Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-03 / 294. szám
1925. november 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Kraft támadói járásbíróság elé kerülnek A sombori ügyészség átminősítette a vádat Beogradbói jelenük: A sombori államügyészség jelentést tett illetékes helyen, hogy abban a bűnügyben, amely dr. Kraft István és Grassl János németpárti nemzetgyűlési képviselők ellen január 25-én Szivácon elkövetett merénylet miatt indult, beszüntette a bűnvádi eljárást. Az ügyészség arra a megállapít isra jutott, hogy az elkövetett bűncselekmény minősítése — gyilkosság kísérlete — nem helytálló és ezért áttette az ügyet a járásairósághoz, amely súlyos testi sértés miatt fogja lefolytatni az eljárást a tettesek ellen. Gyilkosság Sztari-Szívacon Régi haragos bosszúja Somborból jelentik : Stariszivác községben szombaton gyilkosság történt: Abadzsin Milán ásóval agyonverte Amizsics Nikola ötvenkilenc éves földmivest. Abadzsin s Amizsics már régóta rossz viszonyban éltek. Amizsics szombaton délután szőlőjében dolgozott, amikor váratlanul megjelent a szőlőben régi haragosa, Abadzsin, aki felelősségre vonla egy állítólagos kijelentéséért. A két gazda között heves szóváltás támadt, miközben Abadzsin annyira indulatba jött, hogy a nála lévő ásóval rátámadt Amizsicsre, akit háromszor fejbevágott, agy hogy ez ájulton összeesett. Abadzsin a támadás után eltávozott, a súlyosan sérült Amizsicset pedig a közelben tartózkodók hazaszállították, ahol pár órai kínlódás után belehalt sérüléseibe. A csendőrség Abadzsint letartóz'.atta és beszállította a sombori ügyészség fogházába. Sarka Szvetiszláv sombori vizsgálóbíró hétfőn kiszállt Stariszivácra és a helyszien megejtette a vizsgálatot. Hat autószerencsétlenség egy napon Budapesten életveszélyes gyalog járni Budapestről jelezi tik: Budapesten vasárnap rekordszámot értek el az autószerencsétlenségek. Tizenkét óra alatt hat súlyosabb kimenetelű autószerencsétlenség történt, amelyek áldozatai közül többen életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Az első szerencsétlenség reggel történt a Sárkány-uccában. Egy motorkerékpár elütötte Huszeü Róbert kazánkovácsot, aki eszméletlenül terült el a kövezeten, mig a motoros tovább robogott. A szerencsétlen embert életveszélyes állapotban szállították be a kórházba. A második szerencsétlenség a Cinkota—kerepesi országúton történt: egy autó elgázolta Matldk György cipészt, azután megállás nélkül tovarohant. Maflákra, aki életveszélys sérüléseket szenvedett, csak órák mirtva talált rá egy másik autó. amelyik csodálatosképp nem gázolta el, hanem felvette és kórházba szállította. A harmadik autószerencsétlenség áldozata Smolbach Sándor napszámos, aki vasárnapi szórakozásképpen néhány társával sétautazást rendezett. A Kerepesi-uton Smolbach egész érthetetlen módon kizuhant a száguldó autóból, oly szerencsétlenül, hogy éppen egy robogó villamos elé pottyant. Szerencsére nagyobb baj nem történt, a villamosvezető, a tradició ellenére, fékezett és igy Smolbach könnyebb sérülésekkel megszabadult. A negyedik szerencsétlenség a Kőbányai-uton történt, ahol utasaival együtt felborult egy autó. Feleki Páiné és Síeinberger Antalné a kocsi alá kerültek és súlyosan megsérültek. Kórház ... A Hungária-uton ugyanekkor újabb katasztrófa történt: egy száguldó motorkerékpár elgázolta Balogh Antal ciiPészt. A motor elrohant, a cipész a kövezeten maradt. Óriás} néptömeg: egy Magyar Jánosné nevű asszonyt fcllöktek és majdnem agyontapostak. Végül a hatodik autószerencsétlenség a Margit-köruton történt: Stabe} Ede gyárigazgató keresztülrobogott Schortnann Róza gyári munkásnőn, akit halálos sérüléseivel az Irgalmasok kórházában vettek ápolás alá. Francia támadás esetén Németország mellé áll Anglia St esemann beszéde a locaroói megegyezésről Drezdából jelentik: Stresemann külügyminiszter Drezdában nagy beszédet mondott a locamói egyezményről: — Mostani diplomáciai munkánknak—mondotta— más jellegűnek kell lennie, mint amikor egész hadsereg állt mögöttünk. Az a német államférfi, aki ma is úgy csinálna politikát, mint amikor nagy hadsereggel rendelkezett, Ugyanúgy járna el, mint az a kereskedő, aki nem változtat üzemén, ha milliós veszteségeket szenvedett. Helyesebb, hogy ha egy eszménk van és azt megvalósítjuk, mint az, ha esztendőkön át tevékenységünk csak arra szorítkozik, hogy bizunk Fortuna istenasszony kegyeiben. Igazuk lehet azoknak, akik azt mondják, hogy Locarnóban gyáván kerültem minden háborús kockázatot, de ez annak a reálisan felismert ténynek a következménye, hogy nincs háborús felszerelésünk. Chamberlain a következőket mondta nekem: »Anglia egész hadserege és haditengerészete az ön rendelkezésére áll abban az esetben, ha Franciaország átlépné a német határokat.« A locamói mü tulajdonképpeni értelme ezenfelül tr}ég az, hogy megszűnt a legyőzött és győztes államok | kasztja. Ha Németországban nem ismerik fel az európai szolidaritás jelentőségét és az ebből eredő pénzügyi és gazdasági konszolidáció lehetőségét, akkor visszavetnek bentiünket más földrészek sorsa mögé. Max Linder A mozit hárman találták iel, Edison, Ásta Nielsen és Max Linder. Ki emlékszik még rá, hogy kezdődött? * Akkor biográfnak hívták és állásnélküli pincérek, facér ügynökök, fantasztikus kalandorok exponálták magukat az uj találmány érdekében. Ezek szerezték az első vetítőgépeket pár méter toldottfoldott, összeragasztgatott filmtekercscsel, és kávéházakban, vásári sátrakban produkálták a »mozgó fényképeket« karbidfény mellett. Belőlük lettek a nagy filmcápák, az Ungeríeider Mór-ok, az Adolf Zukor-ok, és áldassék a nevük ezeknek az egyénileg egyébként ronda és kellemetlen úttörőknek, mert ők hozták vértől büdös századunknak a legnagyszerűbb narkotikumát. Kezdetleges volt, természetesen, a film hőskora. Nem ismerték még a grandiózus tömegjeleneteket, a három részből és tizennyolc felvonásból álló monumentáMilmeket, pazar toaletteket és százezer dolláros díszleteket, akkor még nem találták fel Wegenert és Lubitschot, a világot jelentő lepedőn nem lépett fel még az expresszionista kulisszák, csak gályarabok szökése volt, meg — Max Linder. Max Linder egykorú a mozival. Tiz-tizenöt rövid jelenetből állt egy mozi-műsor. Ebből minimum nyolc: gályarabok szökését tárgyalta. (Aki akarja, fellelheti a kapcsolatot e sztereotip témakör és a mozgófénykép annektálóinak, a. mori-conqutetadoroknak, a leendő fi'mbáróknak multjuk-determinálta gondolatvilága között.) Fehér-fekete-csíkos darócba öltözött fegyencek lelövik őreiket és menekülnek üldözőik elől: ez volt az első, tízperces filmdrámák szüzséje. A program többi száma burleszk volt, rendszerint Max Linderrel a címszerepben: »Maxi mint urasági inas«.— »Maxi vadászni megy«. — »Maxi, a csillagász«. Ežek a rövid komédiák nem túlságosan sziporkáztak a szellemességtől, rendezésük a griffithi tökélytől messze állt, hogy a felvételek technikai szempontból milyenek voltak, arról jobb nem is beszélni. És mégis: Jobb darabokat azóta sem játszottak a moziban. Meg kellett szakadni a nevetéstől. Edison még be se fejezte a kinematográfia feltalálását, Max Linder már megteremtette a film-vígjátékot. Maga irta ezeket a tréfákat, amelyek épkézláb történetek voltak már akkor, amikor a filmgyártás ott tartott, hogy önálló darabként mutattak be egy futóversenyt. Szerepeket irt a maga számára a film minden lehetőségének maradéktalan kihasználásával. Akkor. Azt csinálta, amit Fatty, Mac Sennet és Harold Lloyd most csinálnak egyfelvonásosaikban. Visszatértek a kezdethez. Max Linder rég elfelejtett trükkjedből élnek. Max Linder a groteszkből indult el. Az imádott lány öklével hadonászó apja elől hátrálva beleesett a hajó korlátján keresztüla tengerbe. Szögbe ült. Szórakozottságból nadrág nélkül ment bálba. A grimasz volt tulajdonképpen a fontos, amellyel az életnek ez anekdotikus epizódjait tudomásulvette, de Max Linder — eleinte—a külsőségeket hangsúlyozta Knock about-humort adott. Frappáns ötleteivel akart győzni. (Egy huszesztendős egyfelvonásosa, amire még emlékszem: vacuum cleaner-rei, ami akkor még uj találmány volt, tisztogat egy lakásban, felszippantja a készülékbe, ügyetlenségből, a bútorokat, a cselédséget, a házigazdát, a szomszédokat, az uccai járókelőket, az elősiető