Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-08 / 240. szám
4. cídaL BÄCSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ • 09 A versenyautó halottja . Regény, Irta: X, Y Z. Főporiás Nyíró rajza 3'14-ik folytatás Az eddigi részek tartalma: Báró Horváth Elemér* íZÍlieteit, felnőit, szeretett. Még éf Hacsak, — mondotta a pap“. Majd így szólt: — Maginak is ez a véleménye? —■Is, — válaszolta Mirjam. .Mialatt ezek történtek Bécsben, Horváth sietve elvesztette ismét vagyonát, amelyet éjt nappá téve. emberfeletti szorgalma révén vereiteltes munkával összecsempészett.' Megint szegény volt, mint a templom egere. Szegény, de még csak ' nem is becsületes. Ez különben legkevésbé sem izgatta. — Azért mégis szimpatikus vagyok az olvasónőknek. — gondolta, ha üres óráiban az önvád furdalni kezdte. Flóra jutott eszébe és agyát elborította a vér. Pénzt kell Szereznie, pénzt, sokat, milMrdokat, hogy biztosíthassa magának az asszony hűségét MilMrdokat. / M?' De honnan? Kém már volt. Csempész már volt Rablóvezér már volt. Speditőr...? Nem, azt azért mégse. Hát akkor? Milyen út vezet a gyors meggazdagodáshoz? így támadt az a fényes ötlete, hogy folytatásos regényt ir a1 szülővárosában megjelenő Bácsmegyei Naplóba. Ebből két hónap alatt, meg lehet gazdagodni. Rögtön .leutaztt Sznboticáira. felkereste a lap szerkesztő-kiadóját és közölte vele szándékát A kiadó megvakarta fejét: — Aztán tud maga regényt irai? — kérdeztS fanyalogva. — Hát Franz Xavér Kappus tud? — vágott vissza a báró. aki nem vesztette el hidegvérét a roirletten. — Rendben vau. Hozza be holnap az első folytatást! Horváth átment a kávéházba és magához intette a főpincért: — Nem tudja véletlenül, főur, hogy’ keli folytatásos regényt írni? . Minden mondatot külön sorba és sok párbeszédet, — oktatta ki a fizető — hogy több legyen a. sordii. . A regényből három folytatás napvilágot látott és Horváth báró automobilt, két sarokházat és száz lánc főidet vásárolt nyomban a honoráriumból. Ha ez igy mégy tovább, hat hét múlva övé lesz Flóra, mégpedig kizárólagossági, joggal. Negyedik nap, reggel izgatottan lapozta fel az újságot: nem volt benne a regényfolytatás. A tizedik oldalt hirdetések foglalták eí Hát ezt is lehet? • Másnap megint kimaradt a regény. Legközelebb szintén. A báró izgatottan rohant a kiadóhoz. — Hja, most kiállítás van. — világosította fel — kei! a hely hirdetéseknek. — De kérem, — mondta Horváth — önök nem gondolnak Ftórlcára. ö ezalatt ... Minden nap késedelem behozhatatlan veszteség: tessék figyelembe venni, hogy óránkint átlag két-három emberrel csal meg... — Mindössze tiz napig tart csak a kiállítás... — Úristen, tiz nappal később. leszek milliárdos! Ez testvérek közt is hárcmüégyszáz házasságtörés-többletet jelent részéről... A szerkesztő-kiadó vigasztalni próbálta: — Nézze, gyűjtsön hirdetéseket. Azzal többet lehet keresni. Hamarabb együtt lesz a pénze. — Én, mint regényíró? —• Egy regényíró annyit nyer súlyban, ahány hirdetést a kiállítókból kiszorít, — jegyezte meg a kiadóhivaiali főnök — ezt már Archimedes megmondta. Itt van a konkurrens lapnál a Wallace-Pemberton, a »Kék halál« nagynevű szerzője, az nem röstelít tizenöt dinárt kivágni per kopoltyú min-1923. szeptember 8. den hirdetőtől.., Hát akkor.. _ Tiz perc múlva Horváth a hirdetési díjszabással kezében felült a vülanyosra, ame*y a kiállítás főié irányozta lépteit Harmadnap délután ki is érkeztek. A nap forrón tűzött A báró mindenekelőtt egyik vendéglő-sátrat kereste fel: — Limonádét kérek! A pincér végigmérte: — Akkor tessék elolvasni A versenyautó ft atomjának utolsó folytatását (Folyt, köv.) dió. Világrekordot javított a Csendes-óceánba veszett hidroplán-óriás Ellentétes kirek az eltűnt gép sorsáról Newyorkból jelentik: Az Egyesült- Államok légi flottáját ért újabb veszteség fokozta az izgalmat, amelyet a Shenandoah léghajó pusztulása idézett elő. A haditengerészet már az egész Csendes-óceáni flottát mozgósította az