Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-05 / 296. szám
Táncestély a húszemeletes szálloda tetején és más amerikai furcsaságok Beszélgetés dr. Wilhelm Imre suboticai főorvossal amerikai tanulmány útjáról —- A mai amerikai élet európai látószögből 6. olda._____________________________ BACSMEGYEI naplő Egy-két nappal ezelőtt érkezett haza Szpboticára dr. Wilhelm Imre sebész, a Singer Bernát szeretetház főorvosa hat hetes amerikai tanulmányút járói. Két hónapig volt távol és ebből az időből hat hetet töltött Amerikában és ezalatt orvosi tanulmányain kívül bőséges alkalmai volt arra is, hogy Amerika társadalmi, gazdasági és művészi életét is megfigyelje. Felkerestük dr. Wilheim Im- 1 rét és megkértük, mondja el amerikai impresszióit a Bdcsmegyei Napló részére. Két operáció között ebéd közben —délután háromkor! — beszél dr. Wilheim sebészi-főorvos amerikai élményeiről. Olyan frissen élnek még benne az impressziók az újvilágból, hogy szinte Amerikában érezzük. magunkat, spiig beszél. — Londonban töltöttem előzőleg néhány napot — kezdi elbeszélését — s a kórházakat is tanulmányoztam. A legjobban az ragadott meg — és azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert talán itthon is tanulnak belőle — hogy csaknem valamennyi hatalmas londoni kórház jótékony adományokból létesült. Southamptonból a legnagyobb oceánjárón, a Leviatan-on hat nap alatt tettem meg az utat Newyorkba és ezen aiz úszó palotán alig elegendő hat nap ahhoz, hogy az ember mindent lásson. Elég talán annyit mégemlitenk hogy nappal golf-játékkal és a hajó hatalmas uszodájában vizipolóval szórakoznak az utasok, délután mozi-előadások, tánc, este hangverseny. Az ember szinte sajnálja, amikor Newycrkban ki kell szállni a hajóról. A jól kereső munkás nem tud megélni a száraztörvény miatt — Amerikában ma elég jók a kereseti lehetőségek. A legjobban a fizikai munkásokat fizetik, az intelektuelLek orvosok, ügyvédek munkáját kevésbé fizetik. A jólkereső munkások túlnyomó többsége mégsem tud megélni keresetéből, mert nem tud lemondani az alkoholról és a száraztörvény miatt sokszoros árakon kénytelen megfzetni a csempészett szeszesitalokat. A drágaság egyébként elég érezhető Amerikában is, a trösztök kezében van minden. Lakáshiánynak és más középeurópai bajoknak azonban nyomát se látni, a Fifth Avenue-n például rengeteg 14—15 emeletes : palota épül most is és mindenütt hirjdetnek kiadó lakásokat A lakások azoniban drágák, a jobb városnegyedekben évi ezer dollár a bér minden szoba után. i . .. . A gyermek-nagyhatalom — A legnagyobb hatalma Amerikában a gyermeknek van. Nálunk elképzelhetetlen az a szeretet, amellyel a gyerekeket becézik. Es a gyermek, aki egész nap az uccákon játszik a rendőr és miniden járókelő gondos védelme alatt, tudatában va|n hatalmának és nem is látiszik alaptalannak az az anekdota, amely (szerint az amerikai kisgyerek megfenyegeti apját, amikor az meg akarja verni, hogy feljelenti a rendőrségen, ha hozzányúl. A négereknek ma már sokkal jobb a helyzetük és amióta elismerték jogaikat, azóta például Newyorkban százezerről nyolcszázezerre emelkedett a számuk. A »néger« kifejezést sértőnek tartják és csak »szinesek«-nek va(gy »feketédnek szabad nevezni őket. Még mindig ők végzik a legalacsonyabbrendü munkát, de akadnak már köztük mUHormosak is. Legérdekesebbek asszonyaik kifogástalan és gyakran grofészkűi ható európai eleganciájukkal. A betegek városa — Utapi tulajdonképeni célja Rochester volt — folytatja elbeszélését dr. WVheim főorvos — ez a 15.000 lakosú fe»Köly, ahol a Aígyo-testvérek világhirü klinikája körül a kórházak egész .sora működik és ahol 1800 beteg van állandóan. Útközben a Niagarra-vizesést, Clevelandot, ezt a nagy magyar gócpontot és Csikágót látogattam meg, majd hosszabb időt töltöttem Rochesterben, ahol a világ minden részéből van állandóan 50— 100 orvos tanulmányúton. Amit a. technika produkált, mindaz ott az orvosi tudomány rendelkezésére áli, például oxigén-szobák tüdőbetegek részére, amelyeknek berendezése maga 20.000 dollárba került Ezerötszáz képzett ápolónő működik itt, tehát csaknem minden betegre jut egy, az egyik klinikán tiz műtőterem van egymás mellett és egész nap folynak az operációk a legnagyobb precizitással. Csodálatos az ai gyorsaság, amellyel még műtét közben megállapítják Röntgennel, vagy mikroszkopikus utón a tulajdonképeni kórokozót vagy a beteg részt és ezután folytatják fokozott biztonsággal az operációt. A vérátömlesztés is nagyban folyik itt és mindenki huszonöt dollárt kap, aki átömleszíés céljára átenged egy félliter vért a magáéból. Vannak már profeszszionisták, akik sűrűn veszik igénybe ezt a mellékkeresetet, matrózok, katonák és fiatal nők, akiket a professzorok már számontartanak. Nagyszerű ered-NEVESSÜNK VAGY ÁLMÉLKODJUNK, mikor ilyen híreket olvasunk az amerikai lapokban: »Newyork egyik leghatalmasabb felhőkarcolóját, az Express Buildingdt megvásárolta Hechser Building milliárdos«. Ez volt a világ egyik legnagyobbszabásu házvétele. Hechser tizenhétmillió dollárt fizetett az épületért, amely évente kétraiEió dollárt jövedelmez. Minden van ebbon a házóriásban, cipész, borbély, iskola, könyvtár, gőzfürdő, gőzmosoda, vívóterem, zenede, kozmetikai intézet, képtár, posta, imaház, mozi, színház, fényképész, város a városban és lakói, akik itt születtek, akár egész életüket leélhetik itt kényelemben, szórakozásban és munkában, anélkül, hogy át kéne egyszer is lépniük a ház küszöbét. Szülhetnek, házasodhatnak, kereskedhetnek, minden csak egy ugrás és ha meghalnak, itt örök nyugalmat is találnak — elégetik a holttestüket a földszinti krematóriumban. Minden kéznél van. A halál is. Ugyancsak Newyorkban eladóvá tették Clark William szenátornak, a hires rézkirálynak a palotáját is, amelyre azonban nem akadt idáig vevő. Az óriási méretű, mesébe illő pazar kényelemmel berendezett márványpalotáért tízmillió dollárt kérnek mindössze. A kacsalábon forgó kastély csudáit is megszégyeníti ez a palota és az embernek, a szegény, nyomorult, lerongyolódott európai embernek elszorul a szive ennyi gazdagság láttán, amely mind egy emberé volt. Egy töpörödött, reszketős, gyomorbajos aggé, aki már csak az ágynak tudott örülni és egyetlen vágya, ami sohasem teljesült be, az volt: mégegyszer megenni jóízűen az ebédet. Orvosságokat reggelizett, orvosságokat ebédelt, orvosságokat vacsorázott és az álmait is a mcdicinás üvegek erőszakolták a szemére. A kacsalábon forgó kastély most eladó. Ó, de melyikünk engedheti meg magának azt a luxust, hogy, egy harminckét fürdőszobás palotát vásároljon mennyel operálnak Rochesterben, sokat lehejt tanulni tőlük. A revü-kultusz, tánc-őrület és az amerikai nő — A művészet már kevésbé tökéletes Amerikában, mint a tudomány. Mindent a jazz-band ural és hihetetlen mértékű a tánc-őrület. Newyorkban például minden étteremben van egy elkerített rész a parketten, ahol az egyes fogások közt a nő táncra perdül lovagjával és azután folytatja az étkezést. De táncolnak nyáron a húszemeletes szállodák tetején berendezett kertben is. A tánctermekbe minden gardirozás nélkül megy el az amerikai leány udvarlójával. Általában önállóbb az amerikai1 nő, mint az európai és mégis tartózkodó. A legjobb családok lányai is office-be járnak és amit keresnek, afölött maguk rendelkeznek. A színházak legnagyobb része Newyorkban a Times-SqUare-en van összezsúfolva és este itt elszédül az ember a sok vetített fényes reklámtól. Egy-egy színház nem túlságosan nagy, a földszinti ülőhelyekről mindenünnen jó! lehet látni és körülbelül öt dolláros egységára van minden földszinti ülőhelynek. Komoly művészi nivót azonban hiába keres az ember ajz amerikai színházakban. Úgyszólván mindenütt reviit játszanak, a színpadon a meztelenség dominál és a primadonnák is bukfencet vetnek. A legnagyobb ilyen siker az idén a ' »Nono Nanette« című revü-operett veit, amelyet most már áthoztak Londonba is L. F. mágának, mikor sokunknak még gőzfürdőre sincsen pénze? * VÉRES BIKAVIADALOKRA emlékeztet bennünket az a késhegyig menő harc, amit az erdélyi mészárosok folytatnak a vegetáriánusokkal. Erdélynek van