Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-17 / 277. szám

6. oFM BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 október 17. SZUBJEKTÍV krónika HENRY FORD — DRÁMAHÖS. Ezt is megértük. Julius Maria Becker német iró dramatizálta az élő Fordot. A kitűnő autógyáros, minden garázsok koroná­zatlan fejedelme, bevonult a színpadra is: Julius Caezar, Coriolanus. Lear ki­rály és a többi shakespearei hős mellé ódasorakozott szépen egy uj drámai fi­gura, I. Henry Ford, az autó-király.. És minden fájdalmas komikuma mellett van ebben valami igazság is. Mert kiről mintázza alakját a modern drámairó, akinek szenzáció kell és publikum: Vil­mos császárról? Konstantin görög ki­rályról? Vagy a török szultánról? A ki­rálydrámák ma már nem érdekesek. Anakrönizmus mind, a világháború tra­­gédiás fejedelmei pedig még túlságosan közel vannak, hisz a szemük előtt ját­szódott le ez a többezer felvonásos, Iszonyú eposz. A tömegnek aktualitás kell, amely megfelel az idők szellemé­nek. És a pénz Caezárja felé ma min­denki sóvár tisztelettel emeli a tekinte­tét.- A dollárok frontja erősebb minden lövészároknál, tanknál és ágyúnál és itt nem használ semmiféle hősiesség. Mert I. Henry Ford imponáló gesztussal tudja szórni a pénzt. A földet, amit az ősök vérrel és fegyverrel vettek, ö kifizeti a meilényzsebéből és nincs semmi terem­tett dolog a földön, ami ne lenne az övé, ha azt mondja rá a szeszélye: »aka­rom*. A mesebeli Aladin ő és a glóbus minden városában ösmerik a nevét, job­ban és többen, mint Kolumbuszét, vagy mint Newtonét. És volt egy csinos pó­za is, amely ha nem is tette őt Napó­leonhoz hasonlatossá, mégis megér­demli, hogy megemlítsük: meg akarta teremteni a világbékét. * Békehajóján« átutazott Európába a dollárok cárja, aki a fejébe vette, hogy rendet csinál ezen a véres földön. De persze kinevet­ték az Autók Atyját: »Hogyisne« — mondták Európa államférfiak — »azért a pár rongyos dollárért maid abbahagy­juk a háborút« és szegény I. Henry Ford kudarccal vitorlázott vissza az uj hazába. És ekkor kiderült, hogy van, amit még pénzért sem lehet megvásá­rolni. A gyűlöletet. Európa, a kivén­­hedt, céda kurtizán nem óhajtja vissza­nyerni galambleikét. Vagy talán nem is volt neki soha? . I. Henry Ford tehát most a dráma­irodalmat boldogítja. Ha így megy to­vább, nemsokára sorra kerülnek a töb­bi dramatizált pénzeszsákok is és a színházakban majd Citroen-operát, Mer­­cedes-vigjátékot, Fiat-népszinmüvet és Rolls-Royce-operetícket fogunk élvezni. Aztán majd jönnek a cipőpertli kirá­lyok, a hózentráger fejedelmek, a sza­lámi maharadzsák és a modern civili­záció többi hősei. Mert ma ez a mi hős­korszakunk ... * RABLÓVILÁG AZ OLIMPUSON. Szegény jó öreg Kronos ugyancsak ei­­szégyelné magát, ha látná az isteni fé­szek kakuk-fiókáit. Jupiter ur barlang­jaiban évek óta rablók tanyáznak, gaz és kegyetlen gonosztevők, akik minden respektus nélkül az isteni föbérlökre garázdálkodnak a szent hegyen. Ahol valamikor Apolló dalolt és a szelíd Hera fonta kontyba a haját, iszonyú háború­ság dúlt az elmúlt napokban. A görög kormány ugyanis 300.000 drachma ju­talmat tűzött ki a rablóbanda vezérei­nek lejére. Egy Petrokis nevű csendőr­hadnagy a legényeivel megostromolta a rablófészket és Zeusz villámai helyett ezúttal ágyuk dörögtek az Olimpuson és gépfegyvergolyók csapkodták Arte­mis fehér szikiáit. Az istenek nem avat­koztak bele a harcba, de azért mégis sikerült kiirtani a rablókat és a levágott, véres fejeket közszemlére tették ki, el­rettentő például. Erről az ütközetről azonban nem írtak nagy tragédiákat, csupán rövid riportokban számoltak be róla a huszadik század Homérosai, az újságírók. SZIVÉBE LŐTTE A JEGGYÜRÜJÉT Erdélyben egy legény, mert az imádott tó, akit nagyon szeretett, felbontotta az eljegyzését. Valamikor, az úgynevezett békeidőben divatozott az öngyilkosság­nak ez a romantikus formáia és ha most cinikus kedvünkben lennénk, azt is Írhatnék: közelednek az áldott békeáiia­­potok, a boldog idők szellőiét hozta el közénk a szerencsétlen fiatalember, aki ilyen szép szerelmes gesztussal futott ki a világból. Jaj, de ez inkább sirnivaló és fájdalmas. Minden nap kivándorol valaki az életből. Minden nap meghal valaki. Naponta halnak meg emberek, akik nem várták be, mig a halál jön ér-Oszijekről jelentik: Az oszijeki lapok csütörtökön hirül adták, hogy Sztojadi­­novics Milán pénzügyminiszter Bélyére utazik és útközben kiszáll Oszijeken, a hol megtekinti az iparkiállitást A kiál­lítás igazgatósága, rrtiután megtudta1, hogy a miniszter megérkezett és a Cen­­trái-száilóban szállt meg, minden előké­születet megtett ünnepélyes fogadtatá­sára. A kiállításon hamarosan megjelen­tek a kereskedők egyesületének vezető­sége, a hatóságok képviselői, akik, ami­kor a kiállítás elé érkezett a miniszter jutója, siettek az előkelő vendég foga­dására és üdvözlésére, akit meleghangú üdvözlő beszédek után végig kalauzol­tak a kiállításon. A rendőrségen gyanúsnak tűnt fel a pénzügyminiszter váratlan látogatása és Prizrenből jelentik: A kerületi tör­vényszék büntetőtanácsa csütörtö­kön kezdte tárgyalni Storía Rüsz­töm prizrejii tartományi török fő­pap és tizennyolc társának bünpö­­rót. Storta Rusztem a vádirat szerint 1924 április 22-ikén éjjel a prizreni országúton Lyvjus Bajram, Jaja Raszim, Jaja Zetyir, Salih Hasan, Zolics Raszám és Skendera Bajram munkásokkal meggyilkoltatta Bar­­tos Sándor magyar mérnököt, a prizreni mérnöki hivatal vezetőjét és Dragovics Mihály magánmémö­­köt. A két mérnököt, akik a múlt év április 21-ikén kocsijukon hazafelé igyekeztek, vallási okokból tették el láb alól. Bartos Sándor mérnök ugyanis indítványt tett a prizreni városi tanácsnak, hogy a város kö­zepén levő Szinán-basa mecsetet bontsák le, mivel rendkívül rozoga állapotban van s félő, hogy össze fog dűlni. A török főpap személye­sen felkereste Bartost és tiltakozott terve ellen, de a mérnök nem volt hajlandó indítványát visszavonni. A török főpap ekkor meglepő választ adott a mérnöknek: — A mecset lebontását — mon­dotta —- úgy én, mint híveim val­lási sérelemnek tekintjük és nem állhatok jót arról, hogy a vallási ér­zületükben megsértett hívek nem fognak-e ezért bosszút állni. Bartos mérnök nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a török főpap megjegyzéseinek és semmi óvintéz­kedést nem tett személyének meg­védése érdekében, hanem, mint az­előtt is, mindig kiséret és fegyver nélkül járt. Múlt év április 21-ikén éjszaka, körülbelül két hónappal a mecset le­bontása után, Dragovics Mihály mérnökkel egy- szomszédos község­ből kocsin Prizrenbe igyekezett Nem messze Prizrentől néhány lé­tük, ők maguk siettek elébe. Pesten is öngyilkosok ugranak szép fejeseket a Dunába, mérget isznak ősz családapák és elvágják a csecsemő nyakát, ha enni kér. Egyik szerelemért hal meg, a má­sik kenyérért De a mottó mindig ugyanaz: »nem érdemes tovább élni. Az életnél rosszabb már nem joheU. Ez a halál bibliája. De onnan, a túlsó partról még senki sem tért vissza, hogy megcáfolja ezt a hitet. , (t. i.) íj ezért a beogradi rendőrségtől érdeklőd­tek Sztojadinovics pénzügyminiszter holléte felőí. A beogradi rendőrségtől az a meglepő válasz érkezeti, hogy Szto­jadinovics pénzügyminiszter Beogradban tartózkodik és szándékában sincs elutaz­ni. így nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszijeken tartózkodó »előkelő« vendég álpénzügyminiszter és közönséges szél­hámos, akinek a letartóztatása iránt ter­mészetesen nyomban intézkedett a rendőrség. A szélhámost azonban már nem sikerült megtalálni: nyomtalanul el_­­tünt. A rendőrség széleskörű nyomozást in­dított a kázrekeritésére és annak meg­­állr,oltására, hogy tulajdonképpen mi volt az ál-pénzügyminiszter célja oszi­jeki látogatásával. zes török a kocsi elé állt és puska­lövésekkel megölték a két mémö­­kqt, a kocsist pedig jobb vállán könnyebben megsebesítették. A ko­csis a rendőrségre szállította a vér­től borított mérnökök holttesteit és följelentést tett a támadók ellen. A rendőrség a katonasággal együtt azonnal a helyszínre sietett, de a támadókat már nem sikerült elfog­ni. A nyomozó hatóságoknak előbb az volt a föltevése, hogy rablók tá­madták meg a két mérnököt, de ez a feltevés később megdőlt, mert a meggyilkolt mérnökök zsebeiben mindent érintetlenül megtaláltak. A prizreni rendőrséghez ezután sűrűbben érkeztek feljelentések kü­­lömböző rablótámadásokról és két hónap múlva az eset után a csend­őrség tizennyolc embert letartózta­tott, akiket rablógyilkossággal gya­núsítottak. A kihallgatások során a rablók egyike, Raszim Jaja beval­lotta, hogy a két mérnököt Szali Sá­bán bandája ölte meg a török fő­pap rábeszélésére. Elmondotta, hogy a főpap magához hivatta Szali Sá­bán rablóvezért és tizenötezer di­nárt ígért neki, ha Bartos és Dra­govics mérnököket elteszi láb alól. Szali Sábán elvállalta a megbízást és bandája segítségével másnap éj­jel a prizreni országúton megölte a két mérnököt. A rendőrség ekkor az ügyészségnek adta át a banda tag­jait, akik azóta vizsgálati fogság­ban vannak. A csütörtöki főtárgyaláson Ra­szim Jaja vádlottat hallgatták ki el­sőnek, aki a rendőrségen terhelő vallomást tett valamennyi vádlottra. Raszim Jaja a tárgyaláson vissza­vonta előző vallomását, illetőleg ta­gadta, hogy a reaidőrségi jegyző­könyvben foglalt vallomást megtet­te volna. Kijelentette, hogy semmi része sem volt a gyilkosságban. A második vádlott, Jaja Raszim testvére, Jaja Zetyir szintén tagad­ta az ellene hozott vádakat és öcs­­cse vallomásától eltérőleg azt han­goztatta, hogy tett ugyan beismerő vallomást a rendőrségen, de csak azért, mert vallatás közben súlyo­san bántalmazták. Az elnök ezután berekesztette a főtárgyalást és annak folytatását szombatra tűzte ki. A becskereki törvényszék tizenöt évi fegyházra ítélte Jakabos Lászlót A bíróság megállapította, hogy a vád­lott előre megfontolt szándékkal ölt A velikibecskereki törvényszék bün­tető tanácsa pénteken folytatta Jakabos László bün'perének a főtárgyaiását, amely csak a késő délutáni órákban fe­jeződött be. A bíróság dr. Bunics Ivó tanács­elnök vezetésével tiz óra után vonult be a terembe és a tárgyalás megnyi­tása után folytatták az orvosszakértők kihallgatását. Sportszakértőt kér a védő Dr. Magyar Károly orvcsszakérto akit aziránt kérdezett meg a bíróság, hogy az áldozat sérüléseivel tudött-e még száz lépést futni, kijelentette, hogy Szopcsák a sérülések után csupán ötven-hatvan lépést tehetett. Dekanics Gyúró dr. orvosszakértő, ellenkező véleményt nyilvánított, úgy hoi/y a bíróság az orvosszakértök véle­ményei alapján nem tudta tisztázni azt a körülményt, hogy Jakabos önvédelem­ből használta-e kését, vagy pedig orvul támadta meg á’dozatát. Petrovics Dragutin dr. védő, a kér* dés tisztázása végett újabb tanuk és -portszakértő kihallgatását kérte. A bíróság azonban a védő előterjesztését elutasította. Halálbüntetést kér az ügyész Az orvosszakértők kihallgatása után Makszimovics Szvetisziáv áliamügyész elmondta vádbeszédét. Bebizonyitottnak látja az előremegfontolt szándékot és több tanú vallomáséból megállapítható­nak tartja, hogy Jakabos orvul támadt áldozatára. A B. T. K. 278. paragrafusa értelmében halálbüntetést kért a vád­lott fejére. Petrovics Dragutin dr. védő délig és délután féinégytől félötig beszélt. Sze­rinte jogos védelemből követte el Ja­kabos tettét és ezért a vádlott felmen­tését kérte. Az ítélet A bíróság félhatkor hirdette ki az ítéletet, amely előre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberölés bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek a vádlottat és az enyhitő körü'mények figyelembe­vételével tizenöt évi f egyházra ítélte. Az ítéletet a zsúfol; sig megtelt tár­­gya'oterem közönsége hangos morajjal fogadta. Jakabos László mereven ült a vádlottak padján és az indokolás fel­olvasása alatt gyakran törülte meg zseb­kendőjével verejtékező homlokát. Az indokolás szerint a bíróság nem fogadhatta el a vádlottnak azt a véde­kezését, hogy Szopcsák támadta meg őt, mert az orvosszakértő, aki még a gyilkosság éjjelén megvizsgálta a vád­lottat, nem talá ta rajta a bántalmazás nyomait. Ezzel szemben a bíróság bizo­nyítva látja, hogy a vádlott előre ké­szült a gyilkosságra, kését ezért köszö­­rültette meg és ezért jelentette ki elő­zetesen, hogy négyszemközt akar be­szélni Szopósakkal. Enyhitő körülmény­nek vette a bíróság a vádlott fiatal korát és azt a körülményt, hogy a bűn­cselekményt nem anyagi okokból, hanem szerelmi féltékenységből követte ci és ezért alkalmazta a 92. paragrafust. Az ügyész a 92. paragrafus alkalma­zása miatt, a védő pedig a bűnösség kimondása és a minősítés miatt feleb­­bezett. Isten hozta, kegyelmes ur! Sztojadinovic, pénzügyminiszter nevében egy szélhomo' jelent meg az osijeki kiállításon — A köpenicki pénzügyminisztert ünnepé­lyesen fogadták — Megszökött a letartóztatás elől Magyar mérnök meggyilkolásával vádolnak egy török főpapot A prizrendi főmufti a bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents