Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-08 / 299. szám

6. oldal

RÁCSMEGYEI MAPLŐ 1925. november 8.

Senía uarázslőjának

megielent az Rrnyék* Ember

Az apostolt földi nevén Kovács Mátyásnak; hívják, ötvenöt éves, szóval nem mai csirke, Szentán született, ahol •jelenleg időjóslásból tengeti életét. Kovács Mátyás ma bejött Szubcrt teára, egyenesen be a szerkesztőségbe, ahol egy íródeákot követelt, aki feljegyezze az ő viselt dolgait.

— Mert — mondta Matyi bácsi — ha engem kitesznek az újságba, úgy fogják kapkodni, mint a cukrot.

Ilyen kecsegtető kilátások után csak természetes, hogy kaptunk a ritka alkalmon és az apostollal szakszerű beszélgetésbe kezdtünk, amit, ha tekintélyes férfiakról van szó, úgy hívnak, hogy interjú.

Ádám és Évával kezdte a drága bácsiba. Aztán ideért:

— Gyerekkoromban rajongtam a futballért. Akkor még az is csecsemőkorát élte. Egyszer, amint éppen egy gyönyörű suttogásban gyönyörködtem a barátaimmal, közibünk vágódott a labda. Úgy beverte az orrom, hogy a mentők vittek haza. Telitalálat volt. Ekkor úgy éreztem, hogy ez isteni intés elhivatottságomra. És felcsaptam futballistának. Kapus lett belőlem Később aztán elmentem asztalosnak. De ez se volt az igazi, mint később kiderült.

Beálltam kertésznek.

Ám a végzet utjai kiszámíthatatlanok. A sors más rendelést szánt nekem. Már pelyhedzett az állam, amikor egy táncos trupp gyütt a városba. Csupa

stramm nő! Ilyen ni! — és mutatta — kifogástalanok. Minden este megbámultam őket. Sajnos, fizetni kellett. De megérte. Minden pénzt megért. Hja, ez a fiatalság. Iskolába persze nem jártam. Három elemim van. De azért kiállók versenyre bárkivel. Az iskolában mellettem ült a Heísler Ferkó és balról a polgármester. Azok könyvből

se tudtak annyit, mint én fejbül. De térjünk a tárgyra. Az egyik kis bestiába hdega bajod tani. Hát bele. Fülig. Na, nem mondom, nem idegenkedett ö se tőlem. De neki finom urak költöttek. Sétapálcásak, kesztyűsek, monoküsak. Mert akkor ez dívott. Azok nem bántak vele olyan kesztyűs kézzel mint én. A gavailáérok (itt lágy szünetet tartott Elérzékenyülten megra gadta a karomat és hosz szu, mély, tragikus léleg

zetet vett.) Szóval kibuktam. Akár a képviselőjelöltünk. Visszamentem lóápoiónak. Mert az is voltam.

Ekkor jutott életem a legjelentősebb fordulópontjához. Ezernyolcszáznyolcvannyolc december hajnalán (itt ünnepélyesen megnyomta a hangját, tehát • dűlt betűkkel szedjük, hogy az olvasó is átérezze ezt a lélekemelő pillanatot) egy Árnyékember lelení meg előttem, aJd igy szólt hozzám: Mátyás, Mátyás ne menj te többé gyovomú. És megvüágoskotta az elmémet

— Mit mondott még? — érdeklődtem.

— Megvilágította az elmémet — ismételte csökönyösen és többet nem akart mondani Úgy Játszik félt hogy berniem is kigyullad a világosság. Aztán időt jósolt.

— Tizenkét napig nem látjuk a napot.

Két hónapig Írté hidegek lesznek, a vonatok elakadnak a nagy hóban, árvíz jön és felhőszakadás.

Zordan nézett rám. Naiv, bájos öregember szemei voltak, mint a házmyulaknak, nem is néz ki belőlük ennyi kegyetlen prófécia.

— Én az Árnyék Embertől közvetlen utasításokat kaptam az emberiségre nézve — magyarázta — de a népek ezt nem mindenhol értették meg. Akadt egy svindler, aki kijelentette, hogy ő az Árnyék Ember földi helytartója. Persze

vitába keveredtünk és én nyomban lelepleztem a nagy nyilvánosság előtt. Amiből persze nézeteltérések támadtak, amelynek során én öt gyomron rúgtam, miután ő beverte az orromat. Na, nem halt bele egyikünk se, de sajnos, azt már nem tudtam megakadályozni, hegy a jog és a törvény őre, aki mellesleg már régen pikkelt rám, le ne kapjon. Bevittek bennünket. A közös zárkában aztán felvilágosítottam -a

szerencsétlent.

Ma ő a legbuzgóbb hivem. De

megbetegedtem.

Két évig nyomtam azt a piszok ágyat.

— Mért nem hivott orvost?

összecsapta a két soványka tenyerét:

— Orvost? Szentatyám! Hogy megmérgezzenek? Karácsonyi sóval és karácsonyi abrosszal gyógyítok én minden betegséget, lovat, tehenet és asszonyt, hogy százévig is elé!.

