Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-12 / 11. szám

BÁCSMEGYE! NAPLÓ 1Q?6. január 12. 5. oldal Rakovszky Iván belügyminisztert kikapcsolták a frankhamisítás uj nyomozásából Ötvenkét francia detektív érkezett Budapestre — A francia kormány a pénzhamis'tok mögött álló politikusok szerepének tisztázását követeli Az Erzberger-gyiíkos Schnitze leplezte le Párisban az Albrechtista-puccs szervezőinek pénzhamisitási tervét — Gömbös mutatta be Schnitzet a a frankba misitoknak — A francia kormány gróf Teleki Pál volt mi­niszterelnök letartóztatását is kívánja A francia sajtó Horthy Miklós kormányzót tamadja Budapestről »lentik: A frankhamisí­tás! bűnügy a különböző politikai pártok tagozódását rendkívül leegyszerűsítette: pillanatnyikig csak két politikai párt van a magyar politikában, a hamisító-ellenes párt és a nyomozás-ellenes párt. Szom­baton a hamisító-ellenes párt átmeneti­leg defenzívába került, mert a pénzha­misítók magas Protektorat elrendelték a nyomozás beszüntetését, de — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — ezt vasárnapra francia nyomásra vissza kellett vonni. A francia kormány vasárnapig két deuiarsot küldött .Magyarországnak, az első dr. Nádcssy Imre letartóz­tatását követelte, a második pedig grot Teleki Pál veit miniszterelnök örizetbevéteiét. Az első dentarsnak eleget tett a magyar kormány, a másodikat azonban nem tel­jesíthette, mert Horthy Miklós kor­mányzó, aki — mint mondotta — Tele­kit ártatlannak tartja, nem jártát ehhez hozzá. Ekkor határozták el legfelsőbb helyen,, állítólag olasz biztatásra, hogy nem tesznek eleget a francia kormány követelé­seinek és beszüntetik a nyomozást, minthogy az, ha tovább folytatnák, még az eddigi letartóztatottaknál is ma­gasabb személyiségeket kompromittálna. A nyomozás-ellenes párt félreértett» a francia kormány türelmét és azt úgy értelmezte, hogy a francia kormány meg van elégedve a nyomozás eddigi eredményeivel és nem fog a végső esz­közökhöz nyúlni, ha megfelelő kártérítést kap a Retek­­uccában készült ötszáz millió hamis frankból forgalomba került tizen­nyolc-busz millió frank értékű ha­mis bankjegyekért. Ilyen irányban történtek is lépések, minthogy azonban a francia kormány nagyon jól tudja, hogy ha a jelenlegi magyarországi rezsim minden exponen­se, köztük a pénzhamisítók Protektorat helyükön maradnak, iákkor semmi garancia sincs arra. hogy há­rom hét múlva nem indul meg új­ból a Térképészeti Intézetben a franknyomó-gép. A bécsi Die Stunde tudósítója előtt egy francia diplomata kijelentette, hogy kor­mánya várakozása a frank-ügyben csak e nemzetközi udvariasság szabályainak megfelelő magatartás, de mihelyt a ma­gyar kormánynak a bűntett földerítésére irányuló igyekezetét nem fogják kielé­gítőnek találni, a cselekvés terére fog­nak lépni. Hogy ez nem volt üres szó­beszéd, mutatja, hogy a budapesti nyomozás beszünteté­se után harminchat órával a buda­pesti rendőrségen ötvenkét Parisból érkezett francia hivatalnok jelentet­te be magát, akik valamennyien a budapesti francia konzulátus tisztvi­selőiként mutatkoztak be. Ezek a »konzulátusi tisztvise'ők« termé­szetesen francia detektívek, akik a frankhamisítást ügyben fognak nyomoz ni. Azért volt szükség ennyi detektivre, mert < a francia detektívek meg akarják figyelni azt a negyven előkelő ma­gyar politikust, akiknek letartózta­tását már egy hete sürgetik. A frankbamisitók -névsora, ami; a francia detektívek magukkal hozlak, szenzációsan érdekes és világbotrány lenne belőle, ha mind­azokat letartóztatnák, akik a fran­ciák fekete listáján szerepeinek. Arra vonatkozólag, hogy a franciák névjegyzéke milyen adatokon és kiknek a vallomásain alapszik, semmi támpont sincs, annál kevésbé, mert — mint kide­rült — Nddossy Imre és Windischgraetz Zudrawétz tábori püspöknek tett eskü­jükhöz képest vasárnapig egyetlen szó­val sem vallottak társaikra, hanem ma­gukra vállalták az értelmi szerzőséget. Ezzel szemben Rába Dezső, Windisch­graetz titkára terhelő vallomást tett szá­mos olyan előkelő személyiségre, akik nincsenek letartóztatva, de szerepelnek a francia listán. A franciák névsorában — amely kellő ellenőrzés hiányában ter­mészetesen nem tekinthető hitelesnek — szerepel Windischgraetz társai közt iái Fáy László földbirtokos, Horthy Paulette-nek, a kormányzó leányá­nak az ura, Bartha Richard, a kor­mányzói kabinetiroda főnöke, Göm­bös Gyula és Magasházy László, a kormányzó szárnysegéde. Barthát és Magasházyt már ki Is hall­gatták az ügyészségen, de ezt titokban tartották a lapok előtt, illetve csak any­­nyit ismertek be, hogy Magasházy meglátogatta Sztrache főügyészt. Ál­talában a francia sajtó is Horthy Mik­lós kormányzó ellen élezi ki a frankbot­rányt. Az Éré Nouvelle azt Írja, hogy a magyarországi rezsim súlyosan kompromittálva van a pénzhamisí­tásban és teljesen beigazolódott Horthy felelőssége. Ugyanilyen értelemben ir a többi francia vezető lap is, a Petit Párisién szerint Horthy sze­mélye szerint is bele van keverve a frankhamisítás) ügybe, amelynek a monarchia restaurálása volt a célja. Még fantasztikusabb a Matin ér­tesülése, amely szerint a pénzhamisításról előre tudott 11. Vilmos német ex-csásrár is, akinek jóváhagyása után kezdték meg a hamis frankok gyártását. Ha ez ilyen formában nem is felel meg a tényeknek, bizonyos, hogy a frankhamisítás csak bevezetője volt annak a nagyszabású politikai célokat szolgáló nemzekölz pénzha­misitási akciónak, amelybe a dinár­­bamisitás is beletartozik. A közvetlen összefüggés ezek között a manipulációk között talán nem mutat­hatók ki, de minden jel arra vall, hogy az Albrecht—Rupprecht-Mussoliui­koncepció keretébe tartozó országok fajvédői, a '-nacionalista internacio­­nálé« hamisította a frankot, dinárt és a csehszlovák koronát. A irankhamisitást — rm'nt a francia ha­tóságok már régebben hangoztatják — a bajor fajvédők kezdték és a pénzhami­sítói munkában résztvett Schultze Hen­rik hadnagy, az egyik Erzberger-gyil­kos is. A francia hatóságok idejekorán tudomást szereztük erről a tervről és a bajorországi pénzhamisítói műhelyt emiatt Schulzeit felrobbantották. Amikor az Erzberger-gyilkosság tetteseit köröz­ni kezdték, a pénzhamisító Schultze Magyaror­szágra menekült és Gömbös Gyula nagytétényi villájában rejtőzött el. Amikor ez Isiderült, a magyar hatóságok — mint emlékezetes — kiutasították ThyBessennel együtt Schützet is Ma­gyarországról és útnak indították Jugo­szlávia felé, de a két Erzberger-gyilkos sohasem tépte át a határt, hanem vissza­tért Budapestre. Az akkori országos fő­kapitány, dr. Nádossy Imre kommünikét adott ki, hogy Schultze és Thyllessen Törökországba utaztak és ugyanekkor a magyar fajvédők vezérei, Göm­bös és Ulain megkezdték a tárgya­lásokat Schultzeval arról, hogyan le­hetne Magyarországon is Srankha­­misltó-müheiyt felállítani. Schultze — bajor állampolgár létére — tisztviselője lett a magyar katonai tér­képészeti intézetnek, ahol aktiv részt vett a pénzhamisításban, majd vállalta, hogy az első hamisítványokat Francia­­országban elhelyezni. A bajor Schultze azonos a Térké­pészeti Intézet »német származású Schultz nevű nyomdászával, aki a budapesti rendőrség szerint — mint a Bácsmegyei Napló is megírta — Parisban előre elárulta a francia ha­tóságoknak a pénzhamisitási akciót. Az olasz-bajor-magyar fajvédöszövetség osztással dolgozik és mindegyik valutát olyan államban hamisítják, amelyre leg­­a gyanú elhárítása céljából uiunkameg­­kevésbé esketik a gyanú. Éppen ezért a dinárhamisitást nem Olaszországban, vagy Magyarországon, hanem Németor­szágban hajtották végre, mig — a fran­cia hatóságok- szerint — az olasz fasisz­ták csehszlovák koronát fognak gyár­tani. Minthogy a francia kormány minden vonatkozásában ismeri ezt a nagyszabá­sú pénzhamisitási tervet, nem mehetett ■bele a budapesti biinügy eltussolásába és vasárnap reggel a magyar kormány már megkapta a harmadik francia demarsot. Bethlen — aki szombaton abban a íu* datban defcrált a nyomozás-ellenes párt­nak. hogy a nyomozás megszüntetésére kiadott kormányintézkedés, amelyre öt kényszeritették, csak ideiglenes, mert a francia kormány úgysem fog ebbe bele­egyezni — a demurs átvétele után azon­nal érintkezésbe lépett Horthy kormány­zóval és ez után adta ki a rendelkezést, hogy’ a nyomozás fonalát újból fel kell verni. Hivatalosan azzal magyarázzák az újabb nyomozás elrendelését, hogy Windischgraetz herceg vasárnap délben váratlanul vallomást tett, a melyben töredelmesen beinárfcotta azokat a bűntársait, akiknek neve eddig még nem szerepeit és ezzel lehetővé tette, hogy u rendőr­ség uj anyagot kutasson fel. A francia1 detektívek viszont úgy tudják, hogy Windischgraetz ezt a vallomást már ré­gen megtette, csak akkor nem vettek fel róla jegyzőkönyvet. Az uj nyomozás ügyében úgy vasár­nap, mint hétfőn konferencia volt Pesthy Pál igazságügyminiszternél, amelyen résztvett minden ügyészségi és rendőr­ségi tisztviselő, akinek szerepe van a frankhamisitási ügy nyomozásában. Po­litikai körökben valósággal szenzációként hatott az a hír, hogy egyik konferencián sem vett részt Rakovszky Iván belügyminiszter, alk — ugylátszik — teljesen kikap­csolódott a pénzhamisitási ügy nyo­mozásából, miután eddig ö irányí­totta. Ehhez a tényhez a legkülönbözőbb kom­binációkat fűzik. P. H. E. • A hivatalos magyaráz >t szerint her­ceg Windischgraetz Lajos vasárnapi ha­todik vallomása tette lehetővé, hogy a irankügyben uj nyomozást kezdjenek. Vasárnap jegyzőkönyvbe vették a her­ceg vallomásának azokat a részleteit is, amelyekben »beköpte- a rendőrségnek eddig még • ismeretien bűntársainak a nevét. A hatodik Windischgraetz-vallo­­más még súlyosabb színben tűnteti fel Nddossy országos főkapitány szerepét, aki — a herceg szerint — szellemi ve­zére volt a frankhamisi'tótársaságnak. A herceg iráshafogtaít vallomását nyomban elvitték Pesthy Pál igazság­­iigyroiniszterhez, akinél vasárnap és hétfőn konferencia volt, amelyen az ügyészség és a rendőrség vezetői is résztvettek. Ezen a konferencián elhatározták, hogy a Windischgraetz vallomásban megnevezett előkelősé­geket elő fogják állítani a re*'ör­­ségre és szükség esetén le fogják őket tartóztatni. A határozat alapján Marinovich Jenő főkapitány megtette már a szükséges intézkedéseket, amelyek mind arra val­lanak, hogy a legközelebbi napokban nagy meglepetések és szenzációs uj le­tartóztatások várhatók. Erre vall .Tu’es Emmery-nek hétfőn tett nyilatkozata is. amelyben kijelentette, hogy Doucet rendőrkapitánnyal körülbelül még egy hétig fog Budapesten maradni, tnert Marinovich főkapitánnyal hétfőn folyta­tott megbeszélésétől sokat vár és ennek Uj letartóztatások előtt alapján egy-két napon belül az ügy uj fordulatot fog venni és szenzációs letar­tóztatásokat fog eredményezni. Emme­ry és emberei egyébként hétfőn is állan­dóan érdeklődtek az ügyészségen és a rendőrségen a nyomozás uj adatai iránt. Windischgraetz, a koma A budapesti rendőrséget már több helyről figyelmessé tették arra, hogy a frankhamisításban résztvett dr. Mészá­ros Gyula volt egyetemi tanár, az au­­gorai törők muzeum igazgatója is, aki ugyan a rendőrség megállapítása sze­rint az utolsó félévben nem járt Ma­gyarországon, azonban több egyetemi tanár néhány hete találkozott vele gróf Klebelsbcrg Kuno közoktatásügyi mi­niszter előszobájában. Mészárost 1920- ban a béosi rendőrség tettenérte, amint hamis ötszázszokolosokat hozott forga­lomba és letartóztatta. Mészáros Gyulát igen szoros baráti kötelékek fűzték Win­dischgraetz herceghez. A herceg ugyan­is keresztapja a vállalkozó szellemű tu­dós két kisleányának s ezen a réven tartós, benső barátság fejlődött ki kö­zöttük. Mindenesetre föltűnő, hogy a frankok hamisítóin éppen a szakotok hamisítóját méltatta kitüntető bizalmá­ra, ennél csak az feltűnőbb, hogy Win­dischgraetz és Mészáros összeköttetései a nyomozás vezetőit nem érdeklik. Ulain és Win (lisch $raet x A frankhamisítás egyik gyanúsítottja, Ulain Ferenc, hogy a letartóztatott her- >

Next

/
Thumbnails
Contents