Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-19 / 18. szám
2. olHal •»RCSí/tFGYFI MAPI fi törvényt a nemzetgyűlés megszavazta, de még nincs szentesítve. Pribicsevics a nemzeti kisebbségekről Pribicsevics Szvetozár a Ljubljanában tartott nepgyü ésen nagy beszédet mondott, melyben foglalkozott a kisebbségi kérdéssel is. —• Bennünket — mondotta — a nemzeti kisebbségek ellenségeként bélyegeztek, ho ott közoktatásügyi politikánkban olyan mes szire mentünk, amilyen messzire egyetlen kormány sem ment. Mi liberálisok voltunk mindenben és csupán azt követeltük meg a nemzeti kisebbségektől, hogy ismerjék el a mi nemzeti államunkat. Egyet len szomszé ország sein tanúsított olyan kedvező magatartá-t * nem nacionális elemekkel szemben, mint éppen Jugoszlávia. O aszországban például koréntsincs annyi szabadsága szláv testvéreinknek, mint nálunk a magyaro nak és németeknek. Sajnos, a kormány egyáltalán nem igen áll ebben a kérdésben feladat« magaslatán;Görögországgal szemben igen erélyesen lépett fö', az desz fasizmus előtt azonban már kevesebb eréliyel védelmezi elszakadt szláv testvéreinket. Ma az a helyzet, hogy a kormány politikai bázisa: a kisebbségek. A kormány egyik lapja figyelmeztette Radicsot, hogy S uboticán vigyázzon és ne szövetkezzen a kisebbségekkel, mert abból baj lehet. Radics ezonban nem fogadja meg a tanácsot és maga köré gyűjti mindazokat az elégedetlen elemeket, akik nem nézik jó szemmel az ország erősödéséi és konszoüd.időjét — fejezte be beszédét Pribicsevics. A közit, ked 'siiggi miniszter Zagrebban Milelics Krszía közlekedésügyi miniszter Zagrebba utazott, ahol felülvizsgálta a zagrebí vasutigazgatóság adminisztrációját. A miniszter tiszteletére a Grand-szállóban bankettet adtak, amelyen több felkös/öntő hangzott el. Miletics Krszta felszólalásában kijelentette, hogy a radikálispárt belső ellentétéről elterjedt hírek nem feleinek meg a valóságnak. A pénzügyminiszter amerikai tárgyalásai Washingtoni jelentés szerint Sztcjadinovics Milán pénzügyminiszter Washingtonban értekezletet tartott Treszics-Pavic<iic9 washingtoni SHS. követtel, Pupin ta nárral, dr. Gyuricsiccsa! és Karovics konzullal. Az értekezlet után Sztojadinovics pénzügyminiszter meglátogatta Szinpolusz görög követet és Kofinac volt görög pénzügyminisztert, a Görögország háborús adósságainak rendezésére kiküldött bizottság elnökét. Az amerikai hivatalos körökkel először szombaton keresett érintkezést Sztojadinovics pénzügyminiszter. Az amerikai lapok már több cikket közöltek Sztojadinovics missziójáról. A „Yol Street Journal" hosszú cikket ir „Az SHS. háborús adósság probhmájau címen és közli Sztojadinovics miniszter nyilatkozatát Jugoszlávia gazdasági és pénzügyi helyzetéről. A háborús adósságok kérdéséről kijelentette Sztojadinovics, hogy a hitel legnagyobb részét az együttérzés megnyilvánulásaképen adták a háborúban kiéheztetett és agyon sanyargatott szerb népnek. Ehség-kölcsön volt ez és a miniszter reméli, hogy Amerika tekintetbe veszi Szerbia háborús veszteségeit és elfogadja az adóssá gok rendezéséről előterjesztett jugoszláv propoziciót. Szrszkics miniszter Boszniában Szrszkics Milán dr. törvényegységesiíő miniszter a bosznia Csajnicán tartott népgyülést. A rendkívül jól sikerült gyűlésen nemcsak a szerbek, hanem a mu zulmán lakosság is nagyszámma vett részt. A gyűlés utón Gorazsd község lakosságának delegációja jelent meg a miniszternél, akit arra kértek, hogy náluk is tartson gyűlést. Szrszkics engedett a kérésnek, átment Gorazsdra és ott Parisból jelentik: A pilisi rendőrség a bécsi rendörfőnökség kérésére vasárnap e'fogta Kundegraber Károlyt, akiről megállapították, hogy tizenhárom évve ezelőtt Becsben meggyilkolta Schmidt Miéit, egy bécsi nagyiparos barátnőjét, A föltűnően szép nőt 1913 júniusában egy kis szállodában megölték és kirabolták. A nyomozás akkoriban eredménytelen maradt és csak annyit sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a gyilkosságot egy fiatalember követte el. A gyanú egy előkelő bécsi család tagjára, Kundegraber műegyetemi hallgatóra terelődött, aki Becsből eltűnt és röviddel utóbb halála hírét is kői-A szuboticai törvényszéken hétfőn tárgyalta Pavlovlcs István törvényszéki elnök biintetötanácsa Lencsár Mátyás szuboticai földinives bűnügyét. Lenesért halált-okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolta az ügyészség. A közvádat Gjcneró Márkó dr. államügyész képviselte. a védelmet Singer Béla dr. ügyvéd látta cl. Pavlovics István elnök a főtárgyalás megnyitása után ismerteti a vádiratot, amely szerint 1922. év augusztus hó 10-ikén. az esti órákban Lcncsár Mátyás vádlott Szuboticán a Raicsics-íéle tanyán, buzacsóDlús közben, késsel megszurta Németh Péter gépmimkást. aki nyomban meghalt. A halálos szurás előtt Németh Péter támadta meg a vádlottat és kést szúrt az oldalába. A vádirat ismertetése után megkérdezi az elnök a vádlottól, hogy bűnösnek érzi-e magát? — Nem érzem magam bűnösnek —• mondja a vádlott —• mert a féltékenység miatt lett a veszedelem. Az elnök: Ismerte maga az elhaltat? A vádlott: Nem ismertem. Ott kerültünk össze a cséplésnél. Az elnök: Hát ki volt féltékeny és kire? A vádlott: Kőssesi Vince felesége, a Verona rátette a kezét a Habenyák József térdérc. Ebből lett a veszedelem. Az elnök: Mondja el. hogy történt az eset. A vádlott: A gép mellett iszogattunk bort. Ott voltunk huszan-huszonketten. férfiak, asszonyok. Kőszegi Vince is ott volt a feleségével. Veronával együtt. A gén elromlott és amis kijavították, leültünk, a géptulaidcnos bort hozatott nekünk. Iszogattunk és énekelgettünk. Kőszegi felesége Habenyák József mohlett ült a földön, egvszer csak rátétté a kesét Mobenvák térdére. Ezt az ura észrevette, elkezdte feleségét szidni, maid több pofont adott neki. Ezt a többi férfi nem akarta szó nélkül tűrni, vé-K étezer ember előtt beszelt. A hallgatóság között voltak a muzulmán-párt helyi szervezetének vezetői is, akik nyugodtan hallgatták végig a miniszter szónokatát. Szrszkics beszédében a szerbek és muzulmánok közötti együttműködés szükségességét ha gsulyozta. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy bizottságot vá.aszi az együttmŰKÖdés feltételeinek kidolgozására. A Zajednica likvidálása A Zajednica főbizottsága — mint Zagrebböl jelentik — vasárnap ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy a Z jednica likvidál, illetve tes ü etileg beleolvad • z újonnan a akuit horvát foderaista pártba. A gyű ésen S ru'j és Lorkovics képviselők tartottak beszédet. Kívülük a p rt több vezetőségi tagja is fö s ólalt. főtték. Id közben kiderült, ho-ry csakugyan Kundegraber vö t a gyi kos, aki a gyilkosság elkövetése után Németországban túladott a rablóit ékszereken, majd Parisba szökött, ahol szállodai portás lett. Az c'rault évek során többször megfordult Becsben is, anélkül, hogy a rendőrség erről tudomást szerzett volna. Nemrégiben ismerősei bejelen!ették a rendőrségnek, hogy Kundegraber hol tartózkodik és az uiból megindult nyomozás terhelő bizonyítékokat szerzett ellene. A bécsi rendőrség értesítése alapján a párisi rendőrség Kundegrabért vasárnap letartóztatta. deimére kelt az asszonynak és ebből általános pofozkodás, verekedés fejlődött ki. En azt vettem észre, hogy en- Kem Németh Péter üt, összefegóztunk és a főidre estünk, ö ütött engem, én ütöttem öt. Az elnök: Mivel ütötte maga? A vádlott: Kézzel. Ö is engem kezével ütött. Aztán hallottam, amikor az asszonyok kiáltoztak: »Szalad a bicskával/« Németh közelembe ért, az oldalúiban fájdalmat éreztem, a nagy ijedségemben az eszemet elvesztettem. Az elnök: Mikor vette ki maga a kését? A vádlott: Nem tudom, hogy került a kés a kezembe A vádlott kihallgatása után kihallgatták a tanukat, akik a gyilkosság: alkalmával a cséplőgép körül dolgoztak. Habenyák József elmondja, hogy Gálii Dezső gépiével dolgoztak. Munkakörben eltört egv fogaskerék. A géptulajdonos hozatott 12—15 liter bort, s a munkások is hozattak tiz liter bort. Az elnök: Hányán voltak? A tanú: Voltunk huszonnégyen. Amikor ott ültünk a gép körül, a Kőszegi Vince felesége rátétté a kezét a combomra és azt mondta: »Az én Vincém haragszik, mert dalolok. Ha nekem olyan uram lenne mint maga. akkor boldog lennék.« Kőszegi erre dühösen nekiment a feleségének, szidta és többször pofonvágta, Jibböl verekedés támadt, a tanú azonban a géphez ment dolgozni, csak annyit hallott, hoav Lencsár — a vádlott, többször aZt kiáltotta: »Ne gyere nekem!« Csak később hallotta, hogy Németh Péter meghalt. Sötét este volt, nem lehetett messze ellátni, bár az acetiienlámpa égett. Raicsics Károly — akinek a szállásán a véres eset történt. — néni tud lényegeset a dolog lefolyásáról mondani. Bakó. Ferenc tanú látta, amikor az elhalt Németh Péter szaladt a tanya felé. Tizenhárom év után kézrekerhlt gyilkos Parisban elfogták a bábom előtt Becsben megfojtott Schmidt Mici gyilkosát Keresd az asszonyt! Trójai háború a tangón — Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken január 19. ott a tarisznyájából elővette bicskáját, vissza szaladt és oldalba szúrta a vádlottat Lencsár 3—4 lépést hátrált. Németh nyomában volt a felemelt késsel, ekkor vette elő a vádlott a kését és támadójának nyakába szart. A verekedés abból keletkezett, hogv az ott lévő férfiak nem akarták megengedni, hogy Kőszegi pofozza a feleségét A bíróság ezután még több tanút hallgatott ki. köztük Kőszegi Veronát is. a ki akaratlanul okot szolgáltatott a végzetes összeütközésre. Ö is úgy mondja el az esetet, mint a többi tamu. A tanúkihallgatások után Perazslcs Bozsidár dr. törvényszéki orvos terjesztette elő az orvosi szakvéleményét az elhalt és a vádlott sérüléséről. A bizonyítási eljárás ezzel befejezési nyert és a perbeszédek után meghozta a bíróság az ítéletet, melvszerint a vádlottat felmenti az ellene emelt vád alól. mert jogos önvédelem fennforgását látja. A hamis frank a beográdi sajtóban A beográdi karácsonyi Szezon újságeseménye kétségtelenül a budapesti frankhamisítás volt. Windisohgraetz herceg letartóztatása Beográdbau is a legnagyobb feltűnést keltette, ds mohó' kíváncsisággal olvasta a beográdi közönség azokat a jelentéseket, amelyeket az itteni nagy lapok tudósítói küldöttek Budapestről. Már most is meg lehet állapítani azt, hogy a jelenlegi magyar rezsim, amely iránt Beográdbau különösen jóakaratot tanúsítottak, nem. legszebb megvilágításban szerepe! a' beográdi közvélemény előtt. A beográdi Politiká-mk minapi tréfás képe karakterizálja a legjobban az itteni általános fe’fogást. A lap szerint a vendéglőben a magyar ezresbankóval fizet. A pincér késedeimeskedik a visszaadással s türelmetlenül kérdezi: — Hol van az ezresbankóm* amelyet: odaadtam.. Adjon vissza. — Elvittem a rendőrségre, — mondja a pincér, majd ad fog visszaadni önnek! A vicc nem túlságosa® jó, de jellemző. A beográdi lapok Budapesten dolgozó munkatársai nem éppen a leghizelgőbben nyilatkoznak a nyomozásról, az ébredőkről, de nem nyerte meg a tetszésüket az ellenzék magatartása sem. A Politika munkatársát nem fogadta Rassuy Károly, a Vrerne munkatársának pedig Vázsonyi Vilmos nem adott nyilatkozatot. Egyedül a szociáldemokraták beszéltek, s különösen Farkas István képviselő nyilatkozata nyerte meg az itteni közvélemény tetszését. S beszélt még és sokat beszélt Ulaiti Ferenc. Uíain minden alkalmat megragadott, hogy nyilatkozatot adjon a szerb újság-, íróknak, de minden nyilatkozatában azt bizonyítgatta, hogy Budapesten a lakosság nyolcvannyolc százaléka zsidó és el akarta hitetni, hogy Magyarországot a zsidók tönkre teszik. A frankhamisítással a fajvédők csupán a zsidók elten védekeztek. A Politika munkatársa az Uiain-féle zsidózás után szkeptikusan kérdezte cikkében, hogy vájjon ez az, Uain nem-e zsidó? Az orra az legalább is nagyon gyanús. Az egész frankhamisítással szemben a közvéleménynek meg van a kialakult, álláspontja. Ennek a Beográdbau élő vagy odaérkező magyarok érzik a kellemetlen hatását. Tanúi voltunk egy olyan jelenetnek, amikor egy vajdasági magyar ezresét a Aíosz/evc-kávéházbau a pincér az ablak felé fordította és az ezresen kereste a vízjegyet... Ha a budapesti sajtó el is követ mindent, hogy az egész írankhamiSitási ügyet egy privát társaság bűntettének deklarálja, a külföld általánosít. A magyar ébredő politikának sikerült a külföldön minden iránt, ami magyar, oiynn bizalmatlanságot kelteni, hogy ezt csak évek munkájával lehet majd jóvátenni.
