Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-11 / 302. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÚ 1925 november 11. ges, hogy a jó viszonyt minden körülöttünk élő néppel tentartsuk. Mi soha senkit ki nem hívtunk s minden gesztus, aminek provokativ jellege van, gyűlöletes előttünk. A szerb nép mindig kész arra, hogy jogai védelmére minden tőle telhetőt megtegyen, azonban ez a nép békeszeretŐ s ha akadnak olyanok, akik a haza határain belül népünket izgatni akarják, ezek rósz szolgálatot tesznek az országnak s hamis világításba helyezik államunkat. A történt események nagyon sajnálatéam éltók Š alkalmasak arra, hogy a szomszéd államokban a hangulatot ellenünk változtassák. Különösen Olaszországban, amely állammal nekünk nagyon komoly közös érdekeink vannak. Pribicsevics itt közbeszól: Nem kellene' annyira félni! Triíkovics Márkó,aszkupstina elnöke odaszól Pribicsevicsnek: — Ön tegnap még a kormány tagja volt, miért nem beszélt akkor! A független demokraták erre kórusban azt kezdik kiabálni: — Eviva Nincsics! — Mi baráti szerződést kötöttünk Olaszországgal — folytatja a külügyminiszter — amit az egész kulturvilág a legnagyobb örömmel fogadott s az a törekvésünk, hogy baráti viszonyunkat kimélyitsük. — Minden nemzetközi viszály alkalmával s minden nemzetközi konferencián a legintimebb baráti viszonyban álltunk s mindkét országnak érdeke, hogy a baráti viszonyt semmi se zavarja meg. Csak barátságos atmoszférában lehet tárgyalni, kikapcsolásával mindannak, ami a kölcsönös bizalom szálait lazítaná. Aki máskép cselekszik, csak felesleges nehézségeket teremt. Nincsics beszédét az ellenzék gúnyos »Eviva Nincsics« kiáltásokkal fogadja. Angyelinovics beszéde Az ellenzék részéről Angyelinovics demokrata szólal fel. Ninos megelégedve a külügyminiszter beszédével. A mai Olaszország nem Manzni és Garibaldi Olaszországa. Itália fölött a fasizmus türelmetlen, reakciós nacionalizmusa uralkodik. Elismeri, hogy Olaszország a kultúra és a civilizáció terén óriási szolgálatot tett az emberiségnek és a jugoszláv nép is megérezte kplturhatását. De a régi kulturát-adó Olaszország más Olaszország volt. A fasizmus, mely az olasz nép fölött gyakorol diktatúrát, szégyene a világnak. A tri'eszti eseményeket nem lehet úgy felfogni, hogy csak az olasz ellenzéki pártok ellen irányul. Ami Triesztben történt, az emberi szemponttól is elitélendő. Arra kéri a külügyminisztert, hogy Olaszországgal szemben ha nem is a nem-Szomborből jelentik: Bicsbodrog vármegye kedden tartotta évi rendes közgyűlését, melyen megszavazták a vármegye jövő évi költségvetését. A közgyűlést Raics Szvctiszláv alispán nyitotta meg, aki részletes, mindenre kiterjedő, gondos jelentésben ismertette a vármegyei közigazgatás helyzetét. A jelentésben az alispán rámutatott arra, hegy egy-két kivétellel a közigazgatás általában kielégítő, bár még mindig fenállanak azok az anomáliák, melyek a közigazgatás rendes mene ét zavarják. A vármegye területén levő községek és városok adminisztrációja sok he yütt hátrányban van az akták elintézésében, de minden remény meg van arra, hogy a nem kvalifikált tisztviselők hamarosan megszerzik a szükséges szaktudást és pótolják a mu'asztásokat. A bácskai városoknál tapasztalta elsősorban, hogy a közigazgatás hátralékban van, erős munka folyik azonban, hogy a restanciát feldolgozzák. A leggyöngébbek a községek adminisztrációja, aminek oka nagyrészt abban van, hogy nincs elég szaktudással rendelkező tisztviselő. A vármegye a jövőben mindent meg fog tenni azirányban, hogy a bácskai közigazgatás nívóját emelje és az adminisztrációt fejlessze. Az útjavításra is sok gondot forditanak, a javítási munkálatok állandóan folynak és remény van rá, hogy a jövőben már sokkal jobb állapotban lesznek a vármegye utjai. zeti kisebbségi jogra való hivatkozásra, hanem emberi jog alapján járjon el és hasson oda, hogy a sajnálatos események ne ismétlődjenek és az olaszországi szláv lakosság nyugalma helyreálljon. A rokkanttörvény vitája A parlament keddi ülésén Nincsics beszédét követő vita után folytatták a rokkanttörvény tárgyalását. A vitában részveít Ranltovics Draga demokrata és Hocar klerikális, akik a javaslat hibáira mutattak rá. A 7-ik fejezetet a parlament szótöbbséggel elfogadta. A javaslat