Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926. január 1. BÄCSMEGYETNAPLÜ) Noviszádi régi házak Atanackovics püspök palotája a legrégibb noviszádi épület Lebontották a műemlékeket Miletics Szvetozár házáról A helynek, ahol ma Noviszád elterül, első földesura Töri volt, akinek fia Pé­ter ölte meg II. Endre király feleségét: íiertrudot. IV. Béla király 1237-ben az »illetőnek hűtlensége miatt, mivei a ki­rály anyját megölvén, felségsértést kö­vetett cl«, örökös javait elkobozta és a bélakuti cisztercita apátságnak ado­mányozta. Az apátságnak Újvidéken temploma és kolostora volt. Ezek voltak az 'első köböt és téglából készült épü­letek, amelyeknek azonban ma már nyoma sincs, mert a régi Pétervárad (amely nevét Gertrud gyilkosáról kap­ta) és Újvidék sok évszázadra terjedő harcok színtere volt. Szulejman a mohácsi vész után »meg­számlálhatatlan török seregével Péter­­váradjáig a Tisza-Duna között mind megrablák, igetik.« És amikor Szulej­man 1529-ik évben bécsi hadjáratából visszajövet Újvidék helyén pihenőt tar­tott, itt már pusztaság volt. A XVII. század végéig Újvidék újra felépült. 1694 és 1738-ba.n volt a szer­bek két nagy bevándorlása. Ekkor kez­dődött Újvidéken az építkezés és még ma is létezik Noviszádon néhány olyan régi húz. amely ebből az időből szárma­zik. A tulaidonképeni építkezés az Aimási-ucca tájékán, az Almási-tein­­ploni körül indult meg és terjedt foko­zatosan a Temcrini-uccára a mai Pa­­sics- és Duna-uccákra, amelyek Novi­­szádnak kétségtelenül legrégibb uccái. Hiteles adatok hiányoznak a noviszá­di régi építkezésekről, de a legöregebb emberek tanúsága szerint a mai Krali Petar-ucca 6. szánni ház patinája a leg­régibb. Atanackovics Piaion budai püspök, amikor újvidéki püspökké ne­vezték ki, ezt a irázat szánta püspöki rezidenciának. Az első emeleti, uccai lakás nagy szobáiban volt a Püspök lakása és irodája, ma ott Klicin Mita, az újságíró-szekció .elnöke lakik. A há­zat J60—I7u évesre becsülik. Atanac­kovics püspök onr»n a Pasics-ucca *>. s/.áinu püspöki palotába költözött, ame­lyet a püspök építtetett és amely meg is felelt a püspök igényeinek. A püspök a kétemeletes palotájában jogi akadé­miát akart elhelyezni, de a szép kul­­lurtervböl nem lett semmi. 1760-ban épült a Kralj. Petar-ucca 22. szám alatt most is létező és Jirittig Márton hentes tulajdonát képező ház. mis a szomszé­dos »Amerikai;- vendéglő háza hitele­sen 126 éves. Erről a házon volt em­léktábla is tanúskodott, amelyet jelen­legi tulajdonosa, a műemlék értékével bíró pazarszépségii, csukott erkéllyel együtt eltávolított, hogy helyébe a saját ízlésének megfelelő uj erkélyt építsen. Annakidején az egyik szerb újság éle­sen támadta is az uj tulajdonost a kc­­gyclctsértés miatt, annál is inkább, mert ez a ház arról is híres, hogy az dr. Mi­letics Szvetozáré voit, aki évtizedekig ebbéli a házban lakott. A szerbek e nagy lángelméje alapí­totta a Zasztavát, amelyet a ház hátsó épületében elhelyezett nyomdában állít­tatott elő. A szerkesztőség Miletics Szvetozár lakásában volt. A Milctics-család kegyeleteden meg­őrizte a történelmi emlékű házat, ahol Miletics halála után annak ve.ie, Toinirs Jása lakott évtizedekig, de Tomics .láSa halála után a. ház is gazdát cserélt. A régi házak sorából nem hiányozhat a Jevrejska-ucca régi Ciucker-féle ház. a Kralj Petar-ucca lő. számú PolP-félc ház, a Duna-ucca sarkán levő és dr. Dungycrszky Gedeon tulajdonát képe­ző kazamata-építkezésre emlékeztető sem.volt visszasírni az elsőt... Nem is gondoltam rá többet. Egy fiiadeMiai tudós igy nyilatkozik erről az esetről: — Tisztán részleges amnésia. Annyi szent, hogy a bankigazgató másodszor is azonnal — bankigazgató lett. * A pár isi sültkrumpli-árusból festő lesz. Eléggé ritka eset. érdemes arra, hogy tö.i jegyezzük. Emffie Boyer, kiről mostanában sokat beszélnek Parisban, mint hires arckép­­iestörő', mikor a háborít után leszerelt, sokáig állás nélkül járkált Parisban. Semmi mesterséget nem tanult. Annak előtte, mint műkedvelő, fest esetett néha, de gondolni se mert arra, hogy ecset­jével keresse meg a kenyeret. Ezért beszerzett magának egy tűz­helyet meg egy szénserpenyüt s a l'er­­tre-téren, a Montmarton sült krumplit kezdett árulni. Hogy akadt egy pár szabad órája, pingálgaiott. Egy napon Murat hercegnő, aki au­tón haladt át a téren, megérezte a .sült­­krumpli orrcs'klandozó szagát. Meg­állította gépkocsiját s odaszólt az árus­nak, hogy adjon egy papirtölcsérnyi siiiíkrumpiit. Nem kis csodálkozásra lát­ta, hogy az árus a tűzhely mellett fes­­fegetett. Mint miiértő azonnal észre­vette, hogy van tehetsége., aztán mi­kor hallotta, hogy a piktor képeit már műkereskedők ’ is vásárolják, fölajánlot­ta szegény Boyernck a segítségét, hegy ne kelljen sült-krumplit csomagol­nia, teljesen a. művészetének szentel­hesse magát. Ma Boyer nem is árut többet sült­­krumplit. Kcleségc rövidáru üzletet uj i­­tott. emellett van a műterem, hol Boyer arcképeket fest. Neve mindinkább jobb csengésűvé válik Parisban. * Osztrák köztársasági tánc. Mikor Ausztriában Strauss János száz éves évfordulóját ülték, Haimsch köztársasá­gi elnök váltig sajnálkozott azon, hogy a keringök egykori hazája hűtlen lett a bécsi hagyományhoz <; szégyenszem­re behódolt a shimmynek, meg a fo.\­­troftriak. régi bérház sem. TERE-FERE j zák az állatoknak, va.atnint a tulajdo­­: nosoknak jogi helyzetét. I Az egyik esetben megállapította a j bíróság, hogy amennyiben a kutya har­­! cias természetű, s megtámadja az uc- i cán a békés kínai piricset, vagy elké- I ^.vesztetett ölebet és rátámád azokra a i járóké ökre, kiknek nem tetszik a ha­­• risnj úja vág) szoknyáin, közveszé- i íyes« ebnek tekintendő és szükség cse- i tén halálra, kiirtásra is Ítélhető. Tulaj - í donosának ezenfelül meg keil fizetnie nz általa okozott károkat. Egy másik pörnek szenvedő hősnője I a szobalány, ki kerékpáron érkezik ha*, za, a szomszéd kutyája dühösen irxg­­ugatjá, mire a szobalány 'ehtkik a ke- i rékpárrö!. összetöri gépét és önma­gái. A kutya tulajdonosát, elmarasztal­ták a kerékpár javítási költségeiben és !'a por költségeiben. De macskák is gyakran szerepelnek az angol törvényszékek ekV.í. Arthur Buckle-nck, egy íccdsi gahanbtenyéss- i tőnek egyszerre eltűnik 13 postagaüamh- I ja és 2 tyúkja. A tolvaj és gyilkos j szomszédjának, Holmes untak macs- I Icája. -Buckle m tetten éri a macskát, j mikor a szájában ép egy postrgalambot I eepek Ezt tudomására itezza Holmes i urnák, ki dühében macskáját vízbe fu!