Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-04 / 295. szám
1925, november 4. RACSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal Csütörtök reggel sztrájkká lépnek az osztrák állami tisztviselők Kitört a pékszírájk — nincs kenyér Bécsben Bécsböl jelentik: Kedden reggel kitört a péksztrájk és már a kora reggeli órákban alig volt kenyér Bécsben. A kenyérgyárak és a pékmesterek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a vidékről és a határvárosokból, de Magyarországról és Csehszlovákiából is fognak kenyeret számtani Bécsbe, mert sztrájktörésre nem gondotnak. A városi hatóság a régi katonai kenyérgyárak sürgős üzembehelyezését tervezi. Arról van szó, hogy hamarosan pékmüfíelyekké alakítják át a diákok tornahelyiségeit és munkába állítják azokat a diákokat, akik a háború idején megtanulták a pékmesterséget és a nemzeti munkavédelem szervezetében mint kisegítő péksegédek vannak lajstromozva. A sztrájkoló péksegédek tizenkét százalékos munkabérjavitást követeltek, amit a mesterek azért nem teljesíthetnek, mert a kormány és a Városi hatóság nem engedi a kenyér árát drágítani. Kedden délután már egyetlen üzletben sem lehetett kenyeret, süteményt, vagy élesztőt kapni. A kenyér ára óránként emelkedik és a zugforgalomban már tizenkétezer koronát is fizetnek egy kis cipóért. Bécsben hatszáznyolcvan péküzlet van zárva, a sztrájkolok száma meghaladja a hétezret. A vendéglőkben kedden az ebédhez és vacsorához csak egy-egy szelet kenyeret adtak a vendégeknek, azt is a hétfőről maradi készletekből. Csak a betegeknek és raboknak van kenyerük, mert a sztrájkbizottság felügyelete mellett ezek számára sütnek. A vidékről egy vagon kenyér érkezett, amit pillanatok alatt szétkapkodtak. Több küldemény nem várható, mert a szállítómunkások szolidárisak a pékekkel és nem továbbítják a kenyér-szállitmányokat. Az állami tisztviselők bizottsága a sztrájk mellett döntött Az állami tisztviselők huszonötös bizottsága, amely kedden délelőtt összeült, hogy mégegyszer megbeszélje a helyzetet, a sztrájk mellett döntött. A bizalmi férfiak jelentést tettek a kormánnyal folytatott tárgyalásaikról és megállapították, hogy a kancellár nem tett újabb javaslatokat, megmaradt a régi elhatározása mellett, hogy a népszövetségi népbiztos ellenzése következtében és fedezet hiányában nem adhat az állami hivatalnokoknak rendkívüli segélyt. Ilyen körülmények között a haszonötös bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy csütörtökön reggelre proklamálja a sztrájkot. A megfelelő utasítások távirati utón mennek a helyi bizottságokhoz, hogy egyöntetűen és egyidejűleg történjék a munkabeszüntetés. A sztrájkból ki vannak véve a parlament, a rendőrség és a csendőrség alkalmazottai, az igazságügyi őrszolgálatnak azok az alkalmasikerül elhárítani. A Nemzeti Tanács elnöke és a pártok vezetői elhatározták, hogy békéi,tetőiig fognak közvetíteni a kormány és az állami tisztviselők között. Általában rossz hatást keltett, hogy a tisztviselők, bár csak kedden mondták ki a sztrájkot, hétfőn este és éjszaka már minden intézkedést megtettek a sztrájk megszervezésére. Bizonyosra veszik, hogy a tisztviselősztrájk kitörése esetén a Ramek-k trmány lemond és vagy Seiipel-kormány, vagy pedig tisztviselő-kabinet kerül a helyére. A kormány a keddi napon permanens minisztertanácsot tartott. Délután megjelent a miniszterelnökségen Zimmermann népszövetségi biztos, aki kihivatta Ramek kancellárt a minisztertanácsról, hosszasan tárgyalt vele és bizonyos módozatokat ajánlott a sztrájk elkerülésére. Még biznak abban, hogy az utolsó napon sikerül a sztrájkot elkerülni. A hadiadósságok rendezése után kapnak csak kölcsönt a vajdasági városok Zagreb is tárgyal az amerikai pénzcsoporttal Beogradből jelentik: A vajdasági városok kölcsöne ügyében az amerikai bankcsoport képviselője, Bairiine kedd délelőtt megjelent a külügyminisztérium konzuláris osztályának vezetőjénél, aki előtt kijelentette, hogy a vajdasági városok kölcsönét addig nem perfektuálhatja, mig a hadiadósságok kérdése nincs rendezve. Stojadinovics osztályvezető Bairlinet a pénzügyminisztérium állami adósság-bizottságának előadójához utasította, ahol az amerikai pénzcsoport képviselője azt a felvilágosítást kapta, hogy a bizottság két-három hónapon belül összeül és akkor a hadiadósság kérdését rendezik. Az amerikai pénzcsoport hír szerint tiz millió dollár kölcsönt ad a vajdasági városoknak. A kölcsön biztosítékául leköti a városok ingatlanvagyonát, vagy ha ez nem megfelelő, az adójöwedelmek öt százalékát. A városoknak a kölcsönöszszog után nyolc és fél százalék kamatot fizetnének és a kölcsönt nyolcvannyolcas árfolyamon bocsátanák ki. Az amerikai pénzcsoport azt kéri, hogy az állami jelzálog hitelbank vállaljon kezességet a vajdasági városokért. A jelzálog hitelbank vezetősége a vajdasági városok szövetsége nevében tárgyaló Milovanovics noviszadi polgármesternek megígérte, hogy a kezességet vállalta. ha a kölcsönre megfelelő fedezetet nyújtanak az érdekelt vajdasági városok. Bairline a vajdasági városokon kívül tárgyalásokat folytat Zagreb várossal is. A francia szocialisták bizalmatlanságot szavaztak a Painlevé-kormánynak „Csak szocialista kormány képes úrrá lenni a nehézségeken“ Párisból jelentik: A szocialista-párt nemzeti tanácsa heves éjszakai vita után 1431 szavazattal, 1288 szavazat ellenében azt a határozatot hozta, hogy megtagadja a bizalmat az uj Painlevé-kormánytól. A döntöfontcsságu tanácskozás, amely az esti órákban kezdődött, azzal indult, hegy Leon Blum jelentést tett a pártnak azokról a tárgyalásokról, amelyek csak az imént végződtek a szocialista-párt parlamenti megbízottai és Painlevé minisztrelnök között. — Arra a kérdésre — mondatta beszámolójában Blum — hogy mit fog tenni a kormány, ha a szenátus a pénz ügyi tervet elutasítja, azt válaszolta Painlevé a szocialista delegációnak, hegy nem akarja felvetni a szenátusban a bizalmi kérdést, ha pedig a szenátus a javaslatot az első olvasáskor visszautasítja, akkor a kamarával egyeíértőleg egy tranzakciós megoldást fog keresni, zottai. akik az élelmezésről és^ a börtő- amelyet ismét a szenátus elé terjeszt, •1 gLI,/..- I nlr Ai-i^rflrorAl ▼* o i-rn »7 , - , - , . ■ , . . « • de ezúttal sem veti föl a bizalmi kérnökben lévő foglyok őrizetéről tartóznak_ gondoskodni, a kórházi állami orvosok, úgyszintén azok a hivatalnokok, akik a munkanélküli segélyeket számfejtik és folyósítják, a közmunkák béreinek kifizetői, a vámszolgálatban azok a közalkalmazottak, akik az élő marhaszállitmányokat és könnyen romlandó élelmiszereket vámolják el. Nem vesznek részt a sztrájkban a vasúti tisztviselők, mert a szövetségi vasutak kereskedelmi jellegű vállalattá alakultak át és tisztviselőiknek külön fizetési táblázatuk van. Rém tartoznak végül a sztrájkparancs alá a posta-, táviró- és telefon tisztviselői sem s velük együtt azok az ágazatok, amelyek a technikai unióban tömörülnek. Válságban a Ramek- kormány Politikai körökben még biznak abban, hogy az állami tisztviselők sztrájkját dést és ha a szenátus másodszor is visszautasítja « jávaslatot, akkor a kormány a többségi pártoktól kér tanácsot, hogy mit tegyen. Kifejtette azután a miniszterelnök, hogy a szenátussal megegyezett a kamara által elfogadott szociális biztosítás törvényjavaslatának ratifikálására nézve és hogy a kormány egy évvel csökkenteni akarja a kötelező katonai szolgálatot. Marokkó tekintetében biztosította Painlevé a szocialista delegációt, hogy a hadműveletek be vannak fejezve és Abd el Krim több megbízottjával már megtörténtek a béketárgyalást előkészítő lépések. A sziriai helyzetről azt mondta a miniszterelnök, hogy hajlandó olyan indítványhoz hozzájárulni, amely parlamenti bizottság kiküldését ajánlja. Franciaor-r szág pedig a jövőben a népszövetségi mandátum által megjelölt keretek között akarja intézni sziriai politikáját és attól sem zárkózik el. hogy Szíria népét megszavaztassa. Miután Leon Blum megtette ezt a jelentést, élénk vita fejlődött ki. A szónokok többsége azt hangoztatta, hogy a szocialistapárt nem támogathatja Painlevét. Ilyen értelemben szólalt föl Compére-Morel is, aki azt bizonyítgatta, hogy a polgári kormányok most már nem képesek úrrá lenn! a nehézségeken, erre csak szocialista kormány képes. A zárószó jogán ismét felszólalt Leon Blum, aki azt indítványozta, hogy szavazzanak bizalmat a jelenlegi kormánynak. Ezután a szavazás következett. Sok határozati javaslatot terjesztettek elő, de kettő kivételével valamennyit visszavonták. Az egyik a Renaudel