Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-29 / 289. szám
6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÚ 1925. október 29. Szubjektív Krónika es® LEGÉNY BÚCSÚJÁT »tartotta az éjjel egjr jobosorsra érdemes szuboticai fiatalember, barátok és cimborák gyászoló seregében, mert a szegény részeg fiatalember nősülni szándékozott. Szegény, szegény részeg ember, jaj, sehogyse illett hozzá ez az éjfélutáni dáridó, temetés volt inkább az egész, zenés temetés hegedüszó mellett. Eszeveszett kétségbeesés ült ki az ábrázatára és keserű volt a szive, mint az epe, de azért vidámnak erőszakolta magát,' direkt ledéren viselkedett, am ez csak látszat vol t és a látszat csal, mert a részeg ember szimulált, a részeg embernek fájt a szive rettentően és úgy érezte, hogy egy nagy, égő kígyó csavarodik a torkára, amely percröl-percre nő, dagad és lerág, lezabál róla mindent: a izemét, a száját, a zorrát, a fülét és az izmait sz,álonkint tépi ki a húsából. A cimborák persze mindent láttak, de úgy tettek, mintha nem vennének észre semmit, rém tapintatosan bántak vele és részvéttel összesúgtak a háta mögött, mint a haldoklóknál szokás. A prímás a »nékem olyan asszony kell« cimüt játszotta érzéssel, de ez valahogy túl frivolnak, szentségtörönek tűnt fel a gyászoló, boros gyülekezetben, mire valaki az »édes anyám ne sirassont« rendelte meg Matyi prímásnál. Magyar nótát ilyen szépen kevesen tudnak játszani, mint ez a kis fekete, nevetőszemü cigány. És most, hogy egyik legkedvesebb éjfélutáni cimborája búcsúzott, felülmúlta önmagát is. Napsütés volt a muzsikájában és jó kövér augusztusi árnyék. A lélek hetedik grádicsáról szólt ez a zene; vád volt benne, panasz, bocsánatkérés és a nyáréj! holdas temető fönsége. A Matyi húzta. Aztán vidám halotti dalokat játszott a barna lányról, aki csak egyedül van a’világon és a részeg fiatalember az udvarával együtt kivonult az uccára. A cimborák támogatták jobbról in, balról is és csupa barátságból az életről és a boldogságról meséltek neki szomorúan. Igv mentek, mendegéltek az októberi égbolt alatt, amely fekete volt, mint a szemfedő és a csillagok mind kiröhögték a részeg ifjút, a hold is vigyorgott szegény házasodó részeg emberen, aki sorra búcsúzott a pajtásoktól, a bérkocsisoktól, a pincérektől, a cigányoktól, a mámortól és az éjszakától és amikor már csordultig vdt boldogtalansággal, elment éjjeli zenét adni a lánynak, aki otthon fehér párnákon most róla álmodik iszonyattal, a lánynak, akiből nemsokára asszony lesz. Üt AZ EGYIK KAPUN BEMENT a heidelbergi egyetem klinikájára egy Rosa Cecilia nevű nő és mikor a másik kapun kijött, már férfi volt. Ez nem a természet csudája. Ez a tudomány diadala, vagy ha úgy tetszik: a 'tudomány boszorkányainak legszebb varázslata. Valamikor ilyesmiért máglyára vitték volna a kurázsi ót, vagy megkövezték volna és hollók lakoináztak volna a húsából. Ma? — tekintélyes egyetemi professzor Höpke tanár ur, aki ezt a bravúros műtétet végrehajtotta. Milyen boldog is lehetett ez a nő, aki lány ságinak minden unt nyügétöl-terhétőí egy negyedórás kábufatban megszabadult. Szépen lefektették az operációs asztalra, fejére húzták az altató sisakot és írtig a kloroform édes mámorában szunnyadozott, fizikailag és lelkileg átalakult férfiúvá. Mert ez a csudálatos: a páciens a műtét után minden nőiességét elvesztette, azt a tartózkodó passzivitást, ami csak a nő sajátja és megférfiasodott lelkileg is. Huszonkét évig volt nő Rosa Cecilia, szerették is, kérője is akadt már és vök egy gyanútlan legény, aki szivszorongva várta az imádott kedvesen végbemenő operáció szerencsés kimenteiét. És amikor ott, a boltives árkádok alatt ujja találkoztak, egy 'teljesen idegen ember állott előtte, ö yoít ez .