Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-17 / 308. szám

1925 november 17. ßACSMEGYEi ^APLS 3. oldal. Kisebbségi Élet Anghelescu a nemzeti párt interven­ciójára, mint az erdélyi lapok írják, hozzájárult ahhoz, hogy a »jmán állam­vizsgán tavasszal megbukott kisebbségi tanulók jövő februárban újabb román nyelvű vizsgát tehessenek. Az uj pót­vizsga végleges idejét a napokban fogja megállapítani a közoktatásügyi minisz­ter, aki egyúttal intézkedik a vizsgabi­zottságok összeállításáról is. * A hodolal katholikus magyar szü­lők intést kaptak az elöljáróságtól, hogy 100-tól 500 lejig terjedő büntetést fizes­senek, mert gyermekeik igazolatlanul tá­volmaradnak az állami iskolától. A bün­­tetéspénzek megfzetését megtagadták a bodolaiak, mivel iskolaköteles gyerme­keik rendesen eljárnak a katholikus is­kolába, mely minisztéirium engedélye alapján legálisan működik és az ottani tanítással nagyon meg vannak elégedve. De ettől eltekintve a szülők azént is ra­gaszkodtak a felekezeti iskola fenntartá­sához, mivel a múlt évben, mikor gyer­mekeik még az állami iskolába jártak, a tanítás és nevelés eredménye nem elégí­tette ki őket. Az állami iskola igazgató­­tanitója, Qheorghe Jointa erre a közsé­gi elöljáróságtól csendőri segítséget kért és erre a karhatalommal behatolt a ka­tolikus iskolába, ahol éppen előadás folyt. A csendőrök felszólították a fele­kezeti iskola tanítóját, hogy a növendé­keit engedje át az állami iskolába. A tanító a csendőröket és az állatpi Iskola igazgatóját a legerélyesebben kiutasí­totta a teremből: távozzanak és ne me­részeljenek átlépni a terem küszöbét. A katolikus iskola vezetősége a törvényte­len eljárás miatt panaszt nyújtott be a sepsi-szentgyörgyi tanfelügyelőségnél, mely a vizsgálatot megindította. * Az erdélyi magyar párt székelyud­varhelyi tagozata a napokban intézőbizott­sági értekezletet tartott, amelyen a ha­tóságok részéről megjelent Craciun rendőrprefektus Ciponeanu sziguranca­­főnök és Popa János detektív. A bizott­ság több tagja tiltakozását fejezte ki a hatósági személyek részvétele miatt, ami az alkotmánytörvény 29-ik sztikászában biztosított jogokat sérti. A sziguranca­­főnök erre elhagyta a tárgyalótermet, a rendőrprefektus és a detektív azonban, hivatkozva a prefektus parancsára, a teremben maradtak. A bizottság a pre­fektushoz fordult jogorvoslatért, aki azonban ragaszkodott ahhoz, hogy leg­alább a detektív legyen jelen az érte­kezleten. Az erdélyi magyar párt köz­ponti vezetősége a belügyminiszterhez tiltakozó táviratot intézett. Elhagyja Erdélyt és Magyarországba költözik az erdélyi magyar párt egyik népszerű vezére Grandpierre Emil. A távozó magyar politikus elutazása előtt nyilatkozott az erdélyi magyarság poli­tikai küzdelmeiről. »Az erdélyi magyar­ság kisebbségi küzdelmeinél — mondot­ta — két célt tartok főképpen szem előtt tartandónak. Az első az, hogy min­den áron és módon el kell ismertetni a magyarságot, mint közjogi alanyt. Egyébként ezen célt már meglehetősen megközelítettük. A második, elemi kö­vetelés az, hogy a magyarság egységét minden belső és külső támadás ellen érintetlenül meg kell őrizni. Rendíthe­tetlen meggyőződésem, hogy a mai egy­ség nélkül hajótörést szenvedne minden politikai és kulturális törekvésünk. Csehszlovákiában is, ahol pedig sokkai fejlettebbek a közjogi, adminisztratív, politikai és igazságszolgáltatási állapo­tok, az egység gondolata egyre erőseb­ben tör utat magának és iassankint min­den kisebbség előtt tiszta igazság lesz áz, hogy eredményeket csak közös fron­ton, közős fegyverekkel lehet elérni. A magyarság e pillanatban tömött sorok­ban áll a magyar párt mögött. Éli aj ma­gyar nép becsüetes és józan politikai belátásának tulajdonítom azt, hogy az úgynevezett radikális csoport is felha­gyott a külső ellenségeskedéssel. Mert természetes az, hogy az egységes ma­gyarság kebelén belül lehetnek csatáro­zások, véleményeltérések s küzdelmek. Prágából jelentik: Prágában hét­főn befejeződött az utódállamok konferenciája, amelyen az adós és a hitelező államok között létrejött a háború előtti adósságok felosztása tekintetében a megegyezés. A jegy­zőkönyv aláírása is megtörtént, csak a román delegátus kért haladékot