vitáját a szerdai ülésen folytatják. Az alispán! jelentéshez hozzászólt Ludaics Milos sentai ügyvéd, aki az utjavit. sok gyors elvégzését -ürgette. Ovaíics Milos an nézve int.nett kérdést az alispánhoz, hogy m; van Bácsbodrog megyének azzal a felterjeszt - sével, melyben kérte, hogy az alispán tudta nélkül ne nevezzenek ki jegyzőket. Az alispán megnyugtató válasza után Mrksics J iso moii földbirtokos szólalt föl, majd rátértek a költségvetés tárgyalására. A költségvetés egyes pontjait a közgyűlés vita nélkül megszavazta, csupán a kereskedelmi akadémia épületének megvásárlása körül folyt le kisebb vita. Egejac Steván kifogásolta, hogy a vármegye az iskola részére épületet vásárolt. A közgyűlés ezután megválasztotta a jövő évi közigazgatási bizottság és állandó választmány tagjait. A közigaz-Íjatási bizottságba beválasztották: Kiriovics Izidort, Brandeker Franjat, dr. Lalosevics Jocot, Vujin Jovant és Leszkovac Miletát. Az állandó választmány tagjai lettek: Marcikics Ljubisa (Palánka), Paviovics Stoján (Staribecsej), Stojsics Lazar, Protics Sztanko (Bácspetrovac) és Miatovics Mladen (Pacsér). Ludaics Milos dr. végül szóvátette, hogy a moli takarékpénztár kérvényét, melyben megyei betéleket kért, visszautasították és kérte, hogy a vármegye a moli takarékpénztárnak adjon a jövőben betéteket. A közgyűlés délután fél kettőkor ért véget. Suboticai betörök a budapesti törvényszék előtt Egy-egy évi börtönre ítélték a Schweiger-féie betörés tetteseit Budapestről jelentik: Suboticán történt betörés ügyét tárgyalta kedden a budapesti törvényszék. Baljakovics Tahin bosnyák kávémérő és Sándor Iván ugyancsak »boszniai származású kereskedősegéd álltak betöréses lopással vádolva a bíróság előtt, mert a múlt év m jusában betörtek Schweiger Jenő kereskedő Antunovics-uccai lakásába és onnan mintegy sz zezer dinár értékű ékszereket, készpénzt és értékpapírokat vittek el. , A suboticai rendőrség annak idején megállapította, hogy a betörést Baljakovics. Tahin és Sándor Iván, Mirko vies Mil n nevű társukkal együtt követték el. Mirkovics azonban megszökött és meg ma sem sikerült nyomára akadni, mig a másik kettőt a suboticai rendőrség értesítése alapján Budapesten letartóztatták. A uboticai rendőrség azonnal íolyainalba tette a kiadatási eljárást, azonban a magyar hatóságok nem adták ki Ba jakovicsot és Sándort, mert időközben mind a ketten megszerezték a magyar állampolgárságot. A suboticai ügyészség ezért áttette az iratokat a budapesti ügyészséghez, amely vádat emelt a két betörő ellen és így került az ügy a budapesti törvényszék elé, A kedd; tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy a múlt év május 4-én este a szökésben levő Mirkovics Milán tört be Schweiger Jenő lakásába és ők csak őrt álltak a kapuban. Kis idő múltán Mirkovics egy teli bőrönddel jött ki a házból és úgy osztozott meg velük, hogy a lopott ékszerek és értékpapírok nagyrészét magának tartotta meg és nekik csak keveset juttatott. Vécsei Béla dr. védő kérte a zárt tárgyalás elrendelését, mert — mint mondotta — a vádlottak bizonyos, a nyilvánosság előtt nem tárgyalható közlésekkel akarják érthetőbbé tenni eljárásukat. A biróság elutasította a védő előterjesztését és Baljkovics Tahint, valamint Sándor Ivánt egy-egy évi börtönre Ítélte, a büntetést azonban a tizennégy havi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és mindkét elítéltet azonnal szabadlábra helyezte. Megszavazták Bácsmegye költségvetését Sácsbodrog vármeírye közgyűlése Klári megjavul Irta : Berényi János — Csak 3fzt szeretném tudni, mikor jön meg a maga esze, — rikácsolta magából kikelten a| frajlajn és becsapta az ajtót. A tizennégy éves fekete szemű lány utána nézett, remegő csöpp mellében dobogott a kitörni készülő öröm, de uralkodott magán. Apró ajkait összeszoritot'ta és a visszafojtott feszengő nevetés két könnycseppet ugrasztott a kárörvendő kisördögi pofácskára. Aztán dudorásznl kezdett, szivét meleg édes érzések hintáztak, mulatott, hogy ezt az irigy, csúf, sárga kisasszonyt haragosnak, még sápadtabbnak és csúnyábbnak látja. Képzeletben már előre kéjelgett az estének, amikor bevezetheti a naplójába, hogy a frajlejnt újból sikerült végig boszantania. — Irigy, vén, utálatos, — suttogta magának. Közönséges dög, boszorkány. De