Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-01 / 1. szám
1926. január 1. BÄCSMEGYETNAPLÜ) Noviszádi régi házak Atanackovics püspök palotája a legrégibb noviszádi épület Lebontották a műemlékeket Miletics Szvetozár házáról A helynek, ahol ma Noviszád elterül, első földesura Töri volt, akinek fia Péter ölte meg II. Endre király feleségét: íiertrudot. IV. Béla király 1237-ben az »illetőnek hűtlensége miatt, mivei a király anyját megölvén, felségsértést követett cl«, örökös javait elkobozta és a bélakuti cisztercita apátságnak adományozta. Az apátságnak Újvidéken temploma és kolostora volt. Ezek voltak az 'első köböt és téglából készült épületek, amelyeknek azonban ma már nyoma sincs, mert a régi Pétervárad (amely nevét Gertrud gyilkosáról kapta) és Újvidék sok évszázadra terjedő harcok színtere volt. Szulejman a mohácsi vész után »megszámlálhatatlan török seregével Péterváradjáig a Tisza-Duna között mind megrablák, igetik.« És amikor Szulejman 1529-ik évben bécsi hadjáratából visszajövet Újvidék helyén pihenőt tartott, itt már pusztaság volt. A XVII. század végéig Újvidék újra felépült. 1694 és 1738-ba.n volt a szerbek két nagy bevándorlása. Ekkor kezdődött Újvidéken az építkezés és még ma is létezik Noviszádon néhány olyan régi húz. amely ebből az időből származik. A tulaidonképeni építkezés az Aimási-ucca tájékán, az Almási-teinploni körül indult meg és terjedt fokozatosan a Temcrini-uccára a mai Pasics- és Duna-uccákra, amelyek Noviszádnak kétségtelenül legrégibb uccái. Hiteles adatok hiányoznak a noviszádi régi építkezésekről, de a legöregebb emberek tanúsága szerint a mai Krali Petar-ucca 6. szánni ház patinája a legrégibb. Atanackovics Piaion budai püspök, amikor újvidéki püspökké nevezték ki, ezt a irázat szánta püspöki rezidenciának. Az első emeleti, uccai lakás nagy szobáiban volt a Püspök lakása és irodája, ma ott Klicin Mita, az újságíró-szekció .elnöke lakik. A házat J60—I7u évesre becsülik. Atanackovics püspök onr»n a Pasics-ucca *>. s/.áinu püspöki palotába költözött, amelyet a püspök építtetett és amely meg is felelt a püspök igényeinek. A püspök a kétemeletes palotájában jogi akadémiát akart elhelyezni, de a szép kullurtervböl nem lett semmi. 1760-ban épült a Kralj. Petar-ucca 22. szám alatt most is létező és Jirittig Márton hentes tulajdonát képező ház. mis a szomszédos »Amerikai;- vendéglő háza hitelesen 126 éves. Erről a házon volt emléktábla is tanúskodott, amelyet jelenlegi tulajdonosa, a műemlék értékével bíró pazarszépségii, csukott erkéllyel együtt eltávolított, hogy helyébe a saját ízlésének megfelelő uj erkélyt építsen. Annakidején az egyik szerb újság élesen támadta is az uj tulajdonost a kcgyclctsértés miatt, annál is inkább, mert ez a ház arról is híres, hogy az dr. Miletics Szvetozáré voit, aki évtizedekig ebbéli a házban lakott. A szerbek e nagy lángelméje alapította a Zasztavát, amelyet a ház hátsó épületében elhelyezett nyomdában állíttatott elő. A szerkesztőség Miletics Szvetozár lakásában volt. A Milctics-család kegyeleteden megőrizte a történelmi emlékű házat, ahol Miletics halála után annak ve.ie, Toinirs Jása lakott évtizedekig, de Tomics .láSa halála után a. ház is gazdát cserélt. A régi házak sorából nem hiányozhat a