Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-14 / 13. szám

1926. január 14. 8ÁCSMEGYEI NAPLÓ 5 oldal. A franciák követelik a további nyomozást a frankhamisiiok ellen Harc a kulisszák a boiráay elsimításáért — Az elleozék a nemzetgyűlésen le akarja leplezni a frankhamisítás politikai hátterét —* Cuza román fasisztavezér titokzatos szerepe Kihallgatták a fajvédő-szervezetek elnökeit Budapestről jelentik: A hamisfrank­­uyCHiiozás elsekélyesitése folyik további a vizsgálat stagnál és mindinkább nyíl vdaváló, hogy gróf Bethlen miniszterelnök teljesen tehetetlen árokkal szemben, akik a trankbamisitók még szabadlábon lévő befolyásos bűntársainak érde­két elöbbrevalónak tartják az or­szág érdekeinél. Ariiig a magyar kormány erélyt muta­tott a bűnösökkel szemben, a külföldi sajtó — még az elsősorban érdekelt francia is — szinte egyértelmüleg. álla­pította meg, hogy a frankhamisítás min den jel szerint közönséges bűnügy és elszigetelt akciója néhány lelkiismeret­ién kalandornak. Amióta azonban Beth­len kénytelen volt defertílni a nyomo­zás-ellenes pártnak, . a francia lapok kivétel nélkül bűn­­részességgel vádolják nemcsak Horthy Miklós kormányzót, hanem a Bethlen-kcrmányt is és ezzel köz­vetve az egész országot. A francia sajtó most már úgy áilitja be a történteket, hogy a magyar hatósá­gok eddig is csak a francia kormány legerélycsebb pressziójüra voltak haj­landók a pénzhamisítók ellen eljárni és R francia lapoknak ezt az állítását — magyarországi lapok is megerősítik. Gróf Andrássy Gyula lapja, a Magyar­ság, amely legitimista álláspontjánál fogva elitéli ugyan a fratikhamisitók po­litikai célját: Albrecht királlyá koroná­zását, de emellett a sorok közt erősen hamisító-párti, a Bankügyről szóló tu­dósításának a következő címet adja: rA frankbotrányban a nyomozás ki­egészítését erőszakolják a francia kiküldöttek.« A tudósítás erre vonatkozó része így hangzik: :>A francia kiküldöttek ezután szóval is közölték a nyomozás vezetőivel és Marinovich Jenő dr. főkapitánnyal, hogy szerintük a nyomozás munkája még egyáltalán nincsen befejezve, mert hiszen nem derítették föl az egyik legfontosabb kérdést, hogy hol és mennyi hamisítványt sikerült elhe­lyezni . így meg azt sem tudták pontosan, hogy a Bancjue de France-1 milyen ká­rosodás érte? Azonkívül a francia ki­küldöttek nagy általánosságban, min­denféle célzást tettek arra vonatkozóan, hogy a frankbamisitási ügyben Winditschgraetz Lajos hercegen és Nádossy Imrén kívül más fontos közszereplő személyiségek is sze­repet játszottak. Marinovich Jenő főkapitány erre ki­jelentette a francia megbízottaknak, hogy a budapesti rendőrség a legjobb tudása szerint nyomozta ki az ügyet s ilyen általánosságban szóló gyanusitga­­tást nem fogadhat el. Felszólította a francia kiküldötteket, hogy bocsássák rendelkezésére azokat a Heveket, akik szerintük szintén részesei vagy felbuj­tói a ''frankhamisításnak, egyben termé­szetesén tárgyi bizonyítékokat is bű­nösségük mellett. Miután pedig Jules Emmery ilyen névsorral nem tudott szolgálni, mert szerinte a nyomozást a párisi rendőrség folytatta le és annak adatait ő a rendőrfőnök engedélye né!­­leül kl Ü5ÍTL a franciák meglehetősen kimért és feszült hangalatban hagytak e! a fő­kapitányságot . A francia nyomozók ellenőrzése ter­mészetesen rendkívül kellemetlenül érinti a hamisító-pártot, amely — élén a fajvédőkkel, akiknek orgánuma, a Szózat napok óta a francia nyomozók ^kirúgását- sürgeti minden befolyá­­l sál latbavcti abban az irányban, hogy I a .Bcthlen-kprmányt a franciák kiutasí- I fására kényszerítse. Jellemző, hegy még i á, Magyarság is a francia detektivekeí S támadja a, pénzhamisítók helyett és yc­­!z&cikkében a következőket írja: j — .Azt hisszük, az igazság tisztázása, í és a bűncselekmény példás meglakol ta­rtása miatt nem feltétlenül szükséges, hogy ezek a külföldi hatósági személyek továbbra is éberkedjenek Budapesten s ezzel önkéntelenül is azt a gyanút kelt­sék Jel, mintha a magyar policia o bűn­tény kinyomozásábau nem állana egé­szen hivatása magaslatán. Altár közvet­lenül, akár. közvetve történik és. állan­dósul ez a. kontroll, a