Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-16 / 15. szám

1926, január 16.

Szentjánosfö

Irta Babits Mihály

Ki tad tréfásan és könnyedén beszélni ? Kedves társaim, kik küzködtök és vergődtök a könnyű szóért! sziklákat cepelünk keblünkben, és láncolni kell! Óh milyen

[Salomé/

bírna táncolni ill!?

A véres Föld, mint egy szentjánosfö, táncol a régi Sors ti.ében, noha még élet, élei van benne! Meg-megrcindul, kinlódM, s néha szédületén pillanatnyi villanás jut at: á véres ft Salome vad ölében az eljövendő Kiisztusról álmodik.

10. oldal.

A tiiled-pusztai kísértet

Irta. Orbán István

Kőrös Andrásné. született Veres Borbála megállt az istállóaitóbau. Nagy. fekete pamukkcudöbc volt bebagyulalva, mivelhogy komisz hideg idők járnak, eztán meg ő sem mai gyerek már! A knvha ugyan csak egy ugrás ide, a meleg is füti belülről.' legalább az tetszik ki a hangjából, amint beszól a lovakat almozó finának:

— Bent van apád?

— Nincsen. — feleii a fiú.

— Hát hol a jenében ven megint, hogy kötnék föl ahol van. dohogja, .azzal fordulna is a kapunak, de a Bundáinak persze tt kell lábatlaiikcdnia. oszt ahogy fordul, maid hányát esik föle. Ez az incidens, ugv látszik, megváltoztatta előbbi elhatározását, inert fölszedve a kutya után haiitoít pincekulcsot, nem a kapunak, hanem a ház felé vette az útját, nem mulasztva el némely jókivánatokat küldeni úgy a kutya, mint a gazda tartózkodási helye felé:

Az Úristen azonban, úgy látszik, nem vette a iókiváltatokat komolyan. legalább semminemű testi elváltozás sem észelhetö Andris bátyánkén, sot a korát meghazutolö könnyedséggel emelgeti poharát nagyszámú rokonságának öl telesére. De nehogy azt tessék gondolni, hogy ö korcsmában van. Dehogy. Mindez a tiiled-pusztai társaskör »különtermében« történik. Hála azonban az isteni gondviselésnek, csak a korcsmában találtak . alkalmas helyiséget, néni is szólva a Rőth zsidóról, ki csupán »előzékenységből». engedte át a szobát. A kör nagy látottsásának örvend, legalább ezt bizenvilia a megielemek szép száma. Jól esik az embernek isv télvíz ideién ineghányitcrgatni a világ folyását. Aztán meg. U»> valami rendkívüli esemény történik a falúban, az is itt tárgyaltatik meg. Pláne, az. ilyen fontos, mint a mostani. Ilyen bizony nem történik mindennap, legföljebb egv-egy esztendőben. Hogy micsoda? Hát kisérteíiárás vau a faluban. Látni, ugyan nem látta senki, tie az alvégi Ökrös koma legöregebb fia. a Jóska találkozott vele vagy egy hete a kiserdőn. Az pedig tanult ember, mert a városban is fúrt. azlún meg papirosból szivja a dohányt. Az öreg Dudásáé még emlékezett rá, hogy a .múlt. pénteken éjfél után igen vonvitoitak a kutyák az udvaron. Ki is akart nézni, hogy mi baiuk van. de osztán meggondolni magái, hátha a kísértet. hát inkább visszafeküdt.

Mindezt a, Túrós sógor beszélte, a többiek érdeklődve könyökölték körül. Voltak, akik nem hitték. Az öreg Andris bár' meg is kérdezte gúnyolódva:

— Aztán müven az a kísértet? Vinvog bőg. vagy hegvan ordét?

— Szamár kend. sógor! — torkolta le az öreget a komáin. Túrós János — nem valami szörnyű ál!X az a kísértet,

ItanénI elvan 'cinbei kísértet:

Az ám. .erre nem is ggndojt. Pedig igy lehet.

Ne de itt is van mán a Jóska! Oívan. aul a legénvidöu forma ember, elég hamis vágású szemekké'. Látszott rakta. hogy igen gyakran kciicgctték Indiai. Hogy kicsoda kenyegette. «ízt nem tudom (az apia kenegette ugyan elég gyakran — még legény korában is—:., de liem hájjal).‘Nein*is igen szerették; meg fis fal is volt közéjük, de most fontos dologról lévén szó. leültették., magukhoz. Jóska leült, de előbb lekezelt mindenkivel, azt. ahogy a zsidó meghozta a poharat, ittak egyet, aztán be-1 lefogeti a szóba.

