Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-29 / 320. szám

1925. november 29 ______BACSMEGYEÍ NAPIÖ 19. oldal ................................. ■—ill II ...................................... i ........... ..... mimm.Tw* i i ... mii i i Win....... got,, szóval mindazt, amit a modern iparművészet diszitésül alkalmazhat. A szereplők a Soeurs Irvin, a két táncosnő, Lucienne Delahye az énekes­nő, a Jackson girl-ök nagyszerű ösz­­szeíanuitsága és. a Forde Sisters, a ki­váló angol táncosnők méltóak a pom­pás kerethez. Ugyanúgy a férfiak, a nagyszerű humora Drean és Tom ThyK az elegáns Henri Garat és a többiek mind, mind. A toilettekről Írni, felsorolni mind­azt a ruha-remeket, a stil'ruhá'k töme­gét, amelyekkel fürdőket, virágokat, ci­garettákat, madarakat jelképeznek, szinte a képtelenséggel határos. Az első rész közepén jelenik meg először Mistinquett. Tiz nagyszerűen le­vetkőzött girl hozza sirassa! átszőtt mouss’in cape jenek óriási uszályát, mery szemet bántóan csillog és alóla egy fe­hér virág sti'iruha bontakozik ki. A Jackson Girl-ökkel lejt egy pompás tán­cot Mistiüquctt gyönyörű halványlila to!lruhájában, helyesebben toliuszályá­ban. mert kosztümjük egy feszes, gyöngygyel hímzett trikóból és egy marabu-uszályból áll. Az első rész fináléjában az összes szereplők megjelennek. Az egész szín­pad szélességében emeletnyi magas-Mlles Marcel e et Genevieve Irvin ságu lépcsőzeten szoronganak a glrl-ök, középen utat engedve Misiíinquett-nek, ki egy fantasztikus gyöngy és toll fej­­disszel gyönyörű gyöngy és csipkésül­­ruhájában haliad le a lépcső aljáig, ahol a férfiszereplök várják, hogy vele együtt eltáncolják az első rész utolsó táncje­lenetét. A második részben először, mint drá­mai színésznő mutatkozik be. később egy bakfis szerepében elragadóan ked­ves. Egyik képben egy fehér charmense lovagló ruhát visel, mely marabuval szegélyezett uszáiyos szoknyából. fe­szes kabátból áll. Fején fehér cilinder. Az utolsó képbeni vörös ruhája, óriási mintegy egv méter átmérőjű, ugyan­csak vörös kalapjával a legfantasztiku­sabb, a legötletesebb stilruha. B. I. melyek speciálisan berendezett saját üzeműnkben készülnek ALKALMI AJÁNDÉK TÁRGYAK LEGOLCSÓBBAN BRAĆA KUNETZ főtéri üzletében szerezhetők be ALAPITTATOTT 1884. 9294 FILM! ® m ® A csonka Tízparancsolat A Paramount filmfiyár világ­attrakciója, a Tízparancsolat, világ­­körüli utján eljutott Szuboticára is. Régen láttunk már filmet, amely ennyire lenyűgözött volna bennün­ket epikus szépségével, technikai tökéletességével, mint a Tízparan­csolat. Egy darab, amelynek min­den jelenete abszolút művészi, amelyben még azok az elkerülhetet­len sablonos film-közhelyek is oly drámaian vannak megjátszva, ahogy azt eddig csak színpad tudta a né­zőnek adni Szerelem, halál, pénz, ezek a főmo-tivumai a történetnek, amelynek — jó színészeiért — er­­kölcsjavító, naiv tendenciáiét is meg lehet bocsátani, annyira a lelkünkre megy ezer szépségével. A néző a felvonások alatt elfelejti, hogy mo­ziban ül, elfelejti, hogy Szuboticán van. a mese olyan kábitóan ömlik, mint a vízesés. Szép, szebb, leg­szebb! Szinte azt is mondhatnunk: nem érdemiünk meg ennyi élveze­tet! Valószínűleg ez a belátás ve­­; zette a filmkölcsönzőt is. aki az ere­detileg kétrészes, gyönyörű filmet, egészen önkényesen, saját — művé­szinek éppenséggel nem mondható — Ízlésétől vezettetve megcsonkítot­ta és »kijavította«, úgy. hogy egy előadásra is alkalmas legyen. Körülbelül három felvonás hiány­zik a sziihoticai Tízparancsolatból, bibliai és más jelenetek, tigy, hogy a csonka filmet kegyetlenül szét­­trancsirozva. az elejét a végére, a végét az elejére ragasztva, játszot­ták a Lifka-moziban, — felemelt helyárak mellett. A filmkölcsönző barbár társszer­­zősé.gére nem tudunk eléggé súlyos és elitélő jelzőket találni. Az üzlet ma — sajnos — nagyon beleszól minden művészi kérdésbe, teremt és parancsol, de a pénz urai legalább mindig