közönségre ment­hetetlenül átmételyezödik az a felfogás, hogy a magyar hatóságok egymásukban erkölcsi vagy politikai szempontból kép­telenek likvidálni a század egyik legna­gyobb bűntényét, vagy éppen abba a gyanúba keverednek, hogy a szükséges elszántság, lelkierő és ridegség hiány­ozik a magyar nyomozók munkájából. Á francia közegek beavatkozása — ugy­­látszik — messze túllépi azt a vonalat, amelyet idegen tényezők 'clć" szab' ti •nemzetközi Jog,-a köteles iklemesfeág,-a magyar állam önállósága és méltósága, ügy viselkednek és 'úgy nyilatkoznak, mintha gyarmati inferioris színes népek között képviselnék az objektiv igazság­szolgáltatás érdekét. A francia nyomozóknak azt a kíván­ságát, hogy az ügyben szereplő' — de eddig még őrizetbe nem vett — előke­lőségeket tartóztassák le, a magyar kor­mány nein fog eleget tenni, igy többek közt a kormányzó közbelépésére Zadra­wetz püspököt sem fogják letartóz­tatni, noha bünrészességét maga is beismerte. j Az. iránt azonban érdeklődik a rendőr­ség -- a franciák nyomozására -- hogy hány hamis ezerfrankos készült és ke­rült forgalomba, továbbá, hogy a liamispénz beváltéi hová tették a Nádcssy-féle ezerfrankcsokért ka­pott jó hollandi forintokat, olasz lí­rákat és egyéb külföldi valutákat? Nyilván 'ezzel kapcsolatosak azok a szenzációs kihallgatások, amelyeket a ; rendőrség egyébként titkol és hivatalos jelentést is csak egyrészükfől adott ki. Kedden és szerdán kihallgatta a rendőrség Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselőt, Tor* may Cecil írónőt, Pékár Gyula volt minisztert, Keleti Dénes államvasuli vezérigazgatót, dr. Wolff Károly ud­varnagyi bírósági elnököt, Budaházy Miklós volt külöuitményi parancs­nokot, Csilléry András volt minisz­tert, dr. Szemere Béla főorvost, az Ulain-puecs egyik fövádlottját és a fajvédő szervezeteknek még több képviselőjét. A kihallgatottak tagadták, hogy* bármit is tudnának a pénzhamisí­tó-akcióról és azt vallották, hogy a ha­mis ezresekért kapott külföldi valuták­ból egyetlen fillér sem folyt be haza­fias, vagy irredenta-célokra. A nyomo­zási ebben az irányban folytatja még á rendőrség; - P. H. E. Zadraveiz valószínűleg szabadlábon marad A rendőrségi nyomozás elsősorban arra terjed ki, hogy Zadrawetz István tábori püspök szerepét tisztázza. A rendőrség eddigi megállapítása szerint Zadrawetzzel Nádossyék előbb elhitet­ték, hogy nagyarányú nemzeti, akcióról van szó, mire a püspök felajánlotta tá­mogatását, anélkül, hogy tudta volna, hogy tulajdonképpen miről van szó. A mikor azonban Windjschgraetzék rész­letesen beavatták £adrawetzet tervük­be és megmutatták neki. az első bank­­iégykamisitványokatj a püspök állitóla: felháborodva tiltakozott a tervek ellen és megszakította az érintkezést a frank­­hamisítókkal. A püspök azonban állítása szerint nem akart besúgó lenni és ezért nein jelentette fel a frankliamisifú­­kat. Vannak azonban a rendőrségen olyan vallomások is, amelyek szerint Zadra­wetz támogatta Windischgraetzékat to­vábbi munkájukban is és teljes titoktar­tásra eskette fel a frankhamisítás részt­vevőit. Ezek az ellentmondások szük­ségessé teszik, hogy az ügyészség ki­hallgassa Zadrawetz Istvánt, annál is in­kább, mert a püspök rendőrségi vallo­mása is kiegészítésre szorul. Minden jel azonban arra vall, hogy Zadrawetz ellen uera fognak szigo­­rubb preventív intézkedéseket foga­natosítani. Zadrawetz ügyével van összefüggés­ben az a megbeszélés, amit szerdán dél­ben Bethlen miniszterelnök Álgya-Papn Sándor tábornokkal, a távollevő-honvé­delmi miniszter helyettesével és később Janky Kocsárd tábornokkal, a honvéd­ség főparancsnokával folytatott hosszú ideig. Az ellenzék leleplezi a nyomozás kulisszatitkait A,. demokratikus ellenzéki pártok ve­zetői a legközelehbi napokban, minden­esetre még a nemzetgyűlés január 19-jki első üjése előtt együttes értekezletet tartottak, amelyen meg fogják beszélni, hogy a parlamentben milyen magatar­tást tanúsítsanak. Erre vonatkozólag Vázsonyi Vilmos szerdán a következőket mondotta az új­ságíróknak: — Csak annyit mondhatok, hogy a legnagyobb aggodalommal látjuk a nyo­mozás megakadását és