Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-13 / 304. szám
10. oldal BÄCSMEGYEl NAPLÓ 1925 november 13. Harc Salamon templomáért Irta: ár. Wolfgang von Weisl Jehova jeruzsálemi régi templomából, Titusz császár rombolása után csan kevés maradt meg. Azt a keveset, amit Titusz megkímélt, Julianas apostata pusztította el, amidőn egy uj templom alapjait akarta megvetni. Azután Omür I kalifa ott, hol egykor a zsidók temploma állott, mossékat építtetett és a helyet az izlám második legszentebb helyévé avatta, fis meg is maradt ennek mind a mai napig. A zsidpk régi templomából csak egyetlenegy rész maradt meg úgy. ahogy Krisztus születése után 70-ben volt és pedig a templomteret övező nyugati sánc. A sirámok iala Ennek a régi falnak vén kőveit nemcsak a szent város, hanem az egészj világ jámbor zsidói az ősi templom ; szimbólumának tekintik. Hat évszáza- j da imádkoznak és siránkoznak a zsidók I ez előtt a fai előtt, amely ennek foly- j tán a Waiting Wall, Sirámok fala nevet j kapta. Két ezredéven át vájt a napsu-1 gár és eső réseket a falba s ezekbe a résekbe dugják a zsidók vénei kis céduláikat, tele kérésekkel és kívánságokkal. A simára kopott köveket csókolgatják ima közben és csókolják mikor jönnek és csókolják mikor mennek. — fis még ma is tradicióparancsolta kötelesség, hogy ha egy zsidó először Jeruzsálem területére lép. első útja az öreg j falhoz vezessen és előtte mint a gyá- i szoló. rokona sirja előtt, tompa késsel megszaggass,; ruháit. Izrae1 még műidig gyászol a szent hely előtt, a Sirámok falának terén. Arab félelem Ez a gyász azonban, úgy mint minden Palesztinában, kimondottan politikai jellegű cselekedet is. Az arabok tulajdonképpen -sohasem érezték magukat zavartalanul Jeruzsálemben. A keresztes lovagok, a nagy templomok, a számtalan keresztény és zsidó tradíció igen gyengítette a gondtalan birtoklás érzését. Hódítóknak érezték magukat egy városban, amelyben csak egy negyedrésze a muzulmán vallás követője és különösen féltek attól, hogy a zsidók az imádkozást tettekkel cserélik fel és megkísérlik a templomtér visszafoglalását, hogy a Szikladóm és az A'ksa őrössé helyén újraépítsék Izrael istenének templomát. »A zsidók a Masse helyén templomukat akarják felépíteni« — ez a harci kiáltása hat év óta a zsidóellenes arab propagandának. így különös gyanakvással szemlélnek mindent az arabok, amit a zsidók a Kötet Hamara\n, az Omár mosséva) olyannyira szomszédos Sirámok fala környékén cselekszenek. Ez a hely mohamedán vallási alapítvány tulajdona és az egyik legelőkelőbb és legrégibb jeruzsálemi család, az FA Maszrini nemzetség gondozása alatt át!. A zsidók elleni védekezésül marokkói mozlimokat telepitettek a templom környékére s ezeknek házai ötméternyirc megközelítik a falat és csak egy méternyi teret engednek az ut felöl. A zsidók mindent tűrtek és minden megalázás ellenére ragaszkodtak tradíciójukhoz és tovább imádkoztak a szentelt helyen. Sir Mózes Montetiore nyolcvan év előtt nehéz pénzért megvásárolta a jeruzsálemi zsidóknak azt a jogot, hogy ott imádkozzanak és a jogot, hogy u szent falat építkezésekkel megmentsék az összeomlástól. Harminc év előtt újabb jogokat vásároltak a zsidók és pedig a tér kövezésének és tisztításának jogát. Ettől kezdve otthonosabban érezték magukat már az »ö« terükön. Lassanként székeket és padokat vásároltak, ima közben odatelepedtek le és óképpen mindjobban berendezkedtek. Mindez újból felébresztette az arabok gyanakvását. A bölcs kádi döntése És mondogatni kezdték: »Lám, ma még fapadokon ülnek, holnap talán már kőpadokon, holnapután pedig már úgy fogják találni, hogy a nap bántja őket és tetőt emelnek a tér fölé és így övék lesz a tér és ekkor elveszik tőlünk a templom terét is. < És az arabok a kádihoz mentek. A Hcdsra 