tudták, hogy hol a határ és ahol a művészet tilosra állítot­ta a szemaforokat, ott ők is meg­torpantak. Csak egy lelketlen és kapzsi filmes kanható orra. hogy profitéhségből lemészároljon, való­sággal meekasztráljon egy abszolút irodalmi filmremeket. Meg kell még emlékezni a szo­katlanul intelligens filmfeliratokról, amelyek kifogástalan magyarság­gal, élvezetesen és helyesírási hi­bák nélkül voltak megfogalmazva. (t. L) * AMERIKA LEGSZEBB LÁNYA. Ruth Malcomson, akiért most a legnagyobb ; filmgyárak versengenek, a helyi szép- I ségversenyek győztesei közt rendezett I szükebb versenyből mint a szépek szé- I pe került ki és elnyerte az Amerika ! kisasszony cimet. Szépségének mérté­két megkapjuk, ha összehasonlítjuk azokkal a méretekkel, amelyeket már régebben állapított meg egy szakértő bizottság az ideális, tökéletes női szép- 1 ségről. Hfivelykmértékbe.n igy alakulnak a számok: A legtökéletesebb nő Ruth Malcomson 12% nyak 12)4 34 mell 34 26 derék 26 34 csípő 34 20 felső comb 20 14 térd 14 13 % lábikra 1314 S boka 7% 10JŽ felső kar 10% 9 első kar 9 6 kézcsukló 6 5 láb 6 h. magasság 5 láb 6 h. 133 font súly 133 font Látnivaló, hogy miss Amerika csakis bokában különbözik a legtökéletesebb szépségtől. Nem csoda, ha tengernyi szerelmes levelet és házassági ajánla­tot kap. Az sem csoda, hogy női kö­rökből sok támadásban részesül. Sze­mére vetik, hogyan adhatta oda ma­gát szépségversenyeknek. A kisasszony, aki 19 éves, a newyorki Libertiben ki­jelenti, hogy a legszigorúbb vizsgálat­nak is alávetheti az életét. Soha nem vétett illem és erkölcs ellen. Philadel­phiában él, mint nagyvárosi leány, de soha nem ivott cocktailt, nem szitt el egy cigarettát sem. Mindennap olvassa a bibliát és a templomkórusban énekel. — Mama azt tartja, hogy az én ko­rombeli lányok — mondta a kis nő — minden éjjel tiz órát aludjanak, vagyis London, november hó London a világ legnagyobb metropo­lisa minden év novemberében uj pol­gármestert választ. Heteken át folynak az ünnepségek mig az uj Lord Mayort hivatalába beiktatják. Délelőtt tartják meg a Lord Mayor Showt este pedig a Guldhalli nagy lakomát és ezután vég­érvényesen elfoglalja állását Sir William Pryke London uj polgármestere, akit a céhek bizalma emelt a fényes tisztségbe. A Lord Mayor Show a szigetország­nak egyik legősibb ünnepsége. Felvonu'­­nak a polgármestert választó céhek ve­zetői régi angol viseletben, előttük az egyes iparágakat szimbolizáló hatalmas társzekerek népséggel teletömve. Hat esztendő óta nem volt olyan hi­deg angliában mint a mostani az ünnepi felvonulás napján. A tizenegy tnértföld hosszú útvonalat mégis ellepték a száz­ezrek, a milliók. Lilára fagyva állnak várják az uj polgármestert és kíséretét. Tizenkét óraikor indult el a menet a Guildhalltól a régi városházától ós csak három órakor érkezett vissza a Mansion Househoz a polgármester palotájához, miután bejárta az egész Cityt. Lovas és gyalogos rendőrök szorítják a tömeget a járdára. Munkanélküliek or­dítva kínálják az ünnepség hivatalos programmját. Londonban majdnem min­dennap .van valamilyen nagy felvonulás, utcai ceremónia. A kiváncsiaknak min­dig programmot nyomtatnak, hogy pon­tosan kitudják élvezni az ünnepség min­den mozzanatát. Lovas lándzsás katonák nyitják meg a menetet, utánuk tüzérek következnek, majd tiz különböző katonabanda vonul fel díszbe öltözve. Jönnek a repülők, Anglia legjobban dédelgetett katonái, cserkészek és a tengerészkadettek. Nagyszerű kép, csudás muzsika, ötezer katona feszes vigyáz lépése koppanva dalol a kövezetén. Éljenzés hallatszik, feltűnik az első hatalmas landaulette benne a város iő­­tisztviselői régi tizenhatodik századbeli díszruhában. Az első céhfogat a cipészek és a gumigyárosok testületének feldíszí­tett kocsija. Majd jönnek a kertészek, pompás krizantémok lengenek a hideg téli szélben. A britt domíniumok való­ságos fiók Wembley kiáltást rendeznek London uccáin. Ausztrália szekere zsú­folva