Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-11 / 302. szám
1925. november 11 JSz b!3nl BÁCSMEGYEI NAPLÓ A BECSKEREKI MÉREGKEVERŐNŐ A BÍRÓSÁG ELŐTT Háromszoros gyilkossággal vádolja az ügyészség özvegy Réíics Miklósnál — Eltette férjét, leányát és mostohafiát láb alól A vegy vizsgálat kimutatta az arzén nyomát a holttestekben A vádlott asszony tagadja bűnét Becskerekről jelentik: A becskereki törvényszék kedden délelőtt kezdte meg özvegy Relics Miklósné bünpörének a fötárgyalását. Az özvegy asszonyt az ügyészség három rendbeli gyilkossággal vádolja, amelyeket előre megfontolt szándékkal követett el. A vádirat szerint Relicsné — aki a köztudatban Réti cs Jutka néven szerepel — méreggel kiirtotta egész családját, konkrét bizonyítékok azonban csak három esetben merültek fel ellene. A tárgyalás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg; a belépőjegyeket hetekkel ezelőtt elkapkodták és kedden délelőtt már félkilenckor zsúfolásig megtelt a hatalmas tárgyalóterem. A közönség elfoglalta a vádlottak padját is, úgyhogy a vádlott, valamint a börtönőr részére, közvetlen a bírói emelvény elé székeket kellett helyezni. Kilenc óra előtt néhány perccel érkezett meg Maximovics Szvetiszláv államügyész, és dr. Osztovics Sziávkó ügyvéd, Relicsné védője, majd börtönőr kíséretében felhozatták a vádlott asszonyt. A vádlott Rélics Miklósné insjgas, barnabörii csinos asszony, fekete ruhában jelent meg a bíróság előtt; meglepő nyugodtan foglalt helyet a székén és gondtalanul a körmeit piszkálta a főtárgyalás megkezdéséig. Néhány perccel később bevonult a bíróság: Bunics Ivó tanácselnök, dr. Bállá Emil és Miatovics Sziávkó szavaizóbirák. tialálos csendben kezdődött meg a szenzációs bünper főtárgyalása. A vád ßimlcs Ivó tanácselnök a tárgyalás megnyitása után felolvasta az ügyészség vádiratát, amely három pontban foglalja össze a méregkeverő asszony bünlajstromát. Az első vád: özvegy Rélics Miklósné 1915 júliusában mostohafiai, Rélics Milivoj és Relics Borivoj számára mérgezett tejet készített, a tejet azonban első férjétől származó édes leánya, a fiz éves Keglevics Zsófia itta meg és huszonnégy óra alatt meghalt. A második vád: 1922 decemberében a vádlott asszony összeveszett férjével: Rélics Miklóssal, akinek kávéidba másnap reggel arzént kevert. Rélics Miklós hat napi betegeskedés után meghalt. A harmadik vád: A vádlott 1923 decemberében összeveszett mostoha fiával, Rélics Miltvojjal, aki ezután néhány napig betegeskedett, majd gyanús körülmények között meghalt. A vádlott kihallgatása A vádirat felolvasása után az elnök megkezdte a vádlott asszony kihallgatását. RéKosné nyugodt hangon válaszolt az elnök kérdéseire és változatlan egykedvűségéből a hozzá intézett keresztkérdések sem tudták kihozni. Az elnök: Hol született és hány éves? Rélicsné: Szárcsán születtem és negyvenkétéves vagyok... Az elnök: Megértette a vádat? Rélicsné: Igen, de nem érzem magam bűnösnek. Az elnök kérdésére folytatólagosan elmondta, hogy első férje Keglevics Máca kávéháztulajdonos volt Perezen. Házasságukból egy leányuk született, Szófia, akivel férje halála után, 1914-ben Becskerekre költözött. Félévvel később öszszeáJlt Rélics Miklós becskereki szűrszabóval, akinek két gyermeke volt. Milivoj és Borivoj. Együttélésünk első évében édesleánya, Keglevics Zsófia meghalt. Hat évvel később törvényes házasságra lépett Rélicscsel. Rélicsné: Ez az élettörténetem. Az elnök (hirtelen): Volt-e a házukban patkány? A vádlott (megütközve): Nem. Kéremszépen én a férjemmel jó viszonyban éltem, de néha civakodtunk. Betegsége előtt két nappr,l .is veszekedtünk, hat nappal később pedig meghalt. Milivojjal j is jó viszonyban voltam. Az elnök: Tanuk vannak arra, hogy Milivoj panaszkodott magára, mert rosszul bánt vele. Egy alkalommal zsir- I szód ás salátát adott neki, de Milivoj észrevette és dühében baltát fogott magára. A vádlott: Erről nem tudok. Férjem halála után nyolcvanezer dinárt és az üzletet hagyta hátra, ebből Milivojnak ötvenezer dinárt, a többit nekem, mert ekkor már Borivoj nem élt. Milivoj örökségét az árvaszéknél kellett volna letétbe helyeznem, de ott egy évi haladékot kaptam. 1924 január elsején járt volna le ez a határidő. Milivoj fiam azonban két héttel előbb váratlanul meghalt. Halála előtt dr. Mihajtev Luka becskereki ügyvéd előtt végrendelkezett és... Az elnök: Tudja-e, hogy kit tett örökösévé? A vádlott: Nem tudom. Az elnök további kérdéseire ezután beismerte Rélicsné, hogy egy Miskovics nevű embernek kölcsönadott ötvenezer dinárt, holott tudta, hogy a kikölcsönzött pénzt az árvaszék által megszabott határidőn belül nem kaphatja vissza. Kanyaró, vagy méreg? Bunics elnök a továbbiakban aziránt intézett kérdéseket a vádlotthoz, hogy milyen körülmények között haltak meg a Rélics-fiuk? Rélicsné: Két évvel ezelőtt, 1923 december 14-ikén betegedett meg Milivoj. Félegykor jött haza az iskolából, ai kereskedelmi akadémiából és lefeküdt. Panaszkodott, hogy rosszul érzi magát. Másnap már nem tudott felkelni az ágyból. Láza nem volt, orvosságot nőm akart bevenni. Az elnök: Minek kellett magának méreg, hiszen az előbb azt mondta, hogy a lakásukban nem volt patkány? A vádlott: Nem tudok méregről. Az elnök: Hogyan halt meg a férje? A vádlott: Reggel rosszul lett, hat na•ig feküdt... Az elnök: És a leánya? A vádlott: A Zsófika tiz éves korában halt meg. A Begában fürdött és betegen jött haza. Tudomásom szerint kanyaróban pusztult el... Az elnök: Délben játszani látták és este már a ravatalon feküdt. A vádlott (izgatottan): Nem igaz. Egy hétig feküdt. Az elnök: Nem mérgezésben halt meg? A vádlott: Nem, hanem kanyaróban. Az elnök: Tanuk látták, hogy Zsófia közvetlen halála előtt tejet ivott, amit maga Milivojnak és Borivóinak készített ki. A vádlott: Akik látták, bizonyítsák be. Az elnök: Amikor Milivoj megbetegedett, nem hívott orvost. A vádlott: Nem tudtam, hogy halálos beteg. Az elnök: A tanuk szerint maga kijelentette, hogy fia biztosan meg fog halni, mert igy halt meg az apja is. A vádlott erre csak a vállát vonogatta és kijelentette, hogy nincs több mondani valója. A mostohaanya halált jósolt A vádlott asszony kihallgatása után a bíróság megkezdte a tanuk kihallgatását. Osztovics Sziávkó védő előterjesztést tesz arra, hogy azoknak az orvosoknak szakértői kihallgatását, akik résztvettek az elhunytak kezelésében, mellőzze a bíróság. Az ügyész viszont kérte az orvosok tanukénti kihallgatását. A bíróság rövid tanácskozás után úgy határozott, hogy dr. Radulovics Milán és dr. Matics Misa orvosokat nem szakértőkként, hanem tanukként fogják kihallgatni. Dr. Radulovics Milán orvos tanúvallomásában elmondta, hogy Rélics MHívóit közvetlenül halála előtt kezelte. Rélics betegségét nem lehetett határozottan megállapítani, az bizonyos, hogy gyomorbántalmai voltak. A beteg bízott abban, hogy felgyógyul, özvegy Rélics Miklósné azonban kijelentette előtte, hogy nem hisz mostoha fia felgyógyulásában. A bíróság szembesítette a tanút a vádlottal, aki azonban megmaradt amellett, hogy erre a beszélgetésre nem emlékszik. A bíróság a tanút megeskette vallomására. Dr. Matics Misa orvos elmondta, hogy a vádlott elhunyt urát, Rélics Miklóst kezelte. Nem tudta pontosan megállapítani a diagnózist, spanyol náthaszimptoinák voltak, azonban hiányzott az ezzel járó láz. A bíróság dr. Maticsot is megeskette vallomására. Arzén, arzén, arzén ... A két orvos kihallgatása után a bíróság áttért az orvosszakértök meghallgatására. Dr. Magyar Károly, aki résztvett Rélics Miklós, Rélics Milivoj és Keglevics Zsófia exhumálásánál, a következőket mondotta: — Rélics Miklós 1922 december 18-án halt meg és több mmt egy év múlva, 1924 februárjában exhumáltuk holttestét. Ekkor már nem lehetett megállapítani a halál okát és ezért a belső szerveket elküldtük a beogradi vegyvizsgáló intézetnek. Ugyanígy jártunk el Rélics Milivoj holttestének exhumálása alkalmával is, noha az ő holtteste ekkor még meglehetősen ép volt. Keglevics Zsófia holttestét tiz évvel halála után exhumáltuk. A koporsója már szétrodhadt és a holttesten földréteg képződött. A még meglevő belső szerveket szintén elküldöttiik Beogradba a vegyvizsgáló intézetnek... Az elnök erre felolvasta a vegyvizsgáló intézet átiratát. A jelentés szerint Rélics Miklós belső szerveiben tizenkét és fél milligramm acidum arzenikumot, azaz patkánymérget találtak. A vizsgálat alá vett testrészeket az egész testhez viszonyítva az a vegyészek feltevése, hogy körülbelül harminc centigramm arzént használhattak fel Rélics Miklós meggyilkolására. Magyar orvosszakértö: Ennyi arzén csakis mérgezés útján kerülhet az emberi szervezetbe. Határozottan állíthatom, hogy Rélics halálát arzénmérgezés okozta. A jelentésből kitűnik, hogy Rélics Milivojnál huszonkét milligramm arzént találtak a vegyvizsgálót alkalmával. Ez esetben hatvan centigrammra tehető az a méregmcraiyrség, amit Rélics Milivojnak beadtak. Az elnök: Doktor ur véleménye szerint ebben az esetben is mérgezés történt? Magyar orvosszakértő: Feltétlenül. A jelentés közli végül, hogy a tiz éve elhunyt Keglevics Zsófia holttestének maradványában cgytized milligramm arzént találtak. Az orvosszakértő kijelentette, hogy ebben az esetben nem biztos, de az előzmények után rendkívül valószínű, hogy Keglevics Zsófia is arzénmérgezésben hunyt el. A védő: Kérem, doktor ur, mennyi arzént tartalmaz a föld? Az orvosszakértö: A bánáti földnek rendkívül kevés az arzéntartalma. Ezután csaknem teljes egy óra hoszszat tartó párbeszéd következett a védő és az orvosszakértö között az arzén tulajdonságairól. A második orvosszakértö, dr. Ifkovics Vlasztimir mindenben megerősítette dr. Magyar Károly véleményét. Kijelentette,- hogy — mint orvosságot — csak öt milligrammos adagolásban adhatnak betegnek, de tizenöt milligrammnál többéi nem szabad még részletekben sem adni. a paciensnek. Az elnök. Mennyi okoz halált ebből a méregből? Ifkovics orvosszakértő: Körülbelül húsz milligramm. Rélics Miklósnál egy kilogramm testsúlyra húsz és fél milligramm arzén esik a vizsgálat eredménye szerint, Rélics Miliivojnál pedig még nagyobb mennyiség. Dr. Kovácsevics Dusán kerületi egészségügyi főnök, orvosszakértőt hallgatta ki ezután a biróság. Kovácsevics szintén határozottan állította, hogy Rélics Miklós és Milivoj arzénmérgezésben haltak meg. Az elnök: Elegendő volt a holttestekben talált méreg ahhoz, hogy halált okozzon? Kovácsevics orvosszakértő: Az a mennyiség, amennyit Rélics Milivojná! felhasználtak, nem egy embernek, hanem egy egész uccu lakosságának elpusztítására elegendő. Az arzén mindig kedvenc eszköze volt a gyilkosoknak. Egyformán használták a rómaiak és a Borgiák. Alattomosan támadja meg a szervezetet, néhány napi betegeskedés az egész. Dr. Kovácsevics Dusán orvosszakértő kihallgatása után a védő előterjesztést tett arra, hogy a biróság kérje ki az állami egészségügyi tanács véleményét is, miután az orvosszakértök ellentétes véleményt adtak arról, hogy az arzén a földben és a vízben milyen mennyiségben fordul elő. Az elnök délben félegykor a tárgyalást berekesztette és a védő előterjesztése feletti határozatot a szerdai tárgyaláson fogja kihirdetni. A tárgyalást szerdán délelőtt folytatják. Két csendőrt meggyilkoltak egy szerbiai községben Hattagú rablóbanda garázdálkodása Alekszinác községben Beogradból Jelentik: A szerbiai Alekszinác községben az elmúlt éjszaka ket'.ős gyilkosság történt. Este kilenc órakor egy hattagú rablóbanda betört Jovanovics Katarina kéreskedő üzletébe, amelyet teljesen kifosztott, A zsákmánnyal a rablók a falu főuccáján akartak menekülni, amikor szembetalálkoztak Kosztics Dragutin, Rakovics Nikoia csendőrökkel és Arangyelovac Dusán zenésszel. A sötétben a rablók rátámadtak a csendőrökre és a zenészre és késekkel leszúrták őket. A két csendőr holtan maradt a helyszínen, a zenész súlyosan megsebesült. A gyilkosságot csak kora reggel fedezték fel. A súlyosan sérült Arangyelovacot beszállították a kórházba, kihallgatni azonban nem tudták még, meri eszméletét vesztette. A rablók kézrekeritésére a csendőrség széleskörű nyomozást indított, mely eddig nem vezetett eredményre. Valószínűnek tartják, hogy a rablók a szomszédos községből jöttek át Alekszinácra.