Jevrejska-ucca régi Ciucker-féle ház. a Kralj Petar-ucca lő. számú PolP-félc ház, a Duna-ucca sarkán levő és dr. Dungycrszky Gedeon tulajdonát képező kazamata-építkezésre emlékeztető sem.volt visszasírni az elsőt... Nem is gondoltam rá többet. Egy fiiadeMiai tudós igy nyilatkozik erről az esetről: — Tisztán részleges amnésia. Annyi szent, hogy a bankigazgató másodszor is azonnal — bankigazgató lett. * A pár isi sültkrumpli-árusból festő lesz. Eléggé ritka eset. érdemes arra, hogy tö.i jegyezzük. Emffie Boyer, kiről mostanában sokat beszélnek Parisban, mint hires arcképiestörő', mikor a háborít után leszerelt, sokáig állás nélkül járkált Parisban. Semmi mesterséget nem tanult. Annak előtte, mint műkedvelő, fest esetett néha, de gondolni se mert arra, hogy ecsetjével keresse meg a kenyeret. Ezért beszerzett magának egy tűzhelyet meg egy szénserpenyüt s a l'ertre-téren, a Montmarton sült krumplit kezdett árulni. Hogy akadt egy pár szabad órája, pingálgaiott. Egy napon Murat hercegnő, aki autón haladt át a téren, megérezte a .sültkrumpli orrcs'klandozó szagát. Megállította gépkocsiját s odaszólt az árusnak, hogy adjon egy papirtölcsérnyi siiiíkrumpiit. Nem kis csodálkozásra látta, hogy az árus a tűzhely mellett fesfegetett. Mint miiértő azonnal észrevette, hogy van tehetsége., aztán mikor hallotta, hogy a piktor képeit már műkereskedők ’ is vásárolják, fölajánlotta szegény Boyernck a segítségét, hegy ne kelljen sült-krumplit csomagolnia, teljesen a. művészetének szentelhesse magát. Ma Boyer nem is árut többet sültkrumplit. Kcleségc rövidáru üzletet uj itott. emellett van a műterem, hol Boyer arcképeket fest. Neve mindinkább jobb csengésűvé válik Parisban. * Osztrák köztársasági tánc. Mikor Ausztriában Strauss János száz éves évfordulóját ülték, Haimsch köztársasági elnök váltig sajnálkozott azon, hogy a keringök egykori hazája hűtlen lett a bécsi hagyományhoz <; szégyenszemre behódolt a shimmynek, meg a fo.\troftriak. régi bérház sem. TERE-FERE j zák az állatoknak, va.atnint a tulajdo: nosoknak jogi helyzetét. I Az egyik esetben megállapította a j bíróság, hogy amennyiben a kutya har! cias természetű, s megtámadja az uc- i cán a békés kínai piricset, vagy elké- I ^.vesztetett ölebet és rátámád azokra a i járóké ökre, kiknek nem tetszik a ha• risnj úja vág) szoknyáin, közveszé- i íyes« ebnek tekintendő és szükség cse- i tén halálra, kiirtásra is Ítélhető. Tulaj - í donosának ezenfelül meg keil fizetnie nz általa okozott károkat. Egy másik pörnek szenvedő hősnője I a szobalány, ki kerékpáron érkezik ha*, za, a szomszéd kutyája dühösen irxgugatjá, mire a szobalány 'ehtkik a ke- i rékpárrö!. összetöri gépét és önmagái. A kutya tulajdonosát, elmarasztalták a kerékpár javítási költségeiben és !'a por költségeiben. De macskák is gyakran szerepelnek az angol törvényszékek ekV.