indítványa volt, hogy a szocialisták tizennégy napra terjedő hitelt szavazzanak meg a jelenlegi kabinetnek, a másik határozati javaslat a Paul Faure-é, hogy a párt tagadja meg a kormánytól a bizalmat. Reggeli negyednégyre járt az idő, mikor Leon Blum kihirdette a szavazás eredményét. Fame indítványára 1431 szavazat esett, Renaudel-éra 1288. A szocialista parlamenti frakció megtagadta a bizalmat Painlevé uj kormányától. A kamara folyosóin, ahol a szocialisták határozatával teremtett helyzetet élénken tárgyalják, mindenütt azt a nézetet hallani, hogy ha Painlevé ugyanazt az eré'lyt tanúsította volna Sarraillal, mint Caillauxval szemben, akkor nem tette volna valósággal erkölcsi kötelességévé a szocialistáknak, hogy a pénzügyi kérdéseken felül a sziriai kérdést tegyék meg a legfontosabb napi problémának. Általában azt vetik Painlevének szemére, hogy a marokkói és sziriai kérdésben túlságosan merev és semmi hajlékonyságot nem mutat. A szocialisták szerint Painlevé a marokkói és sziriai kérdésben nem a béke, hanem a gőg politikáját követi, ugyanazt a politikát, mint Sárrái! tábornok, csak kissé finomabb formában. Politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy Briánd aki állandóan sürgette Sárrail eltávolítását; a kombináció előterében álló Herriot-kormányban is megtarthatná a külügyi tárcát, azonban valószínűtlennek tartják, hogy Briand erre az együttműködésre hajlandó volna. így, a németországi válságot is tekintetbé véve, megtörténhet az az eset, hogy a locarnói határozatokat mindkét országban egészen más emberek hajtják majd végre, mint akik azokat megalkották. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy Painlevé a szocialisták kedvezőtlen határozata ellenére megtartja programbeszédét, legfeljebb arról lehet szó, hogy a marokkói és sziriai kérdésben határozottabb nyilatkozatot tesz, mint ahogy eddig tervezte. Painlevé nosság előtt 'az Abd el Krímhez intéfrancia győzelmek nem befolyásolják az eredeti békéicltételek fentartásdi, csupán tiem akarja megismételni a nyilvámtir közötte Abd el Krímmel, holly a zendő felszólítást, nehogy ezt gyengeségnek tartsák és esetleg uj ellenállásra bátorítsa a rifkabilokat. Általában valószínűnek tartják, hogy Painlevét már a kormánynyilatkozat felolvasása után leszavazták, de ha a kormány a bemutatkozásnál valahogyan -átesnék a válságon, akkor az interpellációkkal kapcsolatos szavazásoknál kell elbuknia, mert kétségtelen, hogy a Millerand—Poincaré-csoport nem hajlandó a szocialisták , helyett a kormányt szavazataival megmenteni. A kormány deklarációja A kormánynyilatkozatot kedden délután három órakor olvasta fel a kamarában Painlevé miniszterelnök, a szenátusban Chautemp igazságügyminiszter. A deklaráció hangsúlyozza a pénzügyi problémák megoldásának sürgősségét és rámutat arra, hogy az államháztartás kiadásai infláció és kölcsön nélkül, pusztán az adókból fedezhetők. Meg kell ezért adóztatni minden vagyont, de nem egyes osztályokat. A kormánynak a deklaráció szerint különös gondja a hadirokkantak ügyének elintézése, a szociális biztosítás megvalósítása és a nemzetközi munkásvédelmi konvenciók végrehajtása. A marokkói kérdésre áttérve, a deklaráció rámutat arra, hogy Franciaország biztosította az északi vidék megtartását és kijelenti, hogy a kormány őszinte és lojális békére törekszik. Hasonló szellemben ismerteti a deklaráció a sziriai helyzetet Is. Franciaország külpolitikájával kapc'Solatban utal a deklaráció a locarnói egyezményekre és Briand nagy sikerét emeli ki, majd kijelenti, hogy a francia külpolitika a béke jegyében áll. A nagy figyelemmel hallgatott kor» mánydeklaráció után az ellenzék oldaláról ez a kiáltás hangzott el: — Kezdjük el a szavazást! Herríot elnök azonban a beérkezett interpellációk felolvasását rendelte el. Ezután Painlevé azt indítványozta, hogy az interpellációk közül csak az általános politikai tárgyuakat tárgyalják most le, míg a marokkói és sziriai tárgy uakat halasszák el, amíg a marokkói és sziriai kormánybiztosok jelentései beérkeznek. A kamara többsége az elhalasztás mellett döntött. Az általános politikai vita során Chachin kommunista volt az első szónok. A szenátus a kormánydeklarációt fagyos nyugalommal hallgatta végig és 3 vitát csütörtökre halasztotta.
