Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 5. oWfil 1925 december 25. Bizottsági választások Novisad város közgyűlésén Noviszadról jelentik: A kiszélesített tanács szerdán dr. Milovano vies Milo­ván polgármester elnöklete alatt köz­gyűlést tartott. A polgármester beszá­molt párisi útjáról és a városok szövet­ségének Párisban megtartott közgyűlé­séről. A közgyűlés ezután megválasz­totta közgyámhelyettesnek KUcin Pred­­rag kulturtanácsnokot, főügyészhelyet­tesnek pedig dr. Popovics Dusánt. Vá­lasztottak ezenkívül öt uj tagot a köz­­igazgatási b.zottságba és kiegészítették a többi albizottságot is. A közigazgatási bizottság uj tagjai lettek: KUcin Mita, fíics Bránkó, dr. Rajkovics Mihály, dr. Arcdszki Mita, Csulum János. Egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a város megfesteti a király és ki­rályné arcképét. — Öt tagú bizottságot választott az erre vonatkozó tárgyalá­sok lefolytatásával. Hosszú vita fejlő­dött ki az iparos tanonciskola fen tartása körül. KUcin Mita azt indítványozta, hogy az iparosok minden tanonc után fizessenek ötven dinárt. Czidlik Ferenc, az ipartestület elnöke azt vitatta, hogy az 1884. évi törvény szerint a tanonc­iskolát a város köteles fentartani és er­re a célra két százalék pótrdót szedhet. Ellene van az iparosok újabb megterhe­lésének. — A közgyűlés KUcin javasla­tát fogadta él Csehszlovákia el akarja ismerni Szovjet­­croszországoi A Jr'san'ant-’íonfercrciiSt múrc.asra halasztó c A kisántant külügyminisztereinek Düb­­roVnikban megtartandó konferenciája elé feszült érdek ődésse! tekint az egész világ diplomáciája. Bécsi diplomáciai körökben a beogradl kormány újabb és újabb cáfolatai ellenére is rendkívül ér­dekes hírek vannak forgalomban a ta­nácskozás programját iFetö eg. Hír sze­rint a konferencián tárgyalásra kerül­nek Közép-Európának és a Balkánnak úgyszólván összes jelen’ieg aktuális problémái. így többek között a kisantant külügyminiszterei véglegesen leszögezik majd álláspontjukat a Rentis görög kül­ügyminiszter által javasó’t Balkán-pak­tum ügyében, amelynek létrehozását lö­­leg Románia sürgeti. Ezenkívül szóba­­kerül az Albrecht-propaganda és a Habsburg-restauráció kérdése, valamint barátságos eszmecsere keretében a kon­ferencia folyamán megbeszélik a ba'kánl államok esetleges leszerelési előkészüle­teinek módozatait is. A konferenciát az eredeti tervek sze­rint januárban kellene megtartani Dub­­rovnikban, Bécsben azonban — beogradl hírforrásra hivatkozva — tudni véik, hogy a tanácskozást elhalasztották és legkorábban március e'ején fognak ösz­­szeülni a külügyminiszterek. A konferencia elhalasztásának okául azt mondják, hogy Skrzinszky lengyel ku ügyminiszter prágai útja miatt Benes nem jöhet Raguzába. Bukaresti jelentés szerint a konferen­cia elhalasztásának egyik főoka a bi­zonytalan román belpolitikai helyzet. Februárban ugyanis minden valószínű­ség szerint kiirják Romániában a vá­lasztásokat és nem bizonyos, hogy Bra­­íianu Jóméi kormánya ebből a választás­ból diadalmasan fog kikerülni. Végül felemlítik azt az állítólagos el­lentétet is, amely Szovjet-Oroszország elismerésének kérdésében a román és a csehszlovák külügyi kormány között fel­merült. Benes ugyanis feltétlenül el akarja ismertetni Szovjet-Oroszorszá­­got, míg Dúca határozott formában ki­jelentette, hogy Románia belátható időn belül nem fogja a diplomáciai kapcsola­tot az orosz tanácsköztársasággal fel­venni. A jugoszláv diplomácia egyelőre nem csatiakozott sem Beneshez, sem Ducáhuz, de valószínűnek látszik, hogy Oroszország elismerése mellett foglal állást. A Pravo Lida szerint a kisantaot-kon­­ferenciát azért kellett elhalasztani, mert a csehszlovák kormány még a kisantant külügyminisztereinek tanácskozása előtt de lure el akarja ismerni a szovjetkor­mányt. Oroszország elismerése valószí­nűig még januárban megtörténik. A Narodni Listi ezzel szemben úgy tudja, hogy a szovjetkormány elismerése