­­; lasztja, de ezzel Buckle ur nem éri be, ! liánon kártérítés fejében a galambokért j nyolc ti ti sterlinget követei Az ügy ! a bíróságnál folytatódik, mely igy hatá­roz:-- A macska kószáló természetű s i általános szokás, hogy tulajdonosa sza­­j hadon engedi csavarogni. Ennélfogva a törvény szerint a galamb- és tyuk­­j tt.'ajdcnos kötelessége megvédelmezri ; állatait ? macskáiéi és nem a macska j tulajdonosának: csak abban az esetben ! lehetne felelősségre vonni a macskátu­­: Ir.jdüucst, ha lehetséges lenne : kimutat­ni. hegy már előzőén tudomással bírt macskájának a galambok, illetve a tyú­kok ePen intézendő támadásáról. * Berlin királyné': viia tzt. Berlinnek is 'esz ezuán kiráiynéje, akár a többi fő­városnak: Párisnak, Londonnak. Ncw- Yorknak. 15. oldal I Hindenburg — nem keresztnév. Egy német atya fiát Hindenburgra akarta kcreszfcKctni, de előbb a birodalmi el­nök engedélyét kérte. Hindenburg most válaszolt neki, hi­vatalosan. Ebben az iratban ez áll: Az elnök ur nem akadályozhatja meg, hogy az ■ atya gyermekét a családi körben Hittdcjiburgtiak nevezze, de egyáltalán nem engedélyezi, hogy ez a név az anyakönyvben keresztnévül szerepel­jen. Az ebök határozata Németországban nagy visszhangot keltett. Hindenburg ezzel megakadályozta, hogy a jövendő­ben egy csomó kis Hindenburg szalad­gáljon a német földön. Bismarck, a vaskanceilár hajdan nem volt ily szigorít, ö örvendett, ha nevé­ről nevezték cl Németország sarjait s mikor 1890-ben egyik lelkes bámuló­­ja, egy Trampedach nevű kereskedő en­gedélyét kérte, hogy fiát Bismarckra keresztelje, a vaskaueelíár humoros le­vélben ezt irta neki:" — Kedves Trampedach, szívesen be­leegyezem kiváltságába, sőt megígé­rem, hogy amennyiben az a nem várt szerencse érne, hogy még egy fiam születik, azt föltétlenül Trampedachnák keresztelem. ■* Aki elf eletette önmagái. Az amnéziá­nak, a felejtésnek eddig nem ismert, furcsa esete fordult elő Amerikában. Meghalt John Porter Williams, egy nagy bank igazgatója s végrendeleté­iben, mélyet aláírásával biteiesii, regé­nyes, csodálatos történetet meséi el. ■ 1915 Julius 14-én reggel felébredt egy ne war ki száll dóban (Oklahoma állam), de nem tudta, hogy miért jött és hogy került oda, meg, hogy kicsoda ő. Azt sem tudta. hogy hívják, mi a neve. mestersége. Zsebében négyszáz dollárt kit, de egyetlen igazoló okmánya sem volt ná'la. Lefutott a szálloda igazgató­ságához, megnézte a vendégkönyvet, de ott csak azt látta, hogy John Porter Willianisnak hívják. Azt, hogy honnan érkezett, elfelejtette beírni. Nem tehetett mást: állást keresett. Egy helyi bank nyomban alkalmazta öt. Ifi oly .gyorsan előlépett, hogy 1920-ban az oklohamai főintézet a barik igazgatói állását ajánlotta föl neki. Ö lelkiismere­tességből közölte az igazgatóság többi tagjaival kalandos esetét, mire azt a választ kapta, hogy mindez nem rendit: meg a beléje vetett bizalmukat. Végre 1924-ben a bankigazgató min­denáron meg akarta oldani a számára nézve gyötrelmek bizonytalanságot. Arc­képét közzé tétette egyik legelterjedtebb újságban azzal a magyarázattal, hogy az," kit az arckép ábrázol, csodálatos módon elfelejtette, honnan való és kér­te ismerőseit, hogy jelentkezzenek. Tiz nap múlva egy nő azt irta az új­ság szerkesztőségének, hogy az arckép­ben fölismerte bátyját, Edward Martint, aki kilenc évvel ezelőtt eltűnt Key-West­­bő) (Florida), ahol bankigazgató volt. A