kifogok, azért is kifogok rajta. Tükör elé állt és azzal ingerelte a vérét, hogy utánozta a kisasszony arcvonásait, amikor haragszik. Aztán visszament a helyére, tanszereit a leglehetetlenebb összevisszaságban szétrakta az asztalon. Székét odahuzta az ablak mellé, egy könyvet tett az ölébe, hogyha a kisasszony újból bejön, ne kelljen ránéznie. Idegességében apró körmeit kezdte harapdálni. —rCsak rvinné-már ingen az ördög, — mondtat magában. Vagy mért nem megy férjhez. Kislányosan összegubbaszkodoit és nevetett ennek a gondolatnak. — Persze, ha akadna olyan bolond, áld elvenné, — gondolta hozzá mindjárt és a másik percben egész higgadtan megállapította, hogy életében se szólna egy szót rjbh’oz a férfihez, aki ezt a sárga boszorkányt feleségül venné. A harmadik szobából aj tónyikorgás hallatszott. Utána apró léptek.. Egy kemény egy tompa koppanás váltakozott megszakítva egy rövid és egy hosszabb szünettel. —Megint őnagysága jön, — állapította meg magábain. A csámpás. Nagy lábú, még járni se tud rendesen, — és ültében a lépésekkel azonos tempóban utánozni kezdte apró lábaival a koppanásokat. Föl se pillantott a könyvből, amikor kattant a kilincs. — Klári, kérem, — szavalta: parancsoló hangban a kisasszny, — mama azt üzeni, hogy tessék a zongorához ülni és gyakorolni. A lány fölütötte a fejét, aztán fájó, száraz szemekkel bámult ki a ködös ablakon. — Már megint a mamánál járt, — mondta keserűen. — Ne feleseljen! Négytől-ötig zongora. És a könyveket legyen szives összeszedni az asztalról. A lány nem szólt semmit, csak nézett az ablakra. — Aztán legyen szives nem levelezni a szomszédjaival az iskolában órák alatt A zsebe tele van ilyen papírdarabokkal. Ki az a Guszti, akivel szekirozzák egymást? A lány úgy érezte, hogy egy csúnya szót kell lenyelnie. Megmozdult, de nem szólt. — A Jucihoz pedig nem fog többet elmenni. Maga azzal a Jucival mindenféle ostobaságokat beszél. Ábrándoznak. A lány kiáltani tudott volna. Máskor egész könnyen megtette, de most nem tudta mit mondjon. — És ezzel az ostoba naplóirással hagyjon föl. Ha mégegyszer megtalálom magánál, meg fogom mutatni a mamának, — és elébe dobott egy kis noteszt. — Most pedig egy-kettő: zongorázni! A frajlejn kiment, ajtóbecsapás nélkül, győztesen. A lány füligpirulva, szégyenkezőn meredt maga elé. Kis fehér kezei ökölbe szorultak, sirt, feszengett, odament az ajtóhoz, megfogta a kilincset. Úgy érezte, hogyha most megcsavarná ezt a sárga rezet, annak le kellene törnie a helyéről. Aztán összeszedte magát. Azért is először a könyveit rendezte össze. Elővette a csöpp naplót és be akarta vetni a tüzbe, de azért is eltökélte, hogy még dühösebben és még többet fog bele irni ezután. Tekintete az ágyai fölé egy emlékképre siklott. A kép hátsó támasztó 'lapja mögül kiszedte a szögeket és a bűnös naplót a kép meg a kartonlap közé helyezte. Kebléből egy nagyon gyűrött fényképet szedett elő. Valami fiú fotográfiája, nem ismerte, talán senki sem ismerte a negyedik polgáriban, de hát igazi arckép volt. Kézrőlkézre ment, minden lány kiverekedte a szomszédjától és . magánál őrizte, amíg el nem lopták tőle. Legutóbb ő rabolta el a Jucitól, még karmolást is kapott érte. Ezt itt fogja őrizni. Elhatározta, hogy egy könyv boritópapirját leragasztja és azalatt fogja tartogatni a leveleit. A szaporodó papirszdeteket minden este a tollszárjával becsusztatja egy hasudékon a többihez. Jucihoz pedig mindennap, minden áldott nap el fog menni, vagy ha nem, hát megbeszélés alapján találkoznak valahol. Hazudni fog idehaza, azértis hazudik, azt íogjai mondani, hogy énekpróbára megy és nagyobb valószínűség kedvéért mindennap a kottákat is magával viszi a találkozásra. Most már nevetett. Fürgén, táncolva lejtett a zongorához. Este, lefekvés előtt hizelgő h'apggal csalta társalgásba a kisasszonyt.. Egy pillanatra egy kicsit szánta is, hogy olyan gonoszul félrevezeti ezt az áldatlan, csúnya nőt. De nem engedett. Kemény lesz, erős, hajthatatlan lesz, észnél lesz, — határozta el a másik gondolatra, — jónak fog mutatkozni, hogy gyanút ne fogjon ez a hárpia és Hogy egyszer ő arasson rajta fényes győzelmet. Egy hét múlva a frajlejn beszámolt a mamának, hogy a lány javul. Engedelmesebb, komolyabb és egész felnőtt módra viselkedik. Úgy látszik kezd megjönni az esze.