csak óhaj marad, mert Svchla miniszterelnök meg fogja gondolni, hogy ezzel a tény­nyel felforgassa-e a belpolitikai hely­zetei. HÍREK • a« Karácsony Ember, aki kényszerűségek igájába törve, kis örömökért nagy harcokat vívsz, állj meg egy pillanatra, rázd le magadról sorsod zúzmaráját és mele­gedjél a leggyönyörűbb legenda tűié­nél, amely fénybarázdákat hasit év­ezredek sötétségébe. Karácsony van, a szeretet eszméjének születésnapja. A betlehemi párolgó alomágyon meg­született az Ember, aki önmaga fölött arató t győzelmében Istenné vált és üt él kőzötiünk mint a civilizáció alap­elve, a humanizmus örök forrása és minden n^gyratörő szellemi mozgalom éltetője. Dobd el a történelmi kutatás mérőónját, vesd le a természettudo­mányos bírálat ókuláréját, ne hallgass másra, csak a szived muzsikájára és e! fognak olvadni kételyeid, mint jég­csap, ha rátüz a napsugár. Mindegy, hogy az Evangélium térdre­­ború ó áhítatával, Renan filozófiai ra­dikalizmusával, vagy P pini forradalmi ka hoücizmusával látod-e azt a nagy­szerű életpályát, amely a Golgothán dicsőült meg. Akár szószerint elhiszed a bibliai csodákat, akár csak nagy­­erkölcsi igazságok szimboliumait érté­keled bennük, karácsony varázsa hófehér pihékben száll rád és ha a hitetlenség igéi lázadnak is ajkadon, a szived magafeledkező jósággal telik meg. A hit akkor szárnyal a legma­gasabban, ha kiröppen a dogmák rácsai közül. De nemcsak a vallásnak lehetnek a klkiismeretet bebörtőnző dogmái, hanem a tudomány is ter­melhet hittételekké csontosodó hipo­téziseket és építheti fel rendszerek kártyavárát, amelyet a jelenségek megítélésének uj szempontja halomra dönt. A dogmák csonthéja szétesik az Idők folyamán, a mag azonban, ame­lyet a kemény burok rejt, belehull a fej ődés íelevényébe és az életet lom­bok árnyékos zöldjével, virágok édes illatával, gyümölcsök üdítő zamatjával gazdagítja. ' — Miből, hogyan lett az ősmag? — kérdezed teprengéseid örvénylésé­ben a robotos hétköznapokon, amikor a munka fáradalmait az eszmélkedés gyötrődéseivel pihened ki. Forgatod a bő esek könyveit, fölkapaszkodói a tudás hegycsúcsaira és elméletek tükör­sima jégpályáin csúszkálsz, de vissza­térve a gondolat turista-kirándulásairól, nem tudsz egyebet tenni, mint azt, hogy emberi mértéket veszel a titok­zatos erőről, amelynek lágyékából a kezdet kiszakadt. Az ismeretek vége­láthatatlan hadserege mint feldúlt hangyaboly rebben szét, ha rálehel a ét misztériuma. Miből lettünk, mivé leszünk ? A problémának ezt a két pó­lusát nem tudja megközelíteni a tudo­mány, csak a közbülső területeket deríti fel. Emelhetsz felhőkarcolókat a kuliura építőköveiből, rabszolgáddá te­heted a villámot, alkothatsz bámula­tos szerszámokat az emberi kényelem céljaira, szerkeszthetsz teóriákat az átöröklésről, a struggle for life-ról, a faji kiválasztásról, a nagy titkot még sem érinted fel és a végső kérdés körül olyan rettegve botorkálsz a bi­zonytalanságban, mint gyermek a sötétben. Barbusse szerint az ész a világ­egyetemet a f jbe helyezi anélkül, hogy egyetlenegy pontján Is változ­tatni tudna. Törődjünk hát bele min­denbe, ami megmásithatatlannak lát­szik ? Nem ez a tanítás csendül k! karácsony költészetéből, amely beléd lopózik és szivedet a szeretet alázatával A kínai fölkelők kiverték a japánokat Tiencsinbol Egyre zavarosabb a helyzet Kínában Londonból jelentik: A lapok érte­sülése szerint Hong-Ju-Csiang tá­bornok csapatai Tiencsinbol kiver­ték a japán csapatokat és elfoglal­ták a várost. A felkelők elvágták a Nankingbe vezető vasútvonalat és Peking—'Tiencsin között is feltépték a sineket, úgyhogy a nemzetközi for­galom teljesen megakadt. Mandzsú­riában a helyzet fenyegető, attól tar­tanak, hogy Csang-Cso-Lin csapa­patai meg fogják tagadni az enge­delmességet. A japán kormány a katonai pa­rancsnoknak szabad kezet biztosí­tott mindazoknak az intézkedések­nek a megtételére, amelyeket a ja­pán érdekeknek Kínában való