Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-06 / 268. szám
4. oldal. ßACSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 6. CIRKUSZ ® H© Nemzeti egyenletek Korunkban, amelyet a nacionalizmus diadalmas térioglaiása jellemez, sürgős szükségé mutatkozik annak, hogy — amint az például a tö tene em-tudománnyal, a biológiával, a filológiával stb.már megtörtént — az úgynevezett exakt tudományok is nemzeti alapra helyeztessenek. E sorok Írója fáradságot nem kiméivé, mar át is dolgozta nemzeti szempontokból az algebrát és mutatóba alább közli az egyenlelekre vonatkozó fejezetet: Az algebra, amelyet idáig destruktiv, nemzetközi szellemben tanítottak, egy-, két-, három és több israeretlenü egyenletekkel foglalkozott. A liberális közszellem nem engedte meg, hogy megvizsgáljuk: tulajdonképpen milyen fajhoz és nemzetiséghez tartoznak ezek az ismeretlenek? Holott nyilvánvaló, hogy az egyenletnek nem mindegy, milyen nemzetiségű és vallásit »ismeretlenek« szerepelnek benne. Ezért szükséges egészen uj egyenleteket felállítani, amelyekben nem egy-két-három ismeretlen, hanem egy-két-három angol, illetve zsidó szerepei. Az ilyen egyenletek matematikai szempontból lényegesen tökéletesebbek az eddig használt absztrakt egyenleteknél, amelyek gyakran egészen különböző mennyiségeket tüntettek fel ekvivalenseknek. Az például, hogy 3 X = 3 X- szel teljességgel helytelen, ha például az »X« embert jelent. Mert három ember csak akkor egyenlő három emberrel, ha valamennyien egy nemzethez és egy fajhoz tartoznak. Három angol csakugyan egyenlő három angollal, de — mint egészen nyilvánvaló — három angol nem egyenlő három négerrel. Éppen ezért ki kell küszöbölni az internacionalizmust az egyenletek világából is és — nemzeti egyenleteket kell felállítani! A nemzeti egyenlet nem elégszik meg az egyenlőség puszta kifejezésével, hanem a faji jellemvonások és tulajdonságok feltüntetését tartja elsősorban szem előtt. Példatár: Egy albán = férfiszépség Két albán = vérbosszú Három albán = felkelés Egy amerikai = körözött sikkasztó Két amerikai = business Három amerikai = tiltott szeszfogyasztás Egy angol = detektív Két angol = boxmatch Három angol — világuralom Egy bajor = jódlizás Két bajor = politikai pör Három bajor = sörcsarnok Egy bolgár — konyhakertészet Két bolgáj- = kormányválság Három bolgár = merénylet Egy cseh = muzsikus Két cseh = külügyi expozé Három cseh — Benes dirigálja az európai koncertet Egy francia = parkett-táncos Két irancia = esprit Három francia = házasság Egy görög = lázadás Két görög = forradalom Három görög = ellenforradalom Egy lengyel = nem zsidó Két lengyel — de a másik már igen Három lengyel = kettő zsidó, egy nem Egy magyar = jogász Két magyar = antiszemitizmus Három magyar = uj liberális ellenzéki cárt Egy német = negyvenhármas cipő Két német = Bayreuth Három német = válaszjegyzék Egy olasz = mandolin-szerenád Két olasz = fasiszta felvonulás Három olasz- = játékbank Egy orosz = zseni Két orosz = uccai harc Három orosz = balalajka-zenekar Egy román = festi magát Két román = korrupció Három román — vasúti szerencsétlenség Egy spanyol = koldus Két spanyol = bikaviadal Három spanyol = visszavonulás Egy tót = drótos Két tót = dunai tutaj Három tót = magyar fajvédelem A suhoticai Ferrum-gyár vagonlaka* tos-osztáiyának munkásai héttőn beszüntették a munkát. A munkabeszüntetésre az adott okot, hogy a gyár vezetősége az eddigi órabér-rendszer helyett elrendelte az akkord-rendszer bevezetését, amelyet a munkásság sérelmesnek tart magára nézve. A vagonlakatos-osztályon körülbelül száz munkás szüntette be a munkát A munkabeszüntetés súlyos zavarokat fog okozni a többi osztály üzemében is, úgyhogy azok is kénytelenek lesznek egy-két napon belül beszüntetni a munkát. A sztrájkoló munkások elhatározásuk okáról a következőket mondották: — A gyár vezetősége ma délelőtt közölte velünk, hogy az eddigi órabérrendszer helyett az akkord-munkát, vagyis a darabszám való dolgozást lépteti életbe. A munkásság ebbe nem mehet bele, mert már a jelenlegi keresete sem elég a megélhetésre, az uj rendszer pedig azt jelentené, hogy a| 1902 szeptember első három napján Zagrebban heves szerbetlenes tüntetések voltak, melyet a zagrebi »Srbobran« című lapnak egy »Harc a végsőkig« című cikke idézett elő. Én a Prilaz 15. sz. házban laktam, s mellettem egy Popovics nevű szerbnek veit boltja. Saját szememmel láttam az emeletről, hogy semmisítik meg az egész boltot és berendezését. A második napon feleségem üzenetére a nép közé mentem s rövid beszédet tartottam, melyben azt mondtam, hogy a szerbek dacosságukkal és magyar pártiságukkal eléggé zavarnak ugyan bennünket, de oktalanság igy fellépni ellenük. Egészen más a helyzet a magyarokkal, akikkel közjogi szerződésünk van, mely szerint Horvátországban csak a horvát nyelv és a horvát lobogó az elismert és ők mégis megszegték ezt a szerződést és rabszolgákat akarnak csinálni a horvótokból. Ha tehát a nép tüntetni akar a törvénytelenség és erőszak ellen, van elég alkalma, például a pályaudvaron, ahol csupa törvényellenes magyar felírás van: »Tf, ahányon vagytok, játszva levehetnek ezeket 'a törvénytelen feliratokat, ládába tehetitek és elküldhetitek Pestre Kossuthnak és Tiszánok, hogy kössék fel magukat rájuk«. Az első pillanatban engem is bántani akart a tömeg, de néhány fiatalember közbevetette magát ezt mondva: »Hagyjátok békében, ez az a Radics, aki hal év előtt elégette a magyar zászlót, igaza, van, hagyjuk az olahokat (»vlasi«, a szerbek gúnyneve Zagrebban Szerk.) békében, gyerünk a pályaudvarra hogy Egy török = müezzin Két török = sakkjátszma Három török =petróJeum-spekuláció Egy ukrán = hetman Két ukrán = útlevél gyár Három ukrán = nincs Egy zsidó = batyu Két zsidó =s valutázás Három zsidó = szovjet Négy zsidó = Palesztina Öt zsidó = szerkesztőség. munkás csak minden második nap ehet egy darab kenyeret. Az átlagos órabér idáig 5—7 dinár volt, vagyis hetenkint kétszáznegyven-húromszáznegyven dinárt kerestünk. A darabszám-való rendszer mellett ennek a különben is hallatlanul csekély összegnek még a felét sem tudnánk megkeresni. Ha a gyárnak megfelelő anyagkészlete vo'na és minden szüks'ges eszköz a rendelkezésünkre állana, még akkor is rosszabbul jönnénk ki az akkord-rendszer mellett, mint eddig. Á nagy baj azonban az, hogy nagy az anyaghiány a gyárban és ez rendkívül meg assitja a munkát; igy a munkás saját hibáján kívül nem képes elég gyorsan dolgozni. Emellett a gyár vezetősége az akkord-béreket rendkívül alacsonyan szabta meg. Mi nem akarunk sztrájkolni, nem követelünk semmit, csak abbahagytuk a munkát, mert heti száz-százötven dinárból, amit akkordban a jelenlegi viszonyok között megkereshetünk, úgysem tudnánk megélni. leszedjük a magyar feliratokat«. Amikor a tömeg elindult az Egyetem-tér felé, persze már ott volt a rendőrség és csendőrség és engem természetesen letartóztattak. E beszédem miatt egyhavi vizsgálati fogság után hathavi börtönt kaptam. Nem sikerült azonban rámbjzonyitani, bár terrorral és pénzzel hamis tanukat kerestek, akik azt vállalnák, hogy én szét akartam rombolni a pályaudvart. Saját házacskám Még vizsgálati fogságom idején a rendőrség nyaggatni kezdte feleségemet és gyermekeimet, mert nem volt illetőségi joguk. Ekkor volt szerencsénkre 1000 koronánk és pedig 600 a Horvát Maticától ;> Leány világ« cimü müvemért és 400 a cseh irodalmi társaságtól s feleségem rögtön megalkudott egy a Medjasna-utcában levő földszintes házra, lefoglalózta s néhány barátom támogatásával az adósság bekebelezésével meg is vásárolhatta. A parasztpárí megalapítása Ebben az időben nagyobb művön dolgoztam, mely »A modern telepítés és a szlávok« címen nemsokára meg is jelent a Horvát Matica kiadásában. E müvem még inkább emelte .'tekintélyemet társaim előtt s ezért 1904 december 5-én megválasztottak a parasztpárt ideiglenes előkészítő bizottságának elnökévé s ez a választás évről-évre, mindig egyhangúlag, megismétlődött. 1904 december 22-én tartották meg á párt ideiglenes főbizottságának első ülését, melyen megcsináltuk a programot, melyet 10.000 példányban szétküidtünk. Most egyrészt a parasztpárt szervezésével, másrészt pedig tudományos müveim Írásával foglalkoztam. Könyveimet a Horvát Matica adta ki 1906 >A mai Európa« (Savremena Evropa), 1908-ban pedig a »Pénzügytan« (Titiancijalna znanost és »A cseh nép a XX. század ele- I jén« cimü műveim jelentek meg. Még I 1901 és 1902-ben írtam meg »Emlékeim a börtönből« egy részét két kötetben. Az első kötetet teljesen, a másodikban húsz inkriminált passzust koboztak el, de külön birói ítélettel sikerült kijárnom, hogy ezeket a helyeket csak kivegyék a kötetből. Mindkét kötet 2000 példányban jelent meg. A második szláv kongresszus és harmadik oroszországi utam j 1908-ban volt Prágában a második ! pánszláv kongresszus, melyen résztvett egy or ősz küldöttség Maklakov vezetésével és a lengyel duma-képviselők egy. küldöttsége Dmowski vezetésével. (Az első pánszláv kongresszus 1848-ban volt Prágában.) A kongresszuson csak aktiv szláv képviselők, vagyis parlamentek tagjai vehettek részt. Én mint a horvát szábor tagja vettem részt, amit külön hangoztattam és amit el is ismertek. A kongresszus teljes nyolc napig dolgozott s utána az orosz és lengyel vendégek kirándulást tettek Délcsehországba, ahol én mint tolmács szerepeltem a lengyelek és oroszok mellett. Itt ismerkedtem és barátkoztam meg több orosz politikussal, akik meghívtak, Jöjjek még az ősszel Pétérvárra és tartsak ott előadást a csehekröl és délszldvokröl. Különösen Lwow herceg, a későbbi első igazán demokratikus orosz kormány elnöke, aztán Volodimirov tábornok és Ozerov pétervári egyetemi tanár hívtak nagyon. Mig azonban az Első Horvát Takarékpénztártól^ még ki nem fizetett földszintes1 házra kértem és kaptam 1400 koronát ennek az útnak költségei fedezésére, el-: múlt jónéhány hónap. Közben Ausztria annektdlta Boszniát és Hercegovinát, Bulgária kikiáltotta Törökországtól való függetlenségét, Európában pedig erős politikai feszültség mutatkozott különösen Oroszország, Ausztria és Németország között. Én 1909-ben mégis elmentem Pétervárra és pedig feleségemmel együtt, gyermekeinket Prágában hagytuk. Péterváron sok szerbét talál-' tam, akik sikeresen agitáltak amellett, hogy Oroszország ne ismerte el az annexiót és azt javasolták. Boszniát adják \ inkább oda Törökországnak mint Auszt-! riának, mindenütt azt beszélték és írták, hogy még a háború is jobb. mint Bősz- i nidnak Ausztria által végrehajtott an\ nexiója. Péterváron ekkor egy előkelő egyesüj let működött, mlynek élén Miliukov és Maklahov állottak. Elértéin, hogy ebben az egyesületben előadást tartsak Horvátországnak és a horvátságnak Boszniára és Hercegovinára való jogairól. : földrajzi, kulturális, gazdasági és főleg nemzeti szempontokból, mert a bosnyák muzulmánok, akik mind szlávok és Bosznia legrégibb lakói, mind horvdtok- I nak vallják magúkét nemzeti és politikai szempontból s már akkor (1909-ben) Bosznia és Hercegovina legalább is anynyira horvát, mint szerb volt. Annyit mégis elértem, hogy petrogradi politikai körökben kezdtek mindarról komolyan tárgyalni, amiről beszéltem, különösen azzal az állításommal kapcsolatban, amellyel azt vitattam: esztelen dolog azt mondani, hogy minden évben I félmillió német fog bevándorolni a német birodalomból, hogy Boszniát néhány év alatt teljesen el fogják németesiteni, mert a kivándorlás nem alkalmazkodik senki politikai terveihez, hanem komoly gazdasági törvényekhez. Különösen hangoztattam, hogy Németországból 1890 körül átlag 200.000 ember vándorolt ki évente, de tíz év alatt ez a szám 20.000- re apadt és hogy a világ összes bismarkjai és hohenzollerniei nem képesek 20.000 németet évente Boszniába terelni. Skiz Sztrájk a suboticai Femun-gyárban Á vagonlakatos-osztáíy beszüntette a munkát — Száznál több munkás sztrájkol — A munkásság az akkord-rendszer bevezetése ellen tiltakozik A horvát parasztpárt megalakítása Radios István önéletrajzának folytatása — A zagrebi szerbek védelme újra börtönbe juttatja Radicsot — „Tisza és Kossuth kösse fel magát a pályaudvari táblákra /“ — Boszniához a horvátságnak volt joga — „A világ valamennyi Bismarkja és Hohenzollemje sem tud német telepeseket vinni Boszniába"
