Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-10 / 330. szám

19~5. december 10. BACSMEGYEI NAPLŐ 5. oldal. a gyakorlatban és az esetek túlnyomó részében 0.3%-ot meg nem haladhat, magasabbra rug a jövedelmi adó 6%-os kulcsánál. Könnyű tehát kiszámítani, hegy az ország boldogabb és gazda­gabb, négyes fogatokon járó részén 1916. év óta a vagyonuknak több mint 60%-át vették el, amit a leggazdagabb tőkés sem bir ki. Ámde, ha a százezer dinár jövedelem százötvenhatezer dinár adóval sújtható, akkor könnyű magya­rázatát adni az uj területek általános el­szegényedésének. A vagyonok innen el és az ország más részére vándorolnak és menekülnek, mint azt a többek kö­zött a becskereki cukorgyár esete is bi­zonyítja. Ez természetes következmé­nye annak, hogy egy ugyanazon or­szág lakosai elé más és más megélhe­tési és boldogulási lehetőségek nyílnak. Megszüntetett adók Ami már most a könnyítésnek gya­korlati eredményét illeti, meg kell álla­pítanom, hogy a vagyonadónak az 1925. évre történt megszüntetése folytán, el­esik az erre az adóra az 1922. évben hatályba lépett 15%-nál kezdődő és 120%-ig haladó pótadó, valamint a rok­kantadé, amelyet nemcsak a jövedelmi adó, hanem annak pótadói után is szá­­tnitoítak és amely ezeknek már az kivetni a 200% pótadót és ha ez sem lesz elegendő a községi háztartás fede­zésére, módjukban fog á’üani és ettől a törvény nem tiltotta el őket, hogy uj adónemek behozatalával pótolják az esetleges hiányt. Nem tiltotta ei őket a városi luxusadóktól, a vigalmi adóktól, a fogyasztási adóktól, a házbéríil'érek­­től, a földek holdja után kiszabott 30— 40 dináros adóktól, az értékemelkedés! adóktól, a kávéházi és vendéglői fo­gyasztás után szedett adóktól, az át­írási és örökösödési iltetékektö’, a be­adványok után szedett készpénziBeté­­kektől és sok egyébtől. Mindezek helyett itt is az egyenlősi­­--------------—»«»«*iaa(«aS3as^S3SSE tés elvét kelleti volna keresztülvinni és kimondani, hogy a községek itt sem szedhetnek több pótadót, mint Szerbiá­ban és Montenegróban, hogy a községi adminisztrációt az állam fizesse és hogy a községi pótadókra megszabott szélső határban benne foglaltatik a já­rások és tartományi adminisztrációk pótadója is. A törvény 31. §-a arról intézkedik, hogy 1926. évi január 1-től a betegápo­­íási adót nem kell fizetni mindazokban az országrészekben, ahol ezt az adót eddig fizették. Az aránytalanul és egyenlőtlenül megadóztatottak kárpót­lásáról itt sem gondoskodnak. Felmentették a tömeggyilkos .román főhadnagyot A védők szerint Morarescu hazafias kötelességet teljesített Bukarestből jelentik: A tömeg­gyilkos Morarcsca főhadnagy bün­­pőrében a hadbíróság szerdán kihir­dette az Ítéletet: felmentette és nyomban szabad­lábra helyezte valamennyi vád­lottat lottakat, akik az ország legvesze­delmesebb vidékén védelmezték az országot a bolseviki-veszélytől. A második védő Virgil Móra hasonló szellemű beszédben igyekezett meg­­dönteni a vádat. Katonai parancso­kat olvasott fel, melyek űsó regiszterében elérte a 20%-ot, de 1925. évi augusztus 1-től kezdve 40%-ra emelkedett. Elesik az elöfogati adó, a melyet úgy kezeltek, mint a rokkant­­időt 1925. évi eugusétus 1-ig. Végül elesik a rendkívüli pótadó, amely a föl­dek után kivetett adóknak és pótadói­nak 500%-át, a többi adóknak és pót­adóiknak alapul vétele mellett, ezeknek 50%-át tette ki. Itt is meg kell jegyezni azt, hogy ezekkel a könnyítésekkel csak közelebb Hoztak bennünket az ország többi ré­szeiben fenálló adórendszerhez, de még tözelről sem egyenlősitettek. A késedelmi kamatok A tizenkettedekről szóló törvény 28. §-a még egy másik abuzust is meg fog szüntetni. Tudvalevő ugyanis, hogy a tulbuzgalom