és mégsem ö-1 aki örökre elveszett a számára, jobban, mintha meghalt volna, mert ezt a cserét már nem lehet többé soha visszacsinálni. A sírjából hazajáró kisértetet nem fogadják ilyen rémülettel, mint ez a legény a mennyasszonyát, aki szoknyában ment fel a klinikára és nadrágban jött vissza, mintha maskarát játszana. Regénytéma ez, a legkacagtatóbbak és legvéresebbek közül való, amit csak mai író írhat. Aztán a férfiúvá vedlett nő hazament, ahol meg az édes 1 anyjának állt el a lélegzete: te jó isten, mit tettek a gyermekével! A végén már belenyugodott a váítozhatatlanba, csak az bántotta nagyon, hogy a gyönyörű női kelengye, amit a lánya férjhezmenetére készített, így a nyakán maradt. Az újdonsült, két hetes fiatalember pedig kitűnően érzi magát. Szorgalmasan dolgozik és erősen udvarol egy csinos kislánynak. Állítólag el fogja venni feleségül. Önagysága házasodik__ t. i.) Életfogytiglani fegyház és ötnapi elzárás A semtrsitőszék* helybenhagyta a kovini rablógyilkos büntetéséi A bánáti Kovin községnek a múlt év május nyolcadikén véres szenzációja volt. Sirmann József húsz éves kovini kó'müvcslegény meggyilkolta Balog Sándor kovini kocsniárost és feleségét. Sirmann fejszével verte agyon szerencsétlen áldozatait és a kocsmáros fejét a feüsmcrhetetlenségig összezúzta. A gyilkosságot Sirmann azért követte el, hogy a kocsmáros lakását kirabolja és mikor áldozatai kiszenvedtek, a gyilkos bejárta a vendéglők szobáit és onnan egy revolvert, egy ezüst órát és két gyűrűt rabolt el. A kovini csendőrség a gyilkosság után hamarosan kézrekeritette Sirmannt. Elfogatása után kiderült, hogy számos más bűn is terheli a lelkiismeretéi, amelyeket Beogradban és a bánáti községekben követett el. Sirmannt a csendőrség a gyilkosságon kívül sikkasztás, lopás és súlyos testi sértés miatt is átadta a belacrkvai ügyészségnek. Sirmann a vizsgálóbíró előtt részletesen leírta a gyilkosság lefolyását. Elmondotta. hogy este bevárta a zárórát és amikor Balog az üzlet redőnyét le akarta huzni, orozva rátámadt és fejszéjével kettéhasitotta a koponyáját. Amikor Balog holtan terült el a földön, a gyilkos még néhányszor reásujtott a fejszével. Ekkor megjelent az ajtóban Balog felesége, aki látva férje szörnyű halálát, segítségért kezdett kiáltozni, Balog egy fejszecsapással az asszonyt is leteritette és ezután kirabolta a házat és elmenekült. A belacrkvai törvényszék a múlt év október huszonötödikén tartotta meg a főtárgyalást Sirmann bűnügyében és előre megfontolt emberölés, valamint rablás büntette miatt életfogytiglani /egyházra Ítélte a gyilkost. A novisadi tábla junius másodikén tárgyalta a gyilkosság ügyét és a törvényszék Ítéletét jóváhagyta. Sirmann védője semmiségi panaszt terjesztett be az Ítélt ellen. Ezzel az üggyel kapcsolatban érdekes jogi kuriózum is történt. A belacrkvai biróság ugyanis az életfogytiglani főbüntetés mellett még száz dinár pénzbüntetésre is ítélte Sirmannt, kimondva, hogy ez a pénzbüntetés behajthatatlanság esetén tizenöt napi elzárásra változtatható át. A novisadi Ítélőtábla csupán ezen a pénzbüntésen változtatott, kimondva, hogy a száz dináros pénzbüntetés behajthatatlanság esetén tizenöt napi elzárás helyett öt napi elzárásra változtatható át. A novisadi semmitőszék tegnap megtartott tárgyalásán visszautasította a semmiségi panaszt és helybenhagyta a tábla ítéletét. dók közé elrejtve egy bőrtáskát találtak különböző álami részvényekkel, mintegy ötvenezer dinár értékben. Manojlovics nővérét ezután újból előállították, aki most már mindent töredelmesen bevallott. Beismerte, hogy a bőröndöt fivére hagyta nála megőrzés végett és tudott arról is, hogy fivére Angliába akar utazni. Tagadja, hogy' tudott fivérének szélhámosságairól. Manojtovics nővérét kihallgatása után elbocsátották. A beogradi rendőrség értesítette a londoni rendőrséget, hogy Manojlovics Qavró valószínűleg Angliában tartózkodik és kérte a brit hatóságoktól a csaló bankár letartóztatását. Angliába szokott a csaló szrfeobráni bankár Szökése előtt egy beogradi bankban hétszázezer dinár értékű papírokat vásárolt — Személyazonossága igazolására angol vízummal ellátott útlevelet mutatott fel Manojlovics Gavró nővérének vallomása Manojlovics Gavró, a megszökött szrbobráni bankár ügyében a vizsgálat még mindig nem fejeződött be és egyre újabb adatok kerülnek napvilágra a szélhámos bankár üzdmeirőí. A vizsgálatot a beogradi Gradski Sud bírája, Sztojannyics Milán vezeti. A vizsgálat során több olyan adat merült fel, amelyekből megállapítható, hogy Manojlovicsnak az ország területén több bűntársa is volt, akik szökését is elősegítették. A nyomozó hatóságoknak azonban semmi határozott bizonyíték nem volt a kezükben és a nyomozás annál is inkább lassú tempóban haladt e'őre, mert a gyanúsítottak között magasabb társadalmi állású személyek is voltak. A Manojlovics elleni vizsgálat ennek ellenére is érdekes részleteket derített ki ?. csaló bankár