Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-22 / 21. szám

12 OLDAL * ARA 1'/, DINÁR Posta?!« a plalcna? XXVI f. évfolyam Szuhotica, 1926 FENTEK január 22. 21. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.í. (Lelbach-palotaj A béke útja A frankhamisítás! botrány ma­gyar belpolitikai hullámai nyug­­vópontra jutottak azzal a meg­egyezéssel, amelyet Bethlen az ellenzékkel kötö't. A megegyezés értelmében már meg is válasz­tottak a parlamenti vizsgálóbi­zottságot, amelynek az a feladata, hogy a bünüjy politikai hátterét lelderits?. A bíróság ugyanis csak a krimént állapíthatja meg és nem foglalkozik azoknak a-rej­­tett szálaknak kibogozásával, a melyek szövedéke sokkal inkább érdekli a közvéleményt, mint a bankógyártás puszta ténye. A magyar miniszterelnök a par­lamenti vizsgálóbizot'.s ig kiküldé­sére irányuló ellenzéki indítvány elfogadásával igazolta, hogy való­ban egy messzeágazó politikai konspirációról van szó és lehető­séget teremtett a bünügy mögött lappangó titokzatos tényezők lé­­álcázására. Akár a magyar ellen­zék elszántságának hatása alatt, akár külföldi nyomásra határozta el magát Bethlen erre a lépésre, kétségtelen, hogy a magyar köz élet korszakalkotó fordulat előtt áll. A pesszimizmus nem bízik a parlamenti vizsgálóbizottság mű­ködésének eredményességében és attól tart, hogy épen a leleplezni kívánt rejtélyes hatalmak leküzd hetetlen akadályokat fognak gór diteni az ellenzék purifikáló tö­rekvései elé. A körülmények azonban ellentmondanak ennek’a bizalmatlanságnak. A helyzet úgy alakult, hogy a parlamenti vizs­gálóbizottság munkája mindenkép tiszta képet fog nyújtani a ma­gyar politikai állapotokról. Ha a bizottság konkrét válaszokat pro­dukál az egész világot izgató kérdésekre, akkor elkerülhetetlen a konzekvenciák levonása: a gyö keres rezsimváltozás. Ha pedig e bizottság összeülése szemfény­vesztésnek bizonyulna, akkor a megegyezés óhatatlanul felborulna és a kormányzati rendszer az el­­tussolás bűnének súlya alatt ros­­kadna össze. Amikor tehát Bethlen ebbe a megoldásba belement, számolnia kellett azzal, hogy a válságból kivezető utón csak o demokrácia és a liberalizmus nyo­mulhat előre. A magyar demokrácia készen áll arra, hogy Magyarországnek a puccsista fajvédők üzelmei ál­tal veszélyeztetett hitelét meg­mentse és a magyar népet fel oldja a békétlenség méltatlanul ráhengerített gyanúja alól. Mi­helyt az igazság reflektorfénye behatol a reakció odvaiba és fel­tárulnak a magyar nép konvul­­ziőinak igazi okai, szükségkép megnyílnak azok a sorompók, amelyek eddig a magyar demok­ratikus erőket visszaszorították a nép sorsának intézésétől. De a külföld is feszült figye­lemmel teuint a frankhamisítás­ból támadt magyar válság fejle­ményei elé. Különösen a szom­szédos országok népei fűznek elénk várakozást ahhoz a tis^tu- 1 isi folyamathoz, amely Magyar­­s ágon megindult. Az utódálla­mok magyarságának nyugalmát természetesen irritálják azok a vádak, amelyeknek ki van téve a fajközösségre alapított általánosí­tásnál fogva. Egy szuboticai ma­gyar mérnök, aki most érkezett haza Parisból, megdöbbentő ese­teket mond el annak jellemzé­sere, bogy magyar ember milyen vexaturákon megy keresztül Fran­ciaországban, amióta a frankha­misítás kiderült. Azonban nem­csak kisebbségi magyarok, ha­nem az utódállamok faji többsé­géhez tartozó polgárok is kárát látják annak, hogy még nem alakulhatott ki barátságos szom­szédi viszony Magyarországgal, mert ezért késnek az egyezmé­nyek, amelyek az egymásra utalt népek gazdasági érintkezését a jogbiztonság medrébe terelhet­nék. A magyar népnek azt a létér­dekét, hogy a demokráciában megujhodva illeszkedjék bele a népek összedolgozó társadalmába, a frankhamisilási affér nemzet­közi szükségességgé növesztette meg. Minden remény megvan arra, hogy Bethlen és az ellen­zék megegyezése a külföld bizal­matlanságát eloszlató, egészsé­ges magyar közszellem diadalát készíti elő. Pasics miniszterelnök e héten hazaérkezik A pénzügyi bizottság elfogadta a legfelsőbb állami igazgatás költségvetését Beogradbó! jelentik: A legkö­zelebbi napokban ismét meg­élénkül a stagnáló politikai élet. Radios István közoktatásügyi mi niszter, aki tudvalévőén Zagreb­­ban tartózkodik, pénteken érke­zik Beogradba, úgyszintén a na­pokban várják Pisics miniszter­­elnök hazaérkezését is. A közvéleményt egyébként a pénzügyi bizottság munkáján kí­vül a kommunista-letartóztatások ügye foglalkoztatja. A rendőrség nyomozását nagy érdeklődés ki­séri, ámbár az a vélemény, hogy az egész ügy csak rendőri, nem pedig politikai természetű. A kommunista gyanúsak letartózta­tásának oka még ismeretlen, mert a rendőrség minden felvilágosí­tást megtagad. Hír szerint már csak harmincötén vannak letar­tóztatásban, a többieket a rend­őrség szabadonbocsátotta. A kommunista letartóztatások­kal kapcsolatban különböző kom­binációk merültek fel, többek közt az, hogy a letartóztatásokra az a jelentés szolgáltatott okot, amelyet Novákovtcs Krszta vö t képviselő, a Moszkvában tartóz­kodó Filipovics Filip volt képvi selőnek akart küldeni, amely azonban a rendőrség kezébe került, A legfelső állami igaz­ga 'ás költségvetése A pénzügyi bizottság csütörtök délelőtt folytatta munkáját és a legfelső igazgatás, a nyugdíjalap és az államadósságok költségve­tését tárgyalta. A talános várako­zás ellenére sem Gvilfisics Marko miniszterelnö ^-helyettes, sem e pénzügyminiszter helyettese nem adtak expozét, hanem a bizottság azonnal megkezdte a javaslatiig táját. Sfepanovics Stepa radikális, a pénzügyi bizottság titkára is­mertette a költségvetés tételeit, amelyek a következők: A királyi civilista 24 millió dinár, Györgye herceg apanázsa 60.000 dinár és 120.000 dinár drágasági pótlék, a parlament kiadásai 47 millió, a miniszterelnökség kiadásai 2 mil­lió 933.000 dinár, ebből rendkí­vüli és bizalmas alap 1.1C0 00O dinár, az államtanács költségei 6.086.000, a legfelső számvevő­­szék kiadásai 12.612.000, a királyi udvari kancellária 1.254.000, ál­talános rendes és rendkívüli ki­adások 32.270000, nyugdijak, ren­delkezési állományban levő tiszt­viselők fizetése és hazafias érde­mek jutalmazása 498.037.000, ál­lamadósságok fizetése és kötelez­vények beváltási törlesztése 511 millió 24.000 dinár. A legfelsőbb igazgatásról szóló költségvetés összesen 1,202.506.616 dinárt tesz ki. Miletics Vlada radikális terjesz­tette be ezután a többség indít­ványát a kiadások csökkentéséről. Az indítvány összesen 3.710.000 dinár megtakarítást jelent. Kumanudi demokrata kifogásolta ezután, hogy az államtanácsnál és a számvevőszéknél szigorú ta­karékossági intézkedéseket foga­natosítanak és hangsúlyozta, hogy nem szabad túlzott tisztviselő-re­dukciót végrehajtani, mert a res­tancia amúgy is nagy. Kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumok diszpozíciós alapjai száz millió dináron felüliek és azzal vádolta a kormányt, hogy az alkotmány megszegésével nem hajtja végié az államtanács határozatait. Setyerov Szlavko demokrata az állam függő adósságainak .kérdé- nikban ve~z részt népgyülésen. sét feszegette és rámutatott arra, hogy az 1925 április—júniusi be­vételek és kiadások 420 millió dinár deficitet mutatnak. Pilsen jak szlovén néppárti meg­állapította, hogy a rokkant és a nyugdíjas tisztviselők járuléka több, mint amennyit a költségve­tés előirányoz. A pénzügyi bizottság délutáni ülésén elsőnek Moskovljevics föld - mivéspárti szólalt fel, aki kijelen­tette, hogy a takarékoskodást a legmagasabb ponton kellett volna kezdeni. Utána Popovics Szvetiszláv füg­getlen demokrata, majd Zsánics föderalista kritizálták a javaslatot. A felszólalásokra Gyurisics mi­­niszíeralnök-heiyettes válaszolt, a ki kilátásba helyezte, hogy az el­lenzék néhány kívánságét a költ­ségvetéssel kapcsolatban a kor­mány honorálni fogja. Végül a pénzügyi bizottság el­fogadta a legfelsőbb állami igazga­tás köftségvetését. A torvényegységesitö minisztérium költségvetése A bizottság ezután a törvény­­egységesítő minisztérium költség­­vetését tárgyalta, amely összesen 682.030 dinárra rúg. Srskics Milán torvényegységesitö miniszter rö­vid expozéban hangsúlyozta, hogy a minisztérium fenntartására fel­tétlenül szükség van, mert a mi­nisztériumnak fontos hatásköre van, igy többek közt az állami igazgatásról szóló törvényt is ez a minisztérium dolgozta ki. Setyerov Slavko felszólalásában követelte, hogy a törvényegysé­gesitő minisztériumot szüntessék meg és hatáskörét az igazság­ügyminisztériumra ruházzák át. Popovics Szvetiszláv független de­mokrata és Zsan/ics horvát föde­ralista felszólalása után a pénz­ügyi Dizottság tizenhat szavazat­tal hat ellenében elfogadta a tör­vényegységesitő minisztérium költ­ségvetését. Ezután a tartalék-hiteleket tár­gyalta a bizottság és száz millió dinár rendkívüli tartalékhitelt vita nélkül megszavaztak. Az ülés ezzel végétért. Pénteken a közle­kedésügyi minisztérium költség­­vetését fogja a pénzügyi bizott­ság tárgyalni. A külügyminiszter tárgyalásai Nincsics külügyminiszter csütör-; tök délelőtt fogadta Grenard fran­cia és Okenski lengyel követet, akikkel hosszasan tanácskozott. Radios cgítációs körútja Mint Zagrebból jelentik, Radics Ütvén január 31-ikén napy nép. gyűlést tart Zagrebban. Február elején Dubrovnikben,azután Mosz­­tárban, Sztocán, Ljubuskán, Imot­­szlrin, Szinyben, Duvnán és Trav-

Next

/
Thumbnails
Contents