Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-31 / 348. szám

4; oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 31. CIRKUSZ • ® A kaptafa A közeledő új-esztendőre és hidegre való tekintettel körkérdést intéztünk városunk nagyjaihoz, hogy ki milyen fát kíván magának újévre. Elsőnek egy szuboticai köztisztviselőt kerestünk fel, akit megkérdeztünk: mit szói ahhoz a hírhez, hogy le akarják szállítani a fize­tését? , 'Zord tekintettel mondta: ■ : — Nem szeretem a tréfát. Elsiettünk és a drámaíróhoz • kopog­tattunk be. A drámairó éppen egy »drá­ma -ra gyújtott és-kedélyesen válaszolt: — Hogy milyen fát akarok? Készülő drámám második felvonása végére sze­retnék egy bonyolult katasztrófAT. Ugyanígy válaszolt a költő is, aki új­évi verséhez még egy utolsó siróFÁT akart. Útba ejtettük a fiakkerest is, aki rög­tön megértette a kérdést. — Az a fő, hogy magas legyen. — A karácsonyfa? — Dehogy. A tari/vt. A börtönöket is meglátogattuk. Ami­kor meghallotta a kellemetlen kérdést a ki-vai, a halálraitéit kezével legyintett: — Kérem, én szívesen elengedem ... Ezt nevezzük akasztó/a humornak. Utoljára a humoristát 'kerestük fel. — Elkéstek -- mondta örömmel és asztalán heverő humoreszkjére muta­tott, melyet, mint rendesen, most is egy kapta,"Mi?A húzott. tette álláspontját. Lepedat Milivoj rövid beszéde után a közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter döntését és meg­szavazta a nyugdijat Doroszlovacskinak. A közgyüléfe ezután több kisebb ügyet tárgyalt !e; felemelte a polgármester reprezentációs diját huszonnégy ezer dinárra, a helyettes polgármesterét és a főkapitányét pedig hat ezerre. Elfogad­ták azt az indítványt is, hogy a kofák hat óra előtt is vásárolhatnak a terme­lőktől. A közgyűlést délben félbeszakították és délután három órakor folytatták. A délutáni ülésen a Sloboda-szálló és a villanygyár közti vitás összeg ügyében jogi bizottságot küldtek ki, melynek véleménye alapján döntenek arról, hogy pert inditson-e a város a Síoboda ellen. A tanács hozzájárult a napidijasok fize­tésének felemeléséhez, de elutasította a mozitulajdonosoknak azt a kérését, hogy a városi vigalmi adóból húsz százalékot engedjenek el. A közgyűlés végül fog­lalkozott az 1925/26 évi költségvetéssel és tudomásul vette, hogy a jövő évben a pótadó 345 százalékról 195 százalékra csökken le. Uj vasútvonal Jugoszlávia és Románia közt Megnyílik a Vrsac—báziási vonal Bunyevácok a szómban kiszélesített tanácsban Szombor város közgyűlése Szomborból jelentik: A város kiszé­lesített tanácsa szerdán tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen több fontos ügyben határoztak. A közgyűlés meg­nyitása után a kiszélesített tanács uj tagjai letették az esküt, majd a polgár­mesteri jelentés került sorra. A jelen­tésben dr. Tomics György polgármester ismertette ?. város pénzügyi, gazdasági és közegészségügyi helyzetét és azt a fontos politikai megegyezést, melyet a szombori bunyevác-sokác párt és a radi­kális párt kötöttek és melynek alapján a kiszélesített tanácsban harminc uj tag foglal helyet a bunyevácság soraiból. A jelentés felolvasása után Bosnyák Antal, a sornbori bunyevác-sokác párt vezére szólalt fel, aki hosszabb beszéd­ben vázolta a paktum jelentőségét és annak p reményének adott kifejezést, hogy rövidesen a nemzeti kisebbségek vezetői is helyet kapnak a kiszélesített tanácsban. Beszéde végén köszönetét mondott Petrovics Milivoj főispánnak és Tomies György dr. polgármesternek, akiknek nagy érdemeik vannak abban, hogy a bunyevác-sokác part és a radi­kálisok közti megegyezés létrejött. Az élénk tetszéssel fogadott beszéd uián Vlaics Velirair, Konyovics Zsivko, dr. Nikolics György és Legetics Nikola beszéltek, majd a polgármesteri jelen­tést a közgyűlés elfogadta. A napirend következő pontja Racics Szima dr. és Maglics Szveto interpellá­ciója volt, amelyre a polgármester nem adott választ, miután az interpellálok már nem tagjai a kiszélesített tanács­nak. Doroszlovacski Dimitrije volt he­lyettes polgármester nyugdíj kérelme körül hosszabb vita fejlődött ki. A bel­ügyminiszter a volt helyettes polgár­mester részére évi huszonhatezer dinár nyugdijat állapított meg. Nikolics György dr. kifejtette, hogy a város csak vá­lasztott tisztviselőnek adhat nyugdijai, kinevezett tisztviselő a várostól nyug­dijat nem élvezhet. Tomics György dr. polgármester hangsúlyoz a, hogv a vá­rosnak tudomásul kel! venni a belügy­miniszter határozatát. Ugyanígy érvelt Vlaics Velimir is, majd ujbó! Nikolics _ György szólalt fel és részletesen kifej­Jugoszlávia és Románia közt eddig a vasúti forgalmat egy .vonalon a Kikinda­­zsombolya-temesvári fővonalon bonyo­lították le. Ez év szeptember 21-ikén a két állam megbízottai megegyezést lé­tesítettek, amelynek értelmében az eddig üzemen kívül volt vonalak is megnyílnak. Az uj vasúti vonalakon a közlekedés január 1-én megindul s erre vonatkozó­lag a szuboticai vasutigazgatóság már rendeletet is adott ki. Megállapították az uj vonalak menetrendjét is, mely a következő: Személyvonatok a Temesvár—Baziás vonalon Vatinán keresztül: A 1/812-es személyvonat Temesvárról indul 4 óra 40 perckor, Vrsacról indul 8 óra 31 perckor, Baziásra érkezik 10 óra 19 perckor. A 3/814-es személyvonat Te­mesvárról indul 16 óra 12 perckor, Vrsacró] indul 19 óra 9 perckor. Bazi­ásra érkezik 20 ó. 47 perckor. A 2/811-es számú személyvonat Báziásról indul 2 óra 24 perckor. Vrsacról indul 5 óra 30 perckor, Temesvárra érkezik 8 óra 7 perckor. A 4/813-as személyvonat Báziásról indul 13 óra 4 perckor, Vrsac­ról indul 15 óra 35 perckor, Temes­várra érkezik 18 ó. 3 perckor. A 7931-es számú helyiérdekű vonat Vrsacról indul 9 óra 1 perckor, Vatinra érkezik 9 óra 32 perckor, vissza indul mint 7932-ős számú vonat 9 óra 32 perckor és Vrsacra érkezik 10 óra 25 perckor. A Temesvár —Jasa-Tomibs (Módos)—Szecsány vona­lon: Jasa Tomicsról Romániába indul 3 óra 23 perckor és 12 óra 45 perckor. Romániából 11 óra 41 perckor és 18 óra 51 perckor érkezik Jasa Tomicsra. A 7840. számú helyiérdekű vonat Sze­­csányból iudul 11 óra 25 perckor és Jasa-Tomicsra érkezik 11 óra 45 perc­kor. Jasa-Tomicsról 12 óra 15 perckor indul vissza Szecsányra, ahová 12 óra 35 perckor érkezik. Ezzel egyidőben a szuboticai vasut­igazgatóság megszüntette a következő vonatjáratokat: A 7931/7932 számú vonatot, amely Vrsacról 6 óra 25 perckor indul Vatinra és 7 óra 10 perckor indul vissza. A megszüntetett vonatok helyi vonatok voltak, amelyek a határállomásig közle­kedtek. A magyarok loyalis állampolgárok — állapította meg Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán Vita a községi választások kiírásáról gármester kijelentette, hogy a tiszt­viselői létszám csökkentése mát fo­lyamatban van. A polgármester vá­laszát a közgyűlés tudomásul vette. Majlát István harmadik indítvá­nyában a községi választások nieg­­sürgetését kéri a kiszélesített ta­nácstól. Hasonló értelmű indítványt terjesztett be dr. Rafailovics Milos ügyvéd is. Szubotica város kiszélesített ta­nácsa szerdán délelőtt Gyorgyevics Dragoszláv főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelynek tárgy­­sorozatán többek között különböző bizottságok megválasztása, nyugdí­jazások és az autótaxi-szabáíyren­­delet letárgyalása szerepelt. Az iilés a legnagyobb rendben folyt le, csupán az indítványok előterjesz­tése alkalmával fejlődött ki nagyobb vita, amelyet Gyorgyevics főispán hatásos beszéde zárt be. »Lojális állampolgárok a magyarok« A polgármesteri jelentés felolva­sása után, az indítványok előter­jesztésére került a sor. Négy indít­ványt terjesztettek a kiszélesített tanács elé: Majlát István elsősor­ban azt indítványozta, hogy a köz­gyűlés kérje a belügyminisztertől, hogy dr. Pleszkovics Lukács nem­zetgyűlési képviselőt, dr. Lipozen­­csics Lázárt, dr. Biró Károlyt és dr. Fischer Jákót nevezze ki a ki­szélesített tanács tagjaiul. A köz­gyűlés az indítványt azzal utasítot­ta el, hogy a kiszélesített tanács tagjainak a kinevezése egyedül a belügyminisztérium hatáskörébe tar­tozik és abba nincs beleszólási foga a közgyűlésnek. Majlát István terjesztette be a második indítványt is, amelyben ké­ri, hogy a közgyűlés a megfelelő kvalifikációval nem rendelkező ta­nácstagok felváltása érdekében in­terveniáljon a belügyminisztérium­ban és hogy utasítsák a város ve­zetőségét. nagyobb tisztviselő-re­dukció végrehajtására. Az indít­vány első részéi a közgyűlés eluta­sította, mis a redukcióra a ffol-Az indítványhoz elsőnek Rafailo­­vics Milos szólt hozzá: — A jelenlegi kiszélesített tanács — mondotta — nem törvényes ala­pon működő testület, mert nem tör­vényes alapon választották. Sokan azzal érvelnek, hogy a kiszélesített tanács tagjait azért kell kinevezni, mert nem lehet községi választáso­kat tartani a mostani viszonyok mellett, mert félő, hogy államelle­nes elemek kerülnek többségbe. Ez az érve nem állhat fenn, mert mint alkalmunk volt már meggyőződni róla, úgy a ilémetek, mint a ma­gyarok megbékültek sorsukkal és nem folytatnak semmiféle szepara­­tisztikus politikát. Ha mi igazságo­san és lojálisán bánunk a magya­rokkal és németekkel, akkor ők is megszeretnek bennünket. Bottal nem lehet senkiből sem ' szerbet, sem horvátot csinálni. Épp ezért semmi ok sincs a községi választások ha­logatására. Rafailovics beszédére dr. Pisku­­lics Zvonimir válaszolt. Kijelentette, hogy Rafailovics visszaélt azzal a bizalommal, amely a minisztérium részéről azáltal nyilvánult meg. hogy kinevezte a kiszélesített tanács tagjául.-Nekünk — mondotta PiskuÜcs — mindaddig nem lebet jogunk a köz­ségi választások kiirását követelni, mig az erre vonatkozó törvényja­vaslatot a parlamentben meg nem szavazzák. Mig a törvényjavaslat el nem készül, addig nem lehet vá­lasztásokat sem tartani. Ha valaki nem tartja helyesnek, hogy a kiszé­­lesitett tanács tagjait nem választ­ják, hanem kinevezik, miért fogad­ta el a mandátumát. Itt mi, ha ki­nevezés, ha választás utján kerül­tünk is ide, a legjobb tudásunk sze­rint intézzük a közügyeket. (Nagy helyeslés.) Gyorgyevics Dragoszláv főispán is szólásra emelkedett s a követke­zőket mondta: — Az imént elhangzott beszédek­re vonatkozólag kötelességemnek tartom az alábbiakat kijelenteni. Mindenesetre jobb, ha a kiszélesí­tett tanács tagjait a nép választja meg és nem a minisztérium nevezi ki. Magam is ezt az elvet vallom. De, hogy ez még eddig miért nem következhetett be, azt az előttem szóló dr. Piskulics már ismertette. Kijelentem, illetékes helyen már lé­péseket tettem, hogy a községi vá­lasztásokat minélelőbb kiírják. — De Rafailovicsnak, mint jo­gásznak tudnia kellene, hogy a köz­ségi választásokat mindaddig nem lehet megejteni, mig a községi vá­lasztásokról szóló törvényt nem szankcionálják. Kijelentem, hogy a belügyminisztériumban már műkö­dik egy szakbizottság, amely a köz­ségekről szóló törvénytervezetet ki­dolgozza. Dr. Rafailovics továbbá azt hangoztatta, hogy a magyarok­ból, zsidókból és németekből nem kell szerbeket csinálni, hanem igaz­ságos munkálkodással meg kell őket nyernünk. Senki sem kívánja azt, hogy a magyarok és németek szerbekké váljanak, erre nincs is szükség, csupán azt kívánjuk a ma­gyaroktól és a többi nemzetiségek­től, hogy lojális polgárai legyenek hazánknak. És ők, ünnepélyesen hangsúlyozhatom, azok is. Ami pe­dig Rafailovics beszédének azt a ré­szét illeti, hogy a nemszláv állam­polgárokkal szemben igazságos bá­násmódot kell tanúsítani, csak azt válaszolom, hogy hazánkban min­denkivel úgy bánnak, ahogy megér­demli és nem aszerint, hogy szláv az illető vagy nem. Gyorgyevics főispán' beszédét; a közgyűlés nagy helyesléssel fogad­ta és elfogadta a tanács javaslatát. Kortesbeszédért elitéit főszolgabíró Flenner képviselő becsületsértési pőre a módost főbíró ellen Veliki-Bccskerekröl jelentik: A becskereld járásbíróság szerdán dél­előtt politikai természetű becsület­sértési port tárgyalt. A választási! harcok idején ugyanis Serb István módosi főszolgabíró a községben a radikális-párt agitációs népgyülésén kortesbeszédet mondott, amelyben felszólította a lakosságot, hogy ne szavazzon a német pártra, mert a német képviselők nem tudnak ered­ményt elérni. Beszéde során élesen támadta a német pártot és a német képviselőket és becsületsértö kifeje­zéseket használt Neuner Vilmos né­met . párti képviselővel szemben. Nemer képviselő emiatt becsület­­sértésért feljelentést tett. A szerdai tárgyaláson beigazolást nvert, hogv a főbíró valóban hasz­nálta az inkriminált sértő kifejezé­seket, ezért a biróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a becsületsér­tésben és ötszáz dinár pénzbüntetés­re és a perköltségek megfizetésére ítélte. Serb István főbíró az Ítélet el­len íelebbezett.

Next

/
Thumbnails
Contents