Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-05 / 296. szám

Táncestély a húszemeletes szálloda tetején és más amerikai furcsaságok Beszélgetés dr. Wilhelm Imre suboticai főorvossal amerikai tanulmány útjáról —- A mai amerikai élet európai látószögből 6. olda._____________________________ BACSMEGYEI naplő Egy-két nappal ezelőtt érkezett haza Szpboticára dr. Wilhelm Imre sebész, a Singer Bernát szeretetház főorvosa hat hetes amerikai tanulmányút járói. Két hó­napig volt távol és ebből az időből hat hetet töltött Amerikában és ezalatt or­vosi tanulmányain kívül bőséges alkal­mai volt arra is, hogy Amerika társa­dalmi, gazdasági és művészi életét is megfigyelje. Felkerestük dr. Wilheim Im- 1 rét és megkértük, mondja el amerikai impresszióit a Bdcsmegyei Napló részé­re. Két operáció között ebéd közben —­­délután háromkor! — beszél dr. Wilheim sebészi-főorvos amerikai élményeiről. Olyan frissen élnek még benne az im­pressziók az újvilágból, hogy szinte Amerikában érezzük. magunkat, spiig beszél. — Londonban töltöttem előzőleg né­hány napot — kezdi elbeszélését — s a kórházakat is tanulmányoztam. A leg­jobban az ragadott meg — és azért tar­tom fontosnak hangsúlyozni, mert talán itthon is tanulnak belőle — hogy csak­nem valamennyi hatalmas londoni kór­ház jótékony adományokból létesült. Southamptonból a legnagyobb oceánjárón, a Leviatan-on hat nap alatt tettem meg az utat Newyorkba és ezen aiz úszó palotán alig elegendő hat nap ahhoz, hogy az ember mindent lásson. Elég talán annyit mégemlitenk hogy nappal golf-játékkal és a hajó hatalmas uszo­dájában vizipolóval szórakoznak az uta­sok, délután mozi-előadások, tánc, este hangverseny. Az ember szinte sajnálja, amikor Newycrkban ki kell szállni a ha­jóról. A jól kereső munkás nem tud megélni a száraztörvény miatt — Amerikában ma elég jók a kereseti lehetőségek. A legjobban a fizikai mun­kásokat fizetik, az intelektuelLek orvo­sok, ügyvédek munkáját kevésbé fize­tik. A jólkereső munkások túlnyomó többsége mégsem tud megélni kereseté­ből, mert nem tud lemondani az alko­holról és a száraztörvény miatt sokszoros árakon kénytelen megfzetni a csempé­szett szeszesitalokat. A drágaság egyéb­ként elég érezhető Amerikában is, a trösztök kezében van minden. Lakás­hiánynak és más középeurópai bajoknak azonban nyomát se látni, a Fifth Ave­­nue-n például rengeteg 14—15 emeletes : palota épül most is és mindenütt hir­­jdetnek kiadó lakásokat A lakások azon­­iban drágák, a jobb városnegyedekben évi ezer dollár a bér minden szoba után. i . .. . A gyermek-nagyhatalom — A legnagyobb hatalma Amerikában a gyermeknek van. Nálunk elképzelhe­tetlen az a szeretet, amellyel a gyere­keket becézik. Es a gyermek, aki egész nap az uccákon játszik a rendőr és min­iden járókelő gondos védelme alatt, tu­datában va|n hatalmának és nem is lát­­iszik alaptalannak az az anekdota, amely (szerint az amerikai kisgyerek megfe­nyegeti apját, amikor az meg akarja verni, hogy feljelenti a rendőrségen, ha hozzányúl. A négereknek ma már sok­kal jobb a helyzetük és amióta elismer­ték jogaikat, azóta például Newyorkban százezerről nyolcszázezerre emelkedett a számuk. A »néger« kifejezést sértő­nek tartják és csak »szinesek«-nek va(gy »feketédnek szabad nevezni őket. Még mindig ők végzik a legalacsonyabb­­rendü munkát, de akadnak már köztük mUHormosak is. Legérdekesebbek asszo­nyaik kifogástalan és gyakran grofész­kűi ható európai eleganciájukkal. A betegek városa — Utapi tulajdonképeni célja Roches­ter volt — folytatja elbeszélését dr. WVheim főorvos — ez a 15.000 lakosú fe»Köly, ahol a Aígyo-testvérek világhi­rü klinikája körül a kórházak egész .sora működik és ahol 1800 beteg van állan­dóan. Útközben a Niagarra-vizesést, Cle­­velandot, ezt a nagy magyar gócpontot és Csikágót látogattam meg, majd hosszabb időt töltöttem Rochesterben, ahol a vi­lág minden részéből van állandóan 50— 100 orvos tanulmányúton. Amit a. tech­nika produkált, mindaz ott az orvosi tu­domány rendelkezésére áli, például oxi­gén-szobák tüdőbetegek részére, ame­lyeknek berendezése maga 20.000 dol­lárba került Ezerötszáz képzett