Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-19 / 310. szám

1925 november 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet A kisebbségi törvényhozás címmel hosszabb cikket irt az Adeverulbam Popp képviselő. »El kell ismerni, — irja Popp — hogy a nemzeti kisebbségek jogi helyzete a maga egészében olyan provi­­zórus állapotban van, amely, hogy fennáll, csak a kormányzók előrelátása hiányának tudható be. Ahelyett, hogy a kérdést megoldatnák, a kormány poli­tikája nem eredményez egyebet, mint szaporítja az elógületlenkedők és a kül­föld előtt panaszkodók számát. A ki­sebbségi jogok kérdése főleg az oktatás­ban, a közigazgatásban és a bíráskodás­ban merül fel, Lehetetlen, hogy ezen a három főtéren a kormányzati intézkedé­sek, rendeletek határozzanak. A kisebb­ségek jogait nem lehet a végrehajtó ha­talom tetszésére bízni, hanem egyedül a törvényhozó hatalom illetékes arra, hogy egységesen szabályozza a kérdést. Ez az egyetlen mód, hogy a kisebbségek kérdése véglegesen megoldható legyen. Első sorban az oktatás terén áll igy a dolog. Az 1924. évi elemi oktatási tör­vény csak az állami kisebbségi iskolák­ról intézkedik. Anghelescu hires magán­­oktatási javaslata, amely a szenátusba már átment, elveszi a felekezeti iskolák nyilvánossági jogát és az állam által tűrt magániskolákká degradálja őket. A román állam konszolidációjának érdeke, hogy ennek az immorális és veszedel­mes helyzetnek véget vessenek. Szük­ség van a kisebbségek törvényére, amely felölelje összes jogaikat, de egy ilyen törvényt csak a demokratikus pártok együttműködéséből származó jö­vő kormány alkothat meg. Ut is, mint annyi más téren a demokráciái győzelme előfeltétele az igazságosságnak«. * Lengyel képviselők látogatást tettek Bukarestbe és ez alkalomból nyilatkoz­tak a román-lengyel viszonyról, vala­mint a legyelországi kisebbségek hely­zetéről. Lengyelország huszonnyolc­millió lakosa -közül — mondotta^ az egyik lengyel képviselő — a lakosság egy ötödrésze tartozik a különböző faji, val­lási és nemzeti kisebbségekhez. Abban minden lengyel politikai párt egyetért, hogy a kisebbségek számára a legszéie­­sebbkörü politikai és szabadsági jogokat kell biztositani. Ezen ai téren persze a baloldali pártok programmja megy a legtovább. A lengyel demokrácia a tö­megesen együttélő kisebbségek számára teljes nemzeti, politikai és közigazgatási önkormányzátot követel és ilyen értel­mű törvényjavaslatojt terjesztett i-s a sejm elé. * A marosvásárhelyi ügyvédi kamara bankettet adott a román ügyvéd szövet­ség elnökének Dolrescu Milan tiszteleté­re. A banketten a magyarság nevében dr. Sebestyén Miklós üdvözölte Dolres­­cut, mint a kisebbségek őszinte barát­ját és a demokrácia harcosát. Az üdvözlésre Dcilrescu nagyobb beszédében fejtette ki politikai hit­vallását mely — mint mondotta — egészen más, mint a jelenlegi kormány tagjaié. Elmondotta, hogy mikép képvi­seli a kisebbségi kérdés megoldását: a kisebbségeknek — mondotta — épen olyan joguk van Romániában az élethez, mint a többségi népeknek. Lúgoson egységes kisebbségi front alakult németek a magyarok és zsidók résvételével. Az 1920-ik évi nemzetiségi statisztika szerint Lúgoson 4235 magyar, 5983 német, 1774 zsidó lakossal szemben csupán 7641 a románok lélekszáma. A közös frontban egyesülő három kisebb­ség tehát 11.992 lakost álithat szembe 7641 román lakossal. A községi válasz­tói névjegyzék összeállitása ugyan aránytalanul kedvez a románoknak, mert a névjegyzék 4898 szavazója közül 2170, tehát az összes iszayazóknak csaknem fele a román nemzetiségűek száma, mig ezzel szemben csak 997 magyar és 1094 német szavazót vettek fel az 577 zsidó mellett a választói lajstromba, mégis a kisebbségek egyesülése esetén a közös kásszaiksgervezetekben nagy az iz­galom az olasz miniszterelnök kilá­tásba helyezett látogatása miatt el­­an-nyira, hogy a szakszervezetek vezetői és a parlamenti munkáspárt között megegyezés van, hogy boj­­kottálni fogják Mussolinii. Az angol vasutasok fel vannak háborodva az olasz szakszervezetek és a munkásszövetkezetek erőszakos feloszlatása