a legfinomabb gyümölcsök­kel. New Zeland ökrökkel, tojással büsz­kélkedik; India fogata mint egy bom­­bay-i kis palota. Jönnek az alabárdosok sisakkal, vértekkel felcicomázva. Az uj polgármestert, aki London város hí­res ünnepi hintójának bársonyán ül és a finom velencei ablakokon keresztül mosolyog, integet polgártársainak, zugó taps fogadja. Este a Guildhallban volt nagy va­csora, amelyen összes külföldi diploma­tái résztvettek. Az uj polgármester hetvennyolc esz­tendős. Aki látta nem akarja hinni, fia­talosan mozog. Szigora arcú, soha sem mosolygó öreg angol ur. Négy évvel legalább kilenc óra jusson az alvásnak. Tej, viz, gyümölcs az erősítő szerek. Hajamat nem nyiratom rövidre. Korán kelek. Negyedóráig sétálok. A reggeli nap nagyon jót tesz a teintnek. Jól megreggelizem, sok gyümölcs és leg­alább egy pohár tej. Tiz órára alig eszem, legfeljebb egy pohár tejet iszom. Ebédre hús, burgonya, főzelék, saláta, édesség. Jól eszem, aztán a testvéreim­mel mosogatunk. Jó könyveket olvasok. Udvarlóim nincsenek. Az ilyesmi árt az egészségnek. Féltiz órakor lefekszem. Mama azt mondja, hogy vallásos neve­lésemnek köszönhetem egészségemet és szépségemet. Ha a mama mondja, ak­kor pedig mérget lehet rá venni. ezelőtt ütötte a király lovaggá. A pol­gári életben nevezte ki Sírnék a City leggazdagabb vaskereskedője, aki mi­előtt díszes állását elnyerte volna sherii­­je volt a Citynek. Érdekelt nyolcmillió ember ' hetven nyolc éves kormányzója. Meg akartam tudni mi a titka szellemi és testi fiatal­ságának. London uj Lord Mayor ja szí­vesen mesélt életéről, napiprogrammjá­­ról és az örök fiatalság titkairól. — Nem gondoltam egy percig sem ar­ra, hogy visszautasítsam a választók bi­zalmát öregségem miatt. Mindig egész­séges, nyugodt életet éltem. Ennek kö­szönhetem, hegy most hetvennyolc éves koromban is fiatalnak ézem magam. Nyolcórát alszom naponta. Sohasem szenvedtem álmatlanságban. Nem eszem sokat, nagyon mérsékletesen táplálko­zom. Tartózkodom a zsíros ételek fo­gyasztásától. Főleg fehér húst eszem, a disznó- és a marhahústól orvosi tanács­ra tartózkodom. Inni is alig iszom, néha egy kevés wíslcyt. Nem kedvelem sem pezsgőt, sem a bori. Természetesen azért hivataloskodásom ideje alatt a vendé­geimnek állandóan rendelkezésükre áll majd a pezsgőm és boraim, de én to­vábbra is tartózkodni fogok a szeszes italok fogyasztásától. Egy szenvedélyem van: a szivar. Reggelim és dinnerem után elszívok egy jó havannát és nap­közben is sokat dohányzom. Az egész­ségem szerencsére nem szenvedi meg. Elődöm híres atléta volt, nagyszerű ke­rékpáros. Én sajnos nem sokat értek a sporthoz. Tenniszeztem valamikor ré­gen és tiz éve elmúlt már, hogy kezem­be vettem a golf ütőt. — A virágokat mindennél jobban sze­retem. Kerti házamat a legszebb virá­gok övezik. Minden reggel hét óraikor kelek fel. Hat-hét mérföldet sétálok a parkban, azután megreggelizek, majd a kertben szívom a friss levegőt. Nem ro­hanok a városba mert öregedő embernek a legmegnyugtatóbb és legjobb orvos­ság kint élni a szabadban. Tizenegy óra előtt soha nem megyek sem hivatalomba sem üzletembe. Nem szeretem a sietsé­get. — Mindenkinek, aki soká akar élni egészségben csak azt tanácsolhatom, hogy keljen korán, töltsön annyi időt a szabad evegőn, amennyi csak módjában áll, egyék józanul, igyék keveset és koncentrálja munkaidejét. Boldog London. Gazdagság, jólét, öröm városa, ahol a polgármester a polgárokat arra tanítja, hogy kell sokáig élni. Kioktatja, hogy ne dolgozzanak so­kat, inkább sétáljanak parkokban, hogy hosszú életűek legyenek. A gazdagság­nak a pompás angol életnek nincs jobb tükre mint a hetvennyolc esztendős pol­gármester nyugodt, kedves csendes szavai Korda Tibor. Ritka alkalom mindazoknak, kik bútort akarnak venni. Lásd az .Atlas“ đ. d. Novisafl, šitmaaijska ni. 10. (a Haltéra tnl) tördelését London 78 esztendős uj Lord Majorja az örök fiatalság titkairól

Next

/
Thumbnails
Contents