Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-23 / 314. szám
PoStarina piaćena? 4 OLDAL Budapest XXVI. évfolyam Szuhotica, HÉTFŐ 1925 november 23, szám 3S5 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (Rossia Fosciéro-palota) Kiadóhivatal: Subótica, Aleksandrova «1.1. (LeSa:li-paló';a) Aiigolellenes összeesküvés Egyiptomban Forradalom kitörésétől tartanak Londonból jelentik: Egyiptom a forradalom küszöbén áll. Szombat délután Londonba szikratávíró utján nyugtalanító jelentések érkeztek. A legutolsó távirat szerint a helyzet a lehető legkritikusabb. Minden pillanatban általános felkelés törhet ki az angolok ellen. A Foreign Office angol megbízottja bizonyítékokat nyújtott át arra nézve, hogy az egész országban összeesküvés van, melynek az a célja, hogy Egyiptomból az angolokat kiűzzék. A mozgalom vezetője Zaglul pasa volt miniszterelnök. Miután ő, valamint a liberális pártok szombaton a parlamentben akartak gyülekezni, a parlament épületét sűrű rendőr- és katonakordonnal zárták körül. A környékbeli házak lakóinak megtiltották, hogy lakásukat elhagyhassák. Zivar pasa, a jelenlegi miniszterelnök az egész városban plakátokat ragasztatott ki, amelyben inti a lakosságot az összetűzésektől és minden csoportosulást betűt. Különben a legerélyesebb biztonsági intézkedéseket tették meg a városban. Az egyiptomi rendőrség két angol főnöke a kairói rendőrséget háromezer emberre megerősítette. Szombat este Fuad király ellen nagy tüntetések folytak le. Hire terjedt annak is, hogy Fiiad király már elmenekült Egyiptomból. Radios nagy beszéde Ljubljanában A szlovén néppárt tüntetést rendezett a közoktatásügyi miniszter ellen Ljubljanából jelentik: Radios István közoktatásügyi miniszter szombaton délután érkezett Ljubljanába dr. Macsek, Kosztics Iván és Pucelj képviselő kíséretében. Radicsot a pályaudvaron süni köd ellenére is meglehetősen nagy tömeg várta, amelyről azonban kiderült, hogy Korosec hiveiből toborzódott, mert a vasúti kocsiból kiszálló Radics Istvánt füttyszóval és ellenséges kiáltásokkal fogadta. — Le Radicscsal! — Le a horgát nép árulójával! — és ehhez hasonló felkiáltások hangzottak el. A sűrű ködben sikerült Radicsnak észrevétlenül elhagyni a pályaudvart, a szlovén néppártiak tüntetése azonban a városban is folytatódott. Este kilenc órakor bankett volt Radics tiszteletére, amelyen a közoktatásügyi miniszter is felszólalt. Vasárnapi népgyüiés Vasárnap délelőtt fél tizkor kezdődött a népgyüiés a Narodni Dómban, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A gyűlést Pucelj Iván képviselő nyitotta meg és elítélte a szombati tüntetés rendezőit, akik arról szerették volna meggyőzni Radicsot, hogy a szlovének nem éreznek együtt vele. Kifütyülték Radicsot — mondotta Pucelj — az első közoktatásügyi minisztert, aki valóban törődik a közoktatásüggyel. Felolvasta ezután Pucelj a szuboticai bunjevácpárt üdvözlő táviratát és megjegyezte, hogy a bunyeyác-sokác-pártban ötvenezer horvát paraszt tömörül. Ezután átadta a szót Radics Istvánnak. Radics beszéde Radics másfélórás beszédét nagy figyelemmel hallgatják. Olvastok mindenféle egyezményről — kezdte beszédét — anélkül, hogy tudnátok, miről van szó. Megállapíthatom: attól a perctől kezdve, amióta megkötöttük ezt az egyezményt, az állam fejlődésének legnagyobb akadályai eltűntek. Vannak ugyan még egyesek, sőt pártok is, amelyek nem értenek egyet az uj politikával, például a független demokrata-párt, mert szerintük az egyedüli helyes a »vaskéz politikája.« Pedig a politika maga a reális élet, amelynek megegyezésen kell alapulnia. Még a család se tud békességben élni kompromisszumok nélkül, a megegyezés minden harmónia alapja. Az egész civilizáció is a kompromisszumok hosszú láncolatából fejlődött. Csak a kapitalizmus, a burzsoázia és az arisztokrácia nem ismeri a kompromisszumot és ezért botrányos is a politikája. A megegyezés politikája az egyetlen politika, amely úgy külsőleg, mint befelé megerősíti az államot és előnyei úgy a gazdasági. mint politikai téren máris érezhetők, a kilátások pedig a legkedvezőbbek. »Mért lettem miniszter?