ápolónő működik itt, tehát csaknem minden be­tegre jut egy, az egyik klinikán tiz mű­tőterem van egymás mellett és egész nap folynak az operációk a legnagyobb precizitással. Csodálatos az ai gyorsa­ság, amellyel még műtét közben megál­lapítják Röntgennel, vagy mikroszkopi­kus utón a tulajdonképeni kórokozót vagy a beteg részt és ezután folytatják fokozott biztonsággal az operációt. A vérátömlesztés is nagyban folyik itt és mindenki huszonöt dollárt kap, aki át­­ömleszíés céljára átenged egy félliter vért a magáéból. Vannak már profesz­­szionisták, akik sűrűn veszik igénybe ezt a mellékkeresetet, matrózok, kato­nák és fiatal nők, akiket a professzorok már számontartanak. Nagyszerű ered-NEVESSÜNK VAGY ÁLMÉLKOD­­JUNK, mikor ilyen híreket olvasunk az amerikai lapok­ban: »Newyork egyik leghatal­masabb felhő­karcolóját, az Express Buildin­gdt megvásárol­ta Hechser Buil­ding milliárdos«. Ez volt a világ egyik legnagyobbszabásu házvétele. Hechser tizenhétmillió dollárt fizetett az épüle­tért, amely évente kétraiEió dollárt jöve­delmez. Minden van ebbon a házóriás­ban, cipész, borbély, iskola, könyvtár, gőzfürdő, gőzmosoda, vívóterem, zene­de, kozmetikai intézet, képtár, posta, imaház, mozi, színház, fényképész, vá­ros a városban és lakói, akik itt szület­tek, akár egész életüket leélhetik itt ké­nyelemben, szórakozásban és munká­ban, anélkül, hogy át kéne egyszer is lépniük a ház küszöbét. Szülhetnek, há­zasodhatnak, kereskedhetnek, minden csak egy ugrás és ha meghalnak, itt örök nyugalmat is találnak — elégetik a holttestüket a földszinti krematórium­ban. Minden kéznél van. A halál is. Ugyancsak Newyorkban eladóvá tették Clark William szenátornak, a hires réz­királynak a palotáját is, amelyre azon­ban nem akadt idáig vevő. Az óriási méretű, mesébe illő pazar kényelemmel berendezett márványpalotáért tízmillió dollárt kérnek mindössze. A kacsalábon forgó kastély csudáit is megszégyeníti ez a palota és az embernek, a szegény, nyomorult, lerongyolódott európai em­bernek elszorul a szive ennyi gazdagság láttán, amely mind egy emberé volt. Egy töpörödött, reszketős, gyomorbajos aggé, aki már csak az ágynak tudott örülni és egyetlen vágya, ami sohasem teljesült be, az volt: mégegyszer meg­enni jóízűen az ebédet. Orvosságokat reggelizett, orvosságokat ebédelt, orvos­ságokat vacsorázott és az álmait is a mcdicinás üvegek erőszakolták a sze­mére. A kacsalábon forgó kastély most eladó. Ó, de melyikünk engedheti meg magának azt a luxust, hogy, egy har­minckét fürdőszobás palotát vásároljon mennyel operálnak Rochesterben, sokat lehejt tanulni tőlük. A revü-kultusz, tánc-őrület és az amerikai nő — A művészet már kevésbé tökéle­tes Amerikában, mint a tudomány. Min­dent a jazz-band ural és hihetetlen mér­tékű a tánc-őrület. Newyorkban például minden étteremben van egy elkerített rész a parketten, ahol az egyes fogások közt a nő táncra perdül lovagjával és azután folytatja az étkezést. De táncol­nak nyáron a húszemeletes szállodák te­tején berendezett kertben is. A táncter­mekbe minden gardirozás nélkül megy el az amerikai leány udvarlójával. Álta­lában önállóbb az amerikai1 nő, mint az európai és mégis tartózkodó. A legjobb családok lányai is office-be járnak és amit keresnek, afölött maguk rendelkez­nek. A színházak legnagyobb része Newyorkban a Times-SqUare-en van összezsúfolva és este itt elszédül az ember a sok vetített fényes reklámtól. Egy-egy színház nem túlságosan nagy, a földszinti ülőhelyekről mindenünnen jó! lehet látni és körülbelül öt dolláros egységára van minden földszinti ülő­helynek. Komoly művészi nivót azonban hiába keres az ember ajz amerikai szín­házakban. Úgyszólván mindenütt reviit játszanak, a színpadon a meztelenség do­minál és a primadonnák is bukfencet vetnek. A legnagyobb ilyen siker az idén a ' »Nono Nanette« című revü-ope­­rett veit, amelyet most már áthoztak Londonba is L. F. mágának, mikor sokunknak még gőzfür­dőre sincsen pénze? * VÉRES BIKAVIADALOKRA emlékez­tet bennünket az a késhegyig menő harc, amit az erdélyi mészárosok foly­tatnak a vegetáriánusokkal. Erdélynek van egy uj