Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-17 / 277. szám
6. oFM BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 október 17. SZUBJEKTÍV krónika HENRY FORD — DRÁMAHÖS. Ezt is megértük. Julius Maria Becker német iró dramatizálta az élő Fordot. A kitűnő autógyáros, minden garázsok koronázatlan fejedelme, bevonult a színpadra is: Julius Caezar, Coriolanus. Lear király és a többi shakespearei hős mellé ódasorakozott szépen egy uj drámai figura, I. Henry Ford, az autó-király.. És minden fájdalmas komikuma mellett van ebben valami igazság is. Mert kiről mintázza alakját a modern drámairó, akinek szenzáció kell és publikum: Vilmos császárról? Konstantin görög királyról? Vagy a török szultánról? A királydrámák ma már nem érdekesek. Anakrönizmus mind, a világháború tragédiás fejedelmei pedig még túlságosan közel vannak, hisz a szemük előtt játszódott le ez a többezer felvonásos, Iszonyú eposz. A tömegnek aktualitás kell, amely megfelel az idők szellemének. És a pénz Caezárja felé ma mindenki sóvár tisztelettel emeli a tekintetét.- A dollárok frontja erősebb minden lövészároknál, tanknál és ágyúnál és itt nem használ semmiféle hősiesség. Mert I. Henry Ford imponáló gesztussal tudja szórni a pénzt. A földet, amit az ősök vérrel és fegyverrel vettek, ö kifizeti a meilényzsebéből és nincs semmi teremtett dolog a földön, ami ne lenne az övé, ha azt mondja rá a szeszélye: »akarom*. A mesebeli Aladin ő és a glóbus minden városában ösmerik a nevét, jobban és többen, mint Kolumbuszét, vagy mint Newtonét. És volt egy csinos póza is, amely ha nem is tette őt Napóleonhoz hasonlatossá, mégis megérdemli, hogy megemlítsük: meg akarta teremteni a világbékét. * Békehajóján« átutazott Európába a dollárok cárja, aki a fejébe vette, hogy rendet csinál ezen a véres földön. De persze kinevették az Autók Atyját: »Hogyisne« — mondták Európa államférfiak — »azért a pár rongyos dollárért maid abbahagyjuk a háborút« és szegény I. Henry Ford kudarccal vitorlázott vissza az uj hazába. És ekkor kiderült, hogy van, amit még pénzért sem lehet megvásárolni. A gyűlöletet. Európa, a kivénhedt, céda kurtizán nem óhajtja visszanyerni galambleikét. Vagy talán nem is volt neki soha? . I. Henry Ford tehát most a drámairodalmat boldogítja. Ha így megy tovább, nemsokára sorra kerülnek a többi dramatizált pénzeszsákok is és a színházakban majd Citroen-operát, Mercedes-vigjátékot, Fiat-népszinmüvet és Rolls-Royce-operetícket fogunk élvezni. Aztán majd jönnek a cipőpertli királyok, a hózentráger fejedelmek, a szalámi maharadzsák és a modern civilizáció többi hősei. Mert ma ez a mi hőskorszakunk ... * RABLÓVILÁG AZ OLIMPUSON. Szegény jó öreg Kronos ugyancsak eiszégyelné magát, ha látná az isteni fészek kakuk-fiókáit. Jupiter ur barlangjaiban évek óta rablók tanyáznak, gaz és kegyetlen gonosztevők, akik minden respektus nélkül az isteni föbérlökre garázdálkodnak a szent hegyen. Ahol valamikor Apolló dalolt és a szelíd Hera fonta kontyba a haját, iszonyú háborúság dúlt az elmúlt napokban. A görög kormány ugyanis 300.000 drachma jutalmat tűzött ki a rablóbanda vezéreinek lejére. Egy Petrokis nevű csendőrhadnagy a legényeivel megostromolta a rablófészket és Zeusz villámai helyett ezúttal ágyuk dörögtek az Olimpuson és gépfegyvergolyók csapkodták Artemis fehér szikiáit. Az istenek nem avatkoztak bele a harcba, de azért mégis sikerült kiirtani a rablókat és a levágott, véres fejeket közszemlére tették ki, elrettentő például. Erről az ütközetről azonban nem írtak nagy tragédiákat, csupán rövid riportokban számoltak be róla a huszadik század Homérosai, az újságírók. SZIVÉBE LŐTTE A JEGGYÜRÜJÉT Erdélyben egy legény, mert az imádott tó, akit nagyon szeretett, felbontotta az eljegyzését. Valamikor, az úgynevezett békeidőben divatozott az öngyilkosságnak ez a romantikus formáia és ha most cinikus kedvünkben lennénk, azt is Írhatnék: közelednek az áldott békeáiiapotok, a boldog idők szellőiét hozta el közénk a szerencsétlen fiatalember, aki ilyen szép szerelmes gesztussal futott ki a világból. Jaj, de ez inkább sirnivaló és fájdalmas. Minden nap kivándorol valaki az életből. Minden nap meghal valaki. Naponta halnak meg emberek, akik nem várták be, mig a halál jön ér-Oszijekről jelentik: Az oszijeki lapok csütörtökön hirül adták, hogy Sztojadinovics Milán pénzügyminiszter Bélyére utazik és útközben kiszáll Oszijeken, a hol megtekinti az iparkiállitást A kiállítás igazgatósága, rrtiután megtudta1, hogy a miniszter megérkezett és a Centrái-száilóban szállt meg, minden előkészületet megtett ünnepélyes fogadtatására. A kiállításon hamarosan megjelentek a kereskedők egyesületének vezetősége, a hatóságok képviselői, akik, amikor a kiállítás elé érkezett a miniszter jutója, siettek az előkelő vendég fogadására és üdvözlésére, akit meleghangú üdvözlő beszédek után végig kalauzoltak a kiállításon. A rendőrségen gyanúsnak tűnt fel a pénzügyminiszter váratlan látogatása és Prizrenből jelentik: A kerületi törvényszék büntetőtanácsa csütörtökön kezdte tárgyalni Storía Rüsztöm prizrejii tartományi török főpap és tizennyolc társának bünpörót. Storta Rusztem a vádirat szerint 1924 április 22-ikén éjjel a prizreni országúton Lyvjus Bajram, Jaja Raszim, Jaja Zetyir, Salih Hasan, Zolics Raszám és Skendera Bajram munkásokkal meggyilkoltatta Bartos Sándor magyar mérnököt, a prizreni mérnöki hivatal vezetőjét és Dragovics Mihály magánmémököt. A két mérnököt, akik a múlt év április 21-ikén kocsijukon hazafelé igyekeztek, vallási okokból tették el láb alól. Bartos Sándor mérnök ugyanis indítványt tett a prizreni városi tanácsnak, hogy a város közepén levő Szinán-basa mecsetet bontsák le, mivel rendkívül rozoga állapotban van s félő, hogy össze fog dűlni. A török főpap személyesen felkereste Bartost és tiltakozott terve ellen, de a mérnök nem volt hajlandó indítványát visszavonni. A török főpap ekkor meglepő választ adott a mérnöknek: — A mecset lebontását — mondotta —- úgy én, mint híveim vallási sérelemnek tekintjük és nem állhatok jót arról, hogy a vallási érzületükben megsértett hívek nem fognak-e ezért bosszút állni. Bartos mérnök nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a török főpap megjegyzéseinek és semmi óvintézkedést nem tett személyének megvédése érdekében, hanem, mint azelőtt is, mindig kiséret és fegyver nélkül járt. Múlt év április 21-ikén éjszaka, körülbelül két hónappal a mecset lebontása után, Dragovics Mihály mérnökkel egy- szomszédos községből kocsin Prizrenbe igyekezett Nem messze Prizrentől néhány létük, ők maguk siettek elébe. Pesten is öngyilkosok ugranak szép fejeseket a Dunába, mérget isznak ősz családapák és elvágják a csecsemő nyakát, ha enni kér. Egyik szerelemért hal meg, a másik kenyérért De a mottó mindig ugyanaz: »nem érdemes tovább élni. Az életnél rosszabb már nem joheU. Ez a halál bibliája. De onnan, a túlsó partról még senki sem tért vissza, hogy megcáfolja ezt a hitet. , (t. i.) íj ezért a beogradi rendőrségtől érdeklődtek Sztojadinovics pénzügyminiszter holléte felőí. A beogradi rendőrségtől az a meglepő válasz érkezeti, hogy Sztojadinovics pénzügyminiszter Beogradban tartózkodik és szándékában sincs elutazni. így nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszijeken tartózkodó »előkelő« vendég álpénzügyminiszter és közönséges szélhámos, akinek a letartóztatása iránt természetesen nyomban intézkedett a rendőrség. A szélhámost azonban már nem sikerült megtalálni: nyomtalanul el_tünt. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a kázrekeritésére és annak megállr,oltására, hogy tulajdonképpen mi volt az ál-pénzügyminiszter célja oszijeki látogatásával. zes török a kocsi elé állt és puskalövésekkel megölték a két mémökqt, a kocsist pedig jobb vállán könnyebben megsebesítették. A kocsis a rendőrségre szállította a vértől borított mérnökök holttesteit és följelentést tett a támadók ellen. A rendőrség a katonasággal együtt azonnal a helyszínre sietett, de a támadókat már nem sikerült elfogni. A nyomozó hatóságoknak előbb az volt a föltevése, hogy rablók támadták meg a két mérnököt, de ez a feltevés később megdőlt, mert a meggyilkolt mérnökök zsebeiben mindent érintetlenül megtaláltak. A prizreni rendőrséghez ezután sűrűbben érkeztek feljelentések külömböző rablótámadásokról és két hónap múlva az eset után a csendőrség tizennyolc embert letartóztatott, akiket rablógyilkossággal gyanúsítottak. A kihallgatások során a rablók egyike, Raszim Jaja bevallotta, hogy a két mérnököt Szali Sábán bandája ölte meg a török főpap rábeszélésére. Elmondotta, hogy a főpap magához hivatta Szali Sábán rablóvezért és tizenötezer dinárt ígért neki, ha Bartos és Dragovics mérnököket elteszi láb alól. Szali Sábán elvállalta a megbízást és bandája segítségével másnap éjjel a prizreni országúton megölte a két mérnököt. A rendőrség ekkor az ügyészségnek adta át a banda tagjait, akik azóta vizsgálati fogságban vannak. A csütörtöki főtárgyaláson Raszim Jaja vádlottat hallgatták ki elsőnek, aki a rendőrségen terhelő vallomást tett valamennyi vádlottra. Raszim Jaja a tárgyaláson visszavonta előző vallomását, illetőleg tagadta, hogy a reaidőrségi jegyzőkönyvben foglalt vallomást megtette volna. Kijelentette, hogy semmi része sem volt a gyilkosságban. A második vádlott, Jaja Raszim testvére, Jaja Zetyir szintén tagadta az ellene hozott vádakat és öcscse vallomásától eltérőleg azt hangoztatta, hogy tett ugyan beismerő vallomást a rendőrségen, de csak azért, mert vallatás közben súlyosan bántalmazták. Az elnök ezután berekesztette a főtárgyalást és annak folytatását szombatra tűzte ki. A becskereki törvényszék tizenöt évi fegyházra ítélte Jakabos Lászlót A bíróság megállapította, hogy a vádlott előre megfontolt szándékkal ölt A velikibecskereki törvényszék büntető tanácsa pénteken folytatta Jakabos László bün'perének a főtárgyaiását, amely csak a késő délutáni órákban fejeződött be. A bíróság dr. Bunics Ivó tanácselnök vezetésével tiz óra után vonult be a terembe és a tárgyalás megnyitása után folytatták az orvosszakértők kihallgatását. Sportszakértőt kér a védő Dr. Magyar Károly orvcsszakérto akit aziránt kérdezett meg a bíróság, hogy az áldozat sérüléseivel tudött-e még száz lépést futni, kijelentette, hogy Szopcsák a sérülések után csupán ötven-hatvan lépést tehetett. Dekanics Gyúró dr. orvosszakértő, ellenkező véleményt nyilvánított, úgy hoi/y a bíróság az orvosszakértök véleményei alapján nem tudta tisztázni azt a körülményt, hogy Jakabos önvédelemből használta-e kését, vagy pedig orvul támadta meg á’dozatát. Petrovics Dragutin dr. védő, a kér* dés tisztázása végett újabb tanuk és -portszakértő kihallgatását kérte. A bíróság azonban a védő előterjesztését elutasította. Halálbüntetést kér az ügyész Az orvosszakértők kihallgatása után Makszimovics Szvetisziáv áliamügyész elmondta vádbeszédét. Bebizonyitottnak látja az előremegfontolt szándékot és több tanú vallomáséból megállapíthatónak tartja, hogy Jakabos orvul támadt áldozatára. A B. T. K. 278. paragrafusa értelmében halálbüntetést kért a vádlott fejére. Petrovics Dragutin dr. védő délig és délután féinégytől félötig beszélt. Szerinte jogos védelemből követte el Jakabos tettét és ezért a vádlott felmentését kérte. Az ítélet A bíróság félhatkor hirdette ki az ítéletet, amely előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és az enyhitő körü'mények figyelembevételével tizenöt évi f egyházra ítélte. Az ítéletet a zsúfol; sig megtelt tárgya'oterem közönsége hangos morajjal fogadta. Jakabos László mereven ült a vádlottak padján és az indokolás felolvasása alatt gyakran törülte meg zsebkendőjével verejtékező homlokát. Az indokolás szerint a bíróság nem fogadhatta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy Szopcsák támadta meg őt, mert az orvosszakértő, aki még a gyilkosság éjjelén megvizsgálta a vádlottat, nem talá ta rajta a bántalmazás nyomait. Ezzel szemben a bíróság bizonyítva látja, hogy a vádlott előre készült a gyilkosságra, kését ezért köszörültette meg és ezért jelentette ki előzetesen, hogy négyszemközt akar beszélni Szopósakkal. Enyhitő körülménynek vette a bíróság a vádlott fiatal korát és azt a körülményt, hogy a bűncselekményt nem anyagi okokból, hanem szerelmi féltékenységből követte ci és ezért alkalmazta a 92. paragrafust. Az ügyész a 92. paragrafus alkalmazása miatt, a védő pedig a bűnösség kimondása és a minősítés miatt felebbezett. Isten hozta, kegyelmes ur! Sztojadinovic, pénzügyminiszter nevében egy szélhomo' jelent meg az osijeki kiállításon — A köpenicki pénzügyminisztert ünnepélyesen fogadták — Megszökött a letartóztatás elől Magyar mérnök meggyilkolásával vádolnak egy török főpapot A prizrendi főmufti a bíróság előtt