« — Büszkén ismerem el. — folytatta Radics. — hogy a megegyezést Pasics és én csináltuk. Erre a megegyezésre úgy a radikálisoknak, mint nekünk egyformán szükségünk volt. A radikálisok belátták, hogy külföldi hitelük egyre gyöngébb lesz és hogy a horvát ellenzéket nem lehet erőszakkal elnyomni. Megkíséreltek mindent a vaskéz politikájának eszközeivel, ugyan nem anynyira Pasics akaratából, mint inkább Pribiesevics diktatúrája alapján. — Felvonultatták ellenünk a fegyvert és a szuronyt, sőt a választásoknál attól sem riadtak vissza, hogy az urnákból kivegyék a . szavazó-golyócskákat. Engem börtönbe juttattak, de mindezzel nem értek el semmit. Kijöttem a börtönből, de nem azért, hogy a miniszteri székbe üljek. Nekem nincs szükségem a miniszteri bársonyszékre, de szüksége van rá a népnek, hogy én ott elfoglaltam a helyemet meri parasztállamnak parasztpolitikára van szüksége. Ezt megüzentem Pasicsnak Radics Pavle utján, amikor megkezdődtek kormánybalépésemre vonatkozó tárgyalásaim. Megmagyaráztam a miniszterelnöknek, hogy a radikális-párt még ma is hozzánk hasonlóan parasztpárt. amelv annak idején a tiránnusok elűzésével forradalmat csinált. Megmondottam Pasicsnak: mi horvátok vagyunk és azok is maradunk, ti szerbek vagytok és azok is maradtok. Hadd maradjanak ugyanígy a szlovének is szlovénoknak. Mi hárman testvérek vagyunk, de ha védekezünk, egyek vagyunk, amint a kéznek is öt ujja van, de ha összeszorui, egy kéz, egy ököl lesz belőle. (Hosszantartó helyeslés.) Az SHS királyságot nagyhatalommá tette a megegyezés Radics ezután a megegyezés külpolitikai hatásáról beszélt. Spalajkovics követ, aki a megegyezés ellen volt, ezt írja: »Azelőtt igen nehéz volt a helyzetünk, a megegyezés óta nagyhatalom képviselőjének teremtenek. Antonievics római követ ugyanezt irja. Milanovics milánói követ közli, hogy Mussolini kijelentette neki, hogy nem nagy súlyt helyez Jugoszláviára, mig a horvát kérdés rendezve nincs, most azonban egészen más hangon beszél. Törökországban — mondja Radics — egy ifjuur a követünk. Ezelőtt Kenud úgyszólván szóba sem állt vele, most hangsúlyozza, hogy Jugoszláviáé a vezetöszerep a Balkánon. Olaszországról azt mondta Radics, hogy ha ott a kalandorok győznének, az egész szhívság ellenük fordulna. »A szerbek és horvátok nem akarnak többet fizetni« A tisztviselőkérdésfföl és az adóproblémáról is kiejtette Radics a nézeteit. Az adókiegyenütésröl és egységesítésről azt mondotta, hogy az. nem könnyű dolog, miután sem a szerbek, sem a horvátok nem akarnak többet fizetni, ha pedig a szlovének kevesebbet fizetnek, akkor az ádójövedelmek csökkennek, ami az államháztartás egyensúlyának rovására megy. Türelemre van szükség, mig ez a kérdés rendeződik. Végül áttért Radics as szlovének jellemzésére, hogy az újságírók előtt a szlovénekre vonatkozólag tett kijelentésének éléi elvegye. — A szlovének — mondotta — derék alkotók, a legszorgalmasabbak az országban, azt azonban meg kell engedni, hogy a klerikálisok a legbutábbak, mert állandóan a vallást látják veszélyeztetve. A szlovén lányok a legszebbek egész Európában, a fiuk pedig mindenben igen ügyesek. A szlovének közül kerülnek ki a legjobb tisztviselők. Pucelj köszönetét mondott Radicsnak beszédéért, majd a gyűlés üdvözlő táviratot küldött a királynak és Pasicsnak. Lemondott a francia kormány A kamara vasárnapi ülésén leszavazták Painievé pénzügyi javaslatait — Briand lesz Painlevé utóda Párisból jelentik: A kamara vasárnap reggel folytatta a pénzügyi javaslatok vitáját, amelynek során a Painlevé-kormány megbukott. A vita az ötödik és hatodik szakasz fölött indult meg, amely a rövid lejáratú kincstári kötvények néhány kategóriájának konszolidálásáról szól. Bo anovs'ki, a Poincaré-kormány volt pénzügyminisztere volt az első felszólaló, aki élesen bírálta Painlevé pénzügyi politikájának pálfordulásait. Figyelmeztette a kormányt, hogy a kötvények konszolidálása súlyos károkat okoz az államnak. Painlevé állt fel ezután — több izgalmas hangulatban elmondott felszólalás után — és kijelentette, hogy a kormány Selveti a bizalmi kérdést. A kormány nem maradhat a helyén — mondotta — ha a kamara nem fogadja el változatlanul a pénzügyi javaslatokat. Hernot elnök délután félháromig felfüggesztette az ülést. A szünet a pártok közt folytatott izgalmas tárgyalásokkal telt el, majd a délutáni ülést azonnal szavazással kezdték. Ennek eredményekép 278 szavazatta! 275 ellenében a kamara leszavazta Panlevé javaslatát. A kormány tehát három szavazattal maradt kisebbségben és ezt az eredményt a kommunisták magatartása, d n őtte el, akik eddig tartózkodtak a szavazástól, most pedig a kormány ellen szavaztak. A szavazás után Painlevé azonnal bejelentette, hogy a kormány levonja a konzekvenciákat és benyújtja lemondását. A bejelentést minden oldalról nagy izgalommal fogadták, maid Hernoí elnök azonnal bezárta az ülést. A kamarából Painlevé azonnal az Elysée-be hajtatott, ahol Doumergue elnöknek benyújtotta a kormány lemondását. A helyzet egyelőre még teljesen tisztázatlan és a kibontakozó tárgyalások csak vasárnap éjszaka indultak meg, politikai körökben azonban biztosra veszik, hogy Briand lesz Painlevé utóda. Ebben az esetben Briand nagy koalíciós kormányt alakítana, visszavonná Painlevé pénzügyi javaslatait és uj, a parlamenti pártokat megnyugtató javaslatokkal lépne a kamara elé. 1
