Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-27 / 287. szám
^oC" it. OLDAL • I ÁRA V/, OINÁR Poštarina place©*! MEGYEI NAPLÓ XXVL évfolyam Szubotica, KEDD 1925 október 27. 287. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. J ül Szerkesztőségi Alcksandrtfya ul. 4. (Sossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova nl.l. (Lelbach-paloia) Balkán békéje Amióta Cankov professzor kormányát nyögi Bulgária, végehossza nincs a diplomáciai bonyodalmaknak, egy pillanatra se nyugodt a Balkán békéje. Talán fél esztendeje sincs, hogy Jugoszláviát hozta ki türelméből a bolgár ellenforradalom, amikor példátlan leliuismeretlenséggel egy szerbiai polgárt vetett börtönbe és kinzott halálra kommunistaüldözés leple alatt. Azóta látszólag csöndesen viselkedett a bolgár türelmetlenség, meghúzódtak a bolgár hazafias hordák, amelyek Cankov ur védnöksége mellett gyarapodtak föl bátorságban és erőben. Alig egy hete azonban újból megmozdult a bolgár ellenforradalom, a gránicra vezényelt különítmények ismét felgyújtották a kanócot, hogy lángra lobbantsák a Balkánt, Európának ezt a végzétes sorssal vert, háborúkkal gazdagon pallérozott földjét. Jugoszlávia után most Görögország került ismét sorra : a bolgár-görög Határon csapott föl a háború szele, egy görög katona halála indította el azt a veszedelmes konfliktust, a mely napról-napra tragikusabb eseményekkel ijeszt rá a locarnoi konferencia pacifista szólamaiban fürdő Európára. A görög kormány, amely maga is elégszer tette kockára a Balkán békéjét, rövid utón próbált elégtételt kérni és ultimátumot küldött Szófiába, a melyben föltette a kérdést: vagy bevonja vitorláit a bolgár felelőtlen nacionalizmus, vagy görög csapatok masíroznak be Bulgáriába. Cankov, aki féltucat provokációt úszott meg minden baj nélkül, azt hitte, a görög demarsot is kivédheti egy kis jezsuita kézmosással. De Athén nem adta oly olcsón a szegény görög határőr életét, beváltotta a fenyegetést és negyvennyolc óra alatt elindította a zászlóaljakat, amelyek megszállták a bolgár bandák tűzfészkét, Petricset. Amíg e diplomácia kezében volt az elintézés sorsa, könnyű volt bízni abban, hogy a veszélyt lokalizálni lehet, de az ágyukat már nehéz, nagyon nehéz visszaparancsolnia, ha a háború ördöge egyszer elszabadul, a pokol minden hatalma se elég ahhoz, hogy az élet békéjét, nyugalmát megvédjük tőle. A bolgár-görög gránicon harmadik napja folyik a formális harc: tüzérség tüzérség ellen, bajonett bajonett ellen s egyelőre még nem történt más, mint hogy néhány jegyzéket vitt szét a táviró Szófiából Genfbe, Athénből Szófiába és Parisból a bolgár és görög fővárosokba. Briand és Chamberlain sietve üzenték meg két veszekedő szomszédnak, hogy azonnal csukják be a bicskát és ne játszanak tovább a tűzzel. Ám Cankov professzor és Pangalosz nehezen ért már a szóból, a harag és a bosszuállás annyira levette őket a lábukról, hogy bár a parancs : parancs, még mind:g fegyverrel próbálják keresni igazukat. Túlzás volna ezt a balkáni csetepatét ijesztő rémnek rajzolni, túlzás volna azt állítani, hogy minden kocka e! van már vetve, a tűz belekapott már a tetőbe. De viszont mindenki előtt világos, hogy senki sem tudja kiszámítani, mit hoz a holnap, a véletlen nagy ur és pillanat, észre sem vesszük: bent vagyunk a fegyvererdóben. Azok az országok, köztük Jugoszlávia, amelyek közvetlenül hallják az ágyudörgést, nem lehetnek elég óvatosak, éberek, hogy a veszedelem, mely a házuk előtt csavarog, ne lepje meg őket váratlanul. A jelszavuk csak ez lehet : béke mindenekelőtt, béke a Balkánon. Akár Athénről, akár Szófiáról van szó, a szomszéd országoknak együtt kell le«ni a nagyantanttal, amely ha másként nem megy, hatalmi szóval igyekszik gátat vetni a háborús veszélynek. Ha valahol, Balkánon nem szabad tétovázni, amikor ultimátumok röpködnek a levegőben: nem szabad bevárni, mig a puskaporos hordó felrobban. Cankov professzorral meg kell értetni, hogy a népek békéje több, mint néhány hangos bandavezér dicsősége, •— Balkán eleget vérzett és hadakozott. És el kell intézni végre azt a fekete ellenforradalmat, amely a maga egy tál lencséjéért kész eladni a bolgár nép érdekeit is. A Balkán békéje követeli ezt a világtól. A rokkant-törvény a parlament előtt Az ellenzéki szónokok keveslik a rokkantsegélyt * A parlament hétfői ülésén, amelyet délelőtt kilenc órakor nyitott meg Szub.itics elnök, folytatták a rokkanttörvényjavaslat vitáját. Az ülésen csak kevésszámú képviselő vett részt, a karzatok azonban tele voltak rokkantakkal, akik élénk érdeklődést tanúsítanak a vita iránt. A rokkantak röpiratokat is osztogattak a képviselők között, felhiva figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat milyen csekély segélyösszeget állapit meg a rokkantak számára. Az ülés első szónoka Vuics Dimitrije földmüvespórti volt, aki rámutatott arra, hogy az eddigi kormányok halogatták a rokkanttörvény meghozatalát és csak hét év múlva kerül sor a javaslat érdemleges tárgyalására. Kifejtette, hogy Amerika, Olaszország, Fran ciaország és Németország sokkal többet áldoz a rokkantakért, mint az SHS. királyság. A javaslatot bírálva megállapítja, hogy az elvonja a rokkantaktól az 1921-ben nyert beneficiumokat. A rokkant tisztviselőket — mondotta Vuics a javaslat nem függetleníti a párturalomtól. Hibáztatta, hogy a javaslat mellőzi a rokkantegyesületet, amelynek pedig nagy érdemei vannak. A törvényjavaslat nemzeti alapot is statuál a rokkantak részére. Ennek az alapnak megteremtését a Davidovicskormány kezdeményezte, de a javaslat csak a cimét hagyta meg, a jellegét nem. Kifogásolta Vuics, hogy az állami szubvenciót élvező hajózási vállalatok nem adnak ingyen utazási jegyet a rokkantaknak. Végül súlyos hibaként emelte ki, hogy a javaslat külömbséget tess szerbiai, montenegrói és az ország egyéb részeiből való rokkantak között. Agatinovics demokrata a javaslattal kapcsolatban élesen támadta a kormányt. A javaslat leszállítja a rokkantak eddigi illetményeit, ami antiszociális szükkeblüség. A javaslat — fejezte be beszédét Agatinovics — nem alkalmas arra, hogy a rokkantkérdést nyugvópontra juttassa. Bánáti radikálispárti küldöttség a külügyminiszternél Hétfőn délelőtt megjelent a külügyminisztériumban a vrnyajai és novibecseji radikális pártszervezetek küldöttsége és Nincsics külügyminisztertől, mint a kerület képviselőjétől az ottani radikálispárt újjászervezését kérte. A küldöttség panaszt emelt a bánáti adóbehajtások módja ellen és kijelentették, hogy az ottani horvét tisztviselőknek az adóbehajtások körüli magatartása rossz vért szül. Radikálispárli nagygyűlés Gracsacon A horvátországi radikálispárt vasárnap nagygyűlést tartott Gracsacon, demonstrációul a Pribicsevics párt néhány héttel ezelőtt tartott nópgyülése ellen, amely tudvalevőleg véresen végződött. A nagygyűlésre mintegy ezerötszázan jöttek össze a Likából. Minthogy Gracsac környékén sok hive van Pribicsevicsnek, tüntetéstől tartottak és erre való tekintettel nagy csendőri készültséget bíztak meg a rend fentartásával, de a nagygyűlés minden incidens nélkül folyt le. Peles Dusán dr., volt miniszter ismertette a nagygyűlésen a megegyezés politikájának alapelveit. A radikálisok azért voltak ellene a Davidovics-féle megegyezésnek, mert az föderalisztikus jellegű volt. Most azért tudtak megegyezni Radiccsal, mert ő a radikálispárt politikájának vezető eszméit magáévé tette. — Radies most már nem tud meghátrálni — mondotta Peles dr.— mert parasztjai belátták, hogy csak államalkotó politikával lehet célt érni. Végül támadta Peles dr. Pribicsevicset, aki nem várja be a megegyezés politikájának eredményeit, hanem féktelenül agitál a kormány ellen. Még Radosevics dr. képviselő és Trboljevics dr., a horvátországi radikálispárt elnöke beszólt, majd a nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely bizalmat fejez ki a kormány és a radikálispárt politikája iránt. A független demokrata klub ülése A Pribicsevics-párt parlamenti klubja hétfőn délután ülést tartott, amelyen a parlament elé kerülő rokkant-törvénnyel foglalkoztak. A klub ülésén elhatározták, hogy a rokkanttörvény-javaslat fölött meginduló vitában Popovics Milán fogja kifejteni a párt álláspontját. Nincsics október 28-ikán nyilatkozik a görög-bolgár kérdésről Dr. Angyelinovics Grigurdemokrata képviselő interpellációt jegyzett be Nincsics külügyminiszterhez a görög-bolgár kérdésben. A külügyminiszter kijelentette, hogy az interpellációra október 28-ikán fogja megadni a választ-A radikális klub ülése A radikális klub hétfőn délután ülést tartott, amelynek napirendjén az oktatásügyi kérdés szerepelt. Minthogy Vuhicsevics Velja közoktatásügyi miniszter éppen a királynál volt kihallgatáson, a klub ehelyett Stanks Aridra volt közoktatásügyi miniszternek Rádojevics Ante jelenlegi közieket désügyi miniszter ellen intézettámadásaival foglalkozott. Széles vita indult meg, amely azonban határozathozatal nélkül ért véget, mindössze azt határozták el, hogy jelentést kérnek a kormánytól és a klub elnökségétől. Jugoszláv-olasz közlekedésügyi tárgyalások Vasárnap utazott el Velencébe a jugoszláv közlekedésügyi delegáció, amely az adriai forgalom kérdését fogja rendezni. A konferencia október 27-én kezdődik és ez alkalommal kerülnek tárgyalásra a magyar és adriai tariféHs kérdések is.
