Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-04 / 324. szám

1qn5. december 4. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. KÖZGAZDASÁG Le kell szállítani a hitel-kamatot! A mai kamatok mellett két év alatt megduplázódik a hite ezett tőke A Narodna Banka legutóbbi akciójá­val, amdy a kamatláb leszállítását cé­lozta, aktuálissá vált az a kérdés is, hogy a bankok miért nem szállítják végre le a hitel-kamatot is. A Nemzeti Bank akciójával kapcsolatban ugyanis a legtöbb bank leszáUitotta a betét-ka­matokat, a gazdaság egyik súlyos ba­jának az orvoslására, a hitel-kamcttok leszállítására azonban nem gondolnak a nagybankok. Ma is vannak még olyan pénzintéze­tek s vannak magánosok, akik havi 2—3 százalék kamatot számítanak a hitelezett tőke után. Tudvalevő, hogy a mai rossz üzleti viszonyok mellett a ke­reskedők csak a legritkább esetekben képesek a tőkét aránylag rövid idő alatt visszafizetni és igy előáll az a le­hetetlen helyzet, hogy két és fél év alatt a hitelbevett töke megduplázódik. Aki például 1923-ban egy millió dinár­ral tartozott, a mai havi 2—3 százalé­kos kamat mellett 1926 január 1-én arra fog ébredni, hogy adóssága két millió dinárra emelkedett, noha egy para újabb hitelt nem vett igénybe. A mai dekonjunktúra idején nincs olyan cég, amely a havi három száza­lékos kamatot elbírná és részben ezek a kedvezőtlen hitel-viszonyok okozzák, hogy egymásután annyi kereskedő je­lent fizetésképtelenséget vagy kér cső­döt maga ellen. A bankoknak be kellene Játniok, hogy ez a magas hitel-kamat — amelynek ma különben sincs már meg a létjogosultsága —- magát a hite­lezett tőkét is veszélyezteti és tekinté­lyes összegek elvesztésének kockázata helyett inkább le kellene végre szálli­­taniok a hitel-kaimatot is, amivel egy­idejűleg hozzájárulnának legalább rész­ben a súlyos gazdasági viszonyok sza­nálásához is. • _______ kisgazdasági tényezők körében csak fokozta az elégedetlenséget. A közgazdasági körök a vezérigaz­gatóságnak 4399—925. számú sérelmes újabb rendeleté miatt az eddiginél is na­gyobb akciót Indítanak és abba az összes vajdasági érdekelteket is belevonják. I alá veszi, képes lesz a pénzügyi és ke­lj reskedelmi miniszter szigorú takarékos- I sági programjával szemben az ipar ér­dekeinek érvényt szerezni. Paecse¥ö vámki rendel iséget kér A Bánátban összetorlódnak a postacsomagok Velikibecskerekről je'entik: A par:­­cscvói kereskedők egyesülete beadvány intézett a bánáti kereskede mi és ipar­kamarához a kü földről érkezett posta­csomagok elvámolása ügyében. A pan­­csevói csomagokat ugyanis eddig Bec> kereken vámolják, mert a Bánátban csakis a becskercki postán van vámki­­rendeitseg és igy ott ■— különösen ka­rácsony előtt — úgy összeterlódik a munka, hogy hetekig eltart, mig egy csomagra sor kerül. A becskercki kereskedők legutóbb úgy igyekeztek segíteni ezen a bajon, hogy különórákban vámoltatják el cso­magjaikat és a különmunkát külön meg­fizetik, de igy is csak némi enyhülés állhatott be, mert a becskereki postán kétezer csomag vár elvámolásra. A pan­­csevói kereskedők kérik a kamarát, hogy járjon közbe, hogy a pancsevói postahivatalban is állítsanak föl vá nex­­poziturát, hogy a becskereki postai vám­hivatalt ezzel is tehermentesítsék. A kamara ann 1 is inkább teljesíti a pancsevóiak kérését, mert a pancse­vói postahivatalban volna megfelelő he­lyiség is a vámkircndeltség számára. A közlekedésügyi miniszter njabh rendeiete az ömlesztve feladott gabona ügyében Ismeretes, hogy a közlekedésügyi mi­niszter néhány hét előtt elrendelte, hogy az Ömlesztve feladott gabonane­­müeket csak hídmérlegen lehet mérle­gelni. A közgazdasági körök sérelmesnek ta­lálták ezt a rendeletét, mert a legtöbb állomáson nincs is hídmérleg, azonfelül a vagonok önsúlya (tara) évek óta nincs helyesbítve és ez a gabonakereskedők megkárosítását idézi elő. A novisadi és velikibecskereiki kama­rák, a noviszadj tőzsde, a gyáiparosok vajdasági szervezete memorandumok­ban kérték a sérelmes rendelet vissza­vonását A vasúti vezérigazgatóság meg is ígérte, hogy revízió alá veszi a rende­letet és Mátics Szvetozár suboticai vas­­utigazgató viszont a novisadi kamara részéről interveniált dr. Koszics Mirko egyetemi tanárnál, aki megígérte, hogy a panaszok orvoslása érdekében a rende­let megváltoztatását fogja javasolni. De a vasúti vezérigazgatóság a köz­­gazdasági testületek memorandumát Ígérete ellenére, nem küldte le a suboti­cai vasutigazgatósághoz, hanem újabb rendeletet adott ki, amelyben korábbi rendeletének végrehajtási utasításaként közli, hogy az ömlesztve feladott gabo­nát azokról az állomásokról, ahol nincs hídmérleg, mérlegelés céljából mindenkor a legközelebbi hídmérleggel rendelkező állomásra kei! szállítani. A vezérigazgatóság újabb rendeiete nagy és kinos meglepetést keltett és a Leakudtak az országos iparbank alaptőkéjéből A kormány csa't nyolc milliót ad a bankhoz Beogradból jeentik: A pénzügymi­nisztérium benyújtotta a parlamenthez az országos ipari hitelbank alakításáról szóló törvényjavaslatot s meg is vá­lasztották már azt az ad hoc bizottsá­got, amely a javaslatot letárgyalja és a parlament elé terjeszti. A javaslat az ország iparosaira nézve kellemetlen meglepetést okoz. Az iparosok országos szövetsége tud­valevőleg azt kívánta, hogy az állam ötven százalékos részesedést vállaljon a bankban és az alaptőke felét, negyven millió dinárt egy összegben fizessen be. Ezzel szemben a törvényjavaslat az ál­lam részesedését csak 8 millióra kon­­templálja. Ezt az összeget sem egy­szerre egy összegben fizetik be, hanem nyolc éven át, évi egy millió dináros részletekben. A befizetendő nyolc millió fedezetéül az osztálysorsjáték jövedel­mét jelölték ki s ebből az államnak évenként legfeljebb egy millió dinár haszna van. Az iparosok ezzel a bankkal nem fog­nak sokra menni. A hazai iparosságnak olyan erős bankra volna szüksége, a mely hiteligényeit ki tudná elégíteni. Ha az állam csak évi 1 millióval járul a bank kezdő tőkéjéhez, az iparosok, ha az országos bankot mégis megcsi­nálják, akkor kénytelenek lesznek szük­séges tőkéről gondoskodni. A magán­tőke azonban nem tudja azokat a szo­ciális szempontokat is fegyelembe ven­ni, amely ennek a banknak tulajdon­képpen hivatása volna. A szktipstínának ugyan még módjában állana a kormány szűkmarkú intézkedésén változtatni, azonban nincs sok kilátás arra, hogy a bizottság, amely, a javaslatot tárgyalás A beogradi bankok a kamatláb leszál­lítása és a bankkartel ellen. Beogradból jelentik: Az lzvozna Banka nagytermé­ben a beogradi bankok fontos értekez­letet tartottak, amelyen elsősorban a váltóleszámítolás! kantat és a bankka­­matiáb leszállításának kérdését tárgyal­ták. A Narodna Banka tudvalevőleg a kamatláb leszállítását kivánja, illetve kifejezte azt az óhrútását, hogy azok a bankok, amelyek a jegybanknál visszle­­számitolási hitelt élveznek, lényege­sen redukálják a hitel kamatlábat. A kívánsághoz a zagrebl és a beo­gradi pénzintézetek nagyrésze hozzá­járult. Ezzel szemben a négy beo­gradi nagybank közül: az lzvozna Ban­ka, a JadranSzka Banka ellenezték a kamatláb leszállítását. A zagrebl pénz­intézetek azt az indítványt terjesztet­ték arra elő, hogy brnkkartelt létesít­senek, amit a beogradi bankok nem, vol­tak hajlandók elfo&üdni. Az értekezleten főképpen ennek a kartelnek a megala­kításával foglalkoztak. A nagybankok képviselői a zagrebl ajánlat ellen fog­laltak állást. A többség a zagrebl kar­­tel-inditvány ellen szavazott és az ér­tekezlet szabadkezet adott a bankoknak, hogy saját belátásuk szerint járjanak el. főttől emuid* 3KK Állami árlejtések. December 5-én a belügyminiszter alá tartozó beogradi csendőrintendatura árlejtést hirdet Csendőröltözékek állandó szállítására. December 9. A hadügyminisztérium kér ajánlatot 100.000 garnitúra katonai fe­hérneműre. December 5. Ugyancsak a hadügyminisztérium patkókra és szö­gekre. December 10-én. A beogradi fo­lyami igazgató egy régi hajót ad el. December 20-án a hadizsákmány bizott­ság régi autókat bocsát áruba. Az állami fogyasztási adó augusz­tus havi befizetett összege. Becskerekrő! jelentik: A pénzügyminiszter hivatalos jelentése szerint augusztus hóban állami fogyasztási adókból befolyt 65.926.5S2 dinár, vagyis 23.987.666 dinárral több, mint amennyit a költségvetési tizenket­­tedekben augusztus hóra előirányoztak. KINTORNA 9 B 0 A palicsi villamos perronján két ré­szeg ember összevesz. — Ki maga, hé? — kérdi az egyik. — Én Qacsa.j Pali vagyok a Tüzöltó­­ucca 24-ből. — Gacsaj Pali a Tűz öl tó-ucca 24-ből, az én vagyok — mondja a másik. A jelenlevő rendőr épp közbe akar lépni, amikor egy asszonyság jön a ko­csi belsejéből és igy szól: — Na Pali, leszállunk. A rendőr erre örömmel mondja az asszonynak: — Jó, hogy itt van, mind a kettő azt mondja, hogy ő Gacsaj Paü a Tüzoltó­­ucca 24-ből. Hát most melyik az? — Mint a kettő —- mondja az asz­­szony — az egyik a férjem, a másik a fiam. De ha berúgnak, nem ismerik egymást. TŐZSDE 9a & r A diísár külföldi árfolyamai 1925. december 3, Budapest deviza 1261—1266, valuta 1261—1266. Prága deviza 59.98—60.48, valuta 59.65—60.15. Berlin deviza 743—745 milliárd már­ka, valuta 738.2—742.2 milliárd márka. Bécs deviza 1253—1257.5, valuta 1249 —1255. London deviza 2.74. Newyork deviza 177.5. Zürich, dec. 3. Zárlat: Beograd 9.20, Páris 19.65, London 251.45, Newyork 519, Brüsszel 234.75, Milánó 20.90, Am­szterdam 208.70, Berlin 123.55, Bécs 73.10, Szófia 3.775, Prága 15.375, Varsó 49.5, Budapest 72.70, Bukarest 2.35. Beograd, dec. 3. Zárlat: Páris 213.50, London 273.50, Newyork 56.40, Milánó 228, Genf 10.89, Berlin 13.45, Bécs 7.95, Szófia 41.50, Prága 167.45, Bukarest 25.40. Noviszadj terménytőzsde, dec. 3. Bú­za: 4 vagon bácskai 262.50—270 dinár, 10 vagon szerémi 75 kilós, 2%-os, Du­na állomás 275 dinár, 4 vagon szerérni 76—77 kilós 2%-os 275 dinár, 4 vagon bánáti 260 dinár. Tengeri: lVs vagon bácskai, régi, 155 dinár, 40 vagon bács­kai március—áprilisi, csatorna állomás 143 dinár, 2 vagon szerémi uj, 100%-os, kassza,, 120 dinár, 9 vagon szerémi ab december 15.—január 31-ig 155 dinár. Liszt: Vk vagon bácskai, 2-es 360 di­nár, 1 vagon bácskai 6-os december 20- tól 250 dinár. Korpa: 1 vagon bácskai jutazsák 110 dinár. Irányzat: szilárd. Budapesti terménytőzsde, dec. 3. A terménytőzsdéin nyitáskor az irányzat nem egyenletes, a búza irányzaja tar­tott, a rozsé továbbra is szilárd. Az amerikai tőzsdékről sem jön egyen­letes irányzat híre. A budapesti tőzsdén nyitáskor a ke­reslet búza iránit gyenge, a határidős spekuláció tartózkodó, csupán prompt búzában és export számlára vásárolnak. Eladtak Murakereszturon 382.500, He­gyeshalmon 79-es tiszai búzát 425.000 koronával exportra, budapesti paritás­ban a 77-es tiszavidéki búza 392.500— 395.000 korona. A rozsért 255.000 korona a legmaga­sabb ár, ami 2500—5000 koronás drá­gulást jelent. Az azonnal szállítandó rozs ára 260.000 koronáig emelkedett Cslkágól gabonatőzsde, dec. 3. Búza prompt 175.5, búza decemberre 171.75, búza májusra 166.75. Tengeri decem­berre 76.125, tengeri májusra 82.125, Zab decemberre 40, zab májusra 44. Rozs decemberre 93.25, rozs májusra 101.25; Newyorki gabonatőzsde, dec. 3. Búza 192.75—193.75. Tengeri 91.125. Liszt 775—825. Az irányzat búzánál egyenet­len, tengerinél szilárd. IRISH A SZÜKSÉGLÉTÉT legolcsóbban s legizlésesebben szerezheti be NÁVAY ISTVÁN MVATSZABÓNÁL Somborait! put 2. Garantált «eh »sovefckbSi dw.s választék! S3 BB aa B8 Az állni mtáljmjltik sorsjegyBi. i A legszerencsé ebb és legnagyobb mennyiséget Beogradbaa BRAČA VASIĆ kapta és eladja Suboticán és környékén „JEDINSTVO“ könyvkereskedés Subo ioa, Telefon 7—44. 1041^

Next

/
Thumbnails
Contents