Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-15 / 306. szám

14. oldal.

BÁCSMEGYES NAPLÓ

192^. november 15.

kemben említettem, pesti fiú vo-lt, én abban az időben a szüleinél laktam, akik bérbeadták nekem a nélkülözhető szobájukat, amelyet én a vendégszereplés idejének tartamára vele szívesen megosztottam. Ennek a szolgálatnak a viszonzásául bizalmával ajándékozott meg, s e bizalomnak köszönhettem az adatokat, amelyeknek egyrészét Speidl és Lindau se ismerhették. Mivelhogy a herceg inkább volt irodalmi ember és müvésztermészet. inkább volt dramaturg, mint fejedelem, a jelesebb színészeivel. s igy Teller re 1 is igen barátságos, majdnem baráti viszonyban állt. s oly tónusban diskurált velük színpadi szerzőkről és színházi rendezésről, mint egy évtizeddel későbben Habsburg Rudolf trónörökös Jókaival és Weilen-nel a monarchiát leiró és lerajzoló közös munkájukról. A meiningeni színészek nagyon könnyen juthattak be a hercegükhöz, aki egyszersmind a direktoruk volt s otthonosak voltak annak dolgozószobájában, a színpadi technika e boszorkánykonyhájában.

(Befejező közlemény következik.)

Beograd város gondjai

A háború után hirtelen megnőtt Beográdnak is meg vannak a maga panaszai. A város vezetőségének igen nagy gondokkal kell megküzdenie. Az aszfaltozás, a világítás, a városi szemételfuvarozás a háború után komoly problémák voltak, amelyeket nem sikerült még minden vonalon közmegelégedésre megoldani. Beográd városának nincs saját rendőrsége sem. a rendőri szolgálatot a csendőrség látja el, amelynek beográdi szervezete nem állandó.

A főváros nyugodt fejlődésének igen nagy akadálya az a régi statútum. amelynek alapján Beográd városát közigazgatják. Szerbiának igen nagy szüksége volna egy uj városi törvényre, mert a mostani szerint a közigazgatás bírói funkciót is végez, ami Beográd városára nézve igen terhes és fejlődését nagy mértékben 'gátolja.

Sokan panaszkodnak Beográdban amiatt is, hogy až »opština« a pártok mechanizmusának az alkotórésze, amely miatt a város vezetősége nem tudja mindig azokat az embereket kiválogatni, akikre szüksége volna. Á város Vezetősége az élelmiszerárak tekintetében nem intézkedhet. Egy darab kenyér ma Beográdban minden vendéglőben egy dinárba, vagyis majdnem 10 centimesbe kerül, amely a békeárnak csaknem az ötszöröse. A kenyérárat Beográd diktálta az országnak és ezzel a kenyérazsorával szemben a város vezetősége is teljesen tehetetlen.

Beográdnak nem voltak eddig vásárcsarnokai. Most a város négy helyén állítanak fel modern nagy piactereket.

Beográd város jelenlegi polgármestere Bobics, nagy kultúrájú közigazgatási tekintély, aki ismeri mindezeket a bajokat, mindent elkövetne, hogy Beográdot naggyá és széppé tegye. Várják Beográdban is a nagy beruházási kölcsönt, amely körül már évek óta folynak a tárgyalások.

A beográdi városrendezési terv szerint a város kzintézményeinek a rendbehozatalára két és fél milliárd dinárra volna szükség, amely a mai tidőkben tényleg olyan nagy összeg, hogy az szinte nem is megszerezhető. Ezenkívül két milliárdba kerülne Beográd város kövezése, amelyre az idén csak 10 millió dinárt tudott a város vezetősége fordítani.

Hírek szerint a kölcsöntárgyalások most jól állnak. Ha a város megkapná a 10 millió-dolláros kölcsönt, akkor a közmunkák nagy mértékben indulhatnának meg, ha azonban a kölcsön elmarad, akkor az egész városi tevékenység apró csip-csepp foltozásokban merül ki.

Beográd város vezetői panaszkodnak, hogy a kormány nem fordít gondot a főváros fejlesztésére. Osijek városa már tudott kölcsönt szerezni, most van soron a zágrábi köl-Mérges kiggók bauátja. Most jelent meg, több nyelven egyszerre Mahatma Bandinak, a kegyes ind prófétának egészségre vezető kis könyvecskéje, melyet egy clajsz orvos ismertet. Furcsa kis könyv ez. A keleti világszemléletet tükrözi, hatalmas, megrendítő elfogultságában.

Mahatma Qandi tudvalevőleg a verteién ellenállást prédikálta híveinek. Nem szabad erőszakoskodni, nem szabad embert ölni. De állatot sem szabad ölni. Ennélfogva csak növényekkel táplálkozzunk, tilos vágóhidra cepelni alsóbbrangu testvéreinket, sőt az is tilos, hogy megfejük őket s tejüket igyuk. Ezt igy okolja meg:

— A borjú csak addig szopja a tehén tőgyét, miig fogai nincsenek, mihelyt kijönnek a fogai, enni kezd. Nyilvánvaló, hogy az embernek is igy kell cselekednie. Miután fölcserepedik a csecsemőkorból, nem szabad tejjel élnie.

A próféta annyira tisziteli az állatokat, hogs'- a mérges kigyók pusztítását is megtiltja híveinek, noha Indiában évente több mint húszezer ember hal meg toigyómarás következtében.

— A tapasztalat — Írja — ajrra oktat bennünket, hogy a kigyó sohasem harap ok nélkül, hanem hogy bosszút álljon támadóján. Kigyóharapás ellen a legjobb orvosság az, ha tiszta ételekkel élünk s tartózkodunk a káros szenvedélyektől.

Hasonló szigorú erkölcsöt hirdet a szerelem tekintetében, a föltétien szüzességet követeli meg. A házasság előtt szemét huny, amennyiben gyermek születik belőle. De ha valakinek meghal a férje, vagy felesége, annak nem szabad újra házasságot kötnie.

— A mai orvostudomány — szól végül — elszakadt a vallástól. Aki naponta imádkozik, az nem betegszik meg, mert lelkének tisztasága megvédelmezi testét is.

Bizonyos, hogy Mahatma Qandi jobb próféta, mint orvos

*

Megszűnt ország. Sok országot söpört már el valami balszerencse, a történelem vihara. Eddig azonban még nem fordult elő, hogy egy országot egyszeriben ott hagyták volna összes lakói. Ez esett" meg mostan.

A Daily Mail ad róla hirt. A Cardigam öböl torkolatánál a Bartsej sziget, melynek sziklás partjait évezredek óta) tépázza, roncsolja a haragos óceán.

Lakói nem valami vidám életet éltek, minthogy az égaij viszontagsága ellen állandóan védelmezni kellett azt a pár ötayi földet, melyről előteremtették gabonájukat, legeltették sovány kosaikat.

Ennek ellenére eléggé boldogan éldegéltek, egy bensztilött király alatt, kinek ősei évszázadok óta uralkodtak a népen. Egyetlen szigetlakó se Ízlelt bele a civilizáció áldásába.

Egy napon azonban néhányan fölkerekedtek közülök és Londonba érkeztek. Elámuiíak a villamosok láttán, bementek a mozikba s mikor hazaérkeztek, a tündérmeséknél csodálatosabb meséket meséltek a szigeten.

Love Tritchard, a királyuk töprengeni kezdett, fúrta oldalát a kíváncsiság, öszszehivta az államtanácsot, a sziget véneit és bölcseit, majd hosszú vita után

csöntárgyalások lezárása, csak a beográdi kölcsön lóg még a levegőben. Panaszkodnak arról is, hogy nem tesz a kormány semmit arra, hogy Beográd pénzügyi bomlását a külföld igazolva lássa. Ennek dacára nagy a bizalom, hogy Beográd önerejéből megszerzi a kölcsönt s tavasszal megkezdődhet a városrendezés.

egyértelműen elhatározták, hogy kivándorolnak a szigetről, otthagyják ellenségüknek, az óceánnak.

Pár hét alatt Bartsey szigete teljesen elhagyatott lett. Ma már egy lélek sem lakik ott. Csak a: szél üvölt fölötte.

A király és alattvalói pedig londoni lakosok lettek. Szállodában élnek és moziba járnak.

A pénz nem fertőz. Van egy latin közmondás, mely azt tartja, hogy a pénznek nincs szaga. Éhez most hozzácsaphatunk egy tanulságot, melyet mai orvosok állapítottak meg: azt,, hogy a pénz, mely annyi kézen megy át és annyi baktériumot hordoz magával, nem fertőz.

A párisi orvosakadémia legutóbbi ülésén vitatták ezt meg. Vincent doktor, ki már évek óta foglalkozik a kérdéssel, kifejtette, hogy különösen az ércpénzek felületén található baktériumok nagyon rövid életet élnek, nyomban elpusztulnak, mihelyt a pénz ércfelületére érnek. Annál gyorsabban semmisülnek meg, minél magasabb a levegő hőfoka.

Az arany a legveszedelmesebb. Sokkal biztosabban áll ellen a fertőzésnek a bronz meg aiz ezüst. Szinte vigasztaló, hogy az arany újabban majdnem teljesen kiment a forgalomból.

Renault és Lévy doktorok, viszont a papírpénzt figyelték meg. Erről igy nyilatkoznak :

— Még a papírpénz sem kedvez a baktériumok fejlődésének, felületükön többnyire ártalmatlan csirákat találunk, melyek ez embert nem támadják meg. Kis papirszeletkéket adtunk a torokgyilkos gyermekeknek, hogy játszadozzanak velük, aztán hetek múltán megvizsgáltuk, de egyetlen egy diftéria baktériumot nem leltünk rajtuk. A levegő, napfény, fertőtlenítő hatása folytán elpusztultak. Több ízben emlegették orvosi körökben, hogy tanácsos volna a piszkos papírpénz időközönlkint való fertőtlenítése. Ez nem ártana. Nézetünk szerint azonban a rá fordítandó fáradság és költség, nem állana arányban az eredménnyel.

*

Rádió az állam szolgálatában. A

mexikói állam hajdanában zivataros politikai viszályairól volt hírneves. Nap-nap után véres, regényes történelmi drámák játszódtak le itten.

Most, ugylátszik, Mexikó a közigazgatási haladás élére akar állani. Elnöke elhatározta, hogy a kormányzat minden helyiségébe bevezetteti a rádiót, a drótnélküli távírót, hogy hivatalnokait megkímélje a sok irka-firkától, a közigazgatás haszontalan papír- és tinta-pocsékolásától.

A minisztériumok kizárólag dróttalan távírón érintkeznek aiz egyes osztályokkal. Pusztán a titkos, bizalmas ügyek számára tartják fönn' az írást. Minden

rendelet, intézkedés dróttalan távírón megy le a központból különböző minisztériumokba, különböző városok közigazgatási hatóságaihoz. Ezen a módon nemcsak rengeteg papirt takarítanak meg, nemcsak sok hivatalnok válik fölöslegessé, hanem az eljárás is gyorsul, ámeunyiben az aktáknak nem kell éve- I kig hányódniuk cgy-egy láttamozás ' miatt.

Elasonló életrevaló újítást léptetnek életbe az analfabétizmus leküzdésére. Egy képviselő sürgős indítványt nyújtott be a képviselházba, mely szerint mindazok, kik nem tudnak irni és olvasni, három évig katonáskodjanak, azok, kik a kötelező iskolákat végigjárták csak egy évig, azok kik egyetemet is végeztek, csak hat hónapig.

Mexikóban is édes kötelesség a hazát szolgálni, de az analfabéták már is tanulnak irni és olvasni

Uft és bár a régi rómaiaknál.

Azok az Írók, kik régi római tárgyú regényeket imák, gyakran követnek el anachronizmust, amennyiben olyan találmányokat, szokásokat szerepeltetnek az ókorban, melyeket csak az újkor ismer. De minél inkább előrehalad a régészeti kutatás, annál inkább látjuk, hogy az ókori élet külsőségeiben vajmi keveset különbözött a maitól és hovatovább rájövünk, hogy nincs is anachronizmus.

íme egy olasz régész most kijelenti, hogy a régi rómaiak ismerték a liftet, mellyel mi, mint a huszadik század találmányával dicsekszünk . A Krisztus előtti Rómában szintén kattogtak ai liftek, a Palatínuson találtak is egyet, melyet vizerővel hajtottak. Egy római műszaki értekezésben pedig meglelték pontos leírását. Az iró úgy beszél róluk, mint valami hétköznapi dologról.

Ezenkívül a római szállodákban volt bár is. A vendég, mikor a szállóba jött, benézett a bárba, mely kissé el volt dugva, de azért közvetlenül érintkezett a szállóval. Itt inni, enni kapott, még pedig mindenféle szemenszedett nyalánkságot: kemény tojást fűszeres mártásban, töltött olajbogyót, ánizst, mindenféle salátát.

Ha ivott és evett kockázni ült félre néhány barátjával, egy külön helyiségbe. A szálloda főszakácsa ellenőrizte alárendeltjeit, kik csakúgy felosztották magúik között a munkát, mint a konyha mai személyzete. Voltak tüzilegények, pincérek, gazdasági főnökök.

És természetesen voltak liftes fiuk.

*

Sorozás lélektani alapon. Manapság

a katonai sorozásoknál rendszerint a jelentkezők testi képességeit veszik figyelembe s lélektanilag csak akkor vizsgálják meg állítás-köteleseket, ha valamely súlyos betegségről panaszkodnak.

Amerika e tekintetben újítást léptetett életbe. Az Uj Világban lélektani alapon soroznak a katonaorvosok még pedig nem csak a repülőket, iutomobilosokat, távirdászokat, hanem minden sorkatonát. Tanulmányozzák az újonc érzékenységét, önuralmát, ellenállás képességét, hogy egy idegrázkódás esetében milyen lesz a gyógyulási eshetősége.

E módszer legfőbb célja az, hogy azokat, kik egyáltalán nem alkalmasak a katonai szolgálatra, eleve eltávolítsák a hadseregből. Az Egyesült-Áállamokban utóbb egy és háromnegyed millió ember közül 54.000 olyan embert találtak, kiket szellemi képességük folytán sem fölszerelni sem oktatni nem érdemes.

Ezek között 0.3% akadt, mely olyan szellemi képességről tanúskodott, mint egy 7 éves gyermek, 0.5% mint egy 8 éves gyermek, 1.8% mint egy 10 éves gyermek. Részben elbocsájtották őket, részben katonai munkálatokhoz osztottká be.

A többieket pedig, kik alkalmasaknak mutatkoztak a sorozásnál e lélektani vizsgálatok alapján helyezik a különböző fegyvernemekhez,, nem pedig, mint annak előtte polgári foglalkozásuk figyelembevételével. Amint az amerikai lapok írják, az uj sorozás folytán a hadseregben . a bűnözés kisebbedett.

I A katonaság mindenütt a világon {pari jelleget kap: minél inkább föl kell i használni az ember-gépet.

TERE-FERE