— Hú: tugvák kentek, ahogy a múlt j hét kctidjiu luzaiöttcm. pénteken ki- ' mentein ■ körülnézni a határba (aznap I

BÁCSiEGYES NAPLŐ

éjjel ugattak a kutya: Dudásnénál — jegyezte rneg valaki. — de lcorkolíák, hogv hallgasson). Ahogy arra megyek a kiserdő széiin . . .

— Sok avul mcg.van-e arrafelé? —. kérdezte egy hang a söntés mellől a sarokból.

Odanéztek valamennyien. A gróf német vadásza ült ott csendesen iszogatva.

— Lehet, hogv sok van. mer én egyet sem láttam. — felelte Jóska, aztán folytatta.

— Hát amint megyek a kiserdő szélinél. egyszerre csak látom, hogy egy alak gyón ki az erdőből. Fehér tóit. akár a kréta, elvan lepedőformába volt .burkolózva, de oda hallottam, hligv zörögtek. a csontjai (biztosan a hidegtől,

szólt közbe a vadász, de Jóska nem zavartatta magát) szemei uev világítottak, mint valami városi lámpa. Tudják keltűtek, hegy nem vagvok ijedős, ötször sebesültem, de istenszentugyse. lábamba szállott a bátorságom. Szerencsére. a kisértet nem vett észre, én meg itiallain. ahogy csak tudtam, hazafelé.

Itt ■ elhallgatott. Kcrtvintott egyet, oszt koccintott a többiekkel. Azok is hallgattak, meg ittak. Mindnyájukon látszott a nagy buzgalommal a szelet a keresmáros fekete haiu. csillogó szemű Esztiiének.

Reinhardt, a vadász már az ötödik eiiel gubbasztott az egyik fa lenyúló ágán. Várta a kísérteiét. Maga sem volt ugyan egészen biztos a dolgában, hiába a természetet iáró emberek mind babonásak, de annvit fel tudott fogni siáieri paraszt eszével, hogv a _ szellemek néni szekták burokkal fogni a nyuat. Pedig ö ilyesmit látott messziről a múltkoriban. Azért hát csak didergőit tovább. Néha egy kis sziverősitő is

lecsúszott, pedig fene kényelmetlen utána nyulkálni a lepedő miatt. Mert lepedő is volt rajta. A nagyobb tekintély kedvéért!

A kisértetek óráját is elkukcrékoltik már u faluban a kakasok, végre beliebb az erdőben ropogni kezdett a hó. Reinhardt figyelt minden neszre. A ropogós mind közelebb hallaszott s egyszerre csak tőle mintegy húsz méterre kilépett az erdő szélére e.gy alak. Echér lepedőben. A szemei világítottak, min a városi lámpa. Reinhardtban megfagyott a tér! A kisérter megáll, körülnéz, maid egy mozdulattal leveszi a felét, elfutja benne a gyertyát s a másik kezében ievő két nvulat beletakarva a lepedőbe egyenesen lön feléié. Mikor a fa alá ért. Reinhardt egv csöndes »Jézus Máriát« rebegve. szilaj bömbölésscl a nyakába ugrott. A meglepett kísérőit rémCt ordítással összerogyott, a vadász pediz elkezdte ütni a halálra iieit embert, ahogy csak birta. Ütöttc-vertc. ameddig csak belé nem fáradt.

— Hogy aztán tovább rui történt, item tudom. A rossz nyelvek azt beszélik. hegy másnap lepedőben hozták haza az Ökrös sógor legidősebb fiát. a Jóskát. a kiserdőről! Azaz. mit beszélek, hogy a rossz nyelvek, hiszen Körös Andrásáé, született Veres Borbála is azt beszéli, pedig ő mindig igazat mond. tessék csak öt megkérdezni! Most ugyan el van foglalva az urával. \z öreg nem s/.ól egv árva szót sem. de ő azért csak nőről rendületlenül:

— Még-'kend beszél, vén lator! Már megint részeg! Hol volt már 'megint? Persze, abba az istentelen társaskörbe, vagy mi a fenébe. Hogy ott ütne beié az egész hóhányó gyülekezetbe a inén-' kő!

Minden pillangónak van saját dróftalan

távírója

A rádió az orvostudomány szolgálatában

Az elektromágneses hullámok fölfedezésével a tudomány hatalmas lépéssel jiitott közelebb a természet titkainak .megértéséhez. Gyakorlati alkalmazásuk:‘a rádiótechnika ma már nemcsak elsőrendű kulturális és gazdasági -tényező. liánéin' hatalmas fegyver a tudós kezében. Különösen jelentős szerepet nyert újabban a szerves világ életjelenségeinek megfigyelésében. A rádiótechnika az eléje kitűzött nehéz feladatokat csak különleges, rendkívül finom és érzékeny szerkezetű készülékek konstruálásával tudta megoldani. A modern mikrofon bámulatos érzékenységével olyan finom 'hangrezgéseket érez meg, melyek messze kivülesuek az érzékelhetőség határain. Ezeket a rezgéseket ugyancsak hihetetlenül érzékeny elektrocsövckkcl könnyen felerősíthetjük, megöblösithetjiik olyképp, hogy fejkagylóban vagy hangszóróban jól megfigyelhetők, lesznek. A mikrofon és az clektrolátnpa tehát mintegy rnegnagyitja a hangot, afféle »hangmikroszkóp«, inert éppen úgy hozzáférhetővé teszi számunkra a fülünk érzékhatáraiii kívül cső akusztikai jelenségeket. mint ahogy mikroszkóppal tanulmányozzuk a puszta szemünknek megközelíthetetlen, parányi organizmusokat. A rádió-hangerösitövcl meglepő eredményeket érhet cl a tudományos kutatás. A Thompson-íélc ultramikrofónnal rovarok mászásának repülésének neszét alákitlmtjuk át erős hangokká. Brain tanár nyüek jelenlétét a gyümölcsben is mikrofonnal állapította meg, mely a férgek rágása okozta elképzel he tel! eh gyengeségéi neszt elektrocsövck utján teszi hallhatóvá. Az állati és emberi test hangjait is könyuyen meg lehet, -figyelni rádió-erősítő berendezésekkel, A mai orvos számára a bailócső nem nélkülözhetetlen többé, a" test-megfelelő helyeire , illesztett és erősiíő-Iámpákkal , összekapcsolt mikrofon utján sokkal erősebben s amellett kényelmesebben hallgatja a szív-. " tüdő- és egyéb zörejeket és azok esetleges -kóros elváltozásait könnyen fölismerheti. Külföldön nem egy «ízben használták fel a rádiót orvosi -Táv diagnózisra-«-TM. A beteg szive fölé he- Evezett mikrofon a szivzörcjcket felvette. átadta az adóállomásnak,' ineb azokat antennáján szertesugározta s : vcvőgépéitél ülő orvos pontosan figye lemmel kisérhette páciense szívműködését s a hallottak alapján telefonon azonnal megadhatta a szükséges tanácsot.

A szivzörejek megfigyelésére dr. L. Jacobsohn berlini orvos érdekes kisé leteket végzett az áiiaia feltalált »e'cktrokordiophOn«-nal. Az erősítés oxidkatódcsövekkpi történt s a készülék hangszóróval volt kapcsolatos, úgy hogy a beteg szivhangjait nemcsak az orvos, hanem egyidejűleg az asszisztensek is figyelemmel kisérhették. Ezzel a módszerrel egy orvosi előadáson az egész hallgatóság egyszerre tanulmányozhatja a betegét. A múlt hónapban dr. Wenckebach tanár Becsben nagyarányú előadás keretében mutatta be a rádió-hangerösitő ebbéli nagy előnyét. Készüléke, a »nmUiplc-Stctophon.e, egy, a beteg testére helyezett clekíromagnctikus mikrofonból és három alacsonyváltakozásu erősítőből állott. A felvett és megerősített testzürejckeí a készülékkel összekötött 160 pár fejkagyló segítségével az egész hallgatóság figyelhette.

A szülészetben is jelentős hivatás vár erre az uj diagnosztikai eszközre. Rendkívül fontos a szülés egész tartama alatt állandóan figyelemmel kísérni a magzati szivhangokat. Neubauer .hamburgi szülész az anya testére erősített mikrofon-apparátussal akarja ezt a feladatot végeztetni. Az crősitökészülékhe itt is haugszürűt kel! szerelni. hogy a magzat testhangiai "az: anyáétól függetlenül legyenek észlelhetők. A terápiában a rádiónak ma még csupán közvetett szerepe van, a betegeket mulattató, szórakoztató Broádcasiitig-programmok leadásával. A; kórtermekben felszerelt vevőgépek révén a beteg állandóan összeköttetésben állhat a nagyvilággal, hallgathat érdek*

feszitő előadást, éi-vezhet zenét, figyelme elterelődik önmagáról, nem foglal* kozik állandóan betegségével, ami jelentékenyen megkönnyíti a gyógyulás folyamatát. Kórházakban, szanatóriumokban tehát valóságod áldás a rádió, külföldön ma már alig van nagyobb gyógyintézet, mely nélkülözné. Bruce Pürier londoni főorvos szerint, a londoni kórházakban a rádiót nagy sikerre! alkalmazzák a betegek -ideges álmatlanságának leküzdésére.

Lakhovsky és Gossel francia kutatók újabban meglepő kísérleteket folytatnak annak kipuhatolására, miiyen hatással vannak u rövid rádóhuiiámok az élő szervezetre. Ezek a kísérlet.-k ama reményre jogosítanak fel bennünket, hogy a rádió belátható időn belül mint közvetlen gyógyító eszköz is fog szerepelhetni az orvostudományban. Ismeretes a rádium-, Röntgen- és ibolyántúli sugarak gyógyító hatása s a jelentékenyen nagyobb hullámhosszúságú, ultravörös (hő) sugarak is rcnda'kcznek ezzel a tulajdonsággal. Közelfekvő volt a gondolat, vájjon az ennél még nagyobb lrullámliosszuságu elektromágneses sugarak (a közönséges értelemben vett elektromos hullámok) nem tanusitanak-e hasonló viselkedést. Az említett két tudós c célból különleges hül-' lámkclíőt konstruált, a »ce'luo-oszcillátort«-, mely mintegy 150.000 mp.-kénti rezgésszám» váltóárammal kb. 2 tn.-cs hullámokat keltett. Növényeken rákos daganatokat idéztek elő s azokat néhányszor besugározták ezekkel a hullámokkal. A daganatok egy ideig lassan tovább növekedtek, majd visszafejlődtek, összezsugorodtak, beszáradtak, régül pedig egyszerű érintésre leváltak a növény testéről. Az egész eljárás kb. három hétig tartott. A kísérleteket különféle növényekkel többször, megismételték, de mindig ugyanazon eredménnyé;. Feltűnő, hogy a hullámok kizárólag a kimos szövődményekéi támadják meg, az egészséges szervekre semmi befolyást nem gyakorolnák. M.t már tudjuk, mily nagy szerepe van a szervezetben az elektromos folyamatoknak. Önként adódott a kérdés: vájjon két szervezet nem léphet-e egymássá! ' érintkezésbe elektromágneses .hullámok utján? Egy amerikai proícszszor igen valószínűnek tartja ezt s ennek alapján akarja magyarázni bizonyos rovarfajták bámulatso orientálódó képességét. A him éjjeli lepkék például a sötétben gyakran nagy távolságból is ráakadnak nőstényeikre. Ez Úgy történik — mondja az amerikai tudós, — hogy a nőstény testében levő különleges akciós áramok révén a nőstény idegrendszerének egy része elektromágneses hullámokat bocsát ki. A Ilim ezeket csápjaival, vagy ugyancsak idegrendszerének egy részével felveszi s ez a láthatatlan Ariadne-fona! vezeti ‘azután párjához.

Más kutatók még merészebb következtetésekkel állnak elő. Szerintük bizonyos személyek közt fellépő telepatikus tünemények, gondolat- és akaratátvitcü jelenségek a mesterséges dróttalun érintkezés formáival szoros analógiát mutatnak s ezért nem lehetetlen, hogy itt az emberi testből itta még ismeretien, törvények szerint kisugárzott, illetőleg felvett elektromágneses hullámok játszanak szerepet, melyekkel távollevő személyek egymást befolyásolhatják úgy. mint ahogy a vevőgép beszélni kényszerül a tőle talán többszáz km.-re • fekvő adóállomás hullámainak hatására.

Ezek a hipotézisek valóban meglepőek és gondolkodásra késztetnek, mindazonáltal fenntartással kell őket fogadnunk mindaddig, inig a tudománynak sikerülni fog kétségbevonhátatlauul igazolnia létjogosultságukat.

ASSZONYOM ! Toiletfjéf. kiegészíti : POUDIÍE „ M O N PARFÜM* ,BQURJOJS-f>ARIS*