ezért még ezen a. héten megbeszélést tartunk további magatartásunkról. Szóbakerült az a terv is,.hogy az ellenzék vezérei újból, ke­ressék fel Bethlen miniszterelnököt és közöljék vele, hogy ha a kormány nem gondoskodik a nyomozás kiszélesítéséről, akkor parlamenti felszólalás alakjában vagy más formában belevilágítunk az egész tigy és a nyomozás ku­lisszái mögé. A szociáldemokrata-párt részéről az ügyre vonatkozólag a következő nyilat­kozatot adták:- A nyomozás valóban megakadt, vé­leményünk szerint azonban a nyomozás váratlan megakadása csak egy lánc­szem az. eseményeknek abban a lánco­latában, amelynek a nyomozás lefolyá­sa során minden valószínűség szerint tanúi leszünk. Letartóztatták Cuzát, a román fasiszták vezéréi Bukarestből jelentik: Cuza egyetemi tanárt, a román fasiszták vezérét, Bu­karestből Cserno.vitzba utaztában a gyorsvonaton letartóztatták, Cuza letar­tóztatása nagy feltűnést keltett és azt a magyarországi frankkamisitási üggyel hozzák összefüggésbe. Azt mondják, hogy Cuza budapesti tartózkodása idején a frankhamisításban résztvett ébre­dőkkel a magyar királyság kikiáltá­sára és Erdély önállósítására vonat-: kozó tervekről tárgyalt. Ezekből a tervekről, hir. szerint, Károlyi a lemondott trónörökös is tudott és fel­ajánlotta Cuzának Erdély önállóságát. C‘.:r ~zurzeit karnis utlevs• />> jranffhamisítóknak? A ,i rendőrség nyomozása ar­ra is kiterjed, hegy a Hollandiában le­tartóztatott frankhamisitók hogyan ju% fótiak román Útlevélhez és hamis névre kiállított--rendőri igazolványhoz. Felme­rült az a' feltevés,, hogy Ciízát azért tartóztatták le, mert ö szerezte meg a román útleveleket a Srankhamisitókuak, akik azután utólag csempészték be az útlevelekbe fényképeiket. A budapesti rendőrség szerint azonban Cuza neve J budapesti nyomozás során nem merül: fel, amit állítólag csak azért akarnak a nyilvánossággal elhitetni, mert ha Cuza részese a frankhamisítás­nak, akkor nyilvánvaló, hogy Göni­­bös, Eckhardt és általában a fajvé­dők is vezeíoszerepeí játszottak, mert hiszen ők folytattak Budapes­ten tárgyalásokat. Ezért igyekszenek Cuza személyét az ügyből kikapcsolni. Sit’yosbadik a vád Nádossy ellen Folyik a nyomozás a rendőrségen Nádossy Imre dr. volt országos főkapi­tány szerepének teljes tisztázása érde­kében is. A rendőrség újabb megállapí­tása szerint Nádossyt terheli a legnagyobb fele­lősség, mert garanciát adott a frankhamisítás! ügy többi szereplő­jének, hogy nem lesz semmi bántó­­• dásuk. A rendőrség szerint Windischgraetz és Nádossy legalább is egyenrangú fősze­replői az ügynek. Ezt bizonyítják a rendőrségre mind gyakrabban érkező uiabb adatok, ezek sorában az a szei­­oán érkezett bejelentés, hogy a hamis bankjegyek egy részét nem Windisch­graetz, hanem Nádossy kapta kézhez a frankhamisitóktól és ő intézkedett a hat misltvdnyok szétosztása iránt. A francia rendőrtisztek bizalmas megbeszélése az ügyészségen Nagy feltűnést Keltett; hogy szerdán délután két órakor, amikor a törvén: - szék folyosói már néptelenek voltai;, megjelent az ügyészségen Jillés Emmery a két francia rendőrtiszt kíséretében és félórás bizalmas tanácskozást folytattak dr. Sztrache Gusztáv főügyésszel. A ta­nácskozás után, nehogy az újságírók megostromolják őket, Emmery ék egy mellékajtón át távoztak Sztrache hiva­talából. A francia rendőrség egyébként eré­lyesen folytatja a nyomozást a frankha­­misitási ügyben és —• mint Parisból je­lentik — két francia rendőrtisztviselő szerdán Amszterdamba utazott újabb adatok beszerzése céljából. Mankovics Bélát az ügyészség szabad­lábra helyezte A Hágában letartóztatott Mankovics György fivérét, dr. Mankovics Bélát szerdán délelőtt hallgatták ki r.z ügyész­ségen. Mankovics tagadta, hogy bármi­féle része is lett volna a frankhamisítás­ban, vagy abban,, hogy a 150 darab ha­­rnisírankot a Tűzhely Banknál elhelyez­ték. Kihallgatása után az ügyészség sa­ját hatáskörében azonnal szabadlábra helyezte Mankovics Bélát. A francia követ visz­­szálért Budapestre Franciaország budapesti követe, Georges Clinchant, tiznapi távoliét után szerdán visszaérkezett Budapestre, v

Next

/
Thumbnails
Contents