egy uj apostola, Bicsé/dy, aki a növényevést prédikálja olyan sikerrel, hogy a húsfogyasztás, azokban a városokban, ahol csak a próféta megfordult, lényegesen csökkent. A siker titka természetesen nem a vegetáriánus tanok erejében rejlik, hanem abban a szomorú és egyszerű tényben, hogy Erdélyben is nagy a szegénység, a nyomorúság és az emberek olcsóbban laknak jól a krumpli és spenót főzelékkel, mint a marhahússal. A mészárosok szerint azonban mindennek az átkozott vegetáriánusok az okai és ezért jóhusban levő ellenprófétákat állítottak, akik körbe járták a nagyobb városokat és saját személyükben illusztrálták a husevés előnyeit. A kövér, pufók -apostolok közderültséget keltettek, de csak inkább elvették a fogyasztó közönség gusztusát, mintsem növelték volna. A vegetáriánusok az egész vonalon győztek. Erre most az erdélyi mészárosok szövetsége megvásárolta a V egetáridnas cimü szaklapot, amely a husnélküli táplálkozást sikeresen propagálta és az utolsó számban már a saját lapjában szúrták hátba a vegetáriánizmust. A lapot pedig beszüntették. Az erdélyi Idsborjuk és marhák természetesen érthető izgalommal várják a küzdelem kimenetelét, a mely elsősorban az ő sorsukat dönti el. A növényevők igy. tehát erős többség-1925. november 5. ben vannak, mert hiszen minden kisborju és marha már a születésénél fogva is lelkes vegetáriánus. * A SÖTÉT SZUBOTICAI ÉJSZAKÁBAN egy kis vidám világosság, amit ikonban nem- a gáz-lámpa ára-szt, hanem a muzsika barna papjai, a cigányok. Két cigányprímás az elmúlt éjjel összeveszett. A legkomolyabban. így történt: X. szabadestés pri-i más bement a konkurrens kafanába, ahol régi riválisa, Ipszilon dirigálta a Bandát. X. boros fővel a következő megjegyzést tette: — Ez is játék? Ez is prímás? A konkurrens kétkeze el volt foglalva, végigjátszotta tehát türelemmel a nótát, aztán odalépett a kötekedőhöz: — Nem imponálok neked, mi? — és arcul ütötte. A banda tust húzott, úgy, hogy a botrányt sikerült eltussolni a nagy zenebonában, de X. bosszút forralt. Másnap, az illető kafanában kézzel írott nyílt levelet osztogattak, amelyekben X. sajátos helyesírási hibák kíséretében párbajra szólítja fel Ipsziíont. »Én nem tudok úgy vini mint az urak — írja a vitéz prímás — meg hát nem is akarok vérengzeni, mert mind a ketten családosak vagyunk, ezennel hegedüpárbajra hívom ki ellenfelemet. Aki vészit, fuccs a becsületének és bocsánatot kér a másiktól«. A haragos fé? persze kénytelen volt elfogadni a feltételeket és a fura párbaj szerda délelőtt . meg is kezdődött, bandázs és banda nélkül, a végkimerülésig. Az első félidőben X. határozottan fórban volt, de dél-tájban már kimerült és szemmeíláthatóan kifogyott a szuszból. A világ minden nótáját eljátszották egymásnak, a legédesebb vansztepplöl az üvöltő foxtrottig, agyonmuzsikálták egymást sértegették, gyalázták, csúfolták egymást a nyirettyűvel, a lelkűket zenélték ki ott fogcsikorgatva, hogy örök időre elég lesz nekik ebből a ritka élvezetből. Először X. hegedűjén pattant el egy á húr. Aztán Ipszilon d húrjának szakadt meg a szive. Majd X. c-je kopott el olyan vékonyra, hogy újat keltett rá tenni. Jerichó falai sokkal szerényebb macskazenétől omtottak össze. így kínlódtak délután négy óra tizenhárom percig, amikor is Ipszilon kezéből kihullott a hegedű és szó nélkül lefordult a székről. Hangtalanul. Csak a hegedű nyikkant egyet. A segédek kimondták a harcképtelenséget és fellocsolták az áldozatot. A felek nem békültek ki. (t. i.) Az 500 dináros rejtély A Bdcsmegyei Napló szerdai példányai közt két olyan lappéldány volt, a melyből a 10-ik oldalon az Asszony elmegy cimü tárcánál hiányzik a szerző neve. Akinek e példányok bármdyike birtokába kerül s azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bdcsmegyei Naplóra előfizet, résztvesz a márciusi sorsoláson, amelyen ötven értékes itárgy, s 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremények kerülnek kisorsolásra. ÉHGYOMOKRA SCHMIDTHAUER Vir.ÁOHTKÜ KESERŰ VIZE biztosivá a#jó étvágyat, kellemes közérzést és mmikakeávet. KÉPES KR
