Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-18 / 278. szám

10'25. oktx&er 18. BÄCSMEGYEI NÄPLÖ 19. oldal. SAKK • 06 • 137. számú szimbolikus feladvány. »A krtnolim Q. N. Chenev-től. Sötét: Ke5, Fe8. HcS. uv:b3. <15. d6 e6. f5. fő, g5, h3 (11). Világos: Ke2. Hb2. Fh2. Hc7. gy: c3 23 (6). Világos indul és három lépésben mat tot ad. Szubotica—Noviszad városközötti mér­kőzés az utóbbiak fölényes győzelmé­vel végződött. A szuboticaiak közül több kijelölt játékos nem iélent meg akiket tartalékokkal kellett Dótolni. Ez már eleve deprimálta a szuboticaiakat. A noviszadiak közül szintén több is­­mert játékos hiányzott, de az ottani kör nagyobb tartalékkal rendelkezik és a hiányzókat megfelelő erőkkel tudták pótolni. Az első táblán dr. Qvörcv és Csirics mesterek mérkőztek. Sötét a spanyol megnyitásban nem a legelőnyösebb vé­dekezési módot választja és kissé nyo­mottabb pozícióba kerül Dr. György megtartja a megnyitásban kicsikart előnyt, azonban a döntő pillanatban nern látja meg a nverö lépést és a kö­vetkező nyert állásban remisre adta a partit: Sötét: Csirics. Kk8. Vc8. BÍ8. e6. He8. gv: a7. b7. c7, dö. ti. g7. h6 (12). Kel. Vd3. HÍ5. Be2. fi. gv: a2. b2, c2, e5. f4. 22. h2 (12). Világos lén. Itt világos e5Xd6! lépéssel minősé­get nyer pl. BXe2. He7+. BXe7, d6Xe7 stb. vasrv Vd7. He7+. Kh8, BXe6. VXe6. dö—d7 és világos nyer. A második táblán a noviszadi Kul­­zsinszkv gyorsan nyer Boschán inkor­rekt áldozata folytán. Vartus (Szubo­­iica) éles támadást indit a noviszadi Gribusin ellen, amely azonban sötét pre­cíz védekezése folytán hamar összeom­lik és sötét biztosan nver. Zelinka (Szubotica)—Rosenberg (Noviszad) el­len mindkét fél sorozatos hibái és hul­lámzó esélyek után elméleti remis vég­játékot ér el. a végjátékban azonban vaskos hibák után veszít. Sötét: Rosenberg. Kg8. Fcö. gy: aö. b7. e4. eö. f5. gö. h5 (9). bedet g t Világos: ZeHnka. Khl. Fe3. gy: a2. b3. d4. f4. g3. h4. Világos itt Khl—g2 lépéssel biztos remist tarthat, de ehelvett b3—b4 lé­pést játssza, mire sötét király c4-en keresztül besétál a világos gyalogok mögé és nyer. Ognyanov dr. (Szubotica) komoly­talanul játszik Csányi ellen és rövide­sen vészit. Csillag (Szubotica) Bizana ellen re­mis állásban a nyerést erőszakolja és emiatt vészit. A verseny meglepetése a szuboticaiak ifjúsági játékosának. Kohnnak szép stilüsu győzelme Kubánvi ellen, mi az­ért is külön kiemelendő, mert először játszott versenyen. A legnehezebb küzdelem a Vidor (No­viszad)—Niciíor (Szubotica) táblán folyt Vidor, mint világos, zárt védeke­ző játékot folytat és Nicofor tökéletes végjátéka folytán elveszti a játszmát. összeredmény: 5X : 3% Noviszad ja­vára. 139. számú játszma. Világos: Dr: Stein. Sötét: Gräber. Játszották Szomborban. 1925. szept. 1. d2—d4 Hc8—fö 2. Hgl—f3 e7—eö 3. c2—c4 1)7—b6 4. Hbl—c3 Fc8—b7 ' 5. Fel—s5 h7—hö Hasonló állásokban Ff8—e7 a szoká­sos folytatás, de a szöveeléoéssel is már többen kísérleteztek (Havasi mes­ter). Ennek előnye az. hogv világos kénytelen a futóiát cserélni és sötétnek átengedni a futópár fölényét, hátránya viszont az. hogv sötét a vezérlépések folytán tempókat vészit. ö. Fg5Xf6 VdSXfö 7. g2—g3 d7—d5? 8. c4Xd5! e6Xd5 9. Hf3—e5 Ff8—dö? 10. Vdl—a4! e8—f8 c7—cö nem játszható HXdö miatt 11. Vdl—a4! 12. f2—f4 12. e2—e3 13. d4Xe5 14. Ffl—g2 15. Bal—dl 16. Va4—c2 17. b2—b4 Hc5 lépést akadályozza. 17. ... 18. Vc2—d3 19. h2—h3 Itt Kg7 helyesebb. 20. Kel—f2 21. ii3—h4 22. e5Xfö 23. Bhl—el 24. Vd3—d4 25. e3—e4 26. Bdl—d4 27. e4Xd5 28. Fg2—Xd5 29. Bel—e6-r 30. Be6—e5+ 31. Fd5Xb7 32. Hc3—e44-33. Be5—eöX Ke8—fS c7—gö FdöXe5 Vfö—eö Hb8—d7 c7—c6 g5—g4 a7—aö Ba8—dS Kf8--e7 hö—h5 , f7—f6 VeöXfö Hd7—e5 He5—c4? VföXd4 Ke7—fö cöXd5 Hc4—d6 Kf6—f5 Kf5—fö Hd6Xb7 Kfö— gö Sötét feladja MEGFEJTÉSEK A 134. és 135. számú feladvány he­lyes megfejtése eddig csak Herbatin Kálmántól érkezett be, HÍREK Capabianca novemberben résztvesz a moszkvai nemzetközi mesterverse­nyen. melyen kívüle még húsz külföldi nagymester, köztük dr. Lasker, dr. Vid­­mar. Réti. stb. indul. ÜZENETEK Junker. Vrsac. Remis játszmákat nem közlünk. Egyéb anyagot szívesen lá­tunk. FILM Nem kellenek a jó filmfeliratok! A beszélő filmtől még messze va­gyunk, be kell tehát érni a néma film­mel is, amelyet zeneszóval és felira­tokkal kisérnek. A feliratoknak az len­ne a kötelessége, hogy az egyes jele­netekben lefolyt cselekményről rövid, tömör helyzetképet nyújtsanak, a pár­beszédeket közvetítsék és azokat a ter­­minusos átmeneteket adják a néző tu­domására, amelyekről a kép nem szá­mol be. Ehelyett mit kell látnunk? A vajdasági mozikban előadásra kerülő filmek feliratai, amelyek itt készülnek Szuboticán, Noviszadon és Zagrebban, következetesen rossz, bántó és fülsértő magyarsággal vannak megfogalmazva. Ezeket a komikus, helyesírási és nyelv­tani hibáktól hemzsegő feliratokat az­tán — hogy teljes legyen a néző bosz­­szusága — a filmkölcsönzők a legtöbb­ször rossz helyütt illesztik be a képbe, úgy hogy ideális bábeli zűrzavar tá­mad a szegény mozilátogató fejében. A ravasz filmieliróknak aránylag nem nagy megerőltetéssel sikerül már a má­sodik felvonás után teljesen érthetetlen­né lenni a helyzetet, hogy az ember belehülyül: az a Valentino ténvleg szán­dékosan lökte-e bele a gyönyörű Misst a csávába? avagy a végzetes körül­mények esküdtek össze Rodolpho el­len, aki Emmuska legnagyobb fájdal­mára elmetszi a gégéjét az első fel­vonásban, hogy aztán az ötödik fel­vonás végén ismét kibukkanjon a roz­már tüdőlebernyegének a csücskéből? S a végén, mikor a hagyományos puszikat kenik !e egymásnak, mért mondja Ro­dolpho a Missnek, akit a karjaiban tart: »az elefánt felakasztotta magát!« És mikor a hajó süllyedni kezd és a kapi­tány javában torkon ragadja a gaz po­kolgépes merénylőt, mért suttogja né­ki epedve: *legyen az enyém galam­bom.u Ezek mind örök rejtélyek, amikre csak a filmfelirók tudnának választ ad­ni. De ők némák, akár a film. Viszont a filmek érthetetelnek. akár az ókori hieroglifek. De talán igy a legjobb. Mert ez legalább némi misztikus színezetet kölcsönöz az egésznek és felcsigázza a szundikálók érdeklődését is. (-) Chaplin nagyobb komédiás mint én iró — mondja H. G. Wells Az ősz Charlie fárad*, bánatos és csak azért játszik komédiát, ho^y az emberek kacagjanak A londoni Tivoli mozgókép-palota előtt, ahol most Charlie Chaplin két éves szünet után uj filmen jelenik meg a vásznon, rendőrök szorítják vissza a tömeget, amely nap-nap után valóság­gal megostromolja a pénztárat. Jegy nincs. Hetekkel előre elkelt. Tízezer font kölcsöndijat garantált a Tivoli a filmért és aligha fizet maid rá erre az üzletre. Az első héten 4?.104-en élvez­ték a legnagyobb filmkomédiás művé­szetét. Londonban mindenki megakarja nézni a Chaplin-filmet. Komolv politiku­sok éppen úgy nevetnek Charlien, mint a kis londoni shopgirt-ök. H. G. Wels­­szel az egész világ legümiepeltebb író­jával beszéltem a napokban és ő mon­dotta: Chaplin nagyobb komédiás, mint éa irá A »Gold Rush«-t Chaplin rendezte Aiaskában készült a felvételek javarésze Hómezőköit, a Southern Pacific Ratway vonalai mentén. A film meséje, ezúttal kissé sűrűbb, mint általában a Chaplin­­komédiáknál. Az alaskai aranyvadászok életét mutatja be tréfásan. Szenzációs trükkök. A nevetés gyakran a nézők aj­kára fagy, hogy aztán még jobban ka­cagjanak. Chaplin a régi maradt. A »Gold Rush«-on is csak úgy kacsázik, mint első íilmjinél. És mégis friss, még­is eleven. Megőszült. Szerencsétlen és szomorú. Elfáradt. Sokat küzdött, éhe­zett és nem evett a Chaplin nevezetű párisi fiatalember, mig Carlie Chaplin világhírű amerikai filmszínész lett be­lőle. Ma már harminchat esztendős, barna haja megfehéredett. Nem tudja elfelejteni kis fiát, a kis Chadlint, akit nemrég ragadott el a halál. Gazdag. Na­gyon gazdag. Az utóbbi két esztendő alatt, inig visszavonulva élt. nagy tikn­­jén dolgozott, régi képeivel százezer t dollárt keresett. I A »Gold Rush» nagy sikere most I kissé felvidámitotta. Újabb filmre gon­­! dől, amely egy éjszakai clubban ját­­! szódik majd. Korda Tibor ifc I CLAUDE FARRERE HÖ MARAD A i FILMHEZ. A divatos francia irók kö­­; zött is a legdivatosabbak egyike Claude j Farrére. Merészen szárnyaló fantáziája, ' bonyodalmas és ügyes meseszövése mintha egyenesen filmscenáriumirónak teremtették volna őt, hiszen minden re­génye egyenesen filmtéma. Amikor »,4 csata« annak idei én megjelent, Claude Farrére irodalmi körök részéről nagy támadásban részesült, de ezek a táma­dások sem tériteették őt el az úti ától. I A »Paris Midi« hasábjain éppen az ei- I múlt napokban mondott rövid véleményt a. moziról a következőkben: Támadnak engem a kollégáim az­ért, hogy amikor egy-egy regényemet megírom, látszólag a filmszerűség szem­pontjait tartom magam előtt. Ez téve­dés. Semmi egyéb nem történik, mint hogy a mai ember szemével nézem a dolgokat, a mozi pedig a mai ember szemének technikai átültetése. Ahogy a mozi látja az eseményeket, a dráíná-' kát és emberek egymással valóf életét, úgy látja minden tiszta tekintetű, objek­tiv látású mai ember. A mozit szeretem és azoknak, akik támadnak, bejelenthe­tem, hogy' igenis a mozi szempontjai szerint dolgozom, mert ezek a modern szempontok. Már el is készült második mozidarabom »Virrasztanak a fegyve­rek!« címmel. Ennek a scenáriumát is magam csináltam és magam fogom csi­nálni következő fiimi ‘m scenáriumát is. * JACKIE, MINT ZS1DÓFIU. Old C!e­­thes, vagyis Ócska ruhák a cime a, Metro-Goldwyn-gyár uj Jackie-Gold­­wyn filmjének, amely csak decemberre fog elkészülni. A scenáriumot Willard March regényéből szerkesztették az üreg Coogan kívánsága szerint. A cse­lekmény főalakja: egy zsidó ifjú és egy irlandi leány. Ezek a főalakjai az Abie's Irish Rose cimü rekord-szinđarabnak is, amelynek sikere sok hasonló bonyodai­­mu írásmü keletkezése adott okot. — A Fox-gyár is ilyen zsidó-filmet készítte­tett Keleti oldal, nyugati oldal címmel. Itt newycrki ghetto fiát George Harris játssza, a nyugati városrész leányát pedig Barbara Leddy alakítja. Üt MENNYI ADÓT FIZETNEK AZ AME­RIKAI FILMSTÁROK? Az indíszkrét amerikai újságok mindent megírnak,’ Így többek között azt is, hogy mennyi jövedelmi adót fizetnek a filmstarok? Nem érdektelen az 1924. évről közölt lista. Eszerint: First National filmgyár 271.867 dollár adót fizet. Lillian Gish 36.967. Buster Kenton-vállalat 4573. Schenk filmgyár 89.623. Adolph Zukor, a magyar származású film- és szín­házi vállalkozó 44.540. Los Angelesben Arbuckle-Fatti 6116. Dimijri Buchovetz­­ki rendező 6483. John Coogan 2197. Sidney Chaplin, Charlie öccse 1459. Douglas Fairbanks 182.190. Lillian Gisk itt is szerepel 36.967 dollárral. Griffith adója pontosan 7777 dollár. Ernst Lu­­bitsch 11.463. Mix Tom 7514. Pola Ne­gri 15.108. Mary Pickford 34.387. Glo­ria Swanson 57.025. Constance Talmad­­ge 5809. Margaret Talmadge 3754. Ri­chard Talmadge csak férfi és 386'dol­lárt fizet. Rudolph Valentino 1995, a felesége pedig 2334. King Vidor 740. Florence Vidor 2739. Tájékoztatásul azt is megírhatjuk, hogy nyolc dollár adó­nak 3Ó00 dollár jövedelem felel meg. 127 dollár adónak 8000 dollár jövedelem és 1000 dollár adót 20.000 dollár jöve­delem után kell fizetni. Sok európai színész boldog lenne, ha annvit keres­ne, mim amennyit az amerikai starok adóban fizetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents