Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-18 / 278. szám
1925. október 18. SACSMEOYEI NAPLÖ 5. dféflT. Elajánlottam egy játszmát. Szeretem az ilyen embereket, kiknek éppoly kevés értelmük van, mint az életnek. De 5 intett, hogy nem akar sakkozni. Különben sem tud. Sajnos, barátságunknak hamarosan vége szakadt. Egy reggel a tulajdonosnő azt jelentette, hogy kereket oldott. Kalap néikül távozott, hátra hagyva egyetlen bőröndjét, az asztalon a szobabér és ellátási dij háromszorosát, meg egy mellényt, melynek egyik zsebében egy aranyórát ialáltak, tizenhárom szines kavicsot, a másik zsebébsn pedig egy véres fecskét, melynek hiányzott a feje. Kosztolányi Dezső'. Mussolini testőrei Loearnőban megvertek egy francia újságírót Az Oeuvre tudőátája akasztőfa-tipusoknak nevezte az olasz miniszterelnök fekete-ingeseit TINTA © g ® A harminchetedik A kosztosház „kerékasztalánál“* mely inkább patkóalaku volt, harminchatan étkeztünk a nyaralóhelyen, főkép amerikaiak és angolok, kik annyira egyformák voltak, hogy sohasem tudtam, kit ismerek már és kit nem. De volt ott egy ur, kit senki mással nem lehetett összetéveszteni. Ez nem vegyült közénk. Külön macskaaszta t téríttetett magáruk, melyet a „kerekasztal“ elé tettek, ott evett velünk szemben, mindig egyedül. 0 volt a harminchetedik. Napbarnitott, szinte füstös ötvenéves arcát őszbe csavarodó, fekete haj övezte, mely zöldnek látszott. Senkinek stm mutatkozott be. Ha rátekintettünk, tenyerét szeme elé helyezve hárította el a kiváncsiskodást. Ebéd után azonban egyszer váratlanul fölkelt, kezet fogott velem és igy szólt: — Jó étvágyat. Gazdagnak tetszett, de úgy öltözködött, mint egy ágról szakadt csa vargó. Szürke posztónadrágja kitérdelt volt, agyontaposott fűzős cipője pedig olyan, mintha átment volna rajta egy gyorsvonat. Nem is élt már ez a cipő. Összebogozott szallagja gyászosan lógott lefelé. Egy délután a tenniszpálya körül pillantottam meg, amint a játszóknak egy elguiult labdát vett fel s megkérdeztem, miért eszik egyedül. — A szivem — mondta reám se tekintve és abban a pillanatban eltűnt. Nem firtattam tovább a titkot. Fej bólintással üdvözöltem a kertben. Itt rendszerint kis dalokat dudolgatott magában, de mihelyt valaki közelébe ért, elnémult. Zavarában aztán beszélt. Mindenkit megszólított s mindenkit azonnal ott hagyott. — Hogy van? — Jól — felelte maga, a kérdezett helyett, meg sem várva a választ — természetesen — és hátat fordított. Máskor váratlanul egy két-három napos gondolatot fűzött tovább, egy ilyen hirtelenül abba maradt, setesuta társalgást, melyre ő még emlékezett, az illető már nem. — De azért lehetséges. Nem baj — tette hozzá. Egy farkaskutyával barátkozott, melyet gyakran behívott szobájába s érákig ott tartott rejtélyes céllal. Különösen a gyermekekre figyelt, kiket állandóan lesett, követett. Érdeklőd tem, milyen nemzetiségű. — Ah — legyintett a kezével — valahonnan Európa másik végéből. Szégyelte a nemzetiségét ? Külföldön vannak olyan emberek, kik gazdagabb, boldogabb országokban letagadják szegény kis népeiket. Az irodában azt mondották, hogy a dicső portugál nemzethez tartozik és útlevele. mely földbirtokosnak tünteti föl, rendben van. Általában nevetséges különcnek tartották, egy levitézlett diplomatának, vagy egy ártalmatlan félbolondnak. Én egyikben sem voltam bizonyos. Csak abban, hogy nálánál még nem láttam szomorúbb portugált. Egy alkalommal késő éjjel haladtam át a kerten. Portugál barátom a pázsit közepén állt, két kis bádog asztallal kezében, azokat emelgette, ütemesen. Tornázott. A sötétből felém szólt: — Tud sakkozni? Azt hittem, sakkozni akar s mohón Locarnobó! jelentik : A locarnoi Piazza Grande árkádjai alatt szombaton kínos incidens folyt le, a mely némiképpen megzavarta a külügyminiszterek