1327. évében, vagyis 1908-ban, a kádi, a mufti és a pasa úgy döntöttek, hogy a zsidóknak tilos a szent helyen székeket, padokat, vagy ehhez hasonlót lelállitani. A háború hefejezése után azonnal lépéseket tettek a zsidók a Sirámok fala körüli tér megszerzésére, A cionista szervezet elnökének dr. Weitzmannak kérésére Sir Ronald Storrs vállalta a közvetítést a zsidók és arabok között. A 75.000 iont — hiába Weitzmann 75.000 fontot ajánlott fel a fal körüli terrénumért. A hatalmas összeg ellenére a, tárgyalások nem jártak sikerrel, miután az anticionista arab vezérek felhasználták az alkalmat és a sajtót informálták. A Zsidók számára nem maradt más hátra, mint a szent tér visszahóditását precedensek teremtésével megkísérelték. Évek után sikerült elérniük, hogy kis állványokat állítsanak fel, amelyekre az clőimádkozók imakönyverket tehették. Százszor jöttek az arab rendőrök és elvitték az állványokat és százcgyszer jöttek a zsidók és állították újra fel. Azután a Tóratekercs megőrzésére szükséges, szekrény felállítása körül folyt a küzdelem. 1924-ben diadalmaskodott a fal körül összegyűlt hitközség. Utasítás érkezett arra vonatkezóag, hogy a szekrényt hagyják ott és most újból küzdelem indult meg a székek és padok felállítására. Ez persze elsősorban nem a kényelem kérdése, hanem presztízskérdés volt. A zsidó úgy érzi, hogy minden telekkönyv eHeaére, ez a fal az övé és nincs olyan törvény, amely megtilthatja neki, hogy ott ne tegye azt, amit akar. Angol tiszt krokodilbör korbáccsal . . . Idén pedig az ünnepék közeledtével, a zsidók újból padokat és székeket vitteka falhoz, nem sokat, két-három padot, tiz-tizenkét széket és egy pár ládát. Újév napján talán nem vették, észre az arabok, de tény az, hogy tiltakozás nélkül tűrték. A zsidók legnagyobb ünnepén, hosszunapon azonban a következő történt. Órák hosszat imádkoztak a zsidók. Ünnepélyesen vették ki a törvénytekercset a szekrényből, felmutatták a hitközségnek, amely kinyújtott kézzel köszöntötte a szent pergamentet. t És megkezdődött a törvény felolvasása. I Ebben a pillanatban megjelent arab ; rendőrök és két sejk kíséretében Lamont I angol rendőrhadnaféy, a kezében hatal- I más krckcdilből-korbácsoit tartott és a katonákat utasította, hogy azonnal vigyék el a padokat, székeket és a szekrényt. Anélkül, hogy felszólítás, vagy magyarázat hangzott volna! el, végrehajtották a rendőrök az utasítást. Az imádkozókat lelökték ülőhelyükről és hatalmukba kerítették a székeket és padokat. De az évek folyamán sok minden megváltozott. Jeruzsálem zsidói immár többségnek tudják magukat, hiszen a szent város hetvenezer lakója közül negyevenezer zsidó, de nemcsak ezt tudják, hanem hatalomnak is érzik magukat. HORVÁT KÖLTŐK Miroszlav Kolezsa verseiből Vörös alkony Az alkony ma vörös akvarell, amelyet kék, sárga és fehéi szellők szántogatnak. A madársereg csipog, csicsereg, ha átrepül az isteni vásznon. Borongva kondul meg az esti harang, szorongva kondid magában a hang. Meggynjíott köszönik hamvadnak a hegycsúcsokon, sóhajok, vágyak egymásba akadnak s a földre lassan lilás esti fény oson. Tüntető felvonulás halottas lepelben Az istentiszteletet azonnal félbeszakították és az egész tntközség halottas ingbe és imaköpenybe burkolva, imakönyvvcl a kezében, meztelen lábbal vonult Jeruzsálem kormányzójához, Sir Ronald Storrshoz. A kormányzóságban nagy izgalmat keltett a tüntetők megjelenése, ez volt az első zsidó tüntetés a Palesztinái kormány ellen. És a kérdéses affér olyan természetű volt, hogy az egész világon érthetőképpen rossz vért szülhetett: egy angol hivatalnok megzavarja a zsidók istentiszteletét a legszentebb napon és a szent helyen. A peches kormányzó A kormányzó éppen lord Plumernál volt, amikor a tüntetők megérkeztek. (Olyan pechem van ezekkel a zsidókkal, — panaszkodott később, — én őszinte barátjuk vagyok nekik, de mindig, ha valaimi történik, ami a zsidóknak kellemetlen, valahogy belekeveredem az ügybe és mindig én vagyok az, aki kénytelen nemet mondani.) Azonnal autóba ült és a kormányzósághoz robogott, ahol fogadta a küldöttség vezetőit. Beszédjükre azt válaszolta: — Uraim, a törvény törvény. Ha a padok felállítása tilos, üljenek párnákra. Ezt szabad és legalább olyan kényelmes. A zsidók élénken tiltakoztak. A török törvényhez semmi közük sincs, a vitás tér már nem a mohamedánok tulajdona, hanem nyilvános tér, épp úgy, mint a többi és mint a kávéházaknál szabad székeket felállítani, épp úgy joguk van nekik is ugyanezt tenni a Sirámok falánál. Födolog a türelem A zsidók és a kormányzó titkára a falhoz vonult, helyszíni szemle eszközlése végett És a helyszíni szemle után engedélyt kaptak a zsidók, hogy székek helyett petróleumhordókat és faládákat állíthassanak fel. A tüntetők szónokai ismét erélyesen tiltakoztak, a Népszövetséggel fenyegetőztek, de a tér agg gondnoka megelégedetten dörzsölte kezét. —•Bizony, bizony, ez mégis csak egy lépést jelent előre. Most már hordókat és ládákat engedélyezitek. íme, ez megint precedens. Palesztinában födolog a türelem. Minden megy a maga utján. És ha a muzulmánok legfelsőbb tanácsának uj választásai lezajlottak, Sir Roland Storrs újból tárgyalni fog a mohamedánokkal és az uj legfelsőbb tanács talán nem fog annyira félni a zsidók padjaitól, mint a régi. Az alkony ma vad, vörös akvarell, amelyet kék, sárga és fehér szellők szántogatnak. * Karnevál kalála »Az élet velünk többé már nem pöröl, ha eljö majd értünk a bus sirgödör, ahol a hercegek és gazemberek mind egyformák. Szemük a sötét Semmibe mered.« így iajong hajnalban a hegedű húrja, Mikor mindent elönt a bor bus azúrja, s az árva hamupipőke mimóza lelkét az utolsó virradaton Karnevál herceg szőke rovataidra huzza.. »Lehull majd minden maskara s eljö értünk a két fekete paripa a koporsóvá], amelyben hercegek és gazemberek mind egyformák. Szemük a sötét Semmibe mered.« Fordította : Simon Sándor T<Sni>n1n: csak gramafon mellett lehet Szépet jót olcsón vehet Viktóriánál, Subotica, Zrinjski trg 2. Sugár fűszeres mellett. i io kb as s RUHASZÜKSÉGLETÉT \ NÄVA KJ Sr.boí i< K angolés SsaoKiws Bt! legolcsóbban s legizlésesebben ozcreihcti be NÁVAY ISTVÁN DIVATSZABQNÁL SuboHca, Somborslti pat 2. Garantált cseh nzcivetekből dús választék! J Köszönetnyilvánítás Alulírott bánáti családapák készséggel kijelentjük, hogy a CHARGERS REUNIS (FRANCIA VONAL) hajóján kellemesen utaztunk és barátainknak és ismerőseinknek is ajánlhatjuk ezt a vonalat. Az élelmezés bőséges és jó, naponta két nagy pohár bort is kaptunk. Szívélyes üdvözlettel az óhazába : Hahp Frigyes, Muhi Antal, Scherk József, Hirsch Antal, Lauer József, Kubala János, Walentin Márton, Almandinger Sebestyén, Arnstadt Adám Amstadt Ferenc, Komer István, Metzger István, Weseli Antal, Friedmann Antal. A „Le Hoedic“ gőzös fedélzetén 1925. október 7. 9810 NAGYBAN KÖTÖTT- és BEOGRAD TERAZIJE 2. „MORAVIJA“ SZÖVÖTT KONFEKCIÓGYÁR R. SYÁRi LERAKAT: SUBOTICA ALEKSANDROVA ULICA 13. KICSINYBEN T. BEOGRAD SARAJEVO ALEKSANDROVA ULICA Ajánlja dús választékban téli trikotázs-uidonságait nőknek, leánykáknak és gyermekeknek, kabátkákat, ruhákat, mellényeket, sálokat, kosztümöket, szvettereket, sapkákat. nadrágokat, blúzokat, férfi-mellényeket, sport lábszárvédöket, szvettereket stb.. rendkívül leszállított, szigorúan szabott árakon, mert az ár megállapításán íl az olcsó árra a legnagyobb-figyelmet fordítjuk. Nagy raktár női harisnyákból és kéz tyűkből szintén legolcsóbb árban. Női kézimunka battiszt fehérnemű. HAZAI IPAR Női selyemtrikó fehérnemű. HAZAI IPAR HASZNÁLJA ki olcsó árainkat
