Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-28 / 319. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ !°?". november 28. hogy nem szavazza meg a ja» vaslatot. Radios és Pribicsevics összecsapása Nagy érdeklődés mellett kezdte ezután Pribicsevics Szvetozár beszédét, amely több mint másfél órán át tartott és amelynek soron állandó polémiát folytatott Ra diccsal, aki folyton közbeszóiásokkal szakította fétbe a szónokot. Elsősorban a költségvetési tizenketted javaslatot biráita Pribicsevics általánosságban. — A költségvetés végösszege — mondotta — nálunk állandóan emelkedik, míg más államokba! csökkennek a kiadások. Hivatkozott L ucheur-nek és nehány má< francia politikusnak a költségvetési vitában elhangzott beszédén, holott szerinte Franciaors'.ágbei aránylag kisebbek a kiadások, mint nálunk. Radios István : Miért nem taka rékoskodoít ön, amikor a miniszteri székben ült? Pribicsevics: A többség tagjai magánbeszélgetésekben gyakran adnak kifejezést a pénzügyi politika feletti elégedetlenségüknek, azonban nincs e ég erkö esi erejük, hogy a kormányt takarékosságra kényszerítsék. Radies most a hadsereeg fejlesztéséről beszél, holott még a közelmúltban is, a hadsereg ellen volt. Radios: Nem a hadsereg, hanem csak a mi itarizmus elleni Ezt ma is állom I Pribicsevics : Itt van Radics Istvánnak a Döfít-ban megjelent cikke. A Dom, amely nemrégen még a horvát köztársasági parasztpárt lapja volt, ma a Pasicskormány lapja. (Derültség.) Radics ebben a cikkben azt irta, hogy az olaszok magatartása miatt kei a hadi kiadásokat fenntartani. Ezt a kérdést a kormány nem dementáita. Radics: Én magam fogom dementa Ini! (D riiltség.) Pribicsevics: Radics tette azt a a kijelentést is, hogy Szerbia egyáltalán nem fizet adót. Radics: Nem igaz, azt nem mondtam! Csak azt állapítottam meg, Szerbia kevesebb adót fizet, mint a többi országrészek! Pribicsevics: El kell fogadni Demelrovics Juraj javaslatát arra nézve, hogy a szerb adótörvényt terjesszék ki az egész országra és szüntessék meg a magyar és osztrák adótörvények érvényét. Kijelentette, nem tartja helyesnek a pénzügyi törvénynek azt az intézkedését, amely a nyugdíjjogosultság kezdetét tiz évről tizenöt évre tolja ki. Radics: Huszonöt évre kellene felemelni f Pribicsevics az Albrechtpropagandáról Pribicsevics: Fel kel! hívnom a kormány figyelmét a magyarországi Habsburg-propagandára. A külügyminiszter ur mért nem válaszol dr. Grizogono képviselőnek a magyarországi Aibrecht-propaganda ügyében hozzá intézett kérdésére ? Érintkezésbe lépett-e a kormány a szövetségesekkel annak érdekében, hogy Középeurópa békéjét az ilyen machinációkkal szemben biztosítsa ? Radics : Megtörtént ez Genfben ! Nincs szükség Pribicsevicsre, hogy Európa békéjét megmentsük! Pribicsevics: Amikor régebben történt puccskísérlet Magyarországon a Habsburgház restaurálására, akkor a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen törekvéseket semmiesetre se engedi érvényesülni és ilyen értelemben tett is intezkedeseket. A magyarországi legitimisták nem tanultak a múltból és azt remélik még aiindig, hogy heiyreálliih .tjük Magyarország integritását. Kérem <. külügyminisztert, hogy sürgősen válaszoljon Grizogono kérdésér» és ismertesse a kormány álláspontját az Albrecht-kérdésben. A trieszti zászló Pribicsevics: A trieszti események ügyében a külügyminiszter válaszolt a hozzáintézeít beszédekre, ez a válasz azonban igen rossz benyomást tett minden igaz jugoszláv hazafira. A kormány a zagrebi incidens miatt a legteljesebb elégtételt adta meg Olaszországnak, de a külügyminiszter elmulasztotta, hogy rámutasson arra: ha a trieszti események nem történnek meg, Zagrebben sem égetik el az olasz zászlót. Olaszországtól egyáltalán nem kértek elégtételt azért, hogy Triesztben a jugoszláv zászlót elégették a fasiszták. A Stefani-ügynökség, az olasz kormány hivatalos sajtószerve legutóbb közölt egy táviratot, amely beszámol arról, hogy Olaszország milyen elégtételt kapott a zagrebi eseményekért a jugoszláv kormánytól. Ebben a táviratban vannak olyan pontok, amelyekről a jugoszláv közvélemény semmit sem tud. Nincsics külügyminiszter és Radics István egyszerre: Ez a jelentés nem igaz! Pribicsevics: A külügyminiszternek kötelessége beszélni arról, hogy a kormány milyen lépéseket tett arra nézve, hogy elégtételt kapjon a trieszti eseményekért. Radics István nemrégiben beszédet mondott Ljubljanában, amelyben foglalkozott Olaszországgal is. Két nap se telt el azonban, amikor Radics megcáfolta kijelentéseit és lojális hangon emlékezett meg Mussoliniról, ínról a Mussoliniról, akiről maga állapította meg egy cikkben, hogy az olasz nép ellensége. Radics: Ne beszéljen itt, hanem olvassa fel a cikket. Pribicsevics: Ha egy miniszter külpolitikai kérdésekről ir, vigyáznunk kell, hogy mit mond, mert a nemzet becsületéről van szó. Radics: Én Ljubljanában mint a horvát parasztpárt vezére beszéltem. Népgyülésre nem megyek mint miniszter, hanem mint pártvezér! Pribicsevics: Szégyene az országnak az a cáfoló nyilatkozat, a mit Radics kiadott. Ha Radics tett is kijelentést Olaszországról és Mussoliniról, akkor lett volna benne annyi büszkeség, hogy megmaradjon a kijelentések mellett. Olaszországnak meg kellett volna mutatni, hogy nem ijedünk meg tőlük. Kemal pasa kijelentette, hogy a szerb-horvát megegyezés folytán Jugoszlávia helyzete olyan erős lett, hogy Törökország nyugodtan kivonulhat Európából. Radics, mint nagy dologra hivatkozik arra, hogy milyen szimpátiával fogadták a megegyezés hírét — Törökországban. Radics: Az egész világon. Pribicsevics: Arról ellenben nem beszélt Radics, hogy (jeniben Cankovval is tanácskozott. Erről Pasics és Nincsics is elfelejtettek nyilatkozni. Helytelen volt Rádióstól az is, hogy támadta Genfben Nans ént oroszországi működésével kapcsolatban. Radics ebben a beszédében Csicserinnek egy nyilatkozatára hivatkozott, amit azonban Csicserin utólag megcáfolt. Radics: Újabban nagyon kompetensek magának Csicserin nyilatkozatai. Miért nem voltak azok akkor, amikor Csicserin azt jelentette ki, hogy a horvát parasztpírtnak semmi köze sincs a harmadik internacionáléhoz? Örtkormánuzafot a Vajdaságunk ! Pribicsevics: Követeljük, hogy a kormány ne halassza tovább az alkotmány végrehajtását. Iriák már ki végre a tartományi választásokat. Radics: Ebben a tekintetben egyetértünk a radikálisokkal. Pribicsevics: Nem tudjuk elérni, hogy a Vajdaságban megejtsék végre a községi választásokat. A vajdaságiaknak hozzá kell végre iutníok az önkormányzathoz. Közbekiáltások a horvát parasztpártról : Mért oszlatta fel a horvátországi képviselőtestületeket? Pribicsevics: Csak azokat oszlattam fel, amelyek nem akarták letenni a hüségesküt. (Nagy zaj.) Radics István nyilatkozatot tett arról, hogy a tanítóknak nem fogia, engedélyezni a részvételt nyilvános gyűléseken. Radics: Azokat, akik az állam érdeke és a megegyezés ellen vannak. lel fogom menteni óvásuktól. Közbekiáltások a radikális-pártról Pribicsevics felé: Mért mentette fel Bazalát? Pribicsevics: Ezt az intézkedésemet jóváhagyta az államtanács. Radics: Én fs tisztelni fogom az államtanács döntéséi és mindenkit felmentek állásától, aki a megegyezés ellen van. Pribicsevics: Radics mindig azt hirdette, hogy nem a radiikális-párt képviseli Jugoszláviában a szociális irányzatot, hanem ő. Amikor azután felkínálták, neki a szociálpolitikai tárcát, nem fogadta el. Radics: Az egész kormány szociális. Pribicsevics ezután kb'elentette, hogy a költségvetést nem fogadja el. A k üigyminiszier felszólalása Nincsics Momcsillo dr.: Pribicsevics Szvetozár beszédére két rövid megjegyzést kell tennem. Pribicsevics felolvasta a római StefanMigynökség táviratát, amely a zagrebi afférral kapcsolatban az olasz követeléseket ismertette. Ezzel kapcsolatban van szerencsém kijelenteni, hogy a kormány, mihelyt a zagrebi eseményekről tudomást szerzett, saját inictativájábői intézkedett és ezzel csak kötelességét teljesítette. Az a hír, hogy Triesztben elégették a jugoszláv zászlót, ujságkacsa volt. az viszont, hoey Zagrebban elégették az olasz trikolórt, ténynek bizonyult. Megjegyzem. hogy az olasz kormány, amelyet barátságos kormánynak tekintek, a korábbi trieszti incidensekkel kapcsolatban hasonló intézkedéseket tett. mint mi a zagrebi eseményekkel kapcsolatban. Másik meg-' jegyzésem, hogy Radics ismeretes nyilatkozatait ebben az ügyben nem a kormány presszójára tette, hanem saját inicilativáiából. Pribfc evics személyes kérdésben Az elnök a külügyminiszter nyilatkozata után engedélyt adott Pribicsevics Szvetozárnak. hogy személyes kérdésben felszólaljon. Pribicsevics: A külügyminiszter ur beszédemmel szemben kijelentette hogy Radics saját iíniciativájára igazította helyre l.iublianai beszédért Megállaoitom. hogy Radics lekésett a helyreigazításaival, meri azok az olás? intervenció után történtek. Sibenik alelnök ezután bezárta az ülést és folytatását szombat reggel kilenc órára tűzte ki. Hamburgban elfogtak egy zagrebi szélhámost Aki kiváncsi volt a hazai újságokra — Az áruló poste-restante kü'deraény Zagrebbó! jelentik: A zagrebi rendőrség megkeresésére, a hamburgi rendőrség letartóztatta Mikotli Vojkó volt zagrebi bankárt, akit a jugoszláviai hatóságok már csaknem egv év óta köröztek. Mikolji Vojkó — mint annak idején a Bácsmegyei Napló is megírta — hamisított csekkel kétmillió dinárt vett föl a zagrebi Eskontna Bankától és ezzel az összeggel külföldre szökött. A nyomozás folyamán megállapították, hogy a bankár előbb Fiúméba, majd onnan Bécsen át Berlinbe szökött, ahonnan nyomtalanul eltűnt. A jugoszláv hatóságok már le is mondták arról a reményről, hogy Mikoliit kézrekeritsék, amikor a napokban váratlan fordulat történt az ügyben. Az áruló Vecser A zagrebi rendőrségnek még régebben tudomására jutott, hogy a megszökött bankár menyasszonya. Jaksetics Franciska tanítónő Zagrebban tartózkodik, mire állandó megfigyelés aiá vették, abban a reményben, hogy ezen az utón sikerül ráakadni Mikolji rejtekhelyére. A megfigyelés eredményt is hozott. A rendőrség ugyanis megtudta, hogy Jaksetics Franciska naponta vásárolja a zagrebi Vecsert és azt S. Blumenthal, Hamburg Post-restante cimre küldi. A rendőrség nyomban érintkezésbe lépett a hamburgi hatóságokkal és elküldte Mikolji fényképét, kérte, hogy a fénykép segítségével állapítsák meg, nem a szélhámos zagrebi bankár rejtőzik-e S. Blumc.nihal neve alatt. A hamburgi rendőrség a megkeresés alapján nyomozást indított és S. Biumenthalt, akiben a fénykép alapján Mikolji Vojkóra ismertek, letartóztatta. S. Blumentha! letartóztatása alkalmával tagadta hogv őt Mikoljinak hívják, mire a hamburgi rendőrség értesítve a zagrebi hatóságokat, kérte, hogy küldjenek Hamburgba valakit, aki megállapíthatja. azonos-e Blumentha! Mikoljival. Kézrekerül a szélhámos bankár Bogdánovics Tosó zagrebi rendőrkapitány Hamburgba utazott, ahol a letartóztatott Blumenthalban Mikolji bankárra ismert. A bankár ezek után töredelmesen beismerte, hogy ö sikkasztotta el a két millió dinárt és a letartóztatás elől hamis útlevéllel menekült külföldre. Mikolji beismerő vallomása után a rendőrség házkutatást tartott a szélhámos elegáns szállóbeli lakásán, ahol négyszáznyolcvanezer dinár értékű részvényeket és kétszázezer dinár készpénzt találtak. A többi pénzre vonatkozóan Mikolji azt vallotta, hogv már elköltötte. A rendőrségnek azonban až a gyanúja, hogv a szélhámos a hiányzó összeget külföldi bankokban helyezte el. A nyomozás megindult ebben az irányban. Letartóztatták a bankár menyasszonyát A zagrebi rendőrség amint értesítést kapott Mikolji kézrekeritéséröl. letartóztatta Jaksetics 'Franciska tanítónőt, Mikolji menyasszonyát, akiről bizonyosra veszik, hogy tudott vőlegénye iszelmeiről és hogy segítségére volt a szökésben. A letartóztatott * tanítónő azonban tagadásban van. A rendőrség a küUigvminisztérmmj utján megindította Mikolji Vojkó ellen a kiadatási eljárást.