meg­védésére szükségesnek tart. A kínai politikai körökben min­den pillanatban várják a köztársa­sági elnök lemondását. Karácsonykor bezárul a Szent Év Egy millió látogatója volt a Vadkannak A Szent Évet megelőző karácsony estén kibontott szentkapu december 25-én ünnepélyesen bezárul és ezzel véget ér a Sancto Anno, A Szent Év. Hatszázötven év óta. amióta Vili. Bonifác pápa az 1300-ik esztendőt szent évnek nyilvánította, az 1925-ös szent évnek volt a legnagyobb láto­gatottsága. Több mint egymillió em­ber zarándokolt Rómába, hogy a szent évben biinbocsánatot nyerjen. *A Szent Év bezárása ugyanolyan ünnepélyes szertartások közt törté­nik. mint amilyen ünnepélyes volt a megnyitás. A pápa őszentsegét a sixtini kápolnából hordszéken viszik a bazilika kapuja elé. A Rómában lévő bíborosok kisér'k a pápát, aki a bazilika nyitott ajtajában megáll, jobbjában keresztet tart. baljában égő gyertyát s áldást oszt a népnek. Majd bezárja a bazilika kapuját, amely most huszonöt éven át zárva marad. Rómában most állítják össze a pontos statisztikát arról, hogy mennyien zarándokoltak a szent év­re. A világon lakó háromszáz millió katholikus közül több mint egy mil­lió fordult meg ebben az évben Ró­mában, ami lényegesen több, mint huszonöt év előtt, amikor XIII. Leó pápa háromszázezer zarándokot fo­gadott. A zarándokok nagy többsége a szegényebb néposztályból került ki. A legtöbb zarándok természetesen Olaszországból került, ahonnan két­százezren utaztak Rómába. Német­országból ötven különvonaton negy­venötezer. Spanyolországból tizen­kétezren. Franciaországból szintén ugyanennyién. Jöttek azonban rándokok Ausztráliából és a Fülöp­­szigetekről is. Az olasz vasút és a posta renge­teg forgalmat bonyolított le. A pos­tai forgalomra jellemző, hogy az idén Rómában tízmillió külföldre irányuló táviratot adtak fői, ame­lyek nagyrészét zarándokok küld­ték. Szegeden szerb elemi iskola nyilak meg A város hozzájárul az uj iskola költségeihez A szerbek Szeged történetében évszázadok óta jelentékeny szerepet töltöítekbe.Nohanragában a városban nem sok szerb család lakott, de a környékbeli falvak szerb lakói szá­mára Szeged volt a központ, ahova vásárolni, szórakozni bejártak. Szerb templom, szerb iskola is régen van már Szegeden s volt idő. amikor a városi közigazgatás feje. a polgár­­mester is szerb ember volt. A békekötés óta megfogyatkozott a szerbek száma Szegeden. A vá­ros környékének egy része az SHS királysághoz került s a szegedi szerbek közül is többen átköltöztek Jugoszláviába. A Szegeden maradt szerbek a leg nagyok egyetértésben élnek a város magvar polgáraival, sem val­lásuk szabad gyakorlásában, sem nemzeti kultúrájuk ápolásában nem zavarja őket senki Az ui fogadalmi templom közvetlen közelében ott áll a renovált szerb templom és páni lak. hogv szolgálja a hívők lelki szükségletét. A szerb elemi iskolát, amely mint az épület falában elhelyezett emlék­tábla bizonyltja, 1797-ben épült, a háború alatt bezárták, mert helyi ségeit hadikórház céljaira foglalták le. Azóta nem volt Szegeden szerb elemi iskóla. A szegedi szerbek azonban sufyí helyeznek arra. hogv gyermekeik az elemi oktatást szerb nyelven kapják s a jövő tanévre meg akarják nyitni a szerb elemi iskolát. Az iskola megnyitásának nincs is semmi akadálya. A szegedi szer­­bek teherbíró képességét az Iskola fenntartása tu'haladia ugyan, azon­ban Szeged város, agv mint a múlt­ban. tnost is hajlandó hozzájárulni az iskola fenntartásához. Az egyet­len akadály, hogy a szegedi nagy lakáshiány miatt nem tudnak helyi­séget találni az iskola számára. Szeptemberig azonban ezt is elinté­zik. Szeptemberben megnyílik a szegedi szerb iskola. DRÓT K OTFLEKETj szigetelt éi esrpnsz ríztp-zalokat, | r.&ólAfflpaaisínórokat, anie?tadrétoVat, élorakA- § . be'5*kei f4ftStrenritt raJnC égben. Jutányos áron $ $ ssáliit a NovUadi Kábet?y4r (RadniŐka ul, 2.) $ $ Toefon: 121, 44i3 $

Next

/
Thumbnails
Contents