Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-24 / 315. szám

1925. november 24. BÄCSMEGYE1 NAPLÖ 7. oldal. Ki a gyilkos? Egy házaspárt azzal vádolnak, hogy meggyilkolták az apjuk szeretőjét Becskcrekről jelentik: A becskereki törvényszék hétfőn tárgyalta Damján Tersza 23 éves malitoraki asszonynak és férjének, Damján Rankónak bűn­ügyét, akik a vád szerint 1925. augusz­tus hetedikén meggyilkolták Damján Rankó apjának Pálnak vadházastársát, Peírovics Évát. A vádlottak védelmét dr. Mrkasics József becskereki ügyvéd látta el. Dam­ján Terzsa elsőrendű vádlott a bizonyí­tási eljárás után tagadta a terhére rótt bűncselekményt és azt áilitja, hogy a csendőrség letartóztatása után súlyosan bántalmazta és„ezért vallotta be a bűn­cselekményt. O a gyilkosság napján szülei házába ment látogatóba és más­nap tartóztatták le Becskereken Georg Pája korcsm-jában. Damján Ranko másodrendű vád’ott szintén tagadja a gyilkosságot és ugyan­csak arról panaszkodik, hogy a csend­őrök bántalmazták. Dinusa Tódor malitoraki földműves tanú előadja, hogy ő tolmács volt a vádlottak csendőri kihallgatásánál. A vádlott asszony akkor a fejszét is elő­adta, amellyel a gyilkosságot elkövette. Azt vallja, hogy a csendőrök bántal­mazták ugyan a vádlottakat, de csak kézzel ütötték őket. A következő tanú _ Damján Pál, a meggyilkolt Petrovics Éva vadh izastársa, aki előadja, hogy menye állandó hadi­lábon állt a meggyilkolttal, ami na­gyon valószínűvé teszi, hogy ő a tettes. A védő kérésére a tanút nem esket­ték meg. A délutáni tárgyaláson Petrovics Jou tanú, a meggyilkolt asszony törvényes férje azt vallotta, hogy felesége a gyil­kosság előtt vissza akart térni hozzá, mert Damján Pál állandóan verte. A következő tanú Haralanyi Sztan azt állítja, hogy Damján Pál udvarába át lehet látni a szomszédból s onnan látták, hogy Damján Pál bántalmazta-e az asszonyt. A védő indítványozta, hogy a biró­­ság rendeljen el helyszíni tárgyalást. A bíróság helyt adott a védő kérésének és elrendelte a helyszíni tárgyalást.-----" ----------------------­Készülnek a községi választásokra A radikális-párt kerületi konferen­ciája Verbászon A községi és tartományi választások időpontja teljesen bizonytalan. A tör­vény értelmében a választásokat már régen meg kellett volna ejteni, azonban az ország egyes területein még mindig különböző községi törvények vannak érvényben s igy nagyon nehéz a vá­lasztások technikai keresztülvitele. A törvények különféle volta s egyéb, főleg politikai tekintetek — ma még azt is bizonytalanná teszik, hogy a vá­lasztásokat az ország minden részében megejtik-e. Ha a választások nem lesznek általánosak, bizonyos, hogy a Vajdaság nem választja most a tartományi és községi képviselőtestü'et tagjait. A Vajdaságban ennek dacára is készülő­dések folynak a községi és tartományi választásokra. A készülődések ma még csak abban állnak, hogy a pártok foly­tatnak megbeszéléseket s folynak a ta­lálgatások arra nézve, hogy kik lesznek a jelöltek. Vasárnap délután a vrbaszl kerületi radikálispárt tartott kerületi konferen­ciát dr. Lalosevics Jocó a járás nemzet­gyűlési képviselőjének elnöklete alatt. A gyűlésen dr. Lalosevics behatóan is­mertette az aktuális politikai helyzetet, majd a tartományi és községi képviselő­­választások ügyét beszélték meg. A konferencia egyhangúlag bizalmat szavazott dr. Lalosevics ke'pvisvlőnek eddigi működéséért. Felhívta azonban a