í. Arthur Buckle-nck, egy íccdsi gahanbtenyéss- i tőnek egyszerre eltűnik 13 postagaüamh- I ja és 2 tyúkja. A tolvaj és gyilkos j szomszédjának, Holmes untak macs- I Icája. -Buckle m tetten éri a macskát, j mikor a szájában ép egy postrgalambot I eepek Ezt tudomására itezza Holmes i urnák, ki dühében macskáját vízbe fu!; lasztja, de ezzel Buckle ur nem éri be, ! liánon kártérítés fejében a galambokért j nyolc ti ti sterlinget követei Az ügy ! a bíróságnál folytatódik, mely igy határoz:-- A macska kószáló természetű s i általános szokás, hogy tulajdonosa szaj hadon engedi csavarogni. Ennélfogva a törvény szerint a galamb- és tyukj tt.'ajdcnos kötelessége megvédelmezri ; állatait ? macskáiéi és nem a macska j tulajdonosának: csak abban az esetben ! lehetne felelősségre vonni a macskátu: Ir.jdüucst, ha lehetséges lenne : kimutatni. hegy már előzőén tudomással bírt macskájának a galambok, illetve a tyúkok ePen intézendő támadásáról. * Berlin királyné': viia tzt. Berlinnek is 'esz ezuán kiráiynéje, akár a többi fővárosnak: Párisnak, Londonnak. Ncw- Yorknak. 15. oldal I Hindenburg — nem keresztnév. Egy német atya fiát Hindenburgra akarta kcreszfcKctni, de előbb a birodalmi elnök engedélyét kérte. Hindenburg most válaszolt neki, hivatalosan. Ebben az iratban ez áll: Az elnök ur nem akadályozhatja meg, hogy az ■ atya gyermekét a családi körben Hittdcjiburgtiak nevezze, de egyáltalán nem engedélyezi, hogy ez a név az anyakönyvben keresztnévül szerepeljen. Az ebök határozata Németországban nagy visszhangot keltett. Hindenburg ezzel megakadályozta, hogy a jövendőben egy csomó kis Hindenburg szaladgáljon a német földön. Bismarck, a vaskanceilár hajdan nem volt ily szigorít, ö örvendett, ha nevéről nevezték cl Németország sarjait s mikor 1890-ben egyik lelkes bámulója, egy Trampedach nevű kereskedő engedélyét kérte, hogy fiát Bismarckra keresztelje, a vaskaueelíár humoros levélben ezt irta neki:" — Kedves Trampedach, szívesen beleegyezem kiváltságába, sőt megígérem, hogy amennyiben az a nem várt szerencse érne, hogy még egy fiam születik, azt föltétlenül Trampedachnák keresztelem. ■* Aki elf eletette önmagái. Az amnéziának, a felejtésnek eddig nem ismert, furcsa esete fordult elő Amerikában. Meghalt John Porter Williams, egy nagy bank igazgatója s végrendeletéiben, mélyet aláírásával biteiesii, regényes, csodálatos történetet meséi el. ■ 1915 Julius 14-én reggel felébredt egy ne war ki száll dóban (Oklahoma állam), de nem tudta, hogy miért jött és hogy került oda, meg, hogy kicsoda ő. Azt sem tudta. hogy hívják, mi a neve. mestersége. Zsebében négyszáz dollárt kit, de egyetlen igazoló okmánya sem volt ná'la. Lefutott a szálloda igazgatóságához, megnézte a vendégkönyvet, de ott csak azt látta, hogy John Porter Willianisnak hívják. Azt, hogy honnan érkezett, elfelejtette beírni. Nem tehetett mást: állást keresett. Egy helyi bank nyomban alkalmazta öt. Ifi oly .gyorsan előlépett, hogy 1920-ban az oklohamai főintézet a barik igazgatói állását ajánlotta föl neki. Ö lelkiismeretességből közölte az igazgatóság többi tagjaival kalandos esetét, mire azt a választ kapta, hogy mindez nem rendit: meg a beléje vetett bizalmukat. Végre 1924-ben a bankigazgató mindenáron meg akarta oldani a számára nézve gyötrelmek bizonytalanságot. Arcképét közzé tétette egyik legelterjedtebb újságban azzal a magyarázattal, hogy az," kit az arckép ábrázol, csodálatos módon elfelejtette, honnan való és kérte ismerőseit, hogy jelentkezzenek. Tiz nap múlva egy nő azt irta az újság szerkesztőségének, hogy az arcképben fölismerte bátyját, Edward Martint, aki kilenc évvel ezelőtt eltűnt Key-Westbő) (Florida), ahol bankigazgató volt. A bankigazgatót 'meglátogatta húga. Hogy fölismerte-e vagy sem, az nem áll a végrendeletben. Pc ekkor sem emlékezett előbbi életére, mely pedig — amint húga biztosította—becsületes volt és sikeres. Porter (azaz Edward Martin) csak ennyit jegyez meg testamentumában:- Különben második életemmé! teljesen meg voltam elégedve, semmi okom Az elnök szózatára az osztrák táncmesterek szövetsége mozgalmat indított, hogy kiköszörülje a csorbát. He nem a régi vvalzert akarják visszaiktatni jogaiba, mely már föltámaszthahatatlan halottjaiból, hanem uj táncot alkottak, mely megfelel a mai idők szellemének; az osztrák köz,társasági táncot. Ez a hivatalos .neve és az idén, farsangkor mutatják majd be. A köztársasági tánc három ütemből áll, akár őse, a keringő. A két első lépés csnsztatott, a harmadik pás chassr, melyet akár balra, akár jobbra lehet tenni. Hogy milyen sikert ér el, arról egyelőre megoszlanak a vélemények, de egyesek azt reme ik, hogy épp oly divatos lesz, mint a keringő és azok is táncolhatják, kiknek gondolkozásmódjához, szelleméhez nem illik, az idilli walze r. Valóban a régi bécsi társadalom már eütiint. Egy táboritok özvegye, kinek férje valaha hadosztályokat vezényelt*, divatáruüzletet nyitott, maga szolgál ki a boltban, a kisasszonyainak megtiltotta, hogy kegyelmes asszonynak nevezzék öt. Annié Huniba, a volt osztrák-magyar washingtoni nagykövet felesége, kinek balti birtokait a bollsevikok egészen elvették, selyemre fest s a volt nagykövetné maga gondoskodik a reklámról, amennyiben magafestett ruháiban jelenik meg az estélyeken és bálákon. Ausztriában mindenki a köztársasági táncot ropja. * „Kutya“- és „macska“-por. Az angol törvényszékeken mostanában egy csomó áPatpör zajlott le. Afféle füiemülepörök, melyek pontosan körvonaJaz-A Hohenzoilernek ura kodéra alatt nem igen lehetett tréfálni s a mostani docrnl aligha engedte volna meg. hogy egy leány fejére koronát tegyenek, ha az mindjárt aranyozott papírból is való. Ezért nem volt eddig Berlinnek divatkirálynéja. A választás a divatszalonok negyedében folyik ie, a Huasvogteipratzon. hol valósággal nyüzsögnek a szebbné’szebb próbakisasszonyok. Berlinben ma legalább négyezer próbakisasszony vau nem számítva azokat, kik kisebb szabóüz/leíekbeh dolgoznak. A szép, fiata1 leányok egész hadserege mutogatja állandóan a divat legújabb termékeit. Pár évvel ezelőtt a próbakisasszonyt nem sokra, becsülték. Bárki az lehetett, akinek szép a teste és elegáns. Nem is örvendett valami jó hírnévnek, kétes, ledér hölgynek tekintették, akit bármely gazdag kereskedő, vagy' bankár vacsorára hívhat. Ma a nagy szalonok próbakisasszonyai a legműveltebb, legelőkelőbb körökből kerülnek ki. Nemcsak szépséget követelnek tőlük, hanem jónevelést, is. Többnyire magasrangu tisztviselők, volt katonák, orvosok leányai, szóval abból a társadalmi osztályból valók, melyet a háború és az azt követő gazdásági válság tönkretett. Nem is maradnak sokáig divatszalonokban. Egyesek moziszinésznőkké lesznek, mások férjhez mennek s 3zt rebesgetik, hogy a vidéki szalonok tulajdonosai, kik Berlinbe jönnek árut vásárolni, gyakran feleséggel térnek vissza, magukkal visznek egy pröbakisasszonyt. Közülük választják most Berlin királynéját. r