iizelmeiröl. Manojlovics többek között a Dreyfus Lajos és Társa beogradi francia cégnek nagyobb mennyiségű gabonát kínált megvételre és egymillió kétszázezer dinár pénzt csalt ki előleg fejében a cégtől. Ugyanígy több bankot és kereskedőt is megkárosított nagy összegekkel. A beogradi Dreyfus-cég noviszadi fiókjától egymillió dinárt vett fel Manojlovics 'kölcsönképp. Ezenkívül a Minkusz és Weinberger beogradi gabonacég is feljelentést tett Manojlovics ellen, mert ez szökése előtt néhány nappal ötszázezer dinárt vett fel előlegül egy nagyobb gabonaszállitmányra. A beogradi Gradski Sud a beszerzett adatok alapja* megáüapitotta, hogy Manojlovics Gavró több mint ötmillió dinárral károsította meg a bankot és a kereskedőket. Konetina Albert beogradi gabonakereskedő érdekes adatokat jelentett be hétfőn a vizsgálatot vezető bírónak. Előadta, hogy biztos helyről kapott értesülése szerint Manojlovics Gavró, a mikor Szrbobránból Beogradba érkezett, nővérénél, Tyiricsné Manojlovics Angelina Zanyicseva-ucca 10. számú házában száilt meg és az összesikkasztott pénz egy részét nővérénél helyezte el, míg a pénz másik részét értékpapírokba fektette és azokat magával vitte. Megállapítást nyert, hogy Manojlovics Gavró egy nappal szökése előtt Medina Hojim beogradiváftóüzletében különböző állami értékpapírokat vásárolt hétszázezer dinár értékben. Medina Hojim a vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy Manojlovics az értékpapirvásárlá;s alkalmával angol vízummal ellátott útlevelet mutatott fel neki, amely az ő nevére volt kiállítva és Manojlovics azt is mondotta a pénzváltónak, hogy Angliába utazik nagyobb ügyletek lebonyolítására. A vizsgálóbíró ezután előállította Manojlovics nővérét, aki tagadta, hogy fivére a szökés előtti napokban nála volt. Amikor a vizsgálóbíró meg akarta esketni vallomására, Manojlovics Angelina megtagadta az esküt, hivatkozva árra, hogy ő ujhitü és vallása tiltja, hegy megesküdjék. A vizsgálóbíró kedden házkutatást tartott Manojlovics Angelina lakásán, ahol a pincében a hor-Ki a „kalandorklrály“ ? Gróf Apponyi Albert jászberényi célzása — Á fajvédők trónra akarják ültetni Albrecht ex-főherceget Budapestről jelentik: A politikai köröket még mindig élénken foglalkoztatja gróf Apponyi Albert jászberényi beszámoló-beszédének az a kitétele, amely kalandorkirályság létesítése ellen emelt vétót. A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyforma érdeklődéssel találgatják, hogy kire célzott Apponyi f A jászberényi beszéd e részére vonat" kozólag egy legitimista politikus, aki közel áll Apponyihoz, a következőket mondotta: — Apponyi Albert gróf szava sokkal súlyosabb, semhogy egy nap alatt elfelejtsék, mit is mondott jászberényi Beszédében és mire célzott, amikor olyan határozott hangon beszélt a kalandorkirályság ellen. Ma is erről vitatkoztak a parlament folyosóján és más politikai körökben is ez a téma volt szőnyegen. Kutatták, mire gondolt Apponyi és milyen nyomós okok késztették arra, hogy idejekorán figyelmeztesse a nemzetet a veszedelemre. Úgy tudjuk, hogy Apponyi Albert gróf azért szólalt meg, mert ismét kisért a régi és likvidálnak hitt Albrecht-kombináció. Miután Eckhardt Tibor és Gömbös Gyula híveivel együtt Cuza román egyetemi tanár is részt kért az antiszemitizmus ködébe burkolt mozgalomból, ennek az akciónak bizonyos román vonatkozásait is emlegetik. Más parallel-mozgalmakról is sokat beszélnek, ami elég volt arra, hogy Apponyi Albert gróf az összes kalandkeresőknek vétót kiáltson a legitimizmus nevében. Ez a kérdés egyébként a nemzetgyűlés plénuma előtt is szóba fog kerülni. Több ellenzéki szónok veszi majd bonckés alá a szállongó hireket, köztük Pallavicini György őrgróf is, aki érdekes adatokat tartogat tarsolyában. A kormánypárt csütörtök esti értekezletén Apponyi gróf szavaira válaszolni fog Bethlen István gróf miniszterelnök, aki egyben feleletet is fog adni a nyilt és burkolt célzásokra, melyeket Apponyi a kormány mai politikájára tett. Óié vajdasági vicclapja csak a Színházi Élet azon példányaihoz van mellékelve, mely a Literaria bélyegzőjével van ellátva. A mellékletben Ged6 Lipőt novisadi karikatúrái. Ára 12 dinár, negyedévre (13 szám) 130 dinár. Vezérképviselet: Literaria könyv- és hírlapterjesztő vállalat IVSavro Neumann Subotica, Karadjordjev trg 12. Postafiők 76. 9312