az aláírásra, inig kormányától felha­talmazást kap rá, noha a jegyző­könyv azzal kezdődik, hogy minden államnak szabadságában áll decem­ber 15-ig visszavonni aláírását. A papirtartozások tekintetében nincs megegyezés, úgyszintén azokra a terhekre nézve sem, amelyek a né­met címletekkel összefüggnek. A szerződés hat cikkelyből áll. Az első* rendelkezés úgy szól, hogy az egyes államok között kvóta szerint felosztják a nem fundált tartozáso­kat, nevezetesen ami az osztrák ál­lamadósságokat illeti, a négy szá­zalékos aranyjáradékból Ausztriát 83.9 millió forint terheli, Lengyelor­szágra 66.6 millió forint, Romániára 7.4, Jugoszláviára 9, Csehszlovákiá­ra 72.6 millió forint esik. A négy és félszázalékos 1914. évi kincstári utalványokból, amelyek többféle valutában bocsáttattak ki, Ausztria tartozik 61.4 millió koro­nát átvenni, Lengyelország 21.9 mil­lió koronát; Románia 3.7 millió, Ju­goszlávia 4.5 és Csehszlovákia 23.4 De kifelé mindig együtt kell maradnunk és sohasem szabad annak előfordulni, hogy valamilyen magyar akciót disszo­náns hang bontson meg. Kisebbségi küz­delmeink boldogulásának ez alapfeltétele és ezért az egységhez való ragaszkodást minden magyar becsületügyének lehet tekinteni«. millió koronával részesedik. A magyar tartozásokból jut a négy százalékos arany jár ad ékből Len­gyelországra 0.0, Magyarországra 242.8 millió forint, Romániára 136.9 millió forint, Jugoszláviára 84.8 mil­lió forint. A négy és tél százalékos 1913. évi járadékból, amely négyféle valutá­ban volt kibocsátva: Lengyeország­­ra jut 0.0, Magyarországra 16 mil­lió korona, Romániára 31.9 millió és Jugoszláviára 18.5 millió korona. Az 1914. évi négyféle valutában kibocsátott törlesztéses járadékból esik Lengyelországra 0.3 millió ko­rona, Magyarországra 98.3, Romá­niára 103.5 és Jugoszláviára 67.3 millió korona. A szerződés második fejezete a fizetések módját és a hátralékos évi törlesztések visszatérítését szabá­lyozza, a harmadik fejezet az állam­­vasúti kötvények amortizációjáról rendelkezik, a negyedik fejezetben pedig az 1910. évi 250 millió korona névértékű fundált magyar járadék visszafizetéséről rendelkezik a szer­ződés s etekintetbn huszonhét szá­zalékos bázist állapit meg arany­ban a tőketörlesztésre, a kamatszol­gáltatásra és a hátralékos kamatok megtérítésére nézve egyaránt, mint azt a régebbi innszbrucki és a ké­sőbbi1 prágai jegyzőkönyv előírta. Munkácson a német agrárpárt és ma­gyar nemzeti párt együttes listája 2079, a kommunisták 1813, Beregszászon a né­met agráriusok és a magyar nemzetiek 6284, a kommunisták 7247, Huszton a kommunisták 9964 szavazatot kaptak. Olmü'tzben Bechyne, Brünnben Srcí­mek, Launban Winter miniszterek sze­reztek mandátumot. Ugyanez a kerület küldi a parlamentbe Smeralt és Munalt kommunista képviselőket, valamint Ma­­libter cseh agrárpárti belügyminisztert is. Prága első kerülete a következőket küldi a parlamentbe: két szociáldemo­kratát: Meisner és Johannis minisztere­ket, egy iparospártit, Három kommunis­tát, két nemzeti demokratát, köztük Kramarzot, négy nemzeti szocialistát, köztük Benest és négy cseh agrárpártit, köztük Svchla miniszterelnököt és vé­gül két néppárti képviselőt. A lényegesebb eltolódások A német pártok táborában az uj vá­lasztások nem hoztak nagyobb eltolódá­sokat, talán csak annyiban, hogy az 1920. évi választásokhoz képest, amikor még nem voltak külön kommunista-lis­ták, most a német szociáldemokrata párt hátrányára a kommunisták sok szavaza­tot hódítottak. A német nemzeti szocia­listák is erőre kaptak a német szociál­demokraták rovására. Legnagyobb nyereségre a keresztény­szocialisták és a német agráriusok tet­tek szert, akik nemcsak a fővárosban, hanem vidéki kerületekben is lényege­sen több szavazatot kaptak, mint öt év előtt. Ami a cseh pártokat illeti, feltűnő je­lenség, hogy a kommunisták egyes vi­déki kerületekben majdnem teljesen háttérbe szorították a cseh szociáldemo­kratákat és hogy a cseh nemzeti szo­cialisták pártja (Benes, Strberny, Klo­­fac) és a cseh iparospárt erősen meg­növekedett. A legerősebb vereséget Kramarz nem­zeti demokrata pártja szenvedte, amely­nek szavazói tömegesen pártoltak át Stranszki úgynevezett szabadelvű párt­jához és az iparos párthoz. Megígértél* a kikinda-szegedi vasútvonal megnyitását Becskerekről jelentik: A bánáti ke­reskedelmi és iparkamara részéről Szta­­nojlovics Sándor kamarai titkár Beo­­gradha utazott, hogy a külügyminiszté­riumban érdeklődjön a kikinda—szegedi vasúti vonal megnyitása felől. A vasúti vonalat ugyanis a két állam közötti megállapodás alapján október 15-én kellett volna forgalomba helyezni. Ju­goszlávia részéről el is indult az első vonat, de a határról visszarendelték és azóta semmi újabb intézkedés nem tör­tént a vonal forgalombahelyezéséről. A külügyminisztériumban a kamara sürge­tésére megígérték, hogy nyomban érint­kezésbe lépnek a vonal megnyitása ügyében. Ezekután remélhető, hogy a forgalom rövidesen megindul a kikinda— szegedi vasúti vonalon. Sztanojlovics Sándor kamarai titkár felkereste a kereskedelmi minisztériumot is, ahol a kamara nevében előterjesztést tett arra, hogy a minisztérium női ipar­iskola céljára vásárolja meg a becske­­reki Messinger-ieánynevelointézetet, a mely — mint annak idején a Bácsme­­gyei Napló megírta — beszüntette mű­ködését. Az intézetet nemrégen Toron­tó! vármegye és Becskerek város akar­ták megvásárolni tanitónőképezde cél­jára, azonban az erre irányuló tárgya­lások eredménytelenül végződtek. A kereskedelemügyi minisztériumban Sztanojlovics kamarai titkárnak azt a választ adták, hogy a kamara hivatalo­san tegyen előterjesztést az intézet megvásárlása érdekében és akkor a mi­nisztérium megteszi a szükséges lépé­seket. Kibővül a csehszlovák koalíció A vasárnapi választások nem tisztázták a politikai helyzetet Márciusban uj választások lesznek Prágából jelentik: A vasárnap lezaj­lóit választások végleges eredménye csak hétfőn délután vált ismeretessé. Az eredményből ítélve nem várhatók mélyrehatóbb válto­zások a kormányban. A cseh és a szlovák klerikálisok meg­erősödtek ugyan, de nem olyan mérték­ben, hegy ez kormány- és rendszer­­változást idézne elő, annál kevésbé, mert Svehla miniszterelnök és Benes kül­ügyminiszter pártja is sikereket tudnak felmutatni. Politikai körökben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy enyhe rendszerválto­zásra lehet számítani, tekintve, hogy a magyar, német és szlovén ellenzék si­kereket ért el és igy nincs kizárva, hogy az uj kormány a nemzeti és feleke­zeti kisebbségekhez az eddiginél nagyobb közeledést fog keresni. A Csehoszlovo értesülése szerint új­ból koalíciós kormány alakul, valószínű azonban, hogy a koalíció egy vagy két párttal ki iog bővülni. Bizonyos, hogy a kormány még ebben a hónapban le­mond és a kabinet ujjáalakitása után még november végén összehívják a par­lamentet. Politikai körökben az a vélemény, hogy márciusban uj választások várhatók. mert a mostani választás nem tisztázta a politikai helyzetet. A végleges eredmény A szavazatok összeszámlálása hétfőn délben fejeződött be. Az egyes pártok­ra ai következő számban estek szava­zatok : cseh szociáldemokrata munkás­párt 63.336 cseh földmivesek és kistermelők köztársasági pártja 83.372 cseh szocialisták (Klofac-Benes) 95.367 cseh néppárt (Sramefc) 45.828 nemzeti demokraták (Kramarz) 58.324 kézművesek pártja 35.770 nemzeti munkapárt (Strausky) 14.765 kommunistapárt 90.697 szlovák néppárt (Hlinka) 6551 agrár konzervatív párt (Prasek) 4101 keresztényszocialisták (Szüllő) 10.292 német szociáldemokraták 14.742 termelők szövetsége 8836 német keresztényszocialisták 2250 német nemzeti szocialisták 2646 autonómista párt 1352 zsidó gazdasági szövetség 427 független kommunisták 672 zsidópárt 9096 nyugatszlovák keresztényszocia­listák 11.001 A magyar kisgazdák, fölmivesek és iparosok pártjára, a magyar-német szo­ciáldemokratákra és a német nemzeti pártra eső szavazatok végleges számáról még nem érkezett jelentés. Érdekes mandátumok Pozsonyban a magyar kercsztényszo­­cialisták 8759, a cseh szocialisták 4480, Hlinkáék 5700 és a kommunisták 6500 szavazatot kaptak, Komáromban a ma­gyar keresztényszocialisták 1300, a né­met agrár- és magyar nemzeti párt 6600, a kommunisták 800 szavazatot kaptak, Az utódállamok közt felosztották a volt monarchia adósságait A megegyezést csak Románia delegátusa nem irta még alá

Next

/
Thumbnails
Contents