osztatlanul helye­selné. P. H. E. lap részére: — ügy hisszük, hogy Magyarország csak úgy menthető meg, ha a háború előtti idők minden hagyományával sza­kítunk.- Cselekvő- külpolitikára van szük­ség, amellyel ellenszegülhetünk a ben-, nünket körülvevő szláv gyürii meghaj­tási kisérleféliek. Ugyanígy ellenezzük azonban a volt osztrák-magyar monar­chia visszaállítását, sőt niég a Duiia­­szövetségeí is, mert ezálía! Magyaror­szág .olyan államokkal kerülne szoros szövetségbe, amelyek az ország függet- I lenségét veszélyeztetnék. Követeljük, hogy a tokét szabadítsák ki a zsidók ke­zéből és községi takarékpénztárakat ál­lítsanak fel. Követeljük a tőke monopoii­­\ záiásdt és az állami, valamint községi I bankokon kívül minden egyéb magán- J kézben levő bank megszüntetését, ki ági árreformon kívül kisbirtokok létesí­tését kívánjuk azoknak a nagybirtokok­nak megváltása révén, amelyek zsidó vagy német kezekben vannak. Cselekvő, éber antiszemitizmust akarunk, a kül­földi zsidók bevándorlásának megakadá­lyozását és az ittélő zsidóságnak nem­zett kisebbséggé, külön fajjá való nyilvá­nítását, valamin.' a zsidók . egyetemre való felvételének korlátozását.. Mindeze­ket a célokat alkotmányos eszközökkel akarjuk elérni. fia Bethlen nem Lövet e! nagy hi­­hákat, akkor bizalommal bevárjuk, az 1927. évi országos választásokat és addig kiépítjük szervezeteinket. .Megtörténhetik azonban, hogy az államfő a mostani kormányhoz való bizalom hiánya miatt berniünket hív meg a kormányra, ebben az esetben, ha a mostani parlamenti többségben nem taláihatuók meg többségünket, feloszlatnak a nemzetgyűlést, hogy egy a nemzet akaratának megfe­lelő. nemzetgyűlést választassunk. .4 dol­gok mai állása szerint minden erősza­kos cselekedetet ki alkarunk zárni abból a törekvésünkből, hogy a hatalmat el­nyerjük. Ha azonban a kormány a demokra­táknak és szocialistáknak, vagyis egy zsidónak, mint amilyen Vázso­­uyi Vilmos volt miniszter, a kezébe kerülne, ez esetben minden erővel azon lennénk, hogy ezt a kormányt forradalmi utón, puccsal megdönt­­sük. Megválasztották a parlamenti bizottságot A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén tör-Noha a magyarországi baloldali ellenzék legnagyobb része teljesen távol áll min­den revanspolitikátúl, talán a mestersé­gesen teremtett atmoszféra miatt, vágy talán mert hiányzik tagjaiból az ehhez szükséges erkölcsi bátorság, nem meri nyíltan megbélyegezni azt a hazaárulás­sal határos rövidlátást, amely Magyar­­ország mai nehéz helyzetében irredenta­politika folytatásához kell. Az ellenzék emiatt körmönfont taktikázással kény­telen kikényszeríteni a frankügyben az igazságot, ahelyett, hogy nyilt színval­lásra kényszerítené a honvédelmi mi­nisztert és leleplezné, hogy a Térképészeti Intézet polgári hiva­talnokai egytöl-egyig katonai fegye­lem alatt álló tisztek és csak a bé­keszerződés rendelkezései miatt kapják a közoktatásügyi miniszté­riumtól a fizetésüket. A kormánynak az egész frankügyhen az Volt a legfontosabb, hogy ez ki ne de­rüljön és például a miniszterelnökség felkérte a budapesti lapokat, hogy ha a frank-ügyben szereplő katona­tisztek fényképeit közük, olyan fényképeket válogassanak ki, amely­ben az iüefök nem uniformist, ha­nem chíírubát viselnek. A lapok legnagyobb része —■ minthogy a letartóztatott katonatiszteknek csak egyenruhás fényképei álltak természeí­­szeriilég rendelkezésre — úgy teljesítet­te ezt a kérést, hogy mellőzte a letar­tóztatott térképészeti intézeti alkalma­zottak fotográfiáinak közlését. Egyedül Az Est közölte valamennyi térké­pészet? tiszt arcképét és úgy segi­tónt meg a frankhamisítás politikai vo­natkozásainak megvizsgálására kikül­dött parlamenti bizottság tagjainak megválasztása. A hivatalos jelöltek a következők voltak: Alrnásy László, Berky Uvula, Besseny ey Zénó, Eck­hardt Tibor, Erdélyi Aladár, Erödí-Har­­rach Tihamér, Györki Imre, Hajós Kál­mán, Haller István, Hcgymegi-Kiss Pál, Herczeg Béla, Nemes Bertalan, Örffy Imre, Peyer Károly, Platthy György, Rassay Károly, Rubinok István, Rupert Rezső, Szabó Sándor, gróf Szdpáry La­jos, Ugrón Gábor, Vargha Gábor, Vá­­zsonyi Vilmos, Wolff Károly és Zsitvay Tibor. A hivatalos !ista úgy készült el, hogy minden párt maga állapította meg, kit akar a bizottságba delegálni. A párton­­kiviíli képviselők közül Bethlen minisz­terelnök Rassay Károlyt és Ugrón Gá­bort delegálta. A pártouljivüli képvise­lők — akik közé Apponyi és Andrássy is tartozik — Sérelmesnek találták, hogy a kormány nevükben intézkedett és elhatározták, hogy Rassay és Ugrón helyett örgróí Patiavitínit és Farkas Ti­bort választják be a parlamenti vizs­gálóbizottságba. Óriási feltűnést kelt magyar politikai körökben a? a szenzációs nyilatkozat, a melyet Gömbös Gyuia, a fajvédők vezé­re a torinói Stampa budapesti tudósitó­­íának, Magrimnek adott, A torinói Jelen -A szavazásnál aj hivatalos lista ment keresztül, csupán Ugrón Gábor helyébe Farkas Tibor került be. A bizottság pénteken ul össze A parlamenti bizottság pénteken tart­ja alakuló ülését. A pdrtközi megállapo­dás étrelmében Zsitvay Tibor lesz a bi­zottság elnöke, Szabó Sándor pedig elő­adója1. A pénteki ülés csak formális lesz, az érdemleges tárgyalásokat a bi­zottság csak következő ülésén kezdi meg. Ezen a következő ülésen fogják megállapítani a bizottság munkarendjét és azokat az alapelveket, amelyeknek figyelembevételével fogja a bizottság a vizsgálatot megejteni. A bizottság első érdemleges ülését valószínűleg csak a frankhamisitási ügy gyanúsítottjai elleni vádirat elkészülte után fogják megtar­tani, bár a szociáldemokrata-pártnak az az álláspontja, hogy a bizottság már pénteken kezdje meg az érdemle­ges munkát, elsősorban idézze meg. azokat a tanu­kat, akiknek kihallgatására nem kell semmiféle hivatalos fórum engedélye és kérjék be azokat az iratokat, amelyek tés szerint Gömbös, aki a tudósításra azt a benyomást tette, mintha nagy hi­­vatottságot érezne magában a magyar politikai helyzet megváltoztatására, a következőképpen nyilatkozott az olasz ,4z áUamíorma tekintetében ellenezzük a legitimista politikát, a Habsburgok frónraemelését és függetlenek akarunk maradni. Ebből a szempontból Horthy Miklós nem a mi emberünk bármilyen nagyok is az érdemei, mert ö protestáns, inig mi Szent István koronájáról nem akarunk megfeledkezni és különben is az ország lakosságának 64 százaléka ka­­•thoiikus. A legalkalmasabbnak a nemzeti ki­rály választását tartjuk, aki a ma­gyar érdekeket védené. Albrecht herceget nem tekintjük tiszta Habs­­burg-sarjnak, mert az anyja az Ár­pád-ház leszármazottja. Egy Albrecht-dvmsztiát nem tekintenénk Habsburg-dinasztiának, hanem tiszta magyar uralkodócsaládnak, akinek a trónrajufása a magyar érdekek megvé­dését jelentené. Gömbös Gyula szenzációs nyilatkoza­tához a kormány félhivatalos lapja, a; 8 Órai Uiságc a következő kommentárt fűzi: —■ Gombos kifelé azt a látszatot akar­ja kelfeni, mintha nagy politikai faktor volna, akinek módjában vau megvalósí­tani azokat a nagy fantáziára valló tér veket, amikről megemlékezik. Mi itthon ismerjük azokat az »erőket«, amelyek Gömbös rendelkezésére állanak, a kül­földön azonban az ilyen önbizalomtól telt kijelentések könríyen kelthetik azt a hitet, mintha közvélemény és tömeg vol­na a háta mögött és nem üres kézzel futna olyan ábránélok uxán, hogy az ál­lamfő^ Bethlen helyett őrá bízza a hutai nem íeküsznek a oiroság előtt. Gömlös szenzációs nyilatkozata a Stampa-ban

Next

/
Thumbnails
Contents