Ezzel véget ért az interjú. A Bucsuzásnál még előzékenyen kijelentette:

— Ha kívánják, naponta beíeVegrafálom az időt.

Szépen megköszöntük a szívességet.

— Hát előleget nem kapok? — kérdezte az ajtóból.

Erre az egész szerkesztőség kórusban nevetni kezdett:

— Előleget! Mi az? — és kíváncsian elővettük a Révai nagy lexikonát.

(t. I.)

Bácsmegye

őszi közgyűlése

Ttzeshat millió a megy© jov6 évi

költségvetés©

Szomborból jelentik: Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága november 10-én tartja ebben az évben a negyedik rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatán közel 350 pont szerepel. Az alispáni jelentés után legfontosabb pontja a közgyűlésnek a jövő évi költségvetés, mely a közgyűlés napjáig nyilvános közszemlén van.

Bács - Bodrog vármegye jövő évi rendes kötségvetésc 16 millió dinárt tesz ki. Örvendetes jelenség, hogy a megyeitpóíadó a tavalyi 15 százalékról 10 százalékra csökkent.

A költségvetés a rendes kulturális s művészi kiadásokon kiviil az előre nem látható leadások számláján is előirányoz 25—25.000 dinárt, szociális kiadásokra pedig 130.000 dinárt. Nagyobb kiadási tétel a költségvetésben a szombori felsőkereskedelmi akadémia céljaira előirányzott egy millió dinár. Ebből az összegből épületet szándékozik a vármegye vásárolni az iskola céljaira. A megvásárlandó épületre vonatkozólag már tárgyalások is folynak a szombori Kronics-palota tulajdonosával, báró Rajasiccsal.

A topolai főszolgabiróság épületére 500.000 dinár, a vajdasági egyetemi hallgatók beogradi otthona javára 100.000 dinár van a jövő évi megyei költségvetésben előirányozva. A noviszadi nemzeti színház 50.000 dinárt kap a vármegyétől. A szombori egyházi dalárda

250.000 dinár segélyben részesül a vármegyétől. A szombori állami gimnázium berendezési költségéhez

50.000 dinárral járul a vármegye. Az iparos dalárda 5000 dinámyi segélyt kap a megyétől. A szombori kereskedelmi kör esti tanfolyamát

25.000 dinárral segíti a megye. A nemrégen megalakult bácskai tűzoltó egyesület 25.000 dinárt kap. Segélyben részesülnek az egyes hitfelekezetek is, igy a szombori ágostai evangélikus hitközség 25.000 D. segélyben részesül, a belimonasztiri katolikus templom építkezéséhez pedig 5000 dinárral járul hozzá Bácsmegye. Végül segélyt kap a Noviszadon megjelenő Poljoprivredni Glasnik című közgazdasági lap is 20.000 dinámyi összegben.

Mascagni

cigány bandában is muzsikált

A mester nyilatkozik a Bács megyei Napló számára Beograd zenei életéről, a modern zenéről, az orosz és olasz muzsikáról

Három napig tartózkodott Pietro] Mascagrd, a Cavalleria Rusticana világhírű komponistája Beográdban. Három napig tartott az az üldözés. hajsza amig Mascagni közelébe lehetett jutni s a mesternek ideje volt arra, hogy a Bácsmegye! Napló részére nyilatkozatot adjon. Pietvisa. az olasz követség kereskedelmi attaséja közvetítette ezt a találkozást, amely pénteken délelőtt meglehetősen nagy lótás-futás után jött létre.

Pénteken délelőtt tizenegy órára, az olasz követségre kaptam meghívást. Mascagni azonban nagy fáradtságára hivatkozva, a szállodájába, majd a beográdi Nemzeti Színház igazgatói szobájába kéretett. Gyorsan száguld a követség autója, s útközben Pietvisa attasétól, aki földije Mascagninak. érdekes dolgokat tudunk meg Mascagniról. Mindketten livornóiak. Livornóban is, de egészOlaszországban, ahogy azt Pietvisa mondja, Mascagnit nagyobbra értékelik Puccininál, a kettő sikerének titka a reklám kérdésén múlott. Puccini mindvégig kitartott a milánói Riccordi zeneműkiadó mellett. Mascagni azonban összeveszett velük s igy gyengébb kiadók adminisztrálták, akiknek nem voltak olyan nemzetközi összeköttetéseik, mint Riccordinak. A Parasztbecsületet Riccordi vitte a világpiacra, ennek meg is volt az eredménye. Mascagni ma 63 éves. két fia. egy leánya van, leánya Farínéi!sítek, a legjobb olasz karmesternek a felesége. Fiai nem zenészek, az egyik ügyvéd, a másik kereskedő. Müvészlélek a felesége is. aki énekesnő volt s most kitűnő színházi rendező. A beográdi előadások előtt a próbákon Mascagniné útmutatásai szerint dolgoztak az itteni naturalista orosz rendezők nagy bosszúságára akik nem szeretik az olasz iskolát, ahol csak a bel tanto a fontos, nem pedig a játék és a stfnstertíség.

