Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-17 / 277. szám
1955 október 17. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁG Konjunktúra és a termelés A gazdasági stabilizálódásnak előfeltétele a vaiatastabilualás A gabonaimport- és exportkereskedelem ezidőszerint pang, mert a külföld a Jugoszláv mezőgazdasági termények iránt semmilyen érdeklődést nem mutat, sőt a belföldi forgcjom is a minimumra redukálódott A termelők nem hoznak gabonát a piacra, mert az árakat olcsónak tartják s a kereskedők igy sem vásárolnak. A gabonavilágpiacon uralkodó 'y* pótok ismeretesek és nem ujkeleíüek. Hogy ez a válság meddig tart és hogy a helyzet mikor javul, a jövő dönti el. Meglehet, hogy hamarosan javulás áll be, de lehet, hogy még jó ideig eltart. A tapasztalt kereskedő számol a meglévő helyzettel. A kisgazda azonban nem törődik sem a világpiaci viszonyokkal, sem a valutahullámzásokkal, csők azt tudja és látja, hogy búzáját és tengerijét az elmúlt évben eladta bizonyos áron és igy — észjárása szerint — ezidén is meg kell kapnia ezt az árat és ezt a reménységét azzal indokolja, hogy a többi cikk — többé-kevésbbé — megtartotta az árát vágj- egész lényegtelenül olcsóbbodott meg. A termelők a legtöbb esetben azzal térnek vissza a piacról, hogy nem találtak ott vevőt, vagy ha igen, olyanokat, akik a piaci árakon aluli árakat fizettek volna-, Emiütt elégedetlenség támad soraikban és a többtermelés iránti törekvés megcsappant. Változó konjunktúra veszedelmes főleg a termelés olyan ágaira, amelyeknél a kezdő- és zárómunkálatok közt, vagyis a megművelés és a termények eladása közt hossza idő telik el. A mezőgazdaság. az állattenyésztés, a gyümölcsészet leginkább van a koniunktura hullámzásának kitéve, mert ezeknél a termelési folyamat hosszabb ideig tart, mint az iparnál vagy a gazdaság más ágainál. Ezért törekszik minden észszerű gazdasági politika a termelés árainak stabilizálására, vagyis visszak Ivánig a békebeli stabilitást, amikor nagy árhullámzások nem voltak. Ez elsősorban a valuta stabilizálásával érhető el. Ez a törekvés tette indokolttá az aranyvaluta-rendszer megteremtését Minden más valuta csak mesterséges utón stabilizálható. A valuta stabilizálása teremti meg a gazdasági élet stabilizációját, mely nélkül gazdasági haladás és fejlődés el sem képzelhető. A tni mértékadó köreink telismerték ennek a mérhetetlen nagy fontosságát és minden erőfeszítéssel a dinár stabilizálására- törekedtek. Ideális állapotok csak akkor lesznek, ha a valuta is és vele a gazdasági termelés árai is stabilizálódnak. A növi szadi iparkamara a forgalmi adó enyhítését kéri A noviszadi kereskedelmi- és iparkamara most tartotta ezidén hetedik rendes teljes ülését, amelyen Miroszavljevies Koszta kamarai elnök elnökölt, az előadói tisztet dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, kamarai íőtitkár töltötte be. Dr. Koszics előterjesztette a kamara működéséről és pénzügyi helyzetéről való jelentést, amelyet Miroszavlje vies Koszta elnök jelentéstétele követett, a kamarának a beográdi gazdasági kongresszuson való szerepléséről. Az elnök bejelentette, hogy a kamarát a kongresszuson rajta kívül jakovi levies Paja kereskedő, Pctrovics MIadcn kereskedő, és latincsics Giga iparos képviselték. Beszámolt arról a határozati javaslatról, amelyet a novisadi kereskedelmi kamara nyújtott be és amelyben a kormány intézkedését kéri, hogy a komlótermelés fokozható legyeu. A javaslat a kormány támogatását, vándortanitók kirendelését és a mezőgaz- j dák szakszerű oktatását, a vagonhiány sürgős megszüntetését és azt kérte, hogy a komlószáilitásra épugy utaljanak ki j sürgősen vagont, mint a főzelékfélék és gyümölcs szállítására. Jelentette, hogy a kongresszus egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot Elfogadta továbbá a kamarának azt a javaslatát is, amely a forgalmi adó enyhítését kívánja. A javaslat rámíjíat, hogy Németország, Franciaország és Magyarország már elhatározták a forgalmi adókulcs leszállítását és Románia gazdasági körei is követelik annak lényeges enyhítését. A kamara javaslatában rámutatott, hogy a forgalmi adót a háborús konjukturális viszonyok teremtették meg, amikor a siberüzleteknél a forgalmi adó nem játszott szerepet, de ma, a konjunktúra leáidoztávril. ez az adó a mai mérvében nem tartható fenn. A gyáros nagykereskedő, a kiskereskedő és sokszor a szatócs 1—1 százalék forgalmi adót fizet és ez a 4—5 százalék nem hárítható át a fogyasztóra, amely azt nem bírja el. De a kereskedő, aki gyakrnn 5—7% százalékos nyereséggel éri be, szintén nem vállalhat részt a forgalmi adóterb ékből . A folyóügyek elintézése után megválasztotta a teljes ülés a rövidesen megalakítandó adóbizottságokhoz delegált kereskedői és iparostagokat. Eszerint ai III. o. kereseti adóbizottság rendes tagjai lettek: Mátics Milorád földbirtokos és kereskedő, Czidlik Ferenc ipartestületi elnök (Novisad), Novics Szvetozár kereskedő (Pasicsevo), Germanovics Vásza iparos (Stari-Futak), Póttagok: Vucskov Milán kereskedő (Jarek) és Mandacs János szabó (Kiszács). A jövedelmi adóbizottság rendes tagjai lettek: Lázics Stanko kereskedő, Martin Ferenc- borbély (Novisad), Risztics Bosko kovács (Begecs). Póttagok: Ernszt Bernát kereskedő, Zlicslcs György építész (Novisad), Nesics Szvetozár építész (Pasicsevó), Szekicski György kereskedő (Deszpotszeníiván). A III. osztálya kereseti adó felszólamlási bizottságba rendes tagok: Miroszav- Ijevics Koszta kereskedő, Davidovdc Paja szűcs (Novisad), Szerte Jakab mészáros (Pasicsevo), Radovanov Gavra kereskedő (Stari-Futak). Póttagok: Jakovljevics Pája kereskedő, Kopolovics József vendéglős (Noviszad). Medovarszki Stevan kovács (Kulpin) és fforota Ferenc iparos Stari-Futak. A jövedelmi adófelszólamldsi adóbizottságba rendes tagok: Handel Izidor kereskedő (Temerin), Novakov János kovács (Stari-Sóvé), dr. Petro vies Milos ny. főszolgabíró és Miletics Bozsa vendéglős (Noviszad), Zink Péter ács (Pasicsevo) és Kolarszki Dusán vendéglős (Rumenka). A kamara intézkedett, hogy mindig az az adóbizottsági tag legyen jelen,, akinek szakmáját tárgyalják. Az adózás szeptemberben. Becgradból jelentik: A pénzügyminisztérium statisztikai osztálya hivatalos jelentést adott ki a szeptember hónapban befolyt állami adók összegéről. A kimutatás szerint állatni egyenes adókban 91.433.176 dinár foiyt be a költségvetésben előirányzott 51.600.179 dinár helyett. Rendkívüli pótadó címén 52.618.898 dinárt fizettek be az előirányzott 41.666.666 dinár helyett. Forgalmi adókból 19.700.253 dinár folyt be 16.666.666 dinár helyett, rokkantadókból 17.914.425 dinár 8.538.333 dinár helyett, kamarai pótadókból pedig 5.396.076 dinár 4.179.166 dinár helyett. Eszerint a szeptemberi adóbefizetések összege 187.132.827 dinárt tesz ki, tehát kereken hatvanhárom millióval több adót hajtottak be, mint amennyit a költségvetés előirányozott. Vájjon mennyi folyt be ebből a Vajdaságból? Jugoszláv-osztrák-csehszlovák vaskartell. Noviszadról jelentik: Jól értesült forrás szerint az osztrák, a csehszlovák és a jugoszláv vasmüvek közt tárgyalások vannak folyamaton arra nézve, hogy a jugoszláv vasmüveket a már fennálló csehszlovák-osztrák kartellbe való belépésre megnyerjék. A cseh kartell arra az esetre, ha a megegyezés létrejön, a jugoszláv vasmüveknek 25 millió csehkoronát kitevő kölcsönt helyezett kilátásba. malmok részéről volt kereslet, a külföld hajóáru iránt mutatott érdeklődést. A mai tőzsdenapra a termelők nagyszámban vonultak fel, összesen 208 vagonra történt kötés, főleg búzában (6801) és tengeriben (1020) volt üzlet Szombor és Szubotica vidéki, valamint. tiszai ós dunai paritásban búza 245— 250 dinár, oszijeki 235—240 dinár, bánáti 242%—247% din. Zab 180-190 dinár, bácskai kukorcia 172%—177% din., szerémségi 180—185 dinár, uj kukorica prompt 97% 102% dinár. Szentai gabonaárak, okt. 16. A pénteki hetipiacon a következő árak szerepeitek: Búza 240 dinár. Hajóban 245 dinár. Ótengeri 165 dinár. Uj tengeri november—decemberre 100 dinár. Budapesti terménytőzsde, okt. 16. A gabonatőzsdén javult a forgalom. Nyitáskor az irányzat jól tartott, a kínálat tartózkodó. Búzáért 375.000 koronás pénzajánlat van. Romániában les á iitják a gabona kiviteli illetékét:. Bukarestbő jelentik: Az ipatügyi minisztérium kereskedelmi vezérigazgatósága a ke reskedelemre és bel- valamint a külföldi búzatermésre vonatkozó összes informativ anyagokat összegyűjtötte s rendezte. Ezt a tényt egyes körök azzal hozzák összefüggésbe, hogy a kormány gazdasági bizottsága a legközelebbi ülésén az élőállat és pet roleumtermékek exportilletékének revíziója mellett revidiálni fogja a búza kiviteli vámját is. Esnek a sertésárak. Sentáról jelentik: A sertésárak, noha a hideg beálltával erősen megkezdődött a vasúti sertésrakodás, nagyon esnek. A néhány nappal ezelőtt még tizenhat dináros sertésárak tizennégy dinárra estek viszsza, minthogy a helyi fogyasztás minimumra redukálódott. TŐZSDE Q S3 ® A dinár külföldi árfolyamai 1925. október 16. Budapest deviza 1269—1273, valuta 1259—1273. Prága deviza 60.25—60.75, valuta 59.85—60.35. Berlin deviza 7.445—7.465 milliárd márka, valuta 7.34—7.38 milliárd márka. Bécs deviza 1258.5—1262.5, valuta 1257—1263. London deviza 273. Newyork deviza 178. Zürich, okt. 16. Zárlat: Beograd 9.225, Páris 23.15, London 25.075, Newyork 518.75, Brüsszel 23.60, Milánó 20.80, Berlin 123.45, Bécs 0.007315, Prága 15.35, Varsó 85, Budapest 0.007260, Bukarest 2.50. Beograd ,okt. 16. Zárlat: Páris 251, London 272.60, Newyork 56.25, Brüsszel 256.75, Milano 224.50, Zürich 10.86, Bécs 7.935, Szófia 41, Prága 167, Szaloniki 64, Bukarest 26.50. Zagreb, okt. 16. Zárlat: Páris 250— 254, London 271.81—272.81, Newyork 56—56.60, Berlin 13.36—13.46, Bécs 7.89—7.99, Trieszt 223.87—226.27, Prága 166.20—168.50, Budapest 0.0789—0.0799, Zürich 10.8260—10.9060. Valuták: Dollár 55.30—55.90, Cseh korona 163.50—165.50. Noviszadi terménytőzsde, okt. 16. Búza: 5 vagon bácskai 77—78 kilós, 2%-os 250. dinár. Bab: 2 vagon bácskai fehér 2%-os 205 dinár. Liszt: 2 vagon bácskai 0-ás kombinált 400 dinár. Irányzat: nyugodt. SPORT « m ® Typograph—Postások vasárnap, október 18-án délután fél három órai kezdd tel barátságos mérkőzést rendeznek a ZSAK-pályán. Az OSKV és Makabbl mérkőzése. Noviszadon vasárnap tartja bajnoki mérkőzését az OSKV és Juda Makabbi labdarugó csapata. -_ SAMD-PÁLhlA ___ Kettős bajnoki mérkőzés Vasárnap* okt. T8-án délután V22-kor j ŽAK—SPORT i SAND—SMTC j Délelőtt az I. B. csapatok mérkőznek t __________________________________ Sftjn ‘ ICRÉSVJE SIMON olajtartalmú és enyhe, nem tártál máz zsiros anyagot és vízben könnyen oldódik. A bőr likacsai a krémet teljesen felszívják és használat után semmi nyom nem marad. Biztosítja a íeihámbőr épségéhez szükséges hajlékonyságot és rugalmasságot. Ha naponkint alkalmazzuk és mosdás után a nedves arcbőrt enyhén bekenjük, az arcbőr fehérségét, lágyságát és finomságát biztosítjuk. Használat után az arc inegszáritandó és púderral behintendő. J SIMON GRÉME, PUDER és SZAPPAN ÍpARFUMERIE SIMON 59 Fg. St-Martin PARIS ♦ % MINDENÜTT KAPHATÓ 1 ! 3316—15 Boxberger Bad-Kissingesj Alapítva 1711-ben. ilSSILlB SOVilYIIÚHILITÍÁl I a legjobb szer székszorulás és hízás, ellen. Kapható minden gyógyszertárban. Suboticai lerakat: 46Mt HERCZL JENŐ DROGÉRIA; Aleksandrova ulica t, . Szombori gabonatőzsde, okt. 16. A román gabonavámok eltörlésének hírére a tőzsde tartózkodó volt Belföldi S. H. S. Főlerakat: r „ISIS“ Đ. Đ. Zagreh-Beograd >Rum- és likőreszenciák legjobb Drogéria minőségben LANDAUER SUBOTICA