bankigazgatót 'meglátogatta húga. Hogy fölismerte-e vagy sem, az nem áll a végrendeletben. Pc ekkor sem em­lékezett előbbi életére, mely pedig — amint húga biztosította—becsületes volt és sikeres. Porter (azaz Edward Mar­tin) csak ennyit jegyez meg testamen­tumában:- Különben második életemmé! tel­jesen meg voltam elégedve, semmi okom Az elnök szózatára az osztrák tánc­­mesterek szövetsége mozgalmat indí­tott, hogy kiköszörülje a csorbát. He nem a régi vvalzert akarják visszaik­tatni jogaiba, mely már föltámasztha­­hatatlan halottjaiból, hanem uj táncot alkottak, mely megfelel a mai idők szel­lemének; az osztrák köz,társasági tán­cot. Ez a hivatalos .neve és az idén, farsangkor mutatják majd be. A köztársasági tánc három ütemből áll, akár őse, a keringő. A két első lépés csnsztatott, a harmadik pás chassr, melyet akár balra, akár jobbra lehet tenni. Hogy milyen sikert ér el, arról egyelőre megoszlanak a vélemények, de egyesek azt reme ik, hogy épp oly di­vatos lesz, mint a keringő és azok is táncolhatják, kiknek gondolkozásmódjá­­hoz, szelleméhez nem illik, az idilli wal­ze r. Valóban a régi bécsi társadalom már eütiint. Egy táboritok özvegye, kinek férje valaha hadosztályokat vezényelt*, divatáruüzletet nyitott, maga szolgál ki a boltban, a kisasszonyainak megtil­totta, hogy kegyelmes asszonynak ne­vezzék öt. Annié Huniba, a volt osz­trák-magyar washingtoni nagykövet fe­lesége, kinek balti birtokait a bollsevikok egészen elvették, selyemre fest s a volt nagykövetné maga gondoskodik a re­klámról, amennyiben magafestett ru­háiban jelenik meg az estélyeken és bá­lákon. Ausztriában mindenki a köztársasági táncot ropja. * „Kutya“- és „macska“-por. Az angol törvényszékeken mostanában egy cso­mó áPatpör zajlott le. Afféle füiemüle­­pörök, melyek pontosan körvonaJaz-A Hohenzoilernek ura kodéra alatt nem igen lehetett tréfálni s a mostani docrnl aligha engedte volna meg. hogy egy leány fejére koronát tegyenek, ha az mindjárt aranyozott papírból is való. Ezért nem volt eddig Berlinnek divat­­királynéja. A választás a divatszalonok negye­dében folyik ie, a Huasvogteipratzon. hol valósággal nyüzsögnek a szebbné’­­szebb próbakisasszonyok. Berlinben ma legalább négyezer próbakisasszony vau nem számítva azokat, kik kisebb szabóüz/leíekbeh dol­goznak. A szép, fiata1 leányok egész hadserege mutogatja állandóan a divat legújabb termékeit. Pár évvel ezelőtt a próbakisasszonyt nem sokra, becsülték. Bárki az lehetett, akinek szép a teste és elegáns. Nem is örvendett valami jó hírnévnek, kétes, ledér hölgynek tekintették, akit bár­mely gazdag kereskedő, vagy' bankár vacsorára hívhat. Ma a nagy szalonok próbakisasszo­nyai a legműveltebb, legelőkelőbb kö­rökből kerülnek ki. Nemcsak szépséget követelnek tőlük, hanem jónevelést, is. Többnyire magasrangu tisztviselők, volt katonák, orvosok leányai, szóval abból a társadalmi osztályból valók, melyet a háború és az azt követő gazdásági válság tönkretett. Nem is maradnak sokáig divatszalo­nokban. Egyesek moziszinésznőkké lesz­nek, mások férjhez mennek s 3zt rebes­getik, hogy a vidéki szalonok tulajdo­nosai, kik Berlinbe jönnek árut vásá­rolni, gyakran feleséggel térnek vissza, magukkal visznek egy pröbakisasszonyt. Közülük választják most Berlin ki­rálynéját. r

Next

/
Thumbnails
Contents