az 1918 és a következő évekre kivetett adók után nem a kive­tési határozat kézbesítésétől, hanem a kivetés éveitől számított — sok helyen késedelmi kamatokat, ami azt ered­ményezte. hogy a kamatok összege majdnem megduplázta a tőkét. Ezt a kiáltó igazságtalanságot a törvény ki­küszöbölte és kimondotta, hogy Bánát, Bácska, Baranya, Szerémség, Horvát- és Síavonország, valamint a Muraköz területein az 1918—1924. évre kivetett vagyon- és jövedelmi adó után csak a kirovási határozat kézbesítésétől kezdő­dő 30 nap után számítható fel késedel­mi kamat. Ez a késedelmi kamat az Idők folyamán 6, 8 és 12 ®<-ot tett ki De nem lehet számítani késedelmi ka­matokat az olyan adók után sem, ame­lyekre nézve halasztást engedélyeztek, a halasztás idejére és összegére nézve sem. Méltányos és a pénz megolcsóbbodá­­sávat, valamint a dinár értékének etneV kedésével indokolható a 30. §-ban fog­lalt az az intézkedés, mely az augusz­tusi tizenketted törvény 57. §-ában 12 %-ra felemelt késedelmi kamatot 1926. évi január l-től kezdve ismét vissza­szállítja 8%-ra. Még ez az intézkedés sem tekinthető méltányosnak akkvr, ha az álam a magánhitelezők kajr.'*'tköve­­telését, vagyis a törvényes kamatlábat 5%-ban állapította meg. A községi pótadók Végre belátta a pénzügyi kormány azt is. hogy a községek által kivetett községi pótadók nem emelkedhetnek a végtelenségig és ezért kimondotta, hogy 1926. év január l-től kezdve a községi pótadók nem haladhatják meg a 200 %-ot. Ezzel az intézkedéssel azonban nem j nyertünk sokat, mert a községek a fel-! emelt és súlyos állami adók után fogják! Az itéletkihirdetést izgalmas jele­netek előzték meg. A katonai ügyész vádbeszédében Morarescura és tár­saira súlyos Ítéletet kért, Mvatkoz­­va arra, hogy maga Morarescu és a vádlott közkatonák beismerték, hogy minden parancs és eljárás nél­kül agyonlőtték az elfogott pa­rasztokat. Emil Vaszilin védő heves hangon támadt a katonai ügyészre és azt próbálta bizonyítani, hogy Mora­rescu tulajdonképen hazafias köteles­séget teljesített, amikor kiadta a parancsot a parasztok lelövé­­sére. Az ügyész és a védő közt éles szóbarc folyt le, melynek során Emil Vasilitt védő kijelentette, hogy a bí­róság bűnt követ el, ha elitéli a vád-Az óriási hideg, amely még a hi­vatalos tél előtt olyan hitelen be­állott, Európaszerte szinte katasz­trofális méreteket ölt. A jugoszlá­viai folyók már mind befagytak, a Dunán Apatinnál megállt a jég. Apatintól délre pedig hatalmas jég­táblák úsznak, A Beograd—Pancse­­vó között közlekedő halónak szer­dán délelőtt tíz órakor vissza kellett térnie, mert a jég miatt nem tudott átmenni a Dunán. Kragujevácon hu­szonnégy fok hideget mértek. A Vajdaságban húsz fok volt a maxi­mum, Szuboticán a szerdára virradó éjszaka tizenkilenc fokot muta­tott a hőmérő. Szakkörök véleménye szerint az abnormisan hideg időjárás a Bruck­­ner-féle klimatikus periódusokká! magyarázható. Bruckner német meteorológus ugyanis régebb' sta­tisztikai adatok alapján az időjárás­ban harmincöt éves periódusokat talált és számításai szerint néhány éven át szigorú tél és meleg nyár lesz. A mai helyzet összefügg az At­­hnti-oceán felől az európai száraz­föld fölé került rendkívül magas légnyomási helyzettel, amely dél-Morarescu főhadnagy köteles­ség tudását és vitézségéi dicsé­rik. Ismertette a legfelsőbb katonai parancsnokság kiadott utasításait, melyekben felhívta a határmenti csapatokat, hogy a Dnyesztert át­lépő parasztok ellen szükség esetén használják fegyvereiket és egyúttal kitüntetéseket, szabadságokat ígért azoknak, akik a parancs értelmében sikeresen teljesíte­nek szolgálatot. A hadbíróság felmentő Ítélete az egész országban nagy feltűnést kel­tett. A parasztpárt elhatározta, hogy a felmentő ítéletet szóváteszi a kamara ülésén és felszólitja a had­ügyminisztert, hogy Morarescu el­len uj eljárást indítson, mert Romá­nia szégyene lesz, ha a tömeggyil­­kos főhadnagy nem veszi el méltó büntetését. kelet felé vonulva, most halad át Jugoszlávián. Befagyott a Balaton Magyarország egyes vidékein nagy károkat okozott a hófúvás és szélvihar. Ez a két elemi csapás komoly ve­szélybe döntötte tegnapelőtt a Deb­recenből Nyírbátorba haladó vona­tot. Nyirmihálydi állomás előtt egy éles kanyarulatnál a hó hatalmas hegyet alkotott és ebbe a vonat be­­lefuródott. A vonat mozdulni sem tudott, sem előre, sem hátra, a ha­vazás végül is betemette az egész vonatot. A debreceni vasutüzletve­­zetőség nyomban segély vonatot küldött ki a helyszínére. de csak óriási erőfeszítések árán sikerült a vonatot kiszabadítani a hóhegyből. A Balatonvidékről érkezett jelenté­sek szerint a tó teljesen befagyott. Budapesten a villanyórák nagyré­sze is befagyott. Az Alföldön szá­mos helyen, a hőmérő higanya —25 fok C.-ra sülyedt alá. A fagybullám Olaszországba utazóit Meteorológiai jelentések szerint a fagyhullám egyre jobban Olasz­ország felé húzódik. Különösen az északolaszországi városokban mér­tek szokatlanul kemény hideget, így Fagyhullám Európában Befagyott a Dana és a Balaton — Északolaszországban harminckét fokos hideg van például Cortina Dampezzóban 28,­­San Stefanóban és Cattoreban 32 fokot a fa_gypont alatt, de Szicíliá­ból is abnormális fagyot jelentenek. A vonatközlekedés az abruzzói hegyekben elakadt. Róma környé­kén —7 fok Celsiusra sülyedt a hő­mérséklet és a velencei lagúnák! után most Róma forrásai és szökő­­kutjai is befagytak. Milanóban az erős fagy következtében a vizveze­­tékcsövek megrepedtek. Romániában a fagy a vasúti for­galomban nagy zavarokat okozott. Bukarest—Konstanza között a köz­lekedés szünetel. Erdélyben öt-tíz órát késnek a vonatok. Tartós lesz a hideg Budapestről jelentik: A meteoro­lógiai intézet prognózisa szerint to­vábbra is tartós, erős hideg vár­ható. Húsz évre ítélték a szmederevél sikkasztó pénzügyigazgatőhelyeltest Szmederevóból jelentik: A szme­­derevói büntetőtörvényszék most tárgyalta Sztanojevics Péter helyet­tes pénzügyigazgató bűnügyét, aki; ellen az ügyészség sikkasztás miatt emelt vádat. Sztanojevics egy évvel ezelőtt került a szmederevói pénz­ügyigazgatósághoz mint helyettes pénzügyigazgató, de rövidesen mint a pénzügyigazgatóság főnöke saját hatáskörében intézte a pénzügy­­igazgatóság ügyeit. A főszámvevő­szék értesült a helyettespénzügyigas;­­gató feltűnő költekezéséről és ezért rovancsolást rendeltek el a szmede­revói pénzügyigazgatóság pénztárá­ban. A vizsgálat során 348.828 dinár hiány mutatkozott, amiről Sztano­jevics nem tudott számot adni, mire letartóztatták. A főtárgyaláson Sztanojevics be­ismerte, a sikkasztást, de védelméül azt hozta fel, hogy a pénzt nem egyedül költötte el, hanem a szegé­­nyék között osztotta szét. Egy is­merősének, Radovánovics Zsivánnak ötvenezer dinárt adott azzal, hogy Beogradban vendéglőt nyithasson. Még többeknek adott nagyobb ösz­­szegeket, de azoknak a neveit nem árulta el. A (bíróság hosszabb tanácskozás után húsz évi fegyházra és az elsik­kasztott összeg megtérítésére Ítélte Sztanojevics pénzügyigazgatót. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott ellenben felebbezett. SS! I88S8S1BI SEB I L MEISSENI ROSENTHAL BOHEMIA ÉTKEZŐ KÉSZLETEK MASER ÜVEGEK ÜVEG KÉSZLETEK Nemes márkájú fajanc és porcellán N I P P E K LEGOLCSÓBBAN BRAGA KUNETZ FŐ-TÉRI ÜZLETÉBEN KÉPKERETEZÉS speciálisan berendezett saiát üzemünkben. n 86! Ilii 9181 ill J I

Next

/
Thumbnails
Contents