Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-04 / 266. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1925. október 4. CIRKUSZ • mm „Fülig szerelmes vagyok.. (Amerikai lapok jelentik, hogy a newyorki kisasszonyok uj di­vatot találtak ki. Fülbevalójukon mint lelógó érmet, imádottjuk arcképét viselik. Lapjaik hoz­ták az uj divat egyik hódolójá­nak arcképét, fülében a boldog férfi fotográfiájával.) Az uj divat sok változást teg előidéz­ni a szerelem frazeológiájában. Régen a férfi azt mondta ideáljának: _ Ha szemedbe nézek, ott látom a képemet. Ma, az uj divat után igy szólhat: — Ha a füledre nézek, ott »látom a képemet. Nagy szerepe lesz az uj divatnak a szerelmi veszekedéseknél. Hajdan ilyen civódásokat hallottunk: A nő: Érts meg! Szeretlek! Nagyon szeretlek! Nem hallod?! A férfi: Hollom, de nem merek hinni a saját föleimnek. Manapság ugyanez a dialógus igy eshetik meg: A nő: Érts meg! Szeretlek! Nagyon! Nézz a fülemre! Nem látod?! A férfi: Látom, de félek hogy füllen­tesz; nem merek hinni a saját fülednek! Ha az uj találmány nálunk is tért hó­dit, akkor igazán aktuális lesz a nóta, amelyet a kislányok eddig csak szimbo­likus értelemben énekeltek, hogy aszondja: — Képeddel alszom el, képeddel éb­redek ... A korzón íültanui lehetünk a követke­ző beszélgetésnek: — Mi az Mici, te a Bodrics képét hor­dod a füledben? — igen. Fülig szerelmes vagyok beié. Mert hogy olyan íülbemászóan muzsi­Másfél millió dinárt csalt össze egy suboticai kereskedő Kikindán letartóztatták a szélhámos Klein Sándort A szuboticai rendőrség néhány hónap­pal ezelőtt őrizetbevque Klein Sándor szuboticai kereskedőt, aki ellen külön­böző szélhámosságok miatt följelentések érkeztek a rendőrségre. A nyomozás so­rán Klein — idáig még meg nem állapí­tott módon — tisztázni tudta magát, úgyhogy szabadlábra helyezték. A szél­hámos kereskedő tovább folytatta ezután csalásait és ma már körülbelül másfél millió dinára tehető az az összeg, a mellyel különböző cégeket megkárosí­tott. Klein Sándor szélhámoságait a leg­vakmerőbb és legátlátszóbb módon kö­vette el. Néhány hónap előtt beállított a bécsi Haidcr és Meyer-cég Rudolfs­­platz 3. számú üzletébe, ahol kötött- és szövöttárut vásárolt négyezerötszáz svájci frankért, vagyis körülbelül ötven­ezer dinárért bizományba. Az árut át­vette azzal, hogy Szuboticára szállíttat­ja. Ehelyett az árut még Bécsben elzá­logosította a Transsylvania szálliló-cég­­nél tizennyolcmillió osztrák koronáért és a mai napig sem váltotta ki. A Haider és Meyer-cég, noha már augusztus 24-iki levelében megfenyegette Kleint az­zal, hogy bűnvádi feljelentést tesz elle­ne, egy krajcárt sem tudott tőle a bi­zományba adott áruért behajtani. A szélhámos: kereskedő nemcsak nagyban, hanem kicsinyben is dolgozott. A beogradi Kosta flics i Sinovi szövő­gyártól mintakollekciót kért, amit el­adott A csehszlovákiai, freudenthali Sieber R.-cég ezerötszáz csehszlovák korona értékű árut küldött Klein címére * I a szuboticai kiállításra. Ezt az árut Kiéin színién eladta. Dugics János cmabarai kereskedőn már alaposabb érvágást végzett Klein Sándor: négyszázezer di­nárt csalt ki tőle azzal a mesével, hogy külföldi áru jön számára és annak kivál­tására kell a pénz. Dugics elhitte Klein állítását, mert a csaló szuboticai keres­kedő hamis fuvarlevéllel igazolta előtte, hogy érkezett áruja Olaszországból. Knezsevics Arzén kikindai kereskedő­től nem kért bizományi árut, hanem adott neki. Ennek fejében húszezer diná­ros bankgaranciát vett át tőle. A bizo­mányi árut később visszavette, ellenben az érié kapott húszezer dinárt nem fi­zette vissza, Franz Schmitt A. S. rehfeldi cipőgyár huszonegy pár cipőt küldött minta gya­nánt Klein Sándornak, aki ezeket nyom­ban eltulajdonította. A cipőket Knezse­­yicsnek adta át, hogy az ne sürgesse a húszezer dinár kifizetését. A bécsi Reich I. cégtől házi cipőket kapott mintának, ezeket, amikor le volt tartóztatva, el­ajándékozta. Hasonló módon károsította meg a bécsi VVatta-céget, a beogradi Aíomvi/a-kötöttárngyár szuboticai fiók­ját, Bendis és Fiai csehszlovákiai szövő­gyárat, Weisz Leó bécsi kalapkereske­­dőt és még számos céget. A károsultaltak közül Dugics János. Knezsevics Arzén és Silberberg Izsó ke­reskedők bűnvádi följelentést adtak be Klein Sándor ellen a kikindai törvény­székhez. Adamovics Predoie vizsgáló­bíró a följelentések ügyében kihallgatta Klein Sándort, a kihallgatás után pedig elrendelte letartóztatását. kál. Természetesen sok férfiú lesz, akinek képmását nem egy rózsaszínű női íü­­lecske fogja őrizni. Ezek a donzsuánok, ha valaki megkéri őket, hogy nagyon fi­gyeljenek, méltóan mondhatják el: — Csupa fül vagyok! Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a jövőben is lesznek hölgyek, akik több férfit boldogítanak egyszerre. Ezek jcbbfüliikön az egyik, balfülükön a másik férfi képmását viselik. A társaságban igy nevezik majd őket: — Oh, a Manci, az égy felemás nő! Mire a társaság humoristája kijavítja: — Pardon, talán fülemás nő! Az ilyen nők imádói igy nyilatkoznak majd: — Félfüllel hallom, hogy szeret . . . De miután mindig lesznek hölgyek, akilenek legalább két tucat fülre volna szükségük, hogy összes lovagjaikat nyil­vántartsák, ezek számára kicserélhető medáiiont kell feltalálni. Nam akarunk neveket említeni, de a jobb szuboticai 'körökben mindig fog akadni egy-egy dáma, aki egész filmtekercset fog fülén hordani. Az uj rendszer sok tekintetben elő­mozdítja a közbiztonságot. Például egy barikpénztáros megszökik és a rendőrsé­gi nyilvántartóban nincs fényképe. Ilyen­kor a bűnügyi rendőrkapitány igy szól a detektivhez: — Hozza be X. nagyságos asszonyt összes fülmedáliáit, biztosan köztük lesz a körözött fénykép is. Stella. . UM rmw II I ELHÍZÁS ELLES* eeyedóü biztos szer a szakembere’* is elsőrangú szaktekintélyek által telj sen ártalmat an és biztos hatásúnak elismert „VILFAN-TEA" Teljesen ártalmatlan! Számtalan elismerés Kapha'ó az összes gyógyszer­­tárakban és drogériákban. Előállító i Mr. D. ViLFAW GYÓGYSZERÉSZ Gyógyszervegyészeti Laboratórium ZAGREB, ILICA 284 169 A horvát parasztpárt megalakításának első gondolata Radios István önéletrajzának folytatása — Két és fél év publicisztikai munkája Prágában és Zemunban — Összesen hetvenkét dinárt kapott Szerbiából — Propaganda és börtön A parasztpolitika és az urak 1399. júliusában Párisból egyenesen Prágába mentem, mert azt hittem, hogy a rendőrség nem fog zavarni. Prágában Massaryk egyetemi tanár, a jelenlegi köztársasági elnök szomszédságában lak­tam, akivel nagyon jól megbarátkoz­tunk, de politikai nézeteink különfélék voltak, ö rendkívül pártolta a zsidókat, I én pedig azt mondtam neki, hegy neki, I mint született szlováknak elsősorban a I szlávokat kell pártolnia. Továbbá ö in- 1 kább a német, én pedig az orosz orientá- I ció mellett voltam. írtam úgyszólván az összes cseh iro­dalmi és köztársasági lapba és tagja voltam a »Samostatnost« (önállóság) cí­mű közjogi hetilap szerkesztőségének, I ahol a külpolitikai rovatot vezettem, j Amikor napilapok részére is kezdtem 1 írni, különösen dr. Rasin (a meggyilkolt ! pénzügyminiszter Szerk.) lapjába a >,Ra­­í dikalni Listy«-be, felhívást kaptam a I rendőrségtől, hogy tüstént hagyjam el I Prágát és egész Ausztria területét. Qon-I dóivá egyet Zemunba mentem, hogy óit bár hervát területen, de mégis a Bal­kánon maradjak, mert éppen akkor Beogradban sorsdöntő események vetet­ték előre árnyukat s könnyen kijártam, hogy balkáni tudósitója legyek- néhány cseh, francia és orosz lapnak. Egyévi prágai tartózkodásom alatt több cseh eredeti munkát is írtam, ami­ért a »Svcfobor«, a legrégibb cseh iro­daim! társaság tagjai közé választott, így brosúrát Írtam »A párisi politikai szabadiskola« címen s aztán nagyobb I müvet 3! A mai Horvátország« (Loucasné I chorvatsko) címen, a »Rozhledy« nevű I lapban megjelent r.A délszlávok« nevű t tanulmányom és végül írtam egy köny­vet is »Gondolatok a nemzetközi politi­kából« címen, melyben lefordítottam Al­bert Soreí-nek a hires francia történész­nek néhány fontos diplomáciai munká­ját. Prágából való távozásomat a nemzeti szocialista sajtó, melynek élén még ma is Kloíac Vaclav áll, a legnagyobb szim­pátiával és a kormány elleni legheve­sebb kifakadásokkal kisérte és megkér­te, hogy bucsuzásul Írjak egy müvecskét »A szláv ifjúság és a nemzeti aprómun­ka« címen, amit meg is tettem. Zemunban is rögtön ki akart utasíta­ni a rendőrség, ezt azonban megakadá­lyozta dr. Badaj Sándor, a zagrebi hét­­személyes tábla mostani elnöke, aki ak­kor ügyvéd- és a városi képviselőtestület legtekintélyesebb tagja volt Zemunban. Ismeretségeim a szerb po­litikusokkal és a szerbiai viszonyok tanaim Ínyozása Zemunban körülbelül másfél évet töl­töttem. Beogradba eleinte igen ritkán mentem át, mert csak nagynehezen kap­hattam határátlépési igazolványt. Mégis csakhamar megismerkedtem néhány igen tekintélyes szerb politikussal, hár­mukkal pedig intim barátságot kötöttem. Ezek voltak: Jovanovics Ljuba egyete­mi tanár, Simics Szveta. a külügymi­nisztérium • macedón osztályának főnö­ke, a későbbi szófiai követ, valamint Dacsics Zsivojin egyetemi titkár. Több­ször meglátogattam Vujics Mihajlo ak­kori miniszterelnököt is. aki külügymi­niszter is volt egyszersmind. Mindnyá­jan, persze a legbizalmasabban panasz­kodtak, hogy Szerbiában rosszabbak a viszonyok, mint Afganisztánban és hogy nem tudják, hogy fog végződni az Ob­renovics-áimsztisL zsarnoksága. Ebben az időben indult meg újra a »Srpski Knjizsevni Giasnik« (a legte­kintélyesebb szerb irodalmi folyóirat), s nekem ott változtatás nélkül kiadták két müvemet: *A horvátok és magyarok !S48-tól máig« és «A németek előretöré­se a Balkánra« címen. Más munkatár­sainak a lap nem fizethetett honoráriu­mot, én azonban Jovanovics Liuba köz­benjárására kaptam mindegyikért 26 di­nárt. Ezek az összes dinárok, melyeket az egyetemi igazgató és Mihaito 10—10 dinárjain kívül kaptam Szerbiából. Vujics Mihajlo és Szimics Szreta gyakran igyekeztek rábeszélni, hogy lépjek szerb diplomáciai szolgálatba, vagy pedig legalább működjek a szerb sajtóirodában, melynek csakhamar fő­nöke is lehetnék. Elutasítottam mindkét ajánlatot. 1901 elején Krepelka József ottani földbirtokos meghívására elköltöztem a Daruvár melletti Koncsanica cseh köz­ségbe. Itt néhány hónapot nagy ínség­ben töltöttem s a száborválasztások ide­jén — meiyeket gróf Kimen 1901 őszén vezetett — csak azért zártak be, mert néhány drávamenti községbe mentem és rábeszéltem a parasztságot, hogy szavazzon az ellenzékre. Ekkor 70 ma­gyarpártit választottak meg és "csak ti­zenegy ellenzékit. Utóbbiból kettő, dr. Frank József és Starcsevics Mile külön mentek »tiszta jogpárt« néven és sokkal hevesebben a többi ellenzék, mint a kor­mány ellen közdöttek. A többi kilenc el­lenzéki a »horvát egyesült ellenzék«-ben egyesült, mely dr. Derencsin képviselő ajánlatára engem választott jneg titká­rának évi 1000 korona fizetéssel. 1902 I közepe táján átköltöztem Zagrebba, I ahol máig lakom. A horvát egyesült el- I lenzéknek semmiféle politikai és pénz­ügyi szervezete nem volt, s rámbizták, hogy azt szervezzem meg. Néhány ezer levelet Írtam Amerikába. Horvátország­ban faluról-falura kezdtem utazni, de ezért nemsokára ismét börtönbe kerül­jem. A parasztpárt első programtervezete Még Zemunban írtam egy könyvecs­két: -Hogy jutunk bajunkból a jóhoz?« címen, melyen 12 vagy 14 pontban ösz­­szefoglaltam a későbbi parasztpárt szo­ciális programjának magvát. A könyv 3000 példányban jelent meg Sisakon és éppen akkor kobozták el, mikor már el­kelt. 1902 őszén kiadtam egy könyvecs­két »Horvátország legerősebb pártja« elmen, melyben kifejtettem azon meg­győződésemet, hogy ez a legerősebb párt a horvát parasztság, metynek éle­te, nemzeti és közjogi meggyőződése már egymagában kész program s most csak a parasztságot szervezni kell, hogy ez a program igazi néperővel megvaló­suljon. Ezt a könyvet is csak akkor ko­bozták el, amikor már elkelt belőle 2000 példány. 1902 őszén kezdtem kiadni a szláv de­mokrata szellemű »Hrvatska Misao« (Horvát gondolat) cimü havi folyóira­tot, melynek célja volt: az iskolázott urakat is megnyerni a parasztpolitiká­nak. A »Hrvatska Misao«-t telies három évig adtam ki s 1904 júliusában közöl­­j.tem benne a Horvát Parasztpárt teljes I programját is. Ez a programtervezet szolgált később alapul a párt megalapi­­íásáui. Az első évben aktiv vállalat volt a lap és az intelligencia körében is el­terjedt meglehetősen, a második évben már kis deficittel dolgozott. A harmadik évben azonban otthagyta az egész fiata­labb intelligencia, mert elítéltem benne a horvát-szerb koalíció kosuthi politikáját, az idősebb intelligencia pedig azért, mert közben megalakítottam a tisztára pa­raszt jellegű pártomat. Nagyobb adóssá­got is hátrahagyott a lap, melyet évekig töriesztgettem. j g Ritka alkalom mindazoknak, kik bútort 11 akarnak venni. Lásd az .Atlas“ d. d. jjj Kovisafl, šmnadijsla n!. lfl. (a Haltéról tol) Mrúa'ését

Next

/
Thumbnails
Contents