miatt. A mozdonyveze­tők szakszervezetének és országos szövetségének ti/tkára kijelentette, hogy nem fog akadni angol moz­donyvezető és vasutas, aki Musso­lini vonatának mozdonyát vezesse. Veszedelemben forog az olasz szocialisták élete Bécsből jelentik: Az olasz szocia­listapárt egy kiküldöttje érkezett Bécsbe, hogy az osztrák testvórpár­­tot tájékoztassa az olaszországi szocialisták helyzetéről. Az Arbei­terzeitung részleteket közöl az olasz kiküldött jelentéséből, mely szerint a fasiszta kormányhatóságok szigo­rú cenzúrát gyakorolnak és nem en­gednek át semmiféle politikai tár­háznak az uj választói reform kö­vetkeztében háromszáz mandátuma van, ebből kapott a végleges hivata­los összeszámlálás alapján a cseh agrárpárt 45 mandátumot, a kom­munisták 42, a cseh klerikális nép­párt 31, a cseh szociáldemokraták 29, a nemzeti szocialisták 28. a Hlih­­ka-párt 28, a cseh iparos párt 13, a cseh nemzeti demokraták pedig 13 mandátummal jutnak be a képvise­lőházba. A magyar és a német pártok kö­zül a német földművesek szövetsé­gére és a magyar nemzeti pártra 24 mandátum jut, a német szociálde­mokraták 17, a német keresztény­­szociali'sták 13, a német nemzetitek­re 10, a német nemzeti szocialisták­ra 7, a magyar keresztényszocialis­­tákra 4, a lengyelekre és ruténekre pedig egy-egy mandátum. A helyzet tehát úgy alakul, hogy a kormány koalíciója a neki jutta­tott tiz mandátummal együtt, ame­lyek az ellenzéki szavazatokból ke­rültek ki, 147 képviselőt számlál. Minthogy a cseh iparospárt, amely­nek 13 mandátuma van, hajlandósá­got mutat a kormány támogatására, a forma okából lemondott Sveh­­la—Benes-kabinet az uj képvi­selőházban 160 mandátum fölött rendelkezik, vagyis mindössze 10 szótöbbsége van. A szenátusi választások eredmé­nye is végleg ismeretes. Nagyon ér­dekes az összehasonlítás a képvise­lőházi választásokkal, mert a kettő lényeges eltéréseket mutat. A kommunisták a szenátusban sokkal gyöngébbek, mint a kép­­viseiőházban, ellenben a klerikális néppárt jelenté­kisebbségi front 2728 kisebbségi vá­lasztóit tud 2170 román választóval szemben ajccióba állítani. A kisebbségi pártok remélik, hogy a paktum segítsé­gével a községi választásokon többséget tudnak szerezni. talmu levelet. Mióta az ellenzéki sajtót teljesen elnémította a fasiszta uralom, a fasiszta lapok nyíltan Ír­nak arról, hogy le kell számolni a szocialistákkal és fenyegetőleg kö­vetelik Federsoni belügyminisztertől, hogy a szocialista képviselők és sze­nátorok közül Turatit, T rév est, Al­­bertinit, Amendolát és másokat is hallgattasson el, vagy távolittassa el az országból, mert különben tabula rasat fognak csinálni. Treves szocialista képviselőt nem­régiben fegyveres fasiszták nyílt uc­­cán megtámadták, de szerencsére bemeniekülhetett egy házba. Az ő élete épugy, mint minden szocialis­ta képviselőé, veszedelemben forog. A velencei ujságiróegyesület közgyűlését beszüntették Rómából jelentik: Velencében az ujságiróegyesület közgyűlést akart tartani, a prefektus, azonban a köz­gyűlést betiltotta és triumvirátust bízott meg az ujságiróegyesület ügyeinek vitelével. A velencei prefektus intézkedése miatt az újságírók panaszt tettek Federsoni belügyminiszternél. kényén nagyobb számmal jutott be a szenátusba, semmint a képviselő­­házba. A klerikális néppárt, noha a sze­nátusi választásokon a szavazásra jogosultak száma lényegesen ki­sebb, 24.000 szavazattal többet ka­pott, mint a képviselőválasztásokon. A nemzetiségi problémára nézve is tanulságos számokat vetett felszín­re a szenátusi választás. Szembetű­nő, hogy a német pártok a mostani szenátusi választásokon 130.000 sza­vazattal többet kaptak, mint 1920- ban. Százalékarány szerint a csehe­ket 58.59 százalékkal választották meg, a német pártokra 24.13 száza­lék esik, a magyarokra 1.61, a ruté­nekre 0.5, a lengyelekre 0.41 és a kommunistákra 13.11 százalék. A kamarába kilenc magyar kép­viselő jutott be az első menetben, névszerint: Szent- Ivány József, Szüllő Géza, Füssy Kálmán. Korláth Endre. Netsch An­dor, Holota János, Fedor Miklós, Jablonszky János és Kozor Gyula. A második szkrutiniumban még leg­alább három mandátumra számit a magyarság, úgy, hogy %.