eltűnt P. N. 92 jelzésű hydroplán felkutatására, amelynek azonban még mindeddig semmi nyoma. Két nappa' ezelőtt érkeztek az utolsti hírek az óriási gépről, amelyen Allan Snoddy parancsnokon kívül Craven pilóta, Arthur Graven megfigyelőtiszt, C. M. Allen rádiótiszt és Suttern szerelő indultak Honoluluba. A P. N. 91 jelzésű gépet, amely szintén a P. N. 92 felkutatására indult és a partoktól ötszázötven kilométernyire szerencsétlenül járt, egy amerikai cirkáló felvette és visszaszállította San-Franciskóba. Vasárnap és hétfőn is, a torpedózuzók egész raja kutatta a viharos tengert, minden eredmény nélkül. Az Amostoch torpedóromboló, amely a legközelebb ért ahhoz a helyhez, ahonnan a hydroplán S. O. S. vészjelzéseit leadta, ezt a szikratáviratot küldte: A vihar tovább tart, — fényszórókkal kutatjuk a tengert, — a bydroplánnak semmi nyoma. A P. N. 92., amely minden jel szerint a Csendes-óceán feneketlen hullámsirjába veszett, 3500 kilométert röpült leszállás nélkül, San-Franciskótól a katasztrófa helyéig és ezzel több, mint kétszeresre javította az egyhuzamban való távröpülés viiágrekordját, amely eddig 1600 kilométer volt. Egy újabb jelentés arról számol be, hogy egy san-franciskói rádióamatőr által felfogott jelentés szerint, az óriáshydroplánt megtalálták. Ezzel szemben a tengerészeti minisztérium azt a rádiójeleatcst kapta, hogy a nyílt tengeren talált repülőgép egyike azoknak, amelyeket a P. N. 92 fölkutatására küldöttek. A haditengerészet az óriás hydropíánt végleg elveszettnek tartja. Interjú az elmegyógyintézetben Kemenes Lajos, a segédszinészból lett kurzusujságiró tragédiája Budapestről jelentik: Szombaton délben az »Uj Nemzedék« cimü déis kurzusujság színházi és művészeti rovatának szerkesztőjét, Kemenes Lajost, mint ön- és közveszélyes eimeháborodottat, beszállították a Moravcslk-kteikára. Kemenes uem hírlapírónak indult; kalandos körülmények között mondott búcsút a szülői háznak és Budapesten szinésziskolát végzett. Tizenkét év előtt a Vígszínházhoz kerüli ahol a csinos szőke fiatalembert Ms szerepekben foglalkoztatták. Kemenes soha politikával nem foglalkozott, mig a bolsevizmus után a Központi Sajíóváííalat megalapítója, Bangka páter pártfogásába nem fogadta a kis színészt és baráiságávd ki nem tüntette. Bangha páter a Vígszínháztól az »Uj Nernzedékt-hez szerződtette Kemenest. .Az egykori színész vitte el a pálmát a mosdatlan kritikák és gyűlölködő hajszák versenyében. Kemenes, akit már évek óta kényszerképzetek kínoztak, szombaton elborult elmével, zavaros támadást irt még az vUj Nemzedéki-be, amelyet igy fejezett be: »Coki az egész társaságnak/« A cikk megírása után úühömeni kezdett, a szerkesztőségi szolgákat fojtogatta, teljesen értelmetlenül kiáltozott, sápadtan, íöidufva, teljes testében remegve. Cavaüiúr főszerkesztő a vállalat igazgatóihoz rohant, akiknek intézkedésére Kemenest a Mo r a ve sík- kiír. 1 - kára szállították. Egy hétfői lap munkatársa a Moravcsik-klinikán meglátogatta Kemenest, aki a kővetkező szavakkal fogadta az újságírót: . — És rólam mondják, hogy őrült vagyok! Vegyél elő papirost és jegyezz sebesen, interjút adok, add le a lapodnak. Ezután megkezdte a nyilatkozat dlk-1 gatótí. NeMrofmtam az táüását és többek közt a következőket mondotta: — Cím: Hogy kerültem a Moravcsik-, zár jel: Schaiier-eimebetegkttndkára. — Tehát az »Uj Nemzedék« szerkesztőségében történtek után a Központi Sajtóvállalat vezetői először a Nékám-kÜnikára vittek. Én nagyon barátságos voltam Nékánrmat, a volt generálissal szemben, aki a háború alatt aranygallért viselt egy csillaggal. De tisztelettel megkérdeztem: »Mit ért ön az idegbajokhoz?« Nékám tanár ur nem sértődött meg, beismerte, hogy az ideggyógyászat csakugyan nem mestersége. Azt ajánlotta, hogy’ vigyenek át a Moravcsik-klinikára, ott maid megvizsgálnak. A három igazgató, akiknek Cavalüer főszerkesztő, tegfenségesebb szerkesztőm, bizonyára egészen más instrukciókat adott, autóban az ídegldiuákára vittek. A most történtekért az igazgatókat bíróság elé állítom, egymilliárd korona kártérítésre oörlöm. A klinikán egy vidéki segédjegyzőhöz hasonló orvos elé kerültem, aki megnézte pupilláimat, kezeit kétszer ellibbentette szemeim előtt és valamit súgott a főigazgatómnak. Meg kei! állapítanom, hogy a direktor határozottan megijedt A klinikán kell maradnom, mondták. Engem Schaffer tanárhoz hoztak, mondtam erre és ha nem engednek d, a törvény előtt veszek elégtételt. Holnap meg is teszem ez ellen az orvos ellen a lépéseket, mert holnap már kimegyek a klinikáról. De azért be hagytam magamat csapni, kaptam egy injekciót, a mely a morfiumnál is erősebb volt. Pár perc múlva éreztem, hogy jön a nagy álom, a halál rokona, a rémes öntudatlanság, amikor a tüdő alig libeg, amikor a szív úgy kopog, mintha az utolsót verné. Ebben a pillanatban ötletem támadt: megijesztem a K- S. V. főigazmintha ki akarnék ugrani, kiáltozva, ordítva, rettenetesen, úgy, cmint azt a »Sasfiók« Wagram jelenetében Sopronban játszottam. Csakugyan mindenki megijedt a szobában... Aztán jött az injekció hatása. Itt maradtam. A koszt pompás, de engem brutatizátnak, ami mégse járja. Ez az interjúin, a névaláírásommal jelenjen meg, Vazsmegyei aláírással. Elűzött diákok A suboticai kereskedelmi akadémiába nem vesznek fel tizenkilenc éven felüli tanulókat Kellemetlen és súlyos, meglepetés ért az uj tanévre való beiratkozás alkalmával igen sok diákot, akik a suboticai kereskedelmi akadémiában akarták folytatni az ugyanebben az intézetben megkezdett tanulmányaikat: az iskola igazgatója egy miniszteri rendelet téves értelmezésével megakadályozta őket abban, hogy az intézetbe beiratkozhassanak. A közoktatásügyi minisztériumnak van egy régebbi rendelete, amely szerint tizenkilenc évesnél idősebb tanulók a középiskolák, ötödik osztályába fel nem vehetők. Ez a rendelet kétségtelenül kereskedelmi akadémiákra is vonatkozik, de olyan értelemben, hogy az akadémiák első osztályába, — amely megfelel más középiskolák ötödik osztályának, —nem Írathatók be tizenkilenc évesnél idősebb diákok Miladinovics Milán, a suboticai szerb nydvü kereskedelmi akadémia igazgatója ezzel szemben úgy értelmezte a rendeleíet, hogy az akadémia felsőbb osztályaiba sem lehet tizenkilenc évnél idősebb tanulókat felvenni és ezzel az indokolással megtagadta húsz olyan diák beiratésát, akik a suboticai akadémiában végezték "az előző osztályokat és most az itt nyert bizonyítvány alapján akarták íaniiirnányaikai ugyanennek az intézetnek a második, harmadik, illetve negyedik osztályában folytatni. Természetes, hogy az igazgatónak ez a rendelkezése igen súlyosan érintette a tanulmányaik folytatásában megakadályozott diákokat és ezeknek szüleit, mindamellett nem emeltek panaszt az igazgató helytelen intézkedése ellen, hanem ehelyett a diákok Növisadra mentek az ottani kereskedelmi akadémiára, ahol természetesen minden akadály nélkül felvették őket. A halott izgat Ötvenhárom tv után inkriminált a budapesti ügyészség egy Liebknechtbeszédet Budapestről jelentik: Az ügyészség indítványt tett Liebknecht Vilmos „A tudás hatalom, a hatalom tudás* című röpiratának elkobzására, osztályelleni izgatás miatt. A rőpiratot, amely a német szociáldemokraták huszonöt évvel ezelőtt elhunyt hires vezérének 1872-ben, tehát ötvenhárom éve elmondott beszédét tartalmazza, több mint tiz évvel ezelőtt fordította le a budapesti Munkás Könyvtár számára Bressiovszky Ernő, aki azóta szintén meghalt. Noha a magyar kiadás több, mint tíz éve forgalomban is van, az ügyészség csak most tett indítványt a füzet elkobzására. A vádhatóság azért indítványoz csak elkobzást, mert az izgatás cimén való felelősségrevonás elévülés miatt már lehetetlen. A törvényszék Schadl-tanácsa csütörtökön tárgyalja az ügyet. Ä bíróságnak azt a jogi kérdést kei! eldönteni, hogy eikobozható-e az a sajtótermék, ameíy. nek tartalmáért elévülés cimén senki ablaknak, felelősségre vonni nem lehet.