rendőrséget, egy tüzérezredet lovastul-ágyustól.) Közben ragyogóan elegáns volt, divatot diktált, csókolnivaló bájt sugárzott magából. Nagy Endre leutánozta — talán önkéntelenül — a hajviseletét, bajuszát, meg a mosolyát. Minden mozdulatát. Most is hasonlít rá. Ugyanaz a bájos szögletesség ... Közben Asia Nielsen világrahozta a többfelvonásos modern filmdrámát. Darabjai, amelyeket első férje. Urban Gad, a dán filmrendező férceit össze, a ponyva bevonulását jelentették a lepedőre, — »A züllés utján« és a többiek — de kiderült, hogy a filmen is lehet művészetet adni. Akik Max Linderrel együtt kezdték, Pali, egy olasz komikus (már a nevét is elfelejtettem) s még vagy féfltucat filmbohóc, nyomtalanul eltűntek. Max Linder fejlődött: színész lett. A biográfok sorra felvették a Kinematográf Színház nevet és ekkor következett eí Maxi fénykora. Most már játszott. Részeget soha úgy még nem alakítottak, mint ő. Chaplin, a filmzseni megpróbálkozott egyszer ezzel, de alattamaradt: az ittas ember kedvességének érzékeltetésére hiányzanak a gesztusai. Különben is Chaplin filozófus és társadalomjavltó. Maxi nem pályázott a szatirikus babérjaira, egyszerit humorista .volt minden porcikájában. A legnagyobb. Az ő részege gusztust csinált az alkoholhoz. A nézők szomjasan mentek ki a moziból. A második periódus sztárjai közül is csak Ásta Nielsen maradt fenn — Max Linderen kívül — az utókorra. Clara Wiethnek, Zigontárnak, Psylandernek lassankint már a neve is feledésbe merül. Még Prince is letűnt a mozivászonról, Max Linder legkomolyabb korikurrense, — ha ugyan ez a jelző nem sértés egy filmkomikusra. Hová lett Abe- Íard-Bandika, a koraérett-romlott párisi csodagyerek? A kinematográfszinház — Heltai Jenő kupléja után - végleg felvette a mozi nevet, jöttek az uj filmnagyságok Bassermanntól és Konrad Veithtól Pola Negri-ig és Mary Pickfordig, de Max Linder továbbra is márka maradt, nagy attrakció. Vigjáték-szinész lett a hajdani filmartistából, a rekeszizmokra pályázó bohózatok után eljátszotta Tristan Bemard »Kis kávéházit halk és letompitott művészettel, ta'án mélyebben, de semmivel sem kevésbé mulatságosan, mint a színpadon Pallenberg. A nagy filmek, a hétielvomisos vígjátékok után — egyszer — visszatért még első szerelméhez, a bukfences burleszkhez. amikor kiszerződött Amerikába. Ez a film a hajón készült és »Maxi kivándorol« címmel adták. Meg akarta mutatni, hogy tudja azt is, amit a los-angeilosiak, keztyüt dobott Chaplimnalc az amerikai legsajátosabb terrénumán. És — jobb volt. Sokkal groteszkebb, sokkal marktwainibb, sokkal amerikaibb. * És, Max Linder, aki a »Maxi házasodik« filmjével — a témának a címből i* kitetsző tragikus színezete ellenére — halálra nevettetett mindenkit, buskomot volt és neuraszténiás. Úgy halt meg mint az amerikaiak kedvence, Wallace Ried, aki sikereinek, gazdagságának tetőfokán szintén félvágta az ereit. (d. t.) Újból tüntettek Aüagics sírjánál Hetvenhá óra embert letartóztatott a zagrebi rendőrség Zagrebból jelentik : Mindenszentek napján izgalmas jelenetek játszódtak le a Mirogoly temetőben rendőrök és tüntetők között. Már tavaly véres lefolyású tüntetés volt Draskovics gyilkosának, Aliagicsnak sírjánál. A rendőrség az idén, hogy a tüntetéseknek elejét vegye, már hónapokkal ezelőtt elszállította Aliaglcs holttestét a temetőből Boszniába. A rendőrség mégis számolt azzal az eshetőséggel, hogy a múlt évihez hasonló tüntetések lesznek a Mirogoly temetőben és ezért nagyarányú óvdlntézkedéseket tett. A temetőnek azt a részét, ahol Allagics sírhelye volt, kétszáz rendőr szállta meg. Délután folyamán csoportokban jöttek tüntetők, akik meg akarták közelíteni Aliagics sírhelyét és közben virágokat dobáltak a sírhely felé. A kivonult rendőrség többször felhívta a tüntetőket a távozásra, de a felszólításnak semmi foganatja nem volt. A rendőrség ekkor erélyesen lépett fel és a tüntetők közül hetvenhárom személyt letartóztatott. A letartóztatottak közül többen olyanok is vannak, akik már hónapok óta minden foglalkozás és bejelentett lakás nélkül csavarognak Zagreb környékén, akiket a rendőrség illetőségi helyére toloncolt,