konferenciájának nyugodt és méltóságteljes külső impresszióit. Az árkádok alatt Mussolini testőrségéhez tartozó fasiszták meg-Budapestről jelentik: A prágai parlament legutóbbi ülésén, amint ismeretes, a kommunisták javaslatot nyújtottak be, amelyben felszólították a csehszlovák kormányt, hogy tiltakozzon Budapesten Rákosi Mátyás és társai halálraitélése ellen. A javaslat vitája során a szociáldemokrata és nemzeti szocialista képviselők is élesen támadták a magyar kormányt és követelték, hogy a kommunisták javaslata értelmében a humanizmus és a demokrácia nevében a kormány Rákosiék érdekében tegyen lépést Budapesten. A prágai parlamentben lejátszódó események nagy megütközést keltettek magyar kormánykörökben, ahol az a vélemény alakult ki, hogy a csehszlovák törvényhozás illetéktelenül beleavatkozott Magyarország belügyeibe. Ezt a Géniből jelentik: A kisebbségi konferencia záróülésén Griinbamn, a lengyel országgyűlésen a zsidó csoport tagja, héber nyelven elmondott beszédében kifejezésre juttatta azt a gondolatot, hogy a zsidóság már a békeszerződések megszületésekor mindent elkövetett a nemzeti kisebbségi jogok érvényrejutása érdekében. Kraft István dr. jugoszláviai néniéi képviselő kifejtette, hogy bizonyos mértékben megérti az államoknak azt az álláspontját, hogy lekicsinyitőnek tartják önmagukra nézve azt a körülményt, hogy a kisebbségi jogok tiszteletbentartására kívánják őket szorítani, holott a nagyobb államok ilyen irányú kötelezettséget nem vállaltak. Helyesli a határozati javaslatnak azt az álláspontját, hogy a fcisebbségek jogait minden államnak egyetemesen kell biztosítani. Wodáer, a Dániához csatolt németek képviselője, bár helyesnek tartja, hogy a kongresszus programján nem szerepel a territoriális autonómia, — amint hogy’ az ukránok idevonatkozó kívánságának sem lekérdezték tőle, ő irta-e lapjába azt a cikket, amelyben a Mussolini szállásául szolgáló Villa Farinellit őrző feketeingesekről azt állította, hogy sötétképü akaszlófaiipusok. Az újságíró igennel válaszolt, mire az egyik fasiszta kétszer arculiitölte. Az incidens a konferencia résztvevői körében kínos feltűnést keltett. íeiiogást magáévá tette a kormány is, amely utasította a prágai magyar követet, hogy fejezze ki tiltakozását az illetéktelen beavatkozás ellen. A kormány intézkedéséről a Magyar Távirati Iroda utján a következő kommünikét bocsájtották ki: — A csehszlovák parlament csütörtöki ülésén a parlament elnöksége engedélyt adott arra, hogy a felszólaló képviselők kizárólag magyar belügyi kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatot tegyenek. Illetékes helyen közük a Magyar Távirati Irodával, hogy a magyar kormány utasította prágai követét, hogy a csehszlovák parlamentben az elnökség beleegyezésével a magyar belügyekbe történt illetéktelen beavatkozás ellen a csehszlovák kormánynál a legerélyesebben tiltakozzék. lelt meg a kongresszus és azt vitatárgyává tenni nem1 engedte, — hangsúlyozta, hogy nem tartja illojalitásnak, ha olyan nyilatkozatok történnek, amelyek szerint az általános béke biztosítására territoriális autonómiákat tartanak kívánatosnak. A konferencián felszólaltak még Pilucki zsidó képviselő a lengyel parlamentben, Christianssen, a németországi dánok meghízottja és Herman, a németországi lausitzi szlávok delegátusa. Az autonómia kérdésére vonatkozó határozatok tárgyalása során Robinson, a litván parlament zsidó képviselője és Wolff Leó, a csehszlovákiai lengyelek delegátusai után Flachbarth Ernő dr., a csehszlovákiai magyar kisebbség képviselője, az autonómia gondolatát a romániai és a jugoszláviai magyar csoportok nevében is melegen üdvözölte. A magvar politikai és jogfejlődés során Kossuth Lajos az ötvenes években elismerte a kisebbségeknek azt a jogát, hogy közjogi tényezőkként szervezkedjenek. A területi autonómia terén Horvátországban tették eddig a iegkomolyabb kísérletet. Történelmi tradícióinkat követeljük, — mondotta — ha kulturális autonómiát követelünk. A csehszlovákiai' magyarok a kultuirautonómiát SzlO- venszkó területi autonómiájának keretén belül akarják megvalósítani, a melyet a st.-geravaini kisebbségi szerződés és az a szerződés biztosítja, amelyet az amerikai szlovákok és Masaryk Pittsburgbaai kötöttek, de a prágai kormány ezeket eddig nem hajtotta végre. Margulics, a csehszlovákiai zsidó kisebbség képviselője után Gündisch Guidó dta magyarországi németek nevében szólalt fel. Európa békéiét a kisebbségi védelmi eszme győzelme nélkül nem lehet biztosítani. A nemzetiségi eszme nemzetközi problémává vált. Mi, kisebbségek kívánjuk, mondotta — hogy a kisebbségi problémák népszövetségi megoldásánál minket is hallgassanak meg. Munkánk — fejezte be beszédét — konstruktív, nem destruktiv. A kisebbségi konferencia a következő határozatot hozta: Azokban az európai államokban, amelyeknek határai közt más nemzetiségi népcsoportok is. élnek, minden nemzetiségi népcsoport jogosult arra, hogy a saját nyilvánossági joggal felruházott testületéiben, a sajátos viszonyok szerint területileg vagy személyileg organizálva, kifejtse és ápolju a maga nemzetiségét. A delegátusok az önrendelkezési jogban látják az útját annak, hogy az államokban a kisebbség és a többség lojális együttműködése súrlódás nélkül alakuljon ki és az európai népekkel való kapcsolat egymásközt megjavuljon. A kongresszus elhatározta, hogy a kisebbségi kérdés megoldásával foglalkozó minden nemzetközi szervezetnek kifejezi legmelegebb háláját és azt a kérését terjeszti eléjük, hogy ezen a területen fenkölt céljaik érdekében a jövőre is tegyenek meg mindent. Zöld kaderes gyilkos a szombori törvényszék előtt Befejeződött a vizsgálat Dejanovics ellen A Bácsmegyei Napló megírta, hogy Krsztonosics Gyura kulai rablóbandájának ügye ismét foglalkoztatja a szombori igazságügyi hatóságokat. Megírtuk, hogy Krsztonosics Gyura jól megj szervezett rablóbandájával fosztogatta a forradalom idején Bácskát. Annakidején. I Krsztonosicsot a szombori 'törvényszék j büntető tanácsa felelősségre vonta és tíz évre ítélte d,. míg abanda egyes tagjai 3—7 évig terjedő szabadságvesztést büntetést kaptak. Krsztonosics az ítéletet megfelebbezte és a semmitöszék fel is mentette. »s ,,j A mostani uj eljárás nem Krsztonosics Gyurára vonatkozik, hanem bandájának egyik tagja: Dejanovics Péter volt zöldkáderos rabló ellen indult meg; Dejanovicsot nem tudták elfogni annakidején és igy ellene az eljárást nem fs folytatták le 1921-ben. Dejanovics hoszszu bujdosás után került dó 1923-ban, mikor már azt hitte, hogy a neve feledésbe ment. A szombori rendőrség azonban elfogta és átadta az ügyészségnek. Dejanovics lelkiismeretét több súlyos rablás és gyilkosság nyomja és a most megindult vizsgálat alkalmával már is súlyos vallomások hangzottak el ellene. Eddig több. mint húsz tanút hallgatott ki Szarka Szvetiszláv. a szombori királyi törvényszék vizsgálóbirája. Érdekes, hogy Dejanovics legutóbbi kihallgatása alkalmával azzal vádolta meg a bandavezért: Krsztonosicsot, hogy egy alkalommal a Péter király-csatornába akarta bdefojtani. A mostani vizsgálat Dejanovics állítását nem igazol; ta és igy Krsztonosics ellen nem indul I uj eljárás. A Dejanovics elleni vizsT gálát most befejeződött. «Hitották e párisi L Oeuvre Locarnoba kiküldött tudósítóját és meg-A magyar kormány tiltakozik a prágai parlament Rákosi-vitája miatt Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a csehszlovák kommunista és szocialista képviselők felszólalását A kisebbségi jog biztosítása nemzetközi kötelesség A genfi kisebbségi konferencia záróülése 1
