Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-20 / 19. szám
e XOTfflJlAL * ARA iy2 DÍNaB Postarlna plaCena! XXVif. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA január 20, 19. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossiz Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova nl.l.(Lelbach-palota) Pribicsevics szózata I demokrata magyarok,Radics-párti, [szocialista, földmivespártil föderalista magyarok. Csak Pribicsevics-párti magyarok nem lennének soha. Pribicsevics volt az SHS, királyság politikusai között az, akinek elindulását a progresz szív magyarság a legnagyobb ro* konszenvvel nézte és várta a hatását. Pribicsevics az.onban az üllőből igazi kalapács lett, aki csak sújtani akart s csak ütni tudott. Ma sem akarja igazi mivoltában meglátni a jugoszláviai ma gyarseg lelkét, problémáit s vé gyoit. Kétezer tisztviselőt bocsátanak el a pénzügyi szolgálatból KétszázöívenmOlió megtakarítás a pénzügyminisztérium költségvetésében adásai — mondotta — sokkal ke-Ugyanakkor, amikor Radios István Közoktatásügyi miniszter a szuboticai városháza melletti té ren a nemzetiségekkel, magyarokkal, németekkel, románokkal és szlovákokkal való megbékülésre tett komoly manifrs íációt, Radios nagy ellenfele, Pribicse vies Szvetozár Ljubljanában tartott beszédet, amelyben ujta arcába vágott az SHS. királyság határain belü! élő nemzetiségeknek. Pribicsevics erényei közül eddig a következetességet nem lehet elvitatni. A vo't közoktatásügyi miniszter következetes volt abban is, hogy mint demokrata vezér állandóa* antidemokratikus politikát csinált a kisebbségek ellen. A ljubljanai szózatban azonban a kővetkezőket mondotta: „Bennünket a nemzeti kisebbségek ellenségének bélyegeznek, holott közoktatásügyi politikánkban olynn messzire mentünk, amilyen mes-zire egyetlen kormány sem ment ei“. Ha ennek a mondatnak fogalmazásából arra lehetne következtetni, hogy Pribicsf'vics nem ellensége a nemzeti kisebbségeknek, akkor ezt a jugoszláviai magyar kisebbség, amely méltányolja a független demokrata párt vezérének tudását és kiváló jellemét, örvendező szívvel vehetné tudomásul. Iia azonban Pribicsevics a kisebbségek iránti boráti érzését az iskolapolitikájával próbálja igazolni, akkor másnak, mint gúnyolódásnak nem lehet tekinteni.' Pribiésev'icsc.sel szemben álljuk és vállaljuk annak a bizonyítását, hogy sehol másutt, nem vonták be az iskolát annyira abba, hogy általa nyomjak el a nemzetiségek kultúráját, mint ahogy ezt megtettek azok, akik Pribicsev cs rendeletéit végrehajtották. Mi jól iudjuk, hogy Pribicsevics egyik igen szorgalmas olvasója a Bácsmegyei Nap'ónak s a magyar kisebbség sérelmeit, vele szemben érzett hangulatát ennek a lapnak hasábjaitól ismeri. A volt közoktatásügyi mi niszter most a Vajdas gba készül. Meg kell tehát értenie, hogy n fogadtatására megjelenő éljenzők között miért nem fog találni magyarokat. A jugoszláviai magyar Ságnak leginkább a pribicsevics1 iskolapolitika s az ő kultúrpolitikája fáj. És merjük mondani, hogy ha az 1914 előtti Ptibicsevics, az igazi demokrata, a közoktatási problémák alapos ismerője, megvizsgálná a miniszter Pribicsevics rendeletéit s e rendeietek gyakorlati alkalmazását, 6 is fájdalommal látná, hogy ezek a rendeletek meghamisítják az ísko a lényegét. Mi, a jugoszláviai magyarok, mindig azt vaücttuk, amit Pribicsevics is hirdetett. hogy az iskola azért van, hogy ismeretekre oktasson, írni, olvasni, zámo'ni tanítson s az ország na cionalizálásának más eszközei vannak, mint tanulni vágyó berkeket parlagon hagyni s analfabétákat nevelni. A pribicsevicsi [ iskolapolitika pedig, a gyakorlat-; ban ezt jelenti. Az a kisgyerek,! aki az iskolában egy számára is-j méretlen nyelven tanul, csak a! ip^ritkább esetben- tanulja meg; jól az államnyelvet s még ritkább esetben jut azoknak az ismere- j teknek a birtokába, amelyeket az iskolában meg kellene tanulnia, j emellett nem művelheti a saját ; anyanyelvét. Pribicsevics Szvetozár az or- j szagban élő nemzetiségeket Ljub- j Ijanában is, egyebütt is o’ykorj elégedetlen elemeknek nevezte, j akik nem nézik jó szemmel az j ország fejlődését. Lehet-e egy j annyira elfogult politikust, mint Pribicsevics, meggyőzni, hogy! nincs igaza? Mi vér vagyunk a jugoszláviai magyarság véréből. Itt élünk azon a nemzetiségi szigeten, ahol a magyarok és né- j metek élnek. Hitét veszünk arra,; hogy sem a jugoszláviai magya-j rok, sem a németek nem az az; elégedetlen elem, amelynek Pribicsevics véli. Akármennyire aka- J dályai is az olyan intézkedések,. amelyek kiadása Pribicsevics ne- j v hez fűződik, a lelki összebékü lésnek, a magyarság belátása, fegyemezettsége, politikai okossága túltette magát ezeken. Ha vannak is az országban olyanok, akik nem nézik, jó szemmel az ország erősödését, és konszolidációját, a magyarok s jugoszláviai magyar nincs ezek között. A magyarság és a németség vágya és reménye, hogy ez az ország, amely neki szeretett hazája, valóban megerősödjék és konszoli dálódjék. Ha van elégedetlenség a magyarok lelkében, ez fájdalmas elég; dellenség. Elégedetlenség aziránt, hogy még mindig vannak visszaélések s hogy még mind g i nem az igazság és a józan be- j látás az ur a lélkeken s nem %z j ir "nyitja a politikát. Ha a bünö be, visszaélésekbe belenyugodnék a magyarság, ha letargikus nemtörődömséggel tűrné, ami rossz az ő számára s rossz az országnak, akkor követne el olyan bűnt, amit el kellene ítélni s akkor kellene azok közé sorozni, akik nem sóvárogják az ország konsz.ol’dációját. A jugoszláviai magyarság, —\ ha nem volna meg az elnyoma-! tásnák és az ü dözésnek közö ! plettformja, vüágfelfogása, held- i tása, tanulsága szerint tömörülne j a politikai pártok sorában. Len- j nének radikális párti magyarok. • Beogradból jelentik: A politikái életben a keddi ünnep miatt teljes szélcsend uralkodott. Radics István és Radics Pavle miniszterek Zagrebba utaztak és a szkupstina épületében egyetlenegy miniszter sem jelent meg a kedd napon. A pénzügyi bizottság ülése előtt — szokás szerint — a'bizottság többségi tagjai tanácskoztak- a pénzügyminisztérium költségvetéséről. Minthogy most mér kétségtelen, hogy a bizottság rövidesen befejezi a költségvetés tárgyalását anélkül, hogy nagyobb vitákra volna kilátás, a politikai körök érdeklődése egyre jobban elterelődik a bizottság üléseiről, egyelőre azonban nem várható olyan esemény, amely előreláthatólag uj lendületet adna az ellanyhult politikai életnek. A társadalmi és politikai előkelőségeket most leginkább az udvari bál előkészületei foglalkoztatják. A bál, amelyet január 23-án tartanak meg, rendkívül fényesnek ígérkezik. Redukciók a pénzügyi költségvetésben A pénzügyi bizottság többségi tagjai hétfőn, éjszaka a vallásügyi minisztérium költségvetésének letárgyalása után ülést tartottak, a melyen a pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalták. A tanácskozást kedden délelőtt folytatták egészen félkettőig és pontról-pontra letárgyalták a költségvetést, amelyben jelentékeny redukciókat határoztak el. A vidéki pénzügyigazgatóságok és az állami monopol-gazdálkodás tételeitől eltekintve, eddig körülbelül kétszáz millió dináros megtakarítást értek el a pénzügyminisztérium k öitségvetésében. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság ülése a kormánypárti bizottsági tagok konferenciája miatt csak este hat órakor kezdődött. Az ülés megnyitása után U unovics, a pénzügyminiszter helyettese hosszabb expozét tartott, melyben vázolta a pénzügyi költségvetés főbb pontjait. — A pénzügyi költségvetés kivesebbek, mint az elmúlt esztendőiben. A csökkenés a költségvetés összeállításának eredménye, melyből kitűnik, hogy annak ellenére, hogy a költségvetésbe a szalon'ikii szabad zóna költségei is be vannak számítva, a kiadások negyven millióval kevesebbek. A pénzügyi költségvetés három nagyobb tételből áll : az első részben a pénzügyi igazgatós tételei vannak felvéve, a második részben az állami javak kihasználása, a harmadikban pedig, a monopoligazgatás tételei. A pénzügyi költségvetés kiadásainak összegébe be vannak számítva a monopoligazgatás kiadásai is. Uzunovics beszéde végén felhívta a bizottság tagjait, hogy elégedjenek meg az expozéval ; ha Stojadinovics miniszter visszatér, a parlamenti vita serein részletes jelentést fog lenni a szkupslinának. A vita első szónoka Kumanudi Koszta demokrata volt, aki kijelentette, hogy a költségvetés nem a takarékosság szellemében készült. Stojadinovics régebben maga jelentette ki, hogy tizenkétmilliárdnál nagyobb terhet az ország nem bir ki, ez a költségvetés pedig tizenhárommilliárdos. Támadta a pénzügyminisztert és elmondotta, Stojadinovics n hadiadósságok kérdésében Parisban igeri tapintatlanul viselkedett és a francia lapok egy része ezért meg is támadta. Kifogást emelt az ellen, hogy a kormány egyáltalán nem fordít semmit a monopolépitkezésekre és fölemlítette, hogy a hadi I: üt - pótlási kötvényekkel bűnös spekuláció folyik, amelyet a kormány nem gátolt meg. Uzunovics nyomban válaszolt Kumanudinak. A hadiadóssapok érdélében a kormány nem adott utasítást Stojadinovics pénzügyminiszternek, aki ezért nem kezdhetett tárgyalásokat Parisban. Amennyiben azonban a pénzügyminiszter nem viselkedett volna elég tapintatosan; a kormány reparálni fogja ezt a Franciaországgal való barátság szellemében. Stepanovics többségi előadó ezután beterjesztette a módosító fa-
