Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-10 / 9. szám

1Q26. január 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 15. oldal 'különb, azoknál is, mélyek a Királyok és Királynék Vödében vannak. Rend­kívül gazdag, liliomon elgondolt és vég­hezvitt faldiszek ezek, melyekben nem egy jelkép utal az egyiptomi vallásban előttünk ismeretiül mozzanatra. Az. új ásatás tudományos, művészeti eredményekben egyaránt das és nyalván sok időbe telik,; míg a tudósok és mű­vészek teljesen kibányásszak ezt a cso­dalatos leletet, mely majd hozzájárni az egyiptomi nép és műveltség teljes megismeréséhez. Francia leányok és amerikai fiuk. A francia, és amerikai pedagógusoknak életre való ötlete támadt’, növendékei­ket arra buzdították, hogy levelezze­nek egymással, a franciák az amerikai­akkal, az .amerikaiak a íranciákkl, ilyen módon a tengereken át ismerjék meg egymást. Micsoda jobb módszer is vau becse­­pegtetni az ifjak Jelkébe a nemzetközi összetartás gondolatát, megismertetni velük más országok szokásait, gon­­dojkozásmódját és idegen nyelvre ta­ni tani őket? De a nemesen elgondolt kezdeménye­zés olyan fordulatot vett. mely most ugyancsak meggondolkoztatja Francia­­ország és Amerika szigora crkölcscső­­szeit. A kis gimnazisták — mind az óvilág­ban. mind az uj világban —- hamarosan megunták azt. hogy elcsépelt, unalmas leveleket váltsanak udvarias, kenetes frázisokkal s azon igyekezték, hogy e levélváltás minél inkább drámai, mi­nél inkább szórakoztató Jegyen. Te­hát kölcsönösen a leányokra terelték a szót, arcképeket kértek az ottani szép­ségekről. sőt egyes tanuióifjak arra is vetemedtek, hogy a nevezetesebb szép­ségek lakáscímét is megszerezték bará­taiktól. hogy aztán közvetlen levelezés­be lépjenek velük Mind a két országban hasonlóan lu­dasok a gimnazisták. A francia és an­gol pedagógusok szörnyülködve jöttek rá a turpisságra s azonnal véget vetet­tek a levelezésnek. Amrikábúl. egy gininázisla így ir pá­risi "únnázista társának, krudéiis fran­cia nyelven: — Nagyon köszönöm, hogy e&kiildöt­­te nekem annak a szép leánynak az arcképét. Szívességiéi hasonló szíves­séggel óhajtom viszonozni. I« nálunk a legszebb leány R. Marika (utána kö­vetkezik a pontos lakáscíme az emelet­tel és ajtpszátnmal) fekete szeme van, fekete haja, tizenöféves, olyan, mint valami tündér. De ne mondja meg senkinek, hogy én adtam meg a címét. Nekem van rója egv fotográfiám, de azt magamnak tartom meg. Majd pró­bálok szerezni másikat s majd elküldöm Önnek. * „Le az okossággal!“ A német büro­krácia ma is ugyanaz, mini Vilmos csá­szár idejében: atyáskodva oltalmazza a germán fait s polgárainak erkölcsét. Nemrégiben egy nem-német illatszer­­syáros legújabb illatszerét' igy nevezte el: — Le az okossággal! Illatszerét szabadalmaztatni óhajtot­ta Németországban is. ezért bejelentet­te a szabadalmi hivatalba, majd az ok­mányokat. amint a törvény kívánja, el­­küldötte annak rendje és módja sze­rint egy német hivatalba, hogy árusí­tásához megkapja az engedélyt. A gyá­ros hónapokig nem kapott választ kér­vényére. Benn a hivatalban összedugták fejüket a hivatalnokok. Hosszas tanács­kozás után ezt az Írásos feleletet küld­ték a gyárosnak. — Nagy sajnálatunkra nem járulha­tunk hozzá ahhoz, hogy ön illatszerét a. forrt nevezett címen árusíthassa s •kénytelenek vagyunk megtagadni az ehhez való törvényes védelmet. Az, hogy valaki illatszeré: ..Lé az okosság­gal- címen hozza forgalomba, ellen­kezik az hiedelemmé?. ezenfelül «agy mértékben rontja a német nép erkof­­cseit. így gyámkodik méz most is a német bürokrácia, mely vaskalapját — úgy látszik még a háború $ a forradal­mak zivatarából is épen hozta ki. * Aki a vakok írását is föltalálta. Ezek­ben a napokban ülte meg Franciaország százados évfordulóját annak, hogy Louis Brail fölfedezte a rakok írását. Brail Coupvraj nevű francia faluban születeti 1809-ben. mint egy böröndös fia. Egy napon, mikor bárom éves volt, a kisgyermek utánozni akarván apját, Ki a műhelyben dolgozott, a dikioscsel hadonászott, szemébe kapott, oly sze­rencsétlenül. hogy elvesztette mind a két szemevilágáí. Tiz éves korában a párisi vakok intézetébe került, hol csak­hamar kitűnt érteimességével és tanu­lékonyságával. / Tizenhat éves korában, tanulmányai­nak befejezése után .sok kutatás és •ta­nulmányozás árán sikerült fölfedeznie azt az írás-rendszert, mely azóta világ­szerte ismertté tette nevét. Munkás életét a vakok intézetében élte le. hol zenét, történelmet és filozó­fiát tanított életének utolsó évéig. Negy­venhárom éves korában halt meg, íü­­dövészben, 1852-beu. Rendkívül nemes, jóságos lélek volt. Akik ismerték, egy­aránt bámulták jellemét, egyensúlyo­zott derűs kedélyét, egyszerűségét és fáradhatatlan munkásságát, melyet a boldogtalan emberiség szolgálatába szer­ződtetett. Ö adta vissza a vakoknak a Fényt. ORUOSI DOLGOK 1FOF): DK (DUNK RRTHUR A tüdöbaj kezelésének legújabb és legérdekesebb módszerét német orvos-tanár, az európai hirü vrof. A. Kühn fedezte fel. Kühn professzor — mint maga írja — már évek óta próbál­gatta a különböző »biztos«-uak mondott gyógymódokat a tüdővész ellen, de bi­zony végeredményben mindegyikből ki­ábrándult clöbb-utóbb. Kísérletei közben egy már évtizedes inegáj’apifásra fordí­totta figyelmét, arra. hogy: a szénbá­nyák munkásai sohasem, vagy csak el­vétve betegednek meg ttidötnberkniózis­­ban és lra meg is kapják a ba.it, a kór­jóslat rendkívül kedvező. A bányasze­rencsétlenségek áldozatainak boncolásá­nál is azt találta, hogy bár a munkások gégéje, légcsöve, tüdöszövete. tüdömiri gyei a belégzett szénportól teljesen fe kefék, gumós góc csak nagy ritkán la látható, az is inkább egy-egy eltokoit ártalmatlan güuiö alakjában volt jelen. Nagyjából ugyanez a lelet a gipsz, mész. cement és poreeilánmüvek munká­sainál is. Feltűnő ezzel szemben a kő­faragók, kőművesek és üvegfúvók ma­gas perccntü (80%-os) gümős megbete­gedése. Ezen gyakorlati megfigyelések alap­ján Kühn összeállított évekkel ezelőtt egy belégzésre alkalmas, úgynevezett tüdőport, amelyet tüdőbetegeivel egy rendkívül elmésen megkonstruált, kettős üvegburával ellátott oorinhattátor segít­ségével lélegeztet be. A tüdöpor, amely főként mészböl, szénből, vasoxyd és 'Silicjum-savból áll, bdégzéskor szinte alig látható steril (!) porfelhő alakjában ikerül a tüdő szöve­tébe. A kezelés, illetve belégzés — amit a beteg maga is végezhet naponta — hónapokig tart. A beteg, vagy beteg' ségre hajlamos tüdő q huzamosabb ideig tartó mész és szénpor bevégzések után valósággal immunizálódik a tüdővész ellen és a már meglévő gümős göböcs­­kék lassankint eltokolódnak. degenerá­lódnak. Több mint két éves tapasztalat kitűnő eredményéről referál most Kühn pro­fesszor a német orvosi folyóiratok ha­sábjain és hangoztatja, hogy: kezelési módszerével mindig használt és soha­sem — ártott. A gyermekek ujjszopása sokszor nagy gondot okoz a szülőknek. Ki ne ismerné a sápadt, álmodozó, okos­­szemü. ábrándos tekintetű, étvágytalan, kéjelgő ujj-szopó gyerek-típust? A »đuđ­­lizás«-ra szökött perverz kis tirannust bizony néha nagyon nehéz leszoktatni csúnya szokásáról, különösen, ha a szü­lők a leszoktatással kissé — elkésnek. Stacker, bécsi gyermekspecialista ta­nár azt ajánlja, hogy arra a bizonyos leszopott ujjakra gipszkötést alkalmaz­zunk. amit a gyerek nem tud eltávolí­tani. Leer, ugyancsak, bécsi professzor cérnakesztyűket huzat fel a kézre, de a kesztyű felső végét hözzávarratja a ru­ha alsó pereméhez. -• Égy lengyel' gyermekorvos azt ajánl­ja. hogy tégy link a gyermek könyökére egy kemény kötésből készült mandset­­■tát-i. hogy ezáltal tehetetlenné tegyük a könyök behajlását és az ujj szopását. Más; mártsuk a gyermek ujját raga­dós masztizólba, aztán hintsük be a rendkívül keserű, undorító izü kinin por­ral. vágy csak egyszerűen erős kinin­­oldatba kell bemártani az ujját'. A falus? orvosok rendszerint marha­­epébe niártatiák be a gyönyört okozó injukat. Ugyanezen módszerekkel kél! leküz­/ r' deni a gyermekek másik csúnya szen­vedélyét is: a körömrágást. Egy orvosismerősöm érdekes módon szoktatta le nagyobbacska iskolás íiát az — ujjszopásróJ. Az orvos Jól ismer te gyermeke gondolkozását, tudta, hogy nagyon imponálnak neki az előre be­jelentett jóslások beteljesedései. Figyel­meztette egy este a fiút, hogy ha fel nem hagy az ujjszopással. akkor reg­gelre megfeketednek az ujjak, ami eset­leg operációt, ujjlcvágást von maga után. Valóban, a legközelebbi éjsza­kán az orvos az -alvó gyermek ujjait bekente erős lápiszoldattal. A kis fin reggel eíszönyüködve látta, hogy a le­szopott két ujja megfeketedett, a jóslat beteljesedett. Ezen idő óta még csak gondolatban se merte szopni az ujjait ... Bizony néha a gyermekek e furcsa szenvedélye még felnőtt korukban is •megmarad. Ismertem egy leányt, aki még menyasszony koráiban is szopta a •hüvelyujját. Egészségügyi hét lesz ez év áprilisának első hetében egész •Németország területén. Azt mondják a németek: azért van erre szükségük, mert a német nép egészségügyi viszonyai nem láelégitökd). Ezalatt a hét alatt a városokban, fal­vakban egészségügyi előadásokkal, ■szemléltető kiállításokkal, oktató fil­mekkel, színdarabokkal, gyakorlati be­mutatásokkal, az orvosi kar. a hatóság és az egyházak igénybevételével taní­tani kell a népet, a legdrágább kincs, az egészség ápolására. több tárgyak: a gyermekvédelem, a tuberkulózis, az emberi egészség ápo­lása, a^mi betegségek, a házasság higi­­ánája, az ipari munkások egészségügyi iskolázása. És ezt az országos egészségügyi he­tét az év minden áprilisában megismét­lik. így határozott a német parlament a nép és a közjó érdekében. A látható szív volt a prágai szülészeti klinika ezidei újévi szenzációja. , Egv különben teljesen normálisan •fejlett újszülött leányka1 látott napvilá­got a klinikán, akinek a szive a mellka­son kívül feküdt, teljesen szabadon és egészen szabályszerűen működött. Az •orvosok a látható szívre üvegburát he­lyeztek el. hogy a külső behatások elől megóvják és a szívműködést alaposan ki tanulmányozták. Mialatt vagy három­száz méter hosszú fi’mf el vételt is csi­náltak. a csecsemő, aki jól táplálkozott és hősiesen tartotta magát, a hetedik napom váratlanul elhunyt. Á megfigyelő orvosok különösen a halált megelőző utolsó szivvonaglások­­ról felvett filmeket tartják rendkívül ta­nulságosnak. A fiatalító módszerekről sok helyütt és sokat olvashattunk az utóbbi időkben. Mialatt a világ szivszorongva várja •a rák, a vérbaj. a tuberkulózis végleges és biztos gyógyításának feltalálóját, ad­dig a kutatóknak, jelentős száma jobb j ügyhöz méltó buzgalommal dolgozik a j fiatalító módszerek felfedezésén. Bár • •tudjuk, hogy a fiatalító eljárásokat nemi! •a szélesebb néprétegek bo’dogitására ! találták ki. mégis érdemesnek és idő- ■ szerűnek tartjuk a kérdés felszínen tar- j fását. A divatos fiatalító módszerek elsejét,! ■a férfiak fiatalítását Steinach tanár fe- j dezite fel. A könnyű operációval járó ■fiatalítás hívei azonban az első sikerek ■irtán európaszerte lassankint kiábrán­dulnák. Belátták előbb az orvosak, ké­sőbb a páciensek is, hogy a műtét —• őszintén szóira - maii fizette ki ma­sát..; ... Amerika csak most tart a lel­kesedés eisü stádiumában. A Voronov-iéle mirigy átültetések se újak az újságolvasók előtt. A majmok­ból emberekbe átültetett nemi mirigyek valóban lényeges változást okoznak a sexuáüs életben, amit egy kis jóakarat­tal fiatalításnak is nevezhetünk: jó ét­vágy, életkedv, élénkebb agyműködés, előnyös külső. De mindez csak addig, amig az átültetett állati mirigyek it.1 nem szívódnak. Sajnos, a mirigyek már néhány hónap után eltűnnek, u Itatás megszűnik, ha csak az egészet elölről meg nem ismételjük. A fenti kísérleteken kívül tudunk még egy fiatalító módszerről, a legujabbró!. A bécsi Prof. Lorenc sebészeti kli­nikáján és az élettani intézetben kísérle­tezik dr. Doppler tanársegéd, aki uj módszerével az u. n. szimpatikus be­idegzéstől függetleníti a nemi élet fon­tos mirigyeit. A színi patikus idegrendszer idegszá­lai ezeriúbu pókhoz hasonlóan, egyes csomókból kiindulva hálózzák be a ve­getatív élethez szükséges összes zsige­­rcket és akaratunktól teljesen függet­len működést fejtenek ki. Ez esetbem a sexuáüs élet mirigyei­hez »vezető szimpatikus idegszáíak össze­köttetését, vezetését szünteti meg Dopp­ler dr. egyszerű ötszúza'ékos karbol­­sav.as kezeléssel. A karbc'sav behatására a mirigy be­idegzése megszűnik: vírbö lesz, meg­nagyobbodik és fokozottabb élettani működést fejt ki. Az utóhatás: kelle­mes üde érzés, életkedv, frissesség, az étvágytalanság és lelki depressziók alóli felszabadulás, végeredménybe.’]: iiata­­lodás. Bécsi előkelő professzorok na­gyon elismerőleg nyilatkoznak Doppler eddigi eredményeiről Végül: Steinach iegislegujabhan fel­fedezte a nőket fiatalító clixirt. de a felfedezés kipattanása után azonnal elő­nyös meghívást kapott a dollárok ha­zájába, úgy hogy a zseniális, tudós há­tat fordított a vén és. szegény Európá­nak. A.z amerikai nők természetesen Stei­nach e módszerétől azt remélik, hogy külső megjelenésükben lesznek szebbek és fiatalok és bizonyára nem tudják, hogy Steinach uj felfedezésével egyen­lőre az elhamvadó isexuá'.is élet újjászü­letését tűzte ki cé’u’ maga elé. Steinach szerint a nők öregedését a nemi mirigyek működésének kiesése okozza. Ezzd szemben láthatunk mi itt a dolgos Bácskában a szállási ^ pa­­raszíasszonyok között olyan többször szült, agyoudolgozott huszonötéves te­remtést. akit még maga Steinach is negyvennyolc évesnek tartana. Pedig ugye ez a fiatal parasztasszony még messze van a »kiesés«, a változás évei­től. az u. n. klimaktérmmtó!. Egyébként is korainak látszik az amerikai nagymamák öröme, mert újab­ban Steinach is bevallotta, hogy a nők megfiatalítása csak rövid idegtarló, át­meneti jeilegget bír. Érdekes, hogy Steinach professzort, (aki már nem mai gyerek (jóval túl van a hatvanon), lazzal a kérdéssel molesz­tálják professzor kollégái, hogy ha olyian jónak találja íitataMíó módszereit, mért nem fiatalítja meg — önönmagát is?... B!JTORSZÜKSÉ6LETÉf legolcsóbban szerezheti be 110.,, K a g y Varjas R ó k u s J as^ialosraesterr.él.Saboíica, VLVukoviéeva 3 JOGÁSZOK! Katona Artur doktor Imi siüüiiárim BUDAPEST IX. Ráday-utca 41. Előkészítés és jegyzet­­bórlet az összes egye­tem jogi és az ügyvédi vizsgára. Mindennemű találmányi ügyben díj­talan tanácskozás és moi levelezés. i 8

Next

/
Thumbnails
Contents