Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-19 / 18. szám

1026, január 19. BÁCSME6YEI NAPLÓ a?-l--Ji-UMaagiBJ! .■■■bií.ií'í.w.m ", u ■ i., .i.i.y ..1 - . Zadrawetz tábori püspököt nem tartóztatják le A vádtanács elutasította az ügyészség felebbezését — Nádossyt detektívek kísérték át a belügyminisztériumba — Benoist francia rendőrtisztviselő uj névsorral tért vissza Budapestre — Eredmény nélkül oszlott szét a hétfői pártközi értekezlet — Viharos lesz a magyar parlament keddi ülése Gróf Bethlen István a nemzetgyűlésen felveti a bizalmi kérdést rendőrséget ne értesítsék és ne kö- i A törvényszék háta mögött hosszú, Hágából jelentik: A frankhamisítás el­ső nyomával már a. határon, Hook von HoUendbtm találkoztam, az útlevél vizs­gálatnál. Amikor meglátták, hogy magyar útlevelem van, keresztkérdések alá vettek, hosszasan kikérdezték, hogy milyen pénzt hoztam magammal s végül alaposan megmotoztak. Megkérdeztem a rendőrtisztet, kaptak-c külön utasítást, hogy a magyar állam­polgárokat fokozottan ellenőrizzék? — Nem .— felelte - - de természetes, hogy egy ideig minden magyartól meg­kérdezzük, miért jön Hollandiába és mii hoz magával. j Az utasok között, a motozás miatt az utolsó voltam, akt beszálHiatott a hágai ejspresszbe. A vonatban minden utas kezében újság; az első oldalon az árvíz és a frankhamisítás. Az árvíz ott volt a szemünk előtt is, elmosta a pályates­tet, -az expressz csak cammogott. A frankhamisításról azonban nem ily in­tenzív áz értesülés, az újságírók minde­nütt ezzel a válasszal találkoznak: —• Nálunk a rendőrség nyomoz, a bí­róság ítél és csak a primadonnák nyilat­koznak. A Bdcsrnegyei Napló munkatársa a hűvös Viselkedés ellenére is felkutatta a homályban hagyott részleteket. Az első kérdés: miért nem engedték meg Zdeborsz­­ky detektivfelügyelönek, a buda­pesti rendőrség kiküldöttjének, hogy Jankovlchékat kihallgassa, holott a francia Eeuoist kapott ilyen enge­délyt. Zdeborszky mindössze egy napig tar­tózkodott Hágában. Amikor arra kérte a hágai rendőrséget, hogy kihallgathassa a három Hágában elfogott frankhamisi­­íót, a nyomozást vezető rendőrtiszt el­látta fölvilágoslíásokkal, bemutatta az ittlévö francia deíektiveknek is. csak ép­pen Jankovichékat nem vezették eléje. Kijelentették, hogy a magyar hatóságok csak akkor kerülhetnek közvetlen összekötte­tésbe a letartóztatottakkal, ha már ügyükben a hágai biróság jogerő­sen ítélkezett. Zdeborszky fölkereste a hágai magyar követet, Förster bárót; és közbelépését kérte, hogy útja ne legyen eredményte­len. Azonban Förster bárótól is csak azt a tanácsöt kapta, hogy utazzék vissza Budapestre. Zdeborszky aznap este el is utazott Hágából. A Bácsmegyei Napló tudósítója előtt szenzációs magyarázatát adták an­nak, hegy a holland rendőrség miért nem engedte meg a budapesti ki­küldöttnek xMarsovszky kihallgatá­sát. Eszerint Jankovich nyomban elíogatása után azzal kezdte vallomását, hogy a frankhamisítás hazafias .célból történt, ha nem hiszi,', kérdezzek meg Budapes­ten Nádossy országos főkapitányt, ő mindent, tad és ezt az állítást igazaim fogja. A holland rendőrtisztek azt hit­ték, hogy Jankovich félre akarja vezet­ni őket és ezért Nádossyra vonatkozóan kérdést Intéztek a párisi rendőrfőnök­­ségfiez. Pár óra múlva megérkezett Pa­risból a távirati válasz, a párisi rendörfönökség fölkérte a hágai rendőrséget, hogy h magyar zöl jenek vele részleteket később sem. A franciák ezzel asst akarták biztosí­tani, hogy Nádossy Budapesten meg ne akadályozhassa a, további, nyomozást. Ez- a magyarázata annak is, hogy a budapesti hatóságok máig sem kapták meg Hágából jankovichék részletes vallomását, amely hét jegyzőkönyvben van lefektetve. .Mindezek megállapítása után tovább kutattam a három hágai letartóztatott sorsát. Mindenokelöft beszéltem P. Bcs­­seting íökcmisszáriiíssal, aki a rendőri eljárás: megindította.-- A holland- rendőrség — mondotta — befejezte munkáját. A nyomozásban két napig resztvettek’ a francia detektí­vek is, a magyar kiküldött ezírányu ké­relmének azonban érthető okok miatt sajnos, .nem tehettünk eléget. A holland igazságügyminlsztériuhiban W. A. Co­­lard államtitkár fogadott, aki kijelentet­te, hogy a holland igazságügyminiszté­­rumi nem avatkozik az ügy magyaror­szági részébe s" ettől továbbra is tartóz­kodni fog. A három Hágában letartózta­tott ügye rövidesen a törvényszék elé kerül, az akták Bauduin főállamügyész kezében vannak, a fötárgyaiáson ő kép­viseli majd a vádat is. Ellátogattam ezek után a casuarie-straati börtönbe, ahol Jankovichék fogva vannak. Az ügyészség —’ mint, a Bácsmegyei Napló jelentette —indítványt tett Zad­rawetz István letartóztatására nézve a vizsgálóbírónak. Közben az ügyészség folyosóján ter­mészetesen csak arról folyik a szó, mi lehetett az oka annak, hogy a királyi ügyészség, a felmerült gyanuokok alap­ján nem rendelte el Zadrawetz tábori püspök örizetbevé.telét, hanem az öri­­zetbevétclre vonatkozólag a vizsgáló­­bírónak tett indítványt. Az ügyészség­nek módjában lett volna Zadrawetz püs­pök letartóztatását elrendelni, éppen úgy, ahogy ezt Nádossy Imrénél tette. Az ügyészség — a hivatalos magyarázat szerint — tekintettel arra, hogy Zadra­­weíz István személyénél egyházi méltó­ságról van szó, éppen a püspök társa­dalmi állására való tekintettel kénye­sebb kérdésnek tartotta a letartóztatás ügyét, semhogy egyszerűen a püspök, őrizetbevételét rendelje el Az ügyészség a püspök személyére való tekintettel nem egyszerű rendőri eljárás alá vonta a püspök ügyét, hanem a bűnügyi eljá­rás útjára terelte azt. A vizsgálóbíró tudvalévőén a letar­tóztatás ellen döntött. Lengyel vizsgáló­­bíró nyolc oldalas végzése megállapítja, hogy* Zadrawetz István nem vett részt sem a frankhamisítás előkészítésében, sem a hamis frankok előállításában, vagy azok forgalomba,hozatalában és a tábori püspöknek csak annyi sze­rep© tolt, hegy esküt vett ki a frankhamisítás résztvevőiből. Rába Dezső kiha'lgatási jegyzőkönyve szerint ez irredenta eskü volt és Zadra­wetz maga se tudta, hogy mire vonat­kozik. Zadrawetz .'egyébként kihallgatá­sa alkalmával átnyújtotta Sstrachc fő­ügyésznek az esküszöveget, amely sze-I kétemeletes, várkasiélyszerü épület ez. Hatalmas vasajtó. A csengő valóságos harang. Marcona szuronyos őr hosszú folyosókon vezet végig. A fogházgond­­nők a következőket mondja: — A három letartóztatott az épület különböző részében van elhelyezve. Egymással egyáltalán, nem érintkezhet­nek. Hollandi forint bőven van náluk. Kívülről élelmezik magukat, a szomszéd vendéglőből. Bőségesei!. Fogházi életük olyan, akár a többi vizsgálati iogolyé Tisztességíudóan, katonás pontossággal teljesítik szabályainkat. Altiig a vizsgá­lat tart, a foglyok látogatása tilos. Az ezredes apálikus, a kél civil nyugtala­nabb. Bauduin éllaniügyészma még na­ponta kihallgatja őket. Bauduin főállamügyész. a következő­ket, mondotta a pétízhaniisitási ügyről: — fin képviselem a vádat — mondot­ta — én vezetem a vizsgálatot is, amely a napokban véget ér. Az ügyet teljesen tisztán látom, a mostani naponkénti ki­hallgatások már csak a vallomások ösz­­szeegyeztetésére szolgálnak. ■ Súlyos büntetést kérek, mart nem látok enyhítő körülményt tönferog­­ni és figyelembe kell venni, hogy nagyará­nyú pénzhamisításról van szó. Windischgraetz és Nádossy aligha cserélnek Jankóvjchékkal. -cint az eskütevök állítólag csak a haza­fias célok feltétlen figyelembevételére és teljes titoktartásra tettek fogadalmat, A vizsgálóbíró erre való hivatkozással nem tartotta szükségesnek Zadrawetz letartóztatása,. A vádtanács hétfőn délben foglalko­zott az ügyészség felfolyamodásával és jóváhagyta a xizsgálóbiró végzé­sét, ügybe gy nem kerül sor Zadra­wetz letartóztatására, tekintve, hogy a vádtanács döntése jog­erős.' Appoiyi a frankbotrányról A legitimista Nemzeti Összetartás Kö­re vasárnap tartotta meg évi közgyűlé­sét, amelyen gróf Apponyi Albert, a kör elnöke nagyobb beszédet mondott. Ap­ponyi beszédében többek közt a követ­kezőket mondotta: — Ennek a körnek a nemzeti össze­tartás ápolása a hivatása a jogfolyto­nosság kultuszának alapján. Minden egyéb úgynevezett megoldás szubjektív és önkényes természetű, amely szükség­képp megbontja a nemzet erőit. Hozzá­teszem, hogy a mai körülmények között szövetkezésünk célja nem a pozitív ak­ció. amelynek külső előfeltételei ma hiá­nyoznak és amely i így veszedelmessé válhatnék, hanem csupán a uemzeífön­­tartó elv intranzigenš híveinek megisme­rése és abból a célból való' sorafcoztatá­­sa, hogy minden kalandos akciót meg­akadályozzunk. amely az egyetlen igazi megoldásnak prejudikdlna. Közé'etünk légköre ezidőszerint telítve van a frank­hamisítás botrányának mérges kigőzöl­gésével. Mindenkinek egyformán az az érdeke, hogy közéletünk mcgtisztuV.ön mindazoktól a fertőző anyagoktól, ame­lyek ilyen jelenségeket idéznék elő. El­ítélendőnek tartunk minden törekvést, ka ugyan ilyen létezik, amely azokat a /®* leeséseket, bárminő külön célra a kiírná, kihasználni és sziveden támogatjuk' a. kormányt abban a munkában, amelyüde í szigorú teljesítését tőié követeljük is, hogy « botránnyal ciánosán végezzen és annak fészkét, ahonnan ilyen botrányok . kiindulhatnak, gyökeresen kipusziitsa. Friedrich István az Albrecht-puccsróf , Friedrich István, aki szombaton rész­­! letesen informálta Pcstliy Pál igazsás­­j iigyminisztert — mint • a Bácsmegyei ■ Napló jelentette -- a frankhamisítás; I ügyben rendelkezésére álló adatokról, j hétfőn az ügyben a kővetkező nyilatko­­j zatot adta az újságíróknak: I — Annyi kétségtelen, hogy a íraüt­­j hamisítás ügyében van politikum, ma I azonban a legnagyobb megdöbbenéssel ! úgy látom, hogy az egész ügyet , csak azért kezelték olyan titkolódzással, mi­vel a vállalkozás mögött egy balul ki­ütött Albrechí-puccs terv© áll. Hazafias indokok alatt mindeddig csak valami irredenta elgondolást tudtam ér­teni, a legutóbbi események után, ff uns Mayer űr szereplésének tisztázódásé, valamint Albrecht főherceg hallatlan nyitalkozulu óta azonban úgy látom, hogy mégis csak a magyar trón körű', folyt a titkos manőverezés. Kisült, hogy az egész vállalkozás mögött egy ambiciózus fiatal főherceg ugor ka­jára való föikapaszkodási vágya állt és éppen ezért kénytelen vagyok azok közé átlőni, akik az eset kérlethctcthn ibriáációjáí követelik. De még. mindig a legnagyobb baj az, hogy a miniszterel­nök nem nyilatkozik az ügy politikai hátteréről, már pedig engem nem a ban­­kóííamisítás technikai részletei érdekel­nek és itt nem az a fontos, hogy még egy gépkezelőt, vagy még egy ánkogra­­füst letartóztassanak, hanem az, hogy a bankóhanüsitás politikai háttere meg­világosodjék és az ügynek az egész vonalon levon­ják a legmesszebbmenő politikai konzekvenciáit. Friedrich végül kijelentette, hogy < frankhamisítás parlamenti tárgyalása során föltétlenül beszélni fog a parla­mentben, bár egészen bizonyosra veszi, hogy ez csak zárt ülésen fog megtör­ténhetni. Közönséges bűncselekményt protekciós bánásmód A fraukhamisitási büiipör léíavíózta­­ioit vádlottjai közül hármat, Kurtz-Sán­dor ezredest, Hails Lajos tábornokot és Rába Dezsőt — mint a Bácsmegyei Napló annakidején megírta — a Marké - uccai fogházból átszállították a pestvi­déki ügyészség fogházába, fiz a fogház mindig hires volt. szabályzatának szigo­rúságáról. A vizsgálati foglyokat itt a fogházba való befogadás alkalmává} ko­paszra nyírják, valamennyit rabruhába öltöztetik és a saját ruháikat csak fer­tőtlenítés után kaphatják vissza. A ma­gánélelmezés is szokatlanul szigorú, mert csak hetenként egyszer lehet élei­met bevinni azoknak a vizsgálati fog­lyoknak, akik nem. akarnak rabkoszton élni. Ezek a rendszabályok csak addig voltak érvényben, tnig a három -közön­­séges«, de előkelő bűnözőt be nem szál­lították a fogházba. Azon a napon, ame­lyen Haits, Kurz és Rába bevonultak cel­láikba, a pestvidéki törvényszék drákói rendszabályait meglepő sietséggel mó­dosították és - érdekes összetalálkozá­sa az eseményeknek — ettől a naptól kezdve minden szigorú intézkedést meg­szüntettek. Barom; Gábor szerepe Érdekesen komp’ikálódik Baross Gá­bor szerepe. Ellene is Rába Dezső tette I az első terhelő vallomást, amely szerint j Baross a frankhamisítást megelőző he­tekben négyszázmillió korona hitelt fo­­í lyásított W’mdischgraeiznek. Később Korda Tibor Zadrawetz püspököt nem tartóztatják le

Next

/
Thumbnails
Contents