képviselő figyelmét arra, hogy a Vajda­ság gazdasági köreit tönkrejutással fe­nyegeti az adóbehajtások mostani szi­gorúsága, amellyel a még nem jogerő" sen kivetett adók behajtását is forszí­rozzák. A konferencia felkérte a képvi­selőt, hogy ő és a többi vajdasági képviselő hassanak oda, hogy az adó­behajtások terén az adózók könnyítése­ket kapjanak s hogy az adóterheket is enyhítsék. Vasárnap Odzacin az úgynevezett vajdasági radikálispárt, amely nem hi­vatalos radikális szervezett, gyűlést akart tartani azzal a programmal, hogy az adáterhek súlyossága miatt bizalmatlan­ságot szavazzon a vajdasági képviselők­nek. A gyűlést azonban nem tartottak meg. HÍREK • m © Prémvarázs Megint megjelentek az aszfalt fölött, az autók mélyéből kiborongva, a szín­házi előcsarnokokban széttárulva a drá­ga női prémek, ezek a Kanada, Alasz­ka, Szibéria űzött vadjairól lefejtett s Lipcsében és Párisban kikészített cso­dák, s a férfiidegeken egy ősi, de min­dig uj borzongás siklik végig. Mi ez az érzés, miféle mélységekből száll fel egész különös, szorongató feszültséggel, a női testet körülölelő prém rejtelmes varázsa? Egész más valami ez, mint a selyem csillogó, sima lágyságának, a bársony nemes, előkelő komolyságának, a csipkék légies, hűvös gyöngédségé­nek igézete.. Mindebben van valami, ami a mai női testtel, sőt női lélekkel ro­kon: a női bőr selymes lágysága, a sö­tét szemek bársonyos fénye, a női ér­zések és gondolatok finom és bonyolult csipkeszövedé'ke a mai nő logikus dí­szévé teszi a selymet, a bársonyt, a csipkét. A kifinomult kultur-nön ezek lényével összhangzóan omlanak végig, mert bennük is eltűnik mintegy a nyers­anyag jellege s csak a kikészítés ered­ménye csillog és hirdeti a kultúra báját. A prém ellenben egy darab nyers vad­ság, az őserdő és a sarki mocsarak ki­etlen zordságának egy idevetődött fosz­lánya, mely bár szintén a kikészítés ezer fortélyán ment át, mégis meg­őrizte színben, jellegben, olykor formá­ban is az állati bozontosság, a tömött szőrösség kultúrától szűz félelmességét. Egy behavazott katonai őrön, vidám vadásztársaság puskás tagjain, még a ragadozó arcú börzés vállán is különö­sebb hatás nélkül húzódik meg a leg­­dusabb bunda is. De egyszerre kiárad belőle egész titokzatos varázsa, ha gyöngéd, ápolt testű kulturnő arca vagy húsa kandikál ki belőle. Az ellentét, min­den élményfajták legizgalmasabbja in­dítja meg ekkor lélekfelkavaró játékát. Odabent, a prémek mögött, csupa fi­nomság, gyöngédség, virágszerüség. Körülnyirt kis hajzat, melynek minden szálát festés, mosás, hullámositás vagy fodoritás tette lággyá, illatossá. Festék­kel, illatszerrel, forró gőzökkel virág­­sziromszerüvé ápolt arc, pihegő húsok: az emlők hullámüteme' s a karok osz­loppárja, melyeknek diadalmas virulása valami hódolásra kész gyöngédséggel párosul. S aztán a ruhák légies, művé­szi anyagtalansága. Selyemfoszlányok, melyek kevés anyagukkal bocsánatot kérnek mintegy, hogy ennyi kincs el­­födését jelezni merik. S az elég rosszul kombinének nevezett kissé terjedelme­sebb fügefalevél, ez a selyemből és csip­kéből szőtt lírai költemény. Ez van be­lül. S minderre ráborul, mindezt körül­fogja az állati ősvadság küldötte: a prém. Ki gondol a selyem láttára a kis zöld selyemhernyóra s a foinamegyei vagy délfranciaországi eperfákra? Eszünkbe juttatja vájjon a strucctoll Afrika óriás madarát s a Szahara ho­mokját? A prémek vad szőrbozótjának látása és érintése azonban kimaradha­­tatlanul átborzongtatja gondolatainkon, sőt idegzetünkön is az őserdő, a jég­hegy, a nyers álíatiság, a zabolátlan ös­­természetesség zordságát. Ez az ellen­tét a kultúra melegházában kisarjadt, virágszerü női test s az idegenszerüen állatias prém között adja meg a prém­nek, a prémes szépségeknek varázsu­kat. De ez még nem is legmélyebb titka a prém-varázsnak. Ez az ellentét nem hatna igy, ha alján nem bujkálna az emberiségnek, lehet mondani, szemé­lyes, faji emlékezése. Lélekbúvárok az­zal a feltevéssel magyarázzák leesési félelmekkel, sőt valóságos lezuhanási ér­zésekkel nyugtalanított álmainkat, hogy ilyenkor fákon élő és alvó majom­­szerű ősünk ama félelme kisért, hogy álmában leesik a fáról. Ilyen származá­si mélységekből és időbeli távolságok­ból hat fel mai érzésünkbe az emberi testen elomló prém nyugtalanító vará­zsa is. Nagyon valószínű, hogy állati őseink egykor sürü bundával fedetten csatangoltak az őserdők mélyén. A mai fehér nő sugárzó meztelensége szám­­láiatlan századok során bontakozott ki a testre nőtt bunda sürü bozótjából. A kultur-nő meztelen testére boruló mü­­bunda az ősszőrzetre való sejteiemszerü emlékezést remegteti át válónkon. Mint valami honvágy az álíatiság. az elveszett paradicsom után, úgy jelent­kezik ez az érzés. S mélyében ott buj­kált az a kérdés: érdemes volt-e meg­tenni ezt az utat az őserdőből és az összörzetböl, érdemes volt-e emberré lenni? Szász Zoltán * — Pasics részvétlátocratása az an­­co! követségen. Beogrsdból jelentik : Vasárnap délben Pasics Nikola minisz­terelnök megje'ent a beooradi angol követségen és Kernar angol követnek a kormány nevében részvétét fejezte ki Alexandra angol anyakirálynő elhalálo­zása alkalmából. — Tanügyi kinevezések és áthe­lyezések. Beogradból jelentik: A köz­­oktatásügyi miniszter Csicsovacski Zsár­­kó suboticai tanítót elemi iskolai igaz­gatónak nevezte ki. Novákovics Rodojka tanítónőt Vajszkáról Karavukovóra, No­vákovics Zsivojint Bocsanáról Karavu­kovóra, Milorádovics Katalint Retko­­cérról Szrbobránba, Cucics Simont Vranjszkáról Dragutinovóra, Nagy Mik­lóst Bacsinacáróí Sidre, Varga Imrét Jarmenovácról Potiski Szveti Nikoiára, Momcsilov Milost Bavanistéről Pancse­­vóra és Atanackovics Katinkát Gornji Kovityról Noviszádra helyezte át. — A szenfai radikális párt nagy­gyűlése. Szentéről jelentik: Szomba­ton és vasárnap tartotta a radikális párt értekezletét, amelyen dr. Rado­­nics Jován képviselő is megjelent. Az értekezlet előtt Radonicsot felkeresték vidéki küldöttségek és közbenjárását kérték az adóterhek enyhítésére, vala­mint a város és a községek tulajdo­nát képező iskola-földek visszaadását sürgették. Radonics Ígéretet tett arra, hogy interveniál az elhangzott pana­szok orvoslása érdekében. Ezután a radikális párt zártkörű éttekezletet tartott dr. Ludaics Milos elnőklésével. Az értekezleten Privokopics monte­negrói kapitány negyven telepesből álló küldöttség élén bejelentette ötszáz telepes csatlakozását a radikális párt­hoz. A tárgysorozaton az építendő gőzfürdő, vízvezeték építése és az el­hanyagolt országutak kiépítése sze­repelt. — A topuskai állomásfonök nyerte meg az egymilliós főnyereményt. Zagrebből jelentik: Az osztálysorsjáték ez évi főnyereményét, egymillió dinárt az 5853. számú sorsjegygyei Krcselics Jovan topuskói áiíomásfőnök nyerte meg. A szerencsés vasutas, akfnek nyolc gyereke van, elhatározta, hogy otthagyja a vasutat és a főnyereményen szállodát nyit. — Olaszország sohasem járul hozzá Ausztriának németországi csatlakozásá­hoz. Madridból jelentik: Az ABC római tudósitója beszélgetést folytatott Mas­­soolinival, aki a többi között a követ­kezőket mondotta: Ausztriának Német-, országhoz való csatlakozásához soha­sem fogunk hozzájárulni. Ettől eltekint­ve azonban Olaszország nagy érdek­lődéssel kíséri Ausztria gazdasági föN lendülését és ehhez áldozatok árán is — Radikális párti gyűlés Kova­sicán. Becskerekről jelentik: A ko­­vasicai járás radikális párti szerve­zetei vasárnap gyűlést tartottak Ko­­vasicán. A gyűlésen résztvettek töb­bek között Sztojadinovics Milán pénz­ügyminiszter, Suvákovics Lázár ag­rárreform miniszteri államtitkár és Dragovics Milutín képviselő is. Szto­jadinovics pénzügyminiszter a gyűlé­sen nagy beszédet mondott. — Anglia, és Franciaország szö­vetkeztek Ázsia ellen. Londonból jelentik : Azok a tanácskozások, ame­lyeket Henry de Jouvenel, Szíria uj főkormányzója és Chamberlain kül­ügyminiszter folytattak egymással, tel­jes eredménnyel végződtek, de a lét­rejött megállapodásokat nem foglalták sem szerződésbe, sem jegyzékváltás­ban nem rögzítették meg. A két or­szág között úgynevezett „gentleman agreemen“ jött létre, amely szerint Anglia és Franciaország az ázsiai problémák megoldásában egyértelmű­­leg és közösen fognak eljárni. Ez a megállapodás elsősorban Törökor­szágra, Szíriára, Kisázsiára és általá­ban a mohamedán nacionalista moz­galmakra vonatkozik. A két politikus londoni tanácskozásain szóba került az is, hogy a német miniszterek Lo­­carnóban kötelezettséget váltaltak, hogy Németország nem fogja keresztezni Franciaország és Anglia ázsiai poli­tikáját. — Pribicsevics-párti gyűlés Pa­­kracon. Zagrebbói jelentik : Pribicse­vics Szvetozár horvátországi agitációs útja során december elsején Pakrac községben tart népgyülést, — Nem rágalmazás a „magya­ron“ kifejezés. Ungvárról Jelentik : Elvi jelentőségében érdekes döntést hozott a kmet-biróság. Pollmann Ká­roly, a dolnai fatelep igazgatója pert indított Rusek párttitkár ellen, mert az a „Vpered“ cimü lapban „ma­gyaron“ kifejezéssel illette őt. Rusek párttitkár a tárgyaláson beismerte, hogy a kérdéses kifejezést használta, de kijelentette, hogy szerinte a „ma­gyaron“ kifejezés nem vonja kétségbe senkinek sem az állampolgári hűsé­gét. A kmet-biróság elfogadta Rusek titkár védekezését. Csupán Rusek párttitkár lett elmarasztalva egy „hely­reigazító" nyilatkozat erejéig. — A beogradi egyetemi haligaté­­nők egyesületének közgyűlése. Bco­­gradból jelentik: Vasárnap délután tar­tották meg Beogradban az egyetemi hallgatónők egyesületének közgyűlését, amelyen uj tisztikart választottak. El­nöknek egyhangúlag Kosanip Sztanka beogradi bölcsészettanhallgatónöt vá­lasztották meg. — A pofozkodó rendörőrmester. Novisadról jelentik: Radiszavijev István gardinovcci rendőrőrmester ezévi január 28-án a gardinovcei községházán szol­gálat közben kétszer arculütötíe Buga­­rin Maxim gardinovcei korcsmáról, mert Bugarin, amikor a záróra betartására hívta fel, mellenragadta és ki , akarta dobni. A korcsmáros fel jelen’érére a novisadi ügyészség hivatalos baia'orn­­mai való visszaélés miatt vádiratot adóit be a rendőrőrmester ellen, egyben hi­vatalból vádiratot nyújtott be a korcs­máros ellen is hatóság elleni erőszak miatt I

Next

/
Thumbnails
Contents