Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-12 / 303. szám

4. oldal. A jugoszláv katolikusok egységes horvátayelvü liturgiát kapnak Horvát püspökök tárgyalásai a Szentszékkel Zagrebból jelentik : Szerdán érkez­tek haza Rómából Bauer dr. zagrebi érsek, Aksamovics djakovói és Bone­­facsics spiiíi püspökök. Aksamovics püspök a római ut céljáról a követ­kezőket mondotta a B icsmegyei Napló munkatársának : — A Szentszék hívott minket Ro­mába, hogy megtudja véleményün­ket a konkordátumról. Utunk egyik célja az ószláv misszále kiadása volt, amely most van sajtó alatt a római poliglott nyomdában, A misszálét Weisz dr. prágai tanár szerkesztette. — Az már kifejezett tény, hogy az SHS. királyságban egységes, horvát irodalmi nyelvű katholikus lilurgin lesz. Ami az ószláv nyelv fakultativ bevezetését ilieti, azt a Szentszék nem ellenzi. A jugoszláv püspöki kar azt kivánta, hogy a Szentszék pásztorlevélben rendelje el az ószláv nyelv használatát, de a Szentszéknek az az álláspontja, hogy ezt az intézkedést beveszi a konkor­dátumba. Végül kijelentette Aksamovics püs­pök, hogy a Szentszék semmijeire sem egyezik bele abba, hogy a jugoszláv katholikus egyház híva­­talos uyelve a délszláv legyen. Aksamovics püspök néhány napig Zagrebban marad és tárgyalásokat folytat a zagrebi központi papnevelő intézet felállítása ügyében. Bor és bicska Halálos szurkáiás hetipiac után A szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa szer­dán tárgyalta Gabrics Antun földműves Tmnpörét, aki ellen az ügyészség halált okozó súlyos testi sértés miatt emelt vádat. Gabrics ugyanis augusztus 7-én, hetipiac után a Barona Trenk-téren bicskával hasbaszurta korcsmái pajtá­sát Heh Jován aickszaudrovói gazdál­kodót, aki a sérülésbe pár óra múlva meghalt. A vádlott a főtárgyaláson azzal véde­kezett, hogy teljesen részeg volt, ami­kor az eset történt és semmire sem em­lékszik. Az elnök felmutatta a kést, a mellyel a gyilkosságot elkövették. Gab­rics beismerte, hogy a bicska az övé. A tanúkihallgatások során Aradsztd István gyógyszerész elmondta, hogy lát­ta a bicskázás lefolyását, ő kötözte be a megszűrt ember sebét, ugyanakkor a menekülő Gabricsot egy rendőr 'két ka­tona segítségével elfogta. Matlak Lázó gazdálkodó elmondotta tanúvallomásá­ban, hogy Gabrics és Heh a korcsmában nem ültek egy asztalnál és csak kint az uccán tűztek össze. Szerinte Heh meg­ütötte a vádlottat, aki erre kivette bics­káját és megszurta. Az elnök kérdésére elmondta, hogy a vádlott ugyan nagyon részeg volt, de azért tudott magáról, mert menekülni próbált. PoijakoVics Ma­tó rendőr, Sztantics Bartu. Matkovics Gusztáv korcsmáros, Kocsis Sztipán és Sztevkovics Rokó jelentéktelen vallo­mást tettek. Gabrics Albe gazdálkodó tanú elmondta, hogy ő volt egyedül jó­zan a korcsmái társaságban, mert nem bort, hanem — mint mondotta — »ga­zirt« ivott. Az első szuboticai antialko­holistát is arra nézve hallgatta ki a bí­róság, mint a többi tanút, hogy a vád­lott a beszámithatatlanságig ittas volt-c? A tanúkihallgatások befejezése után dr. Pcrazsics Bozsidár orvosszakérto terjesztette elő szakvéleményét az elhalt jséjjiléseirpl, majd .dr, Kellert. Bejt« yédö. bAcsmegyei napló kérdéseire kifejtette, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás mennyiben befolyá­solja a beszámithatóságot. A perbeszédek után a bíróság meg­hozta ítéletét, amely a vádlottat bűnös­nek mondotta ki halált okozó súlyos testi sértés vétségében és ezért egy évi és hal havi fogházra Ítélte. Egyúttal el­rendelték a vádlott szabadiábraiielyezé­­sét az ítélet jogerőre emelkedéséig. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védő az ítélet miatt felebbezett. Vérbosszú a vasúti szerencsétlenségért Ki akarták siklatni a nisi gyorsvonatot, mert elgázolt egy lakodalmas menetet Nisből jelentik: A múlt héten — mint a Bácsmegyei Napló jelentette — a beograd-nisi vonalon Stalac község közelében a 103. számú szó­fiai gyorsvonat belegázolt egy la­kodalmas menetbe. A vasúti átjá­rón éppen akkor ment át egy kocsi, amelyen nyolcán ültek, amikor a vonat berobogott. A gyorsvonat el­gázolta a koséit, amelynek nyolc utasa egy lakodalomról jött. A sze­rencsétlenség következtében Poro­­sevics Borisáv földműves, annak fe­lesége és gyermeke meghaltak, mig a kocsi többi utasának nem történt komolyabb baja. A vasúti szeren­csétlenségnek most érdekes fejle­ményei vannak. Szerdán virradó éjjel ugyancsak Stalac mellett, ugyanazon a helyen, ahol a múlt heti szerencsétlenség történt, ugyancsak a 103. számú gyorsvonat mozdonyvezetőjének feltűnt, hogy a síneken közvetlenül a vonat előtt gerendákból és kocsi­alkatrészekből torlasz van. A ve­szedelmes helyzetben sikerült még neki a vonatot idejében lefékezni és megállítani. A vasúti személyzet megállapította, hogy parasztsizeke­­rekkel és gerendákkal torlaszolták el a sineket, hogy a gyorsvonatot kisiklassák. Az azonnal megindult nyomozás megállapította, hogy a múlt heti szerencsétlenségnek áldozatul esett Porosevics-család rokonai, négy stalaci földműves akart a gyorsvo­nat ellen merényletet elkövetni, hogy ezzel rokonaik halálát meg­bosszulják. Mind a négy embert le­tartóztatták. A vasúti szakértők véleménye szerint abban az esetben, ha a gyorsvonatot nem sikerült volna idejében megállítani borzalmas vas­úti szerencsétlenség következett volna be. TERHELŐ TANÚVALLOMÁSOK A BECSKEREKI MÉREGKEVERŐNŐ ELLEN Előre megcsináltatta mostohafiának a szemfedőt Rélicsné rendületlenül tagad Becskerekről jelentik: A becskereki törvényszéken szerdán délelőtt folytat­ták a háromszoros gyilkossággal vá­dolt Rélics Miklósné bünperónek a íő­­tárgyalását Az elnök a tárgyalás meg­nyitása után megállapította, hogy a ta­nuk közül Teichner Laura beteget je­lentett, Sziojánovics Vladimir pedig be­vonult katonának. Mielőtt a tanúkihall­gatásokra került volna a sor, dr. Oszto­­vics Zlatkó védő indítványozta, hogy a bíróság szakértőként hallgassa ki Kolá­­rics Gábor gyógyszerészt és Szegő Je­nő vegyészmérnököt, valamint, hogy a bíróság állapítsa meg, ki végezte a vegyvizsgálatot a beogradi vegyvizsgá­ló intézetben. A bíróság határazathoza,­­talra vonult vissza és elutasította a vé­dő valamennyi előterjesztését. A hatá­rozat kihirdetése után folytatták a tanuk kihallgatását. Szuboticán udvaroltatok ma­gának Rellcsné Az első tanu Rélics Áron, az elhunyt Rélics Miklós testvére. Elmondta, hogy bátyja halála után ő lett Milivoj gyám­ja és december 2-ikán együtt ment el az árvaszékre Rélicsnével, hogy a fiú örök­ségét letétbe helyezzék. Akkor derült ki, hogy a pénz nincs meg, mert Rélicsné kikölcsönözte. — Egy havi halasztást kért — foly­tatta a tanu, — amit megadtunk, mert azzal ienyegetődzött, hogyha nem kap halasztást, máskép bánik el mostoha­­fiával. Két héttel később Milivoj meg­halt. Amikor megtudtam, hogy a fiú be­teg, meglátogattam. Ekkor a vádlott megjegyezte előttem, hogy hivatott or­vost, de már nem lehet a betegen se­gíteni. A bíróság a tanút szembesítette a vád­lottat!, aki azonban tagadta, hogy ezt a kijelentést tette volna. A tanú azután elmondta, hogy a fiú halála után találkozott Szvéjics Hermina nevű ismerősével és az közölte vele, hegv Rélicsné mostohafiával végrende­letet csináltatott, amelyben mostoha­­auxtót teszi tneg örökösiül, Szyijic&ué szerint a fiú ekkor már oly beteg volt, hogy a nevét is alig tudta leírni. Abiróság erre megállapította,hogy Ré­lics Milivoj valóban mostohaanyja javá­ra végrendelkezett. Rélics Áron tanu bátyja elhalálozásá­ról elmondta, hogy néhány nappal halá­la előtt együtt volt a Korona kávéház­ban, ahol bátyja panaszkodott, hogy felesége hitelbe tizennégyezer dinár ér­tékű szőnyeget vásárolt és emiatt ösz­­szevesztek. — Másnap — folytatta vallomását Rélics — bátyám beteg lett és nem is kelt fel többé az ágyból. Azóta sógor­nőmmel nem érintkeztem, de megtud­tam, hogy gyakran járt férje halála után Szuboticára, és Novibecsére, ahol udva­­roltatott magának. A bíróság a tanu megesketésót ké­sőbbre halasztotta el. A következő tanu Pestin Mária lé­nyegtelen vallomást tett Terhelő vallomások Mm Mária tanu szomszédja volt Ré­­licsnének. Vallomásában elmondta, hogy Keglevics Zsófia halála előtt egy napig sem volt beteg. Délelőtt még az ő la­kása ajtaja előtt játszott és este már halott volt. A bíróság a tanút meges­kette. Kurucski Ljubica vallomásában szin­tén Keglevics Zsófia halála körülmé­nyeit ismertette. Teichnernétől hallotta, hogy a kislány egy köcsög tejet ivott és utána rögtön meghalt, ö délelőtt még látta a fcyereket, este pedig Rélicsné be­kopogott hozzá és közölte vele, hogy a Zsória meghalt. A bíróság a tanút szembesítette a vád­lottal. aki továbbra is megmaradt előb­bi állításánál, hogy leánya több napi betegeskedés után halt meg. A tanu megesketését a bíróság későbbre halasz­totta el. Az aszta! megmozdult Alexics Marinka tanu lényegtelen val­lomása után Jeflics Milorad szabóságo­dét hallgatta ki a bíróság. Jeftics, aki az elhunyt Rélics üzletében volt alkal­mazva, elmondotta, hogy Rélics mielőtt megbetegedett, szőnyegvásárlás miatt összeveszett feleségével. Azon a mjpon, amikor rosszul lett, korán reggel jött be az üzletbe, feltűnően rosszkedvű volt. Később utánnajött felesége, aki kávét hozott neki. Rélics nem akart reggeliz­ni, az asszony azonban ráerőszakolta. A reggeli után Rélics rosszul lett, hányt, hazament és ágynak esett. Az elnök: Tud arról, hogy Rélicsék veszekedtek? A tanu: Igen, hallottam, hogy az asz­­szony többször összekapott férjével, ké­sőbb pedig raostohafiával. Az apja halá­la után Milivoj igen gyakran hajbaka­­pott mostohaanyjával. A kölcsönnél is nézeteltérés volt közöttük. Rélics Mili­­voj nem akart beleegyezni, hogy Mis­­kovicsnak adjanak pénzt, az asszony pressziójára végre is úgy egyezett meg, hogy bizonyos jutalékot kötött ki a ma­ga számára. A fiú Ralics Nikola halála után követelte, hogy az üzletben ve­zessenek könyveket, az asszony azokban tiltakozott ez ellen. Az elnök: Ismerte Rélics Milivojt? A tanu: Ismertem. Tőle hallottam egy­szer, ő mondtál hogy mostohaanyja zsirszóval elkészített salátát adott neki, de szerencsére észrevette és nem ette meg. A mostoháját ezért agyon is akar­ta verni baltával. A beszélgetésnél jelen volt Bozsidánovics Milan rendőrségi tisztviselő is. Az elnök: És mit tud Rélics Miklós haldiáról? A tanu: Mikor a fiú beteg volt, Rélics­né bejött az üzletbe és azt mondta, hogy MlHvof biztosan meg fog halai, mert a szobában az asztal megmozdult. Jéftics ezután még elmondotta, hogy Rélics és Rélicsné mielőtt összevesz­tek, az asszony el is hagyta a házat és egy szállodába költözött. Rélicsné tagad A biróság ezután szembesítette a ta­nút Rélicsjnével. A vádlott nyugodtan válaszolt az elnök kérdéseire. Az elnök: Mit szól a tanu vallomásá­hoz ? Rélicsné: Kérem, én nem mondtam senkinek, hogy Milivoj meg fog halni. Ez nem igaz. Az is hazugság, hogy ál­landóan veszekedtem a férjemmel. Az elnök: És Milivojjal sem voltak né­zeteltérései? A vádlott: Néha-néha összetűztünk családi ügyekben, de soha se komolyab­ban. A biróság ezután Jefticset megeskette vallomására. A következő tanu Zzebe­­rán Zsófia becskereki postáskisasszony, aki elmondotta, hogy a vádlottat jól is­meri, járt Rélicsékhez. A beteg Milivojt két Ízben is meglátogatta, de előtte soha sem említette, hogy a mostohaanyjával rossz viszonyban van. Penc Leopoldina cselédleány, aki ak­kor szolgált Rélicséknél, mikor Rélics meghalt, kijelentette, hogy nem vette észre, hogy a vádlott rosszul élt volna férjével. Az elnök: Emlékszik arra, hogy Ré­licsné valami szőnyeget vásárolt? A tanú: Nem tudom, nem emlékszem. A leány után, akit szintén meeesket­­tek vallomására, Petkovics Daniié és Erski Pétert a kereskedelmi iskola pe­dellusait hallgatták ki. Egyértelműen azt vallották, hogy Rélics Milivoj az egyik nap még nyolc óra előtt rosszul lett az iskola folyosóján és hányt. ök még ■ megkérdezték tőle, talán mulatott az éj­szaka, Rélics Milivoj azonban azt felel­te, hogy tejet ivott reggel és azzal ron­totta el gyomrát. Rélicsné előre csináltatott szem­­fedőt mostohaiiának Rélics Radivoj huszonötéves bankhi­vatalnok, a meggyilkolt Relics Milivoj unokaöccse tanúvallomásában elmondot­ta, hogy többször látogatóban volt Ré­licséknél Milivoj betegsége alatt. Egy­­izben, amikor édesanyjával együtt volt náluk, a vádlott a betegszoba melletti 1925. november 12-

Next

/
Thumbnails
Contents