• tizenkét magyar képviselőt vá­lasztottak meg. A szenátusi választásokon a ma­gyar nemzeti párt két mandátumot (dr. Törköly József és Richter Já­nos), a magyar keresztényszocialis­ta párt egy mandátumot (dr. Gros­schmidt Géza) kapott. Valószínű, hogy a második szkrutiniumban még Obermayer Károly nemzeti­párti és dr. Franciscy Lajos keresz­tényszocialista is mandátumhoz jut. A félhivatalos Prager Presse, Be­nes külügyminiszter lapja feltétle­nül számit rá, hogy a régi koalíció együtt marad és a cseh iparospárt csatlakozni fog. A nemzeti szocialis­ta Cseszke Szlovo felszólítja a kom­munistákat. mint a legerősebb munkáspártot, hogy támogassa a kormányán kép­viselt szocialista minisztereket. A Narodni Listy azon kesereg, hogy a koalíciós többség a cseh ipa­rospárttal együtt is sokkal gyön­gébb. mindössze 9—10 szavazatot tesz ki — semhogy eredményes munkára vállalkozhatnék, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az el­lenizék harcias kedvvel és az eddigi­nél nagyobb energiával fogja felven­ni a küzdelmet a kormány ellen. A csekély kormánytöbbség követ­keztében általános lett az a felfogás politikai körökben, hogy hamarosan uj választások lesznek. A Tribuna a legilletékesebb értesülésre hivatkoz­va, azt irja ma, hogy »a felelős tényezők e! vannak tökélve, hogy továbbra is kor­mányon maradnak és nagyobb nehézségekre csak az 1927. évi költségvetés tárgyalásakor szá­míthatnak, tehát csak akkor le­het szó a parlament feloszlatá­sáról.« A Bohemia tudni véli, hogy a cseh nemzeti demokraták nem fognak he­lyet kapni az iujjáalakitandó kor­mányban, mert a cseh agráriusok maguknak követelik a pénzügymi­niszteri tárcát, a cseh iparospártnak pedig támogatásáért át kell engedni a kereskedelmi miniszterséget. Vita Károlyi Mihályrél a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: ’ A nemzetgyűlés szerdai ülésének első szónoka Lendvai- Lehner István volt, akinek ismert fra­­zeológiáju beszédéi az ellenzék, különö­sen a szocialisták folyton közbeszólá­sokkal szakították meg, úgy, hogy be­széde inkább párbeszéd volt. Az októ­beri forradalmat Lénával-Lehner rém­uralomnak mondotta, kifakadt a szocia­listák ellen és végül a numerus clausust kévéséivé, a numerus nullust sürgette, vagyis azt, hogy zsidót egyáltalán ne vegyenek fel az egyetemre. Propper Sándor szocialista szólalt íel ezután és kifejtette, hogy a mai magyar rezsim nem Ítélheti el Károlyi Mihályt, akinek erkölcsi intaktsága vitán felül áll. — I1a Károlyi megtette volna mindazt — mondotta Propper az egységespártiak felé fordulva — amit önök, akkor most is uralmon volna. Kállay Tamás: Károlyi egy disznó fráter! (Felháborodás a baloldalon.) Peidl Gyula; Tisztességes ember! Propper Sándor: Eljön még az az idő, amikor Károlyi személyét mindenki tisztelni fogja. Kállay Tamás: Jöjjön haza Magyar­­országra és álljon a bíróság elé! Peidl Gyula: Igen, a pribékek kezé­be... Kállay Tamás: Hogy mondhat ilyent a független biróságról. Esztergátyos János: A mai ítélet min­dent megmagyaráz. Bombamerénylőket ötszázezer koronára Ítéltek. Propper Sándor': Ültessék azokat a vádlottak padjára, akik a háborút csi­nálták. Károlyi nem volt proletár, ha­nem magyar főnemes, akinek volt vesz­teni valója. Erdélyi Aladár: Nem igaz! Elkár­tyázta vagyonát. Batitz Gyula: Amíg az OMKE elnöke volt, addig tisztelték ... Propper Sándor: Miért nem adnak al­kalmat arra, hogy október tisztán áll­hasson a közvélemény előtt? Propper kijelentése újabb vihart kel­tett, mire az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Propper folytatta beszé­dét és a Károlyi-kérdés után a költség­vetés bírálatára tért át. Az angol vasutasok Mussolini ellen tüntető sztrájkra készülnek A fasiszták el akarják tenni láb alól a szocialista képviselőket Londonból jelentik: Az angol mun-Tizenkét magyar képviselő jutott be a prágai kamarába Tiz főnyi többsége van a kormánykoalíciónak Prágából jelentik: A képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents