Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-03 / 323. szám
192S december BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet OH* A rózsahegyi postamestert, Rennert, aki a szlovák néppárt egyik vezetője, a prágai postaügyi miniszter exponált politikai magatartása miatt nyugdíj czta. A város lakossága körében a miniszter intézkedése nagy felháborodást váltott ki és a szlovákok felkérésére Hlinka pártvezér táviratilag közölte dr. Franké postaügyi miniszterrel, hogy a rózsahegyi szlovák lakosság törvénytelennek tekinti Renner nyugdíjazását és nem enged be mást az elmozdított postamester helyébe. A miniszter a tiltakozás ellenére leküldte Rózsavölgyre Renner utódát, dr. Slabyt hogy foglalja el hivatalát. Az uj postamester megérkezésének hírére azonban összegyűlt a postaépület elé a város szlovák lakossága és szlovák dalok éneklése közben vállra kapták Slabyt, kivitték az állomásra és feltették az első vastttra azzal a szigorú utasítással, hogy soha többé be ne tegye lábát Rózsahegyre. A miniszterhez pedig a következő táviratot intézték : — A szlovák nem cseh. Ez nem cseh állam, hanem csehszlovák köztársaság. A pittsburgi szerződés nem papirrongy. Amíg csehek ülnek szlovák hivatalokban, egyetlen szlovákot sem engedünk el hivatalából. Vonja vissza Renner nyugdíjazását, mert különben nem- garantáljuk a cseh tisztviselők életét. Respektálja a félmillió választó akaratát. Az erdélyi magyar párt paktumtárgyalásai a román kormánnyal még nem fejeződtek be. A tárgyalásokba magyar részről belekapcsolódtak Paál j Árpád, Gabányi Imre és Teleki Arthur : gróf, akik a kolozsvári pártelnökség | megbízásából utaztak Bukarestbe. A kormány részéről Constantinescu ipár- és kereskedelmi miniszter vezeti a tárgyalásokat. A magyar delegáció azon j van, hogy a kormány által már elfogadott iskolaügyi engedményeket kibővitse; követelik az iskolaadók eltörlését, melyeket egyes prefektusok önhatalmúlag kiróttak a magyarságra, követelik továbbá az erőltetett állami iskolai építkezések beszüntetését ott, ahol felekezeti magyar iskola már működik. A közigazgatási sérelmek tekintetében a tárgyalások főként akörül folynak, hogy a kormány adjon ki .rendeletét a közigazgatási törvény végrehajtására és állapítsa meg az anyanyelv használatának jogát mindenütt, ahol kisebbségek vannak. * A román nemzeti párt hivatalos lapja, a Romania éles támadást intézett j a magyar párt ellen azért, hogy a kormánnyal paktumtárgyalásokat kezdett A lap kétszínűséggel vádolta meg a párt vezetőségét, mely nemrég még önálló küzdelemre hiVta föl tagozatait, most I pedig a liberális párttal egyezik meg. ; »A grófok által vezetett magyar párt j .— írja a Romania — azzal a román j párttal fog menni, amely több kedvez- j mónyt és garanciát ígér neki. Az a párt ] pedig, amely ma a legszorultabb helyzetben van, a liberális párt. . Ettől a pillanattól kezdve a magyar párt eltávolodott az igaz demokrácia frontjától, amely pedig egyedül képes a kisebbségek számára civilizált rezsimet és polgári jogegyenlőséget biztosítani.« * Lepedatu kultuszminiszterhez a nagyváradi magyar színház memorandumot intézett, amelyben kérte, hogy az úgynevezett román propaganda-társulatok jogait állapítsa meg, mert ebben a szezonban már tízszer minden ellenszolgáltatás nélkül vették igénybe a magyar színház színpadát. Marcus István művészeti felügyelő a memorandummal kapcsolatban igy nyilatkozott: «Lepedatu kultuszminiszter úrral Kolozsvárott tárgyaltain, bemutattam a sajtó véleményét, a színigazgató beadványát és a miniszter ur felszólítására a helyzet megoldására Írásban azt a javaslatot terjesztettem be, hogy értesítse a minisztérium ai városokat, hogy csakis a hivatalos társulatok számára kötelesek a színházat átengedni ellenszolgáltatás nélkül. A nem hivatalos társulatok fellépése a jövőben teljesen a városi taná-Párisból jelentik: Briand miniszterelnök még idejében érkezett meg Londonból, hogy a kamara szerda délutáni ülésén résztvegyen. Az ülést nagy érdeklődéss előzte meg, mert a bizonytalan politikai helyzetben nagy várakozással néztek a kormány-nyilatkozat elé. Az ülés elején Briand miniszterelnök felolvasta a kormány-nyilatkozatot, amelyet a kamara feltűnő hidegen fogadott. Csak a középen és a radikális szocialisták padsoraiban hangzott fel halk éljenzés. A szocialisták mindennemű hangulatnyilvánítástól tartózkodtak. A kamara ezután úgy határozott, hogy az interpellációkat elhalasztják. Louchcur pénzügyminiszter nyújtotta ezután be két pénzügyi javaslatát. Ezek közül az egyik a bankjegyforgalom törvényes határát 52 milliárdról 58 milliárdra, vagyis hat milliárd frankkal akarja emelni. A másik javaslat meghatalmazást kér azokra az adóemelésekre, amelyekkel az inflációt fedezni akarja. Loucheur bejelentése a kamara tagjai-. Londonból jelentik: A locarnói szerződés ünnepélyes aláírása kedden délelőtt történt meg a külügyminisztérium fogadó-termében. Az ünnepi aktuson a hét aláíró nemzet delegátusain kívül mintegy kétszáz újságíró és néhány politikus és diplomata felesége volt jelen. Elsőnek Chamberlain emelkedett szólásra, majd Luther kancellár. Briand, Síre sémáim, Scialoja, Vandervelde, Benes és Skrzinsky mondottak beszédet. valamennyien francia nyelven, csupán Luther németül. Legelőször Luther és Stresemann írták alá az egyezményt, maid sorban a többi delegációk vezetői. Most még György király fogja ellátni aláírásával az egyezményeket, amelyek becikkelyezés céljából a Népszövetséghez mennek. Baldwin miniszterelnök is aláírta a nyugati paktumot, holott előzetesen arról szó sem volt. Azért történt ez, mert Luther kancellár még Locarnóban a szerződések összeegyeztetése után felhívta a delegátusok figyelmét arra, hogy a maga részéről kész, iránt a német birodalmi kormány vezetője az egyezményeket aláírni, mert sokkal nagyobb kötelező ereje van ennek, mintha egyedül a külügyminiszter írná álé. de ezzel szemben kívánatosnak látná, hogy a brit kormány külügyminiszterén kívül a miniszterelnök is írja alá az egyezményt. így is volt. Most tehát a locarnói szerződések a szó igazi értelmében a kormányok között jöttek létre, mert négy miniszterelnök írja alá azokat: Baldwin, Briand. Luther és Skrzinszky. Az ünnepies aláírás aktusát föncsők elbírálására bizassék. Ne lehessen kötelezni a kisebbségi színigazgatókat arra hogy a technikai személyzetet, a szinház fűtését, világítását megtérítés nélkül átengedjék. Engedje meg a miniszter, hogy a jövőben nemhivatalos román társulatok fellépésekor, a magyar színtársulat a város más helyiségében előadást tarhasson«. bój nagy idegességet váltott ki. X kamara ülését ezután egy órára felfüggesztették., hogy ezalatt a pénzügyi bizottság tárgyalhassa Loucheur javaslatait. A kormánynyilatkozat a szenátusban A szenátusban Renault igazságügyminiszter olvasta fel a kormány nyilatkozatát, amely a választási rendszer megváltoztatásáról és a 1qcarnói szerződésről szóló passzus kivételével igen mérsékelt hatást keltett. A szenátus tagjai közül alig tizen tapsolták meg a kormány deklarációi. Az igazságügyminiszter javasolta, hogy a vitát szakítsák félbe és még este folytassák, a szenátus azonban úgy határozott, hogy a vitát csak csütörtök délután folytatja. Politikai körökben arra számítanak, hogy a kormánynak az aj bankjegyek kibocsátására vonatkozó javaslatát a kamara el fogja fogadni, mig az uj adókról szóló javaslatokat el fogja vetni. tos politikai tanácskozások követték. Minden aktuális kérdést fölszinre vetett ez a konferencia, a mely a Londonban együtt lévő kormányelnökök és külügyminiszterek között ment végbe. Első sorban megvitatták a még megszállás alatt lévő két zóna jövőbeli közigazatását és a megszálló csapatok létszámának csökkentését. Vandervelde nyomban hajlandónak nyilvánította magát arra. hogy Belgium a maga csapatainak száxnereiét kétharmaddal leszántja. Briand is ilyen értelemben nyilatkozott, de kötelező Ígéretet, nem tett. mondván, hogy előbb az uj hadügyminiszterrel kel! a dolgot megbeszélnie. miután időközben