Másfélérás várás után végre megérkezik Mascagni. Fiatalosan Ugrik ki az autóból, senki nem mondaná hatvanhárom esztendősnek. A beográdi színház tagjai azonnal körülveszik s elcipelik a fotográfushoz. Jó félóra hosszat fotografálják Mascagnit. mig végre nekiindul az igazgatói szoba felé. De az igazgatói szobában sem bírom még megszólaltatni a fényképeit dedikálja a beogradi Nemzeti Szinbáz énekeseinek, valamint a Cavalleria Rusticana partitúrájára keil még egy-két kedves sort írnia.

Mikor ezzel is végez, sor kerül rám. Nincs annyi időm. hogv kérdezzek, jobban tudja, hogv mit kell ilyenkor mondani. Talán én vagyok a tízezredik újságíró. akit fogad s ezért ugv kezdi:

— A Par asz (becsület és az Aida beográdi előadásaival roppant meg vagyok elégedve. A szó'isták. az énekkar lelkesen szépen dolgoznak, a zenekar, ha még kiosi is. mindent elkövet, hogy művészi produkciót nyújtson. A közönség tetszésnv'latkozataiból és abból a lelkes hangulatból, amelv mindkét előadáson megnyilvánult, láttam, hogy Beográdnak nagy zenoértő közönsége van. amely egy magasabb zenei kultúra alapjainak a megteremtésére rendkívül alkalmas. Csak szépet és jót mondhatok mindarról. amit. láttam és hallottam.

A modern zene uj fejlődési utjai iránt érdeklődöm azután. Mascogni haragszik a modern zenészekre, akik magv deknmponá’t korszak zenei érzéseit akarják kiterjeszteni de csak agyuk van és nincs szivük hozzá.

—-A lélek—mondja—mintha már nem tudaa semmit sem produkálni, nrmdent

átvett a technikai fejlődés, ahol az emberi szívnek már nincsen sok keresni valója. Debussy és társai csak értelmi alkotásokat produkálnak, nem érezzük ki belőlük az emberi mélységeket, mert ők, stm éreznek semmit sem, csak zenei matematika pontos szabályaivá! színes hangulatokat tudnak érzékeltetni, amelyben sem zenei, sem emberi gondolat nem található. Nem beszélek az őrültekről, akik megtdbolyodott vízióknak akarnak propagandát csinálni, ezt a zenét lehet, hogy egyes extrém kiváltságosok megértik, de nem kell a népnek, amely minden zene. .dal és dallam ősforrása.

Az orosz zenéről beszélgettünk az-' után.

—Az olasz dal és az orosz zene tulajdonképpen egy forrásból táplálkoznak— mondja Mascagni.—Magamissokat foglalkoztam az orosz zenéve!. Kint éltem egy évig. hogy megtaláljam e,z orosz zene ősforrásait. Rendlávű! sokra (ártom Csajkovszkít aki zseniális ember és zenész, Rimszld Korsakovban s Stravinszkyben több a technika, mint a lélek s ezért nem szeretem őket. Isteni alkotásnak tartom Mossorski -Boris«-át, de itt is, mint minden zenében absolut értéknek csak azt tartom, amely a népdalokból táplálkozik. A nép nyelvén írnak az írók, a nép dalait akaria hallgatni a közönség. A beszéd is. a zene is ősforrásból táplálkozik, s nekünk mindig ehhez az ősforráshoz keH visszatérnünk. Nem mindenki tudja ezt megtenni. Én magam nemcsak az orosz zenével hanem a magyar zenével is foglalkoztam. Hét hónapig figyeltem a magyar cigányok muzsikálót. játszottam a bandában is. kerestem a nép teremtő dallamát s közel jutottam a magyar zene ősforrásaihoz.

*— Eztaz utat kellene beutazni minden zeneszerzőnek. Technika is kell. de ez nem elég. Dal kell és ez volt mindig, hogy úgy mondjam zenei teóriám, amelyet minden nép zenetörténetében igazolni lehet. A szerbben épugy. mint a lengyelben, de legltivvét az olaszban.

— 1909-ben Velencében egy zenei kongresszust tartattunk, ahol jelen volt Rimski Korsakov. Cesare Cui, s több neves zeneszerző, ahol mintegy princípiumként áHitottuk fel. hogy a nemzeti zene az alapja egy ország zenei fejlődésének.

Hihetetlen temperamentummal mondja mindezt Mascagnj. Még sok mindent szerettem volna tőd. kérdezni, de beszélgetésünket megzavarta a szobáira lépő Bordrero olasz követ, aki Ma-scagnit ebédre vitte magáva!.

Távozóban gyorsan elmondja meg, hogy Beográdból Grácba megy vendégszerepeink a telet Egyptomban tölti, tavaszra pedig Ausztráliába megy túr néra.

Beszélgetés közben autogrammot kértünk tőle, amelyet a nagy művész készséggel adott a Bácsmegyei Napló olvasói számára. Finom, karcsú betűi vannak, olyan finomak, akár az ő miivé-» szete. - a D.