apostola, Bicsé/dy, aki a nö­vényevést prédikálja olyan sikerrel, hogy a húsfogyasztás, azokban a váro­sokban, ahol csak a próféta megfordult, lényegesen csökkent. A siker titka ter­mészetesen nem a vegetáriánus tanok erejében rejlik, hanem abban a szomorú és egyszerű tényben, hogy Erdélyben is nagy a szegénység, a nyomorúság és az emberek olcsóbban laknak jól a krumpli és spenót főzelékkel, mint a marhahússal. A mészárosok szerint azonban mindennek az átkozott vegetá­riánusok az okai és ezért jóhusban levő ellenprófétákat állítottak, akik körbe járták a nagyobb városokat és saját személyükben illusztrálták a husevés előnyeit. A kövér, pufók -apostolok köz­derültséget keltettek, de csak inkább el­vették a fogyasztó közönség gusztusát, mintsem növelték volna. A vegetáriánu­sok az egész vonalon győztek. Erre most az erdélyi mészárosok szövetsége megvásárolta a V egetáridnas cimü szaklapot, amely a husnélküli táplálko­zást sikeresen propagálta és az utolsó számban már a saját lapjában szúrták hátba a vegetáriánizmust. A lapot pedig beszüntették. Az erdélyi Idsborjuk és marhák természetesen érthető izgalom­mal várják a küzdelem kimenetelét, a mely elsősorban az ő sorsukat dönti el. A növényevők igy. tehát erős többség-1925. november 5. ben vannak, mert hiszen minden kisbor­­ju és marha már a születésénél fogva is lelkes vegetáriánus. * A SÖTÉT SZUBOTICAI ÉJSZAKÁ­BAN egy kis vidám világosság, amit ikonban nem- a gáz-lámpa ára-szt, hanem a muzsika barna papjai, a ci­gányok. Két ci­gányprímás az el­múlt éjjel összeve­szett. A legkomo­lyabban. így történt: X. szabadestés pri-i más bement a konkurrens kafanába, ahol régi riválisa, Ipszilon dirigálta a Bandát. X. boros fővel a következő meg­jegyzést tette: — Ez is játék? Ez is prímás? A konkurrens kétkeze el volt foglalva, végigjátszotta tehát türelemmel a nótát, aztán odalépett a kötekedőhöz: — Nem imponálok neked, mi? — és arcul ütötte. A banda tust húzott, úgy, hogy a botrányt sikerült eltussolni a nagy zenebonában, de X. bosszút for­ralt. Másnap, az illető kafanában kézzel írott nyílt levelet osztogattak, ame­lyekben X. sajátos helyesírási hibák kí­séretében párbajra szólítja fel Ipsziíont. »Én nem tudok úgy vini mint az urak — írja a vitéz prímás — meg hát nem is akarok vérengzeni, mert mind a ketten családosak vagyunk, ezennel hegedüpárbajra hívom ki ellenfelemet. Aki vészit, fuccs a becsületének és bo­csánatot kér a másiktól«. A haragos fé? persze kénytelen volt elfogadni a feltételeket és a fura párbaj szerda délelőtt . meg is kezdődött, ban­dázs és banda nélkül, a végkimerülésig. Az első félidőben X. határozottan fórban volt, de dél-tájban már kimerült és szem­­meíláthatóan kifogyott a szuszból. A vi­lág minden nótáját eljátszották egymás­nak, a legédesebb vansztepplöl az üvöl­tő foxtrottig, agyonmuzsikálták egy­mást sértegették, gyalázták, csúfolták egymást a nyirettyűvel, a lelkűket ze­nélték ki ott fogcsikorgatva, hogy örök időre elég lesz nekik ebből a ritka élve­zetből. Először X. hegedűjén pattant el egy á húr. Aztán Ipszilon d húrjának szakadt meg a szive. Majd X. c-je ko­pott el olyan vékonyra, hogy újat keltett rá tenni. Jerichó falai sokkal szerényebb macskazenétől omtottak össze. így kín­lódtak délután négy óra tizenhárom per­cig, amikor is Ipszilon kezéből kihullott a hegedű és szó nélkül lefordult a szék­ről. Hangtalanul. Csak a hegedű nyik­­kant egyet. A segédek kimondták a harcképtelenséget és fellocsolták az ál­dozatot. A felek nem békültek ki. (t. i.) Az 500 dináros rejtély A Bdcsmegyei Napló szerdai példá­nyai közt két olyan lappéldány volt, a melyből a 10-ik oldalon az Asszony el­megy cimü tárcánál hiányzik a szerző neve. Akinek e példányok bármdyike birtokába kerül s azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bdcsmegyei Naplóra előfizet, résztvesz a márciusi sorsoláson, ame­lyen ötven értékes itárgy, s 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremé­nyek kerülnek kisorsolásra. ÉHGYOMOKRA SCHMIDTHAUER Vir.ÁOHTKÜ KESERŰ VIZE biztosivá a#jó étvágyat, kellemes közérzést és mmikakeávet. KÉPES KR

Next

/
Thumbnails
Contents