Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-15 / 14. szám
1926. január 15. Kisebbségi Élet • i© Irredenta tizkoronás címmel érdekes esetről számolnak be a szlovenszkói magyar lapok. Január első napjaiban történt — írják —- hogy Szidott József kereskedőitek dolga akadt a szettet postahivatalban. Néhány ajánlott levelet adott fel, megvárta, antig a hivatalnok kitölti az elismervényt és aztán' annak rcndje-inódja szerint fizetni akart, mégpedig egy rongyos és szakadozott tizkoronással. A hivatalnok átvette a pénzt és már nyúlt is a fiókba a visszajáró apróért, amikor valami különöset vehetett észre a bankón, mert behatóbb vizsgálat után csak ennyit szólt: . A pénzt lefoglalom! — Miért kérem? hökkent meg Szidon József. — Talán tán csak nem hamis a pénz? —■ kérdezte remegő hangon, amire , a hivatalnok nagyon barátságtalanul igy válaszolt: — Azt éppen nem tudom, noha manapság semmi sincs kizárva... Egyelőre bizonjjps, hogy a bankó irredenta célokra szolgál! — Irredenta célokra — álmélkodott Szidott. — Igén, irredenta célokra — mondotta a hivatalnok. — Nézzen ide . . . Es ezzel a kereskedő szemé elé tárta a piszkos, elnyúlt papírpénzt, aki a bankó szegélyéit három oldalt remegve olvasta -a következő kitételeket: >Szegény hazám, Magyarország«. . Nem érdemli meg, hogy szabad legyen az, aki; a más szabadságát bilincsekbe veri! ? sőt azt is, hogy: Nem, nem, soha!: A szenei csendőrség szigorú kihallgatásnak vetette alá Sadden Józsefet, aki keserves .fejtörés után végre úgy emlékezett, hogy a pénzt egy Sz. Mihály nevű pesti diáktól kapta. A rongyos, szakadozott tizkoronás furcsa ügye jelenleg ott tart, hogy u szenei csendőrük keresik Sz. Mihályt. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal magyarság vezéreitől, a feleletünk, hogy a pekat ne sajátítsák Legyen mindenkin élv elsősorban az magyar napiiaki a vezér urak. egyforma szólás- és ■gondolatszübadsaga. Az eszmék forrongó világában c kiváltság a haladás elmaradta talajt . előfeltétele, A >-vezéniraknak. tutajok kell azt, hogy vannak nagy nemzetek, —- igy a néniét és francia — ahol a politikában nincs meg az egység. A közelmúltban — La jó’ emlékezünk — Dar,tál Iván irt valamit az, úgynevezett reál politikáról. Reális politika mindig volt és mindig lesz. A vezérurak dolga az, hogy f, reális politika gondolatát elválasszák a I jelszavak politikájának fertőjétől. Az egyszerit falusi nép, amely a különböző terhek súlya alatt nyög, látni akar ma már valamit. Jelszó ide, jelszó oda: önzetlen emberek kellettek, akiket nem izgat á különböző pártok számaránya. Mi, egyszerű falusiak, akik már hallottunk a turáni átokról is. tudjük, hogy lehet külön masírozni és együtt harcolni. A végére hagyom hozzászólásom csattanóját, amikor felhívom. a vezérurak figyelmét arra, amit a régiek igy fejeztek ki: »prius est vivere, dein filozofare.« Magyarul ez azt jelenti: előbb élni kei!, azután lehet csak agyarkodni .egymásra.« Az orosz-francia tárgyalások Az elrománositás felé újabb lépést tett Aughelescu a ’ lcgujcJib iskolatörvény segítségével. Az erdélyi tanfelügyelők a miniszter utasítására hivatkozva a minap a következő rendeletet intézték a felekezeti iskolákhoz. »A 101591—1925. sz. rendeleti értelmében közölje a megvár tankönyvek szerzőivel, hogy a miniszter ur rendelkezéseihez alkalmazkodva, fordítsák román nyelvre a romániai történelmére, földrajzára. és alkotmány tanára vonatkozó, olvasmányokat. Egyúttal intézkedjék,- hogy a tankönyvek, amelyek ebből a szempontból nem megfelelőbbek, ne vezettessenek be az iskolákba«. Anglielescu törvénye, elvben kimondja, hegy a felekezeti iskolák a tanítás nyelvét maguk valósíthatják. Ez a rendelet viszont, — szembe a törvény betű szerinti értelmével, — kettős tannyelvet vezet. be, antiker elrendeli, hegy .nemcsak a román nyelvet és -irodalmat, haliéin Románia történelmét, földrajzát és alkotmánytanát is, tehát négy tantárgyat román nyelven kell tanítani. A hivatalos bevallás szerint a cél: a román nyelv elsajátításának megkönnyítése. Mindez azonban nem elég. Az alsóbb közegek az kiváltják, hegy még a magyar olvasókönyvben is románul' szerepeljenek a Románia történelmére, .földrajzára és alkotmányára vonatkozó olvasmányok. Ezzel a romániai felekezeti iskolák saját anyanyelvű tannyelvükhöz való joga még illuzórisabbá van tér ő és ha következeteseit tovább haladnak ebben az irányban, akkor a felekezeti iskolák már nem is két tannyelvnek, hanem egy tannyelvüek lesznek: román taun.velviiek. $ A magyar egység körül élénk polémia folyik a szlovenszkói magyar lapok közt. A pozsonyi Reggel hasábjain a kérdéshez hozzászól, egy csellóközi magyar pap is, aki a következőket irja: fArra Kertesre, hogy mit kivált a 100% tiszta zsírtartalom kókuszdiétai szavatolt tiszta és higenikus. Ismét minden élelmiszer Sóletben kapható Képviseiat é3 raktgr; NORBLRí WEISS,' ZAGREB Serislavićova uh 8. Telefon: 7 33 — Sürgönyeim: MORBERT1S Képviselet é' raktár a Vcjvodinára: ÉVSOSER & WlRTHEIlW, NOVISAĐ Int. fel: 42. — Távirat „FVIQSffElíVi“ icro m mm mwtsmm Hullaüzlet a bíróság előtt Harc a temetkezési egyesület 25.000 dinárjáért . Ricza János szuboticai lakos, miután mint előrelátó és a helyi divatnak hódoló ember beiratkozott a 111-ik köri temetkezési egyesületbe, a múlt év szeptember 14-ikén meghalt. A haláleset után ' Mihajlovics István és Bogies Milosnć szuboticai lakosak jelentkeztek, mint kedvezményezettek a temetkezési egyesületnél. A bejelentés után nyomban jelentkezett a III. köri;temetkezési egyesületnél Vujkovies-Lantié a Lajos is és szintén kedvezményezettként lépett fel. Ö is bemutatott egy biztosítási könyvet és követelte a 25.000 dinár biztosítási összeg, kifizetését. Minthogy mind a két fél megmaradt követelése mellett, a temetkezési társulat arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ji^jlandó kifizetni a 25JÄI0 dinárt, de hogy a két kedvezményezett közül kit illet meg a pénz, azt a bíróság döntésére bízza. A szuboticai járásbíróságon Hadzsi Kosztics járásbiró tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Mihajlovics Stipán és Bogies Milosné kedvezményezettek előadták, hogy 1925. év július havában íratták be Ricza Jánost az egyesületbe, könyvecskét is kaptak, a dijakat pontosan fizették és így ők a jogos kedvezményezettek. Ezzel szemben Vujkovics Lamics azt állította, hogy ö az igazi kedvezményezett. A tárgyalás folyamán szüksége merült íci annak, hogy a további érdemleges tárgyalást a helyszínén tartsák < raes,' amit Hadzsi Kosztig járásbiró Holttest a határon Ismeretlen férfi holttestére bukkantak a mddosi határszélen Becskerekről jelentik: A tnódosi járásban, a román határ közelében egy negyven év körüli férfi- holttestére bukkantak. Nyomban értesítették h csendőrséget, ahonnan kiszálltak a helyszínre és megindították a nyomozást. Az orvosi vizsgálat a holttest fején több sérülést talált, amiből arra következtetett a cseu.dörség, hogy gyilkosság esete forog fenn. A holttest személyazonosságát nem sikerült Megállapítani, mert semmiféle okmányt nem találtak nála A eseudőrség az esetről jelentést tett a kikitldai ügyészségnek, amely elrendelte- a holttest felboncolását. A megejtett boncolás azonban nem tisztázta azt a kérdést, hogy az ismeretlen bűntény áldozataié, vagy sérti. Megállapították, hogy a holttesten talált sérülések már régebbi keletűek és egyik sérülés sem halált okozó. Valószínű, hogy az ismeretlen átszökött a határon s amikor átjutott jugoszláv területre a nagy kimerültségtől és izgalomtól összeesett , és ott az utszéleu megfagyott szerda délutánra tűzött-ki. A helyszíni tárgyaláson a biróság kihallgatta Plavsics Koszta dr. városi főorvost, aki azt : mondotta, hogy a társaság intézkedésére felülvizsgálta a biztosítottak közül azokat, akik gyanúsaknak tűntek fel. Ezek között volt Ricza János is, akit gyengéitek talált. Risztics Steváti választmányi tag azt vallotta, hogy a törlésre kijelölt tagok között Ricza is szerepelt. Bogies Milos aielnök azt mondotta, hogy miután nagyon sok volt a haláleset, elrendelték atagok ■ felülvizsgálatát Ekkor kiderült, hogy Ricza János nevére két könyvecske van kiállítva és ezért azt határozták, hogy a Vujkovics-Lamics kedvezményezett javára szóló könyvecskét megsemmisítik, mert két könyve nem lehet égy és ugyanannak a tagnak. Erről a határozatról jegyzőkönyvet is \ ettek fel, de ezt Evetovics Nikola elnök nem irta alá. Viijkovics-Lamics könyve ilyenképp érvényben maradt. Mintán azonban a könyv megsemmisítését elhatároztak, Vujkovics-Lamicsnalz visszaküldőitek- a befizetett összeget, arait ő el is fogadott. A tanuk, kihallgatása után a bíróság megtekintette az egyesület által ebben az ügyben felvett jegyzőkönyveket és megállapította, hogy a törlésre kijelölt tagok sorában Ricza neve is előfordul, de-a törlést nem eszközölték. A biróság úgy határozott, hogy az Ítélete:: január 21-ikén, csütörtökön fogja -kihirdetni. Rakovszky lesz az orosz delegátus vezetője Parisból jelentik: A legközelebbi napokban várják Rakovszki orosz szovjetkövetet s akkor megindulnak a franciaorosz tárgyalások azon az alapon, amelyet Csicserín Briand miniszterelnökké megbeszélt. Nem csupán, vagy talán egyáltalán nem az adósságok rendezéséről lesz szó — mint a Petit Párisién jelenti — nem is kereskedelmi szerződésről, hanem általában a francia-orosz viszony széleskörű és teljes szabályozásáról. A tárgyalásokkal megbízott francia delegáció a külügyminisztérium főtitkárának, Berthelot-nak veretese alatt áll, mig az orosz delegáció vezetője Rakovszki szovjetnagykovet lesz. Négy albizottságot fognak alakítani mind a két részről. A politikai szakosztály Berthelot, a jogi bizottság Fromageot elnöklete alatt fog tanácskozni, mig a gazdasági albizottság vezetője Seydoux, a küi ügy minisztérium kereskedelmi osztályának igazgatója, a pénzügyi albizottságnak pedig Sorbier aligazgató lesz a vezetője.