korrnányválrozás történt, de különben sem lehet erről végleg határozni, míg a szövetségközi Rajna-bizottság nem bővül'ki a német birodalmi biztossal. Németország szempontjából végtelenül fontosak voltak ezek a tanácskozások. A kölni zóna kiürítésének részleteit Luther és Stresemann külön megbeszélte Chamberlainnel és Briand-nal. Az angol külügyminiszter a kölni zóna teljes kiürítésének végső határidejéül január 31-ikét jelölte meg. Megállapodás történt, hogy december 4-én Parisban konferencia lesz Németország kereskedelmi légi flottájának rendezéséről, amelyre az érdekelt kormányok megbízottakat küldenek ki. Általában a legkonciliánsabb hangon folytak ezek a tanácskozások a brit külügyminisztériumban, de kézzelfogható eredményt még nem adhattak, hiszen nem is volt elég idői ehhez, de másrészt Brianđ miniszr terelnök ismételten rámutatott arra, hogy előbb minisztertársaival ke» tanácskoznia. 1 Párisi jelentés szerint a szerda1 reggeli lapok megelégedéssel imák arról, hogy Luther kancellár és Stresemann külügyminiszter — a német sajtó jóslata ellenére — a locarnói szerződés aláírása alkalmával nem álltak elő újabb követelésekkel. A külügyminisztériumban folytatott tanácskozásokon kizárólag csak a német leszerelés kérdéséről volt szó. Luther és Stresemann öszszefoglalták azokat az intézkedéseket, amelyeket Németország a leszerelés érdekében, a szövetséges külügyminiszterek pedig ígéretet tettek arra, hogy a kölni zóna kiürítését legkésőbb február közepéig befejezik. Londoni jelentés szerint az angol lanok a locarnói szerződés aláírásával kapcsolatban magasztalják Briand szerepét, akinek elsőbbségi joga van a Nobél-dijra. Trágárságok ostyában A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták az igazságügyi tárca költségvetésének vitáját. Az ülés megnyitásakor — délelőtt fél tizenegykor a teremben mindössze tizenegy képviselő tartózkodott A jobboldalon nyolcán ültek, a baloldalon hárman. Propper Sándor a munkajövedelmek rovatát kifogásolja, hogy a rabok munkájának jövedelmét, amelyet 340 mil- I Hóra kóntémpláln’ak, nem fordítják a ‘•TaBfftr'“£§!&iIÜjaiiiak élelmezésére. A ra• bök munkája konkurreaerát csinál a tisztességes iparnak. Szóváteszi azt is, hogy a letartóztatottakkal embertelenül bánnak. Rathenstcin Mór kifogásolja, hogy a váci fegyház modern könyvkötészete és könyvnyomdája privát munkákat is végez. A nyomdaipar a sajtószabadság hiánya mellett erősen érzi a rabok nyomdájának konkurrenciáját. Malasits Géza felhívja a figyelmet arra, hogy a gyüjtőfogház műhelye valóságos akadémiája a betörőknek. Pesithy Pál igazságügyminiszter reflektál a felszólalásokra. A Ház a szakaszt elfogadja. Láng János: A fiatalkorúak bűnözése elleni védekezésre 19 milliárdot irányoznak elő. Sn 14 év óta nem voltam színházban, mert pénzemért nem engedem magamat trágárságokkal tr akt áltatni. Berky Gyula: Ebben nem értünk I egyet, mert olyan darabokat is adnak, I amelyek díszére válnak a magyar nem■ zetnek. Láng János: A színház, aj mozi és a j ponyvaregény megbontja a gyermekej két Az 1 állam az ellen nem védekezik I kellőképpen. A színdarabok erősen, 95 j százalékban, a .mozik ugyanilyen arányban a ponyvaregények 100 százalékban megmételyezik a gyermekek lelkét. Azt mondják, hogyha jobban cenzúrázzák a mozit, nem lesz közönség. Ugyanígy van a színháznál is. F. Szabó Géza: Pesten szenzáció kell, e nélkül nincsen semmi. Láng János: Érzákcsiklandozó disznóságokat, trágárságokat adnak be ostyában! Felkiáltások a jobboldalon: Nem is ostyában ! Láng János: Kéri az igazságügyminisztert, beszélje meg a belügyminiszterrel, hogy jobban cenzúrázzák a mozit és a színháza,t Peidl Gyula: Mert a cenzúrából sohaj sem elég ugy-e? Láng János: A cenzúrát ne fogatlan i oroszlánokra bízzák, altikét esetleg egy ; fiatal színésznő levesz a lábukról. A Briand-kormány bemutatkozása a kamarában Loucheur beterjesztette inflációs javaslatát Négy miniszterelnök irta alá a locarnói szerződéseket Az aláírás után fontos tanácskozások voltak Londonban
