Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-11 / 331. szám

19^5. december 11 BACSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal. Miért lett öngyilkos Rieger Imre? Anyagi hajó : kergettek a halálba — Öt levelei hagyott hátra Temetése alatt zírv.t les^ Nagy feltűnést és megdöbbenést kel-] tett, nemcsak Szuboticán, hanem az 1 egész vajdasági kereskedővilágban az j a hír, hogy Rieger Imre, a Rieger és I Piukovics füszernngykereskedő cég bel-j tagja csütörtökön hajnalban öngyilkos­­ságot követett el. A iiatal, mindössze | harmincegy éves kereskedő . tragikus | halába meglepetésként hatott még leg- j közelebbi hozzátartozóira is, mert akik : ismerték a szorgalmas, köztiszteletben j álló üzletembert, még csak el sem tud- \ fák képzelni, hogy milyen oka lehetett arra, hogy önként megváljon az élettől. Azt a föltevést; hogy Rieger esetleg anyagi helyzete miatt szánta rá magát a-z öngyilkosságra. • eleve elutasította • mindenki, mert rendkívül gazdagnak tudták, anyagi nehézségekről soha sen-! kinek nem panaszkodott és szükség esetén szinte korlátlan hitel állott vál­na rendelkezésére a vajdasági pénzin­tézeteknél. Végzetes elhatározásának' magyarázatát ismerősei inkább valami ! Szerelmi históriába« keresték, azonban j hátrahagyott leveleiből5 kiderült, hogy I teljesen alaptalanul. Rieger Imre, mint csaknem bizonyossággal megáilapitha- j tó, anyagi okokból vált meg életétől. Rieger Imre és társa. Piukovics János már régebben foglalkoztak azzal a terv­vel, hogy barátságosan szétválnak és kü'ön-külön folytatják üzleti tevékeny­ségüket; a közös cég likvidálása során Rieger azonban rájött arra. hogy telje­sen elszegényedett. Ez a felfedezés súj­totta 1 le az ambiciózus fiatal kereskedőt annyira, hogy a halálba menekült. Egyik búcsúleveléből megállapítható, hogy eredetileg november 29-ikén akart öngyilkos lenni, azóta napról-napra ha­logatta az öngyilkosságot, amelyre a csütörtökre virradó éjszaka azután mégis elszánta magát. »Értesítsék a rendőrséget« ‘ Az öngyilkosságot reggel fél hétkor fedezte fel a Rieger-család cselédje, aki szokás szerint ekkor kopogott be a kereskedő hálószobájába, hogy felkelt­se. Amikor többszöri kopogtatásra sem kapott választ, be akart nyitni a szobá­ba és ekkor, tiint szembe az a cédula^ amelyet Rieger az ajtóra erősített ön^| gyilkossága előtt. A cédulán mindössze | ennyi állott: »Értesítsék a rendőrséget és hívjanak orvost«. A cselédlány rosszat sejtve besietett Rieger Imre szüleinek hálószobájába és közölte fel­fedezését Rieger Imre apjával, Rieger Mihállyal. A család tagjai behatoltak a fiatal kereskedő szobájába, ahol bor­zalmas látvány fogadta őket. Rieger Imre ágyában feküdi, fejét véres dánná takarta el, az úgy mellett pedig revol­ver hevert, Az első rémület elmúltával értesítet­ték a rendőrséget, ahonnan a nyomo­zás megindítására Prodanovics Mladen ügyeletes rendőrkapitány és dr. Ősz­­trogonác Béla rendörorvos szálltak ki a helyszínre. A rendőrség az első pillanatban meg­alapította, hogy öngyilkosság történt, az ágy melletti éjjeli szekrényen ugyan­is szembetűnő módon elhelyezve ott bevertek Ríeger Imre búcsúlevelei. Amikor a dunnát levették az ágyról, előtűnt' a szerencsétlen kereskedő vér­től elborított feje, a jobbhaíántékon lévő egészen, kis sebből még szivárgott a vár. A rendőrorvos megállapította, hogy a golyó a jobbhalántékon ha­tolt be és szétroncsolta az agyvelőt és azonnali halált okozott. Az ágy előtt megtalálták a kilőtt golyó hüvelyét is, amely a földön hevert és 6---35-ös fegy­verből származik. A búcsúlevelek Az öngyilkos kereskedő éjjeliszekré­nyén öt bucsu'eveíet találtak. Az első levét a rendőrségnek szólt, mm«en zubo'icai iizleí Rieger Imre ebben egészen röviden be­jelentette, hogy öngyilkosságot köve­tett el. Szüleitől hosszabb levélben búcsúzott el a szerencséden kereskedő. Ennek a levélnek az a kitétele, amely a tragédia okára világot vet, igy hangzik: — Bocsánatot kérek, hogy így tör­tént, de nem tehettem másként. Dr. Kissnek írtam egy levelet, amelyben kérem, tegyen meg mindent, mintsen meg minden ínegmenthctőt... A levél végén azt kérte szüleitől az öngyilkos Rieger Imre hogy pénteken temessék el. A'harmadik búcsú'évéi dr. Kiss Jó­zsefnek, az Opsta Privrcdna Banka vezérigazgatójának szói. Ebben felkérte Ritger — mint a szüleihez intézett bú­csúlevél is utal rá — a vezérigazgatót arra. hogy vállalja el a felszámolás alatt átló Rieger és Piukovics-cég likvi­dálását. A negyedik levelet legjobb barátjá­nak. Löwy Jánosnak, a Márványipar rí, igazgatójának irta Rieger Imre és ebben teljes részletességgel beszámol elhatározása okairól és végzetes csele­kedetének közvetlen előzményeiről. Az ötödik levél borítékja nincs meg­címezve és teljes-szövegében igy hang­zik: — Egyszerű fakoporsóban, minden pompa nélkül temessenek el. Rieger szüleinél Rieger Imre szüleinek szombori-uti házában /lakott és az öngyilkosságot is ott követte el. Füszerkereskedése — a mely a csa'ádi házban van — a halál­eset miatt zárva van. Szüleit, akiknek egyetlen gyermeke volt, a váratlan csapás teljesen lesújtotta. A hetven esz­tendős Rieger Mihály könnyes szem­­mai és a fojtott zokogástól elcsukló hangon mondja: — Váratlanul jött az egész. Szerdán este korán hazajött, egész nyugodt volt szépen megvacsorázott és azután szobájába vonult Ki sejtette volna, hogy ez fog történni. Miért kellett en­nek elkövetkezni? Szorgalmas életének miért kellett igy végét érni...? Igaz. voltak bajok az üzletben, az utóbbi idő­ben, most a szétválás élőit. De azért nem sejtettük, hogy igy fog befejeződ­ni a társas-cég működése, öí éve vol­tak társak... Igaz. napok óta feltűnően rosszkedvű volt de azt hittük, hogy csak azért, mert édesanyja betegeske­dik. Öt éve voltak társak... Közben bevezetett bennünket a szom­szédos szobába, ahol Rieger Imre holt­teste fekszik az ágyon. Már felöltöztet­ték szürke uccai ruhájába, ahogy kí­vánta, fejéről lemosták a vért. Az arc­vonásokban nincs semmi torz elválto­zás, csupán a jobbhalántékot éktelenitl el a seb. Az ágy mellett már oda van •készítve a koporsó, amelynek htjából félre tolták a bútorokat. Az egyik sa­rokban semmi sem áll a helyén, csupán az ágy, tele vérnyomokkai. Ríeger Mihály nem tudta tovább visszafojtani a sírást, odatámolygott a halotthoz, gyengéden a homlokára he­lyezte kezét, simogatta, ráborult: — Mintha aludnál — beszélt hozzá — nem változtál semmit... csak a homlo­kod hideg. . És borzongva húzta el a kezét. A szubotical kereskedők gyásza Rieger Imre tragikus halála osztatlan részvétet keltett a szubotical kereske­dők között. Az elhunytnak a szubotical kereskedelem fejlődésében nagy' érde­mei voltak, tevékeny munkát fejtett ki a Szubotical Kereskedők és Gyárosok Egyesületében is, amelynek főtitkára volt. Az egyesület csütörtökön a tragi­kus haláleset miatt rendkívüli ülést tar­tott, amelynek határozatig alapján az alábbi gyászjelentést' adták ki: — A szuboticai kereskedők és gyá­rosok egyesülete, mélyen megrendül­ve a szomorú esemény által, tudatja, hogy Rieger Imre nagykereskedő, az egyesületnek hosszú időn át lelkes tagja és érdemdús főtitkára, ma vá­ratlanul, tragikus halállal fejezte be szebb jövőt jósló fiatal életét. Teme­tése f. hó 11-én délután 3 órakor lesz, A Lloyd tagjai az egyesület helyisé­gében délután fél 3 órakor gyülekez­nek, hogy testületileg kisérjék cl az elhunyt földi maradványát örök nyug­vó helyére. A Lloyd-egyosület elhatározta, hogy pénteken délelőtt fél 13 órakor testüle­tileg keresi fel ..a gyászházat, hogy az egyesület nevében részvétét fejezze ki az elhunyt családjának és hogy koszo­rút helyezzen a megboldogult ravatalá­ra. Az egyesület nevében Manojlovics Dusán és dr. Fischer Jákó mondanak a sirnál búcsúbeszédet. Ezeken az in­tézkedéseken kívül a Kereskedők Egye­sülete az alábbi felhívást intézte a szu­boticai kereskedőkhöz: — A Szubodcai Kereskedők és Gyá­rosok Egyesülete felkéri a szuboticai t kereskedőket és iparosokat, hogy igen érdemes főtitkárának, Rieger Imrének végtisztessége tartamára, de­cember hó 11-ikén délután 3—4 óra közt üzleteiket zárva tartsák és ez­zel is dokumentálják a nagy veszte­ség felett való megilletődöttségüket Rieger Imre elhalálozása következté­iben a gyász jeléül elmarad a felsőbács­­jikssí gyárosok egyesületének csütörtökre ; tervezett bankettje is,* amelyet Manöj­­ylovics Dusán és Roitmann Imre tiszte­­j letére, királyi kitüntetésük alkalmából akartak rendezni. A munkásság is képviselve lesz a leszerelési bizottságban Paul Boncour nyilatkozata a leszerelési konferencia előkészítéséről G.níből jelentik: A leszerelési bízótt­­ség ülésén tudva'evőicg Fan! Boncour I.épviselte a francia álláspontot a Lord Cecil által támogatott angol álláspont­tal *S7emben. A nagy fontosságú ülés után Paul Boncour a következő nyilat­kozatban informálta a sajtó képviselőit a leszerelési bizottságban hozott hatá­rozatokról : — A mai napon egy uj alakulat léte­sült a Népszövetség keretein belül, amely egykor hivatva lesz arra, hogy necsak a békét adja meg a leszerelés segítségévei, hanem adja meg a szük­séges bizalmat is valamennyi államnak, hogy komolyan higyjen a leszerelés lehe­tőségében s ne gonclo'jon arra, hogy az valamikor veszélyeztetheti nemzeti biz­tonságát. Megalakítottuk az általános leszerelési konferencia előkészítő bizott­ságát, amelyben képviselve lesznek egy­részt a különböző kormányok megbí­zottai, a katonai szakértőbizottság tag­jai, végül pedig a Népszövetség gazda­sági és technikai szerveinek képviselői. — így megvan a lehetőség arra, hogy minden társadalmi osztály hozzászól­hasson a kérdéshez, mert a nemzetközi munkaügyi -hivatal négy képviselőt küld a bizottságba: két munkaadót, de kél munkást is, akik hivatva lesznek a bi­zottságban a munkásságot képviselni. Egy előkészítő bizottság. kidolgozza majd azokat a terveket, amelyeket al­kalmasnak vél a leszerelés megkezdé­sére, azokat a népszövetségi tanács elé terjeszti .— mert hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a tanács az, amely végső"fórumon — a népszövetségi pak­tum érteimében — e kérdésben dönteni hivatott. — Elsősorban a tanács tagjai vannak a bizottságban képviselve — fejezte be Paul Boncour nyilatkozatát — azonkívül azok az áiiamok, amelyek földrajzi helyzetüknél fogva különösen érdekeivé vannak e kérdésben. Ez államokról í tanács dönt különben. A baloldali pártok Loticheur ellen A szocialisták benyújtják a tőkeadó-javasíaiot Parisból jelentikj Loucheur pénz­ügyminiszter gyönge iábon áll a Briand-kormányban és politikai kö­rökben nem hiszik, hogy elkerülheti bukását, mert a parlamenti pártok úgyszólván kivétel nélkül rosszalják szaná­lási terveit. A kamara pénzügyi bizottságának tagjai közül többen alapos módosí­tást követelnek Loucheur pénzügyi javaslatain és addig nem is hajlan­dók tárgyalás alá venni a terveket, A legellenségesebb magatartást a szocialisták tanúsítják Lou­­cheurrel szemben és Auriol bejelentette, hogy pártja nevében be fogja nyújtani a régi tő­keadó javaslatot, amely jobb, mint a pénzügyminiszteré. A francia szo­cialisták kamarai frakciója elhatá­rozta, hogy a belügyi tárca költségvetésének úgynevezett titkos alapját nem szavazzák meg, hanem vissza­küldik a pénzügyi albizottság­nak. ahol részletes felvilágositást fognak kérni a titkos alap rendeltetését il­letően, mert azt gyanítják, hogy ez az alap bizonyos fasiszta mozgal­makkal van kapcsolatban, A radiká­lis-párt még ingadozik; két áramlat van ezen a párton belül, de egyik sem kedves Loticheurnek. Arra irá­nyul az első mozgalom, hogy pénz­ügyi terveit minden tárgyalás nélkül el kell vetni, a másik áramlat pedig gyökeres módosításokat sürget. Ami a köztársasági szocialistákat illeti, azoknak többsége is ellenséges szemmel nézi Loucheurt, sőt még a saját pártja, a radikális baloldal sem támogatja egysé­gesen és politikai barátaira sem számíthat. Az ellenzék már csak azért is visszautasítja Loucheur szanálási ja­vaslatait, mert a közvetlen adókat helytelenítik és erről a részről ter­mészetesen még elkeseredettebb tá­madásra kell elkészülve lennie. Bízvást lehet már most Lou­­cheur-válságról beszélni. De külpolitikai téren is meg fog gyűlni az uj kormány baja. Az el­lenzék koncentrikus rohamra ké­szül Briand ellen a külügyi költség­­vetés tárgyalása során. Locarnó, I Marokkó és Szíria bőségesen ad anyagot a támadásra. A baloldali kartel kebelében Briand kívánságára elhatározták, hogy/ a vitát későbbre halasztják, csak Locarnóról lesz kü­lön vita, a marokkói